Baja
Beküldte:ifj. Benke Tibor
E-mail:benke.tibi@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szent Imre tér
Templom neve:Szent Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 13:03

Beküldte:ifj. Benke Tibor
E-mail:benke.tibi@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szent Imre tér
Templom neve:Szent Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-08-12 13:04

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728 és 1756 között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították.

Mai arculatát 1928-29-ben kapta.
  
Beküldve:2009-07-09 19:33

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 19:37

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A késő barokk rendház.
  
Beküldve:2009-07-09 19:43

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom számos értékes berendezése közül kiemelkedik a barokk kori szószék.
  
Beküldve:2009-07-09 19:45

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 19:46

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 19:46

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 19:47

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 19:47

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 19:48

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Megcsodálhatjuk a berendezés sok szép faragott darabját.
  
Beküldve:2009-07-09 19:49

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 19:50

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 19:50

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Különlegesen gazdag a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.
  
Beküldve:2009-07-09 19:52

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 19:59

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt.
  
Beküldve:2009-07-09 20:02

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Deák Ferenc utca 2.
Templom neve:Páduai Szent Antal Templom - Barátok Temploma
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor.

A fotó nem saját felvétel; forrása:
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/images/0/04/Mater_Dolorosa_Baja.jpg
  
Beküldve:2009-07-09 20:14

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:46°7´42.88´´ ; 18°55´51.25´´
Templom neve:Kisboldogasszony Kápolna (Vodicai Máriakönnye kápolna)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nevezik Vodicai Máriakönnye kápolnának is.

A kegyhely eredetéről szóló legendák a XVIII. századba nyúlnak vissza, s már kezdettől együtt említik a katolikus magyarokat és az ortodox szerbeket. Ez fejeződik ki a kettős, magyar-szerb névadásban is.
  
Beküldve:2009-07-09 20:20

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:46°7´42.88´´ ; 18°55´51.25´´
Templom neve:Kisboldogasszony-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyik legendaváltozat szerint egykor egy szerb és egy magyar diák vándorolt ezen a tájon. Farkasok támadták meg őket. A közelben egy magas fán egy Mária-képet pillantottak meg. Máriához fohászkodva megmenekültek. A fa közelében két forrást vettek észre. Elhatározták, hogy a forrásokat saját vallásuk szerint Szűz Mária tiszteletére szentelik. Azóta valóban az egyik forrásnál az ortodox szerbek, a másiknál a katolikusok: magyarok, németek, bunyevácok, szlovákok ájtatoskodnak.
  
Beküldve:2009-07-09 20:23

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:46°7´42.88´´ ; 18°55´51.25´´
Templom neve:Kisboldogasszony Kápolna (Vodicai Máriakönnye kápolna)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Egy másik legendaváltozat szerint egy vándorlegény pihent le az alatt a fa alatt, amelyen a Mária-kép függött. A szomorú sorsán bánkódó legény azt vette észre, hogy a kép könnyezni kezd, s Mária könnyeiből forrás fakadt.
  
Beküldve:2009-07-09 20:24

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:46°7´42.88´´ ; 18°55´51.25´´
Templom neve:Kisboldogasszony Kápolna (Vodicai Máriakönnye kápolna)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domboldalban kiépített forrásokhoz lépcsőn lehet lejutni.
  
Beküldve:2009-07-09 20:25

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:46°7´42.88´´ ; 18°55´51.25´´
Templom neve:Kisboldogasszony Kápolna (Vodicai Máriakönnye kápolna)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A források mellé Schmidt Sebestyén mézesbábos és felesége építtetett egy kis kápolnát.
  
Beküldve:2009-07-09 20:27

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:46°7´42.88´´ ; 18°55´51.25´´
Templom neve:Kisboldogasszony Kápolna (Vodicai Máriakönnye kápolna)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:27

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:46°7´42.88´´ ; 18°55´51.25´´
Templom neve:Kisboldogasszony Kápolna (Vodicai Máriakönnye kápolna)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:28

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:46°7´42.88´´ ; 18°55´51.25´´
Templom neve:Kisboldogasszony Kápolna (Vodicai Máriakönnye kápolna)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A múlt század második felében készült el a kálvária.
  
Beküldve:2009-07-09 20:28

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:46°7´42.88´´ ; 18°55´51.25´´
Templom neve:Kisboldogasszony Kápolna (Vodicai Máriakönnye kápolna)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:29

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Miklós utca 4.
Templom neve:Szent Miklós Ortodox Szerb Templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:A bajai szerb lakosság három régi templomából kettő maradt fenn, ez a legrégebbi.

Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.
  
Beküldve:2009-07-09 20:32

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Miklós utca 4.
Templom neve:Szent Miklós Ortodox Szerb Templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:Az eredeti berendezésből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón, és a belgrádi ikonfestő, Arszenije Teodorovity 1793-ban készült festményei.
  
Beküldve:2009-07-09 20:33

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Miklós utca 4.
Templom neve:Szent Miklós Ortodox Szerb Templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:34

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Miklós utca 4.
Templom neve:Szent Miklós Ortodox Szerb Templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:34

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Miklós utca 4.
Templom neve:Szent Miklós Ortodox Szerb Templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:35

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Miklós utca 4.
Templom neve:Szent Miklós Ortodox Szerb Templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:35

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Miklós utca 4.
Templom neve:Szent Miklós Ortodox Szerb Templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:36

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Miklós utca 4.
Templom neve:Szent Miklós Ortodox Szerb Templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:36

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Miklós utca 4.
Templom neve:Szent Miklós Ortodox Szerb Templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:37

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve: Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:A szerb temetőkápolnát a Megbékélés kápolnájának is nevezik.
Egy szerb származású, bajai özvegy építette férje halála után, 1903-ban.
  
Beküldve:2009-07-09 20:39

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve:Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:39

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve:Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:A kápolna faliképeit a város festőművésze, B. Mikli Ferenc készítette.
  
Beküldve:2009-07-09 20:40

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve:Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:41

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve:Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:41

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve:Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:41

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve:Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:42

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve:Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:42

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve:Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:42

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve:Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:43

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve:Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:43

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:6500 Baja, Világos u. 4.
Templom neve:Szent György kápolna - Megbékélés kápolnája
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-09 20:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Bartók Béla u. 1.
Templom neve:Barátok Páduai Szent Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A barokkstílusú templom szentélye 1732-34 között, hajója pénzhiány miatt csak 1756-ban épült. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Az építkezés csak 1796-ban ért véget a burkolással. http://nagyvofely.hu/baja/templomok
A ferences kolostortemplom, vagy más néven a barátok temploma 1728-1756 között barokk stílusban épült, majd 1780-ban átalakították, és a mai arculatát 1928-29-ben kapta.
Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében lévő, 1740-ben készült Mater Dolorosa-szobor. A templom jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták. A belső berendezés számos értékes alkotása közül kiemelkedő jelentőségű a barokk szószék és a sekrestye, valamint az 1761-ből származó, kemény fából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-ferences-templom-paduai-szent-antal-baja
A kalocsai érsekség irattárában lévő feljegyzések alapján két plébánia is működött, az egyiknek Máté, a másiknak Bodor volt a plébánosa. 1423-ban Tamás és Imre állnak a plébániák élén. Az 1458. évi bajai plébános neve: Bajai Miklós. A plébániák a lakósság kizárólagos magyar voltára való tekintettel magyar plébániák voltak. Egyúttal azonban Baján már a XIII. században kolostoruk volt a lazább rendtartású ferencrendieknek is. 1441-ben már bajai születésű szerzetes P. János áll a rendház élén. A XVI. század elején szigorúbb rendszabályú szerzetesek vették át a kolostort, mely a török háború idején elpusztult, a templom falai azonban épségben maradtak, melyből a török mecsetet csinált. A szerzetesek elmenekültek, de később visszatérve a városban rejtőzködtek és a hívők lelki szükségletét ellátták. 1687-ben, mikor a bevándorolt bunyevácokkal nagyobb számú ferencrendi is bejött, rőzséből rendházat építettek és a mecsetet átalakították templommá. Sokáig azonban nem élvezhették ferences atyák a békességet, mert a Rákóczy-féle mozgalom alatt a templom is, a zárda is rommá lett. 1711-ben a bujdosó szerzetesek visszatérve, újból felépítették rendházukat és 1717-ben a leégett templomot is tető alá hozták. A Ferenciek a mai zárda épületéhez 1722-ben tették le az alapkövet. A templom szentélye 1732-34 - ig épült, míg a templom hajójára pénzhiány miatt csak 1756-ban került sor. Szószéke 1771-ben készült, orgonája 1777-ben, gyönyörűen faragott kóruspadjai 1772-ben. Burkolásával az építkezés csak 1796-ban nyert teljes befejezést. A templom alatt kettős kripta van. Az egyik a szentéllyel együtt épült, a másik 1778-ban. http://szentantal.sugovica.hu/munka.php
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le. A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a későbarokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_%28Baja%29
Szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, törtvonalú oromzattal lezárt Ny-i homlokzatához a D-i oldalon csatlakozó toronnyal, a templom É-i oldalához kapcsolódó kolostorszárnyakkal (trsz.: 525), illetve a templom sekrestyéjével. A Ny-i homlokzat két szélső tengelyében, a karzatszinten, félköríves szoborfülkék, Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. Az oromzat középtengelyében félköríves fülkében Immaculata-szobor, 1740. A szobor fölött, a timpanonban, Istenszeme-ábrázolás. Az oromzat szélein kővázák. Vízszintes szemöldökpárkánnyal lezárt főbejárata fölött renoválási felirat. A D-i homlokzat szélső ablaktengelye alatt kialakított szoborfülkében Mater Dolorosa-szobor, 1740. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat, alatta előcsarnok és Szentsír-kápolna. A templom szentélye és a sekrestye alatt kripta. A falakon síremlékek: 18-19. század. Falképek: a hajó és a szentély boltozatán: 1948-1950 (Kontuly Béla); Szentsír-kápolnában: 19. század. Festett üvegablakok: 1902. Berendezés: jellemzően 18. század; mellékoltárkép: 1780-1800 (Falconer József?); szószék: 1771; stallumok a kóruson: 1772 (Lukács testvér); Szentsír-kápolna kovácsoltvas rácsa: 18. század második fele; főoltárkép: 1844 (Wagner József); több szent szobra: 1897-1900 (Ferdinand Stuflesser). Orgona: 1925 (Angster József és Fia Rt.). A városban már a középkorban megtelepedett ferencesek a török hódoltság után, 1697-ben tértek vissza. Ideiglenes templomuk és rendházuk a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult s csak 1717-ben állították helyre. A jelenlegi templom 1732-1734 között épült, tornya 1763-ban készült el, de az épület végleges befejezésére csak 1796-ban került sor. Az 1840-es nagy tűzvészben tetőzete elégett. A kapu fölötti felirat tanúsága szerint a templomot 1928-1929-ben megújították, ekkor alakították ki tornyán, az órapárkány felett, a tűzkiáltó erkélyt (építész: Nagy Márton). külső leírásEgyhajós templom a hajónál alacsonyabb és keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, cserépfedéssel és a főhomlokzat mellé épített toronnyal. Deák u-i homlokzatán fülkében Mater Dolorosa 1740-ből. A épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe. A homlokzaton és a tornyon e fölött egy másik lábazati sáv emelkedik, amely a homlokzatot tagoló 6 db toszkán pilaszter bázisául szolgált. (A homlokzat sarkai 45 fokos szögben le vannak vágva, akárcsak a toronyéi, ez biztosítja az átvezetést a homlokzat síkjától kissé beljebb lépő toronyhoz és a jóval beljebb lévő rendházhoz, így a két szélső pilaszter már a homlokzat síkjára merőlegesen helyezkedik el.) A két középső pilaszter fogja közre a faragott kőkeretes, felirattal is ellátott kaput, a fölötte lévő szint karzatablaka állótéglány alakú, szegmentíves záródású, füles és záróköves, tagolt szalagkerettel, könyöklővel, köténydísszel. Az ablaktól jobbra és balra lévő szomszédos falrészeket egy-egy félköríves záródású tagolt szalagkeretes, vállköves és vállpárkányos talpköves, záróköves, könyöklős, köténydíszes szoborfülke tagolja, bennük egy-egy szent szobra.
A főpárkány fölött attika, majd lábazati sáv emelkedik, szélein barokk kővázákkal. A voluták közötti falszakaszt 3 pár toszkán pilaszter tagolja, a középtengelyben lévő félköríves záródású, tagolt szalagkeretes, könyöklős fülkében Immaculata-szobor áll. A homlokzatot timpanon zárja le, benne Istenszem sugarakkal. A timpanon tetején kőkereszt volt, de nemrégiben letörött, most csak csonkja van az eredeti helyén, a töredékek a rendház udvarán.
A torony és a hajó, ill. szentély falainak tagolását páros lizénák adják, melyek szélesebb-keskenyebb faltükröket alakítanak ki. E faltükrök középtengelyében helyezkednek el az ablakok, a temploméi szegmentíves záródásúak, a toronyéi a karzatszinten kosáríves záródásúak, a főpárkány fölötti szinten oválisak, a legfelsőn félkörívesek. Tagolt szalagkeretük van zárókővel, könyöklővel. A hajóablakok talpkövesek és fülesek, a torony karzatszinti ablaka talpköves. Az ovális ablakok kerete ívesen levágott sarkú szegmentíves záródású falmező zárókővel és íves szemöldökkel, a legfelső szint ablakai kerteletlenek, a falmezőket kétoldalt egy-egy toszkán pilaszter zárja le, változatos alakú kiülő tükrök tagolják. A főpárkány képszékében órák vannak, a tűzoltófolyosó és a sisak 20. sz-i.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2099
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A templom értékei közé tartozik a barokk oltárok és szószék, a rokokó ülőpadok és szerzetesi stallumok, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja. A rendház falán Martinovics Ignác-emléktábla. Jobb oldali magas tornyát tűztoronyként, majd kilátóként használták.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/paduai-szent-antal-ferences-kolostortemplom-baja-85402.html

  
Beküldve:2012-02-01 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Szent Imre tér 6.
Templom neve:Belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az egyhajós templom Grassalkovich Antal gróf kegyúr anyagi támogatásával 1742-65 között épült, részben átalakították 1783-ban. Tornyát 1791-ben megnagyobbították. A templom zenei életéről bővebben az http://orgona.baja.hu oldalon.
A török kiűzése után Baja első plébániája a ferences, illír plébánia volt. Ezután a német katonaság miatt alakult egy német plébánia is, amely – Flach Pál kutatásai szerint – az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap a híveivel elmenekült.
1722-ben Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építtetett. A mai templom helyén - csak fordított helyzetben, a Sugovicára nézve - 1728-ban épült fel egy kisebb templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Szent Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Az új templomot 1742-ben kezdték építeni, az építkezést a kalocsai érsek mellett az új földesúr gróf Grassalkovich Antal is támogatta. 1765-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40,5 méter hosszú és 19,75 méter széles lett. A templomhajó belmagassága 18 méter. A szentély alatt kripta található, mely jelenleg altemplom. Tornyát 1791-ben megnagyobbították, 50 méter magas lett, 1841-ben új bádog toronysisakot készített Leopold József bádogos és Novák József ácsmester. Többször (1883, 1898, 1987) felújították. A toronyórája a 18. század vége óta van a templomnak. Az üvegablakai a 20. század elején készültek. A templomhajó freskói 1939-ben készültek az előző évi Eucharisztikus kongresszus emlékére.
A keresztúti stációkat 1948-ban ifj. Éber Sándor és Éber Anna bajai festőművészek készítették. A kórus alatti Szent Rita kápolnában Prokop Péter 1967-ben készített képsorozata látható.[1] Ezen az oldalon található a máriakönnyei (Vodica-i) kápolna kegyképének másolata, hiszen az 1811-ben épített kápolna egykor a belvárosi plébániához tartozott (1923 óta a Páduai Szent Antal plébánia gondozza). A kép keretében néhány fogadalmi tárgy (offer) látható. A templom egyik legértékesebb művészi alkotása a kórus melletti gránit síremlék, amit pacséri Odry Éva készítetett 1821-ben Jacob Scroth bécsi szobrásszal férje Polimberger György emlékére.
A templom mellett látható Szent Flórián szobrot Domenico Berti luccai kőfaragó faragta. A szobor Arnó György városi tanácsnok megrendelésére készült. A szobor talapzatán német nyelvű felirat könyörög, hogy Szent Flórián mentse meg a várost a tűztől. [2] A szobor mellett lévő paplak azonban az 1840. május 1-jei tűzvésznek esett áldozatul. 1841-ben építették újjá, ennek emlékét őrzi a homlokzaton olvasható felirat és a benne lévő kronosztikon.[3]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_Szent_P%C3%A1l-templom_%28Baja%29

A más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban.
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

A templomot 1921-25-ben pedig teljesen felújították.
Mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években.

A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-szent-pal-plebaniatemplom-baja-85401.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Munkácsy Mihály u. 9.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:A műemlék-jellegű zsinagóga 1845-ben épült, egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán emléktábla. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.
http://www.zsido.hu/synagogue/baja.htm
A Zsinagóga épületét 1842-ben kezdték építeni és 1845-ben készült el későklasszicista stílusban (s mint ilyen világszerte számontartott). A 19. század közepén az ország legnagyobb méretű zsinagógája volt. Korábban egy szerényebb imaház állt ezen a helyen, ami az 1840. évi nagy tűzvészben, mely a város nagy részét elpusztította, leégett.
A XIX.század közepén a virágzó kereskedelmű városban a zsidó lakosság száma mintegy 600 fõre tehető. Nagyrészük módos kereskedő volt, így az új imaház tervezésére a jónevû, akkor Baján lakó, Frey Lajos pesti építészt kérték fel. Az épület felavatására 1845-ben került sor, mely jelentős esemény volt a magyar zsidóság életében is. Első alkalommal avattak Magyarországon magyar nyelvű avatóbeszéddel zsinagógát.
A környező házak közül kiemelkedő épület utcai homlokzatán, "Egyedül az Istennek" magyar felirat olvasható. Az udvari főhomlokzatot kettős oszlopos előcsarnok teszi ünnepélyesebbé. Az oszlopsort lezáró timpanon alatti héber betűs felirat fordítása: "Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja".
A belső teret a kétoldalon húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé szépen festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szemben lévő fal középpontjában áll a frigyszekrény. Frizének felirata héber betûs, fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam". Felette a füstfelhőből előtűnő mózesi kőtáblák láthatók.
A második világháborúban 1944. májusában a bajai és környékbeli zsidóságot deportálták. Csak néhányan tértek haza, az imaházat nem használták, a gazdátlanná vált épület állapota egyre romlott.
Az épületet a város megvásárolta és 1985-ben a városi könyvtár részére felújították, átalakították. Gondos belsőépítészeti munkával sikerült a könyvtári funkciónak megfelelő teret úgy kialakítani, hogy a belső tér hangulata méltó módon megmaradt. A zsinagóga eredeti beépített rituális tárgyait: az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a tóraszekrényt és a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatát gondosan helyreállították.
A földszinti térben a kölcsönözhető könyvek nyertek elhelyezést, a karzaton található a kézikönyvtár kényelmes olvasó- és kutatóhelyekkel. Mivel a zsinagóga belső terének akusztikája igen jó, kiválóan alkalmas hangversenyek és irodalmi estek rendezésére. Gyakran színhelye orgonahangversenyeknek is, mivel saját elektromos orgonával rendelkezik.
Ha Baján, ebben a kellemes Duna melléki kisvárosban járnak feltétlenül keressék fel a zsinagógát. A könyvtárosok szívesen bemutatják az épületet.
http://bajaikonyvtar.hu/fotogaleria/konyvtar-es-zsinagoga
A klasszicista stílusú zsinagóga 1845-ben épült az 1840-ben, tűzvészben leégett régi imaház helyén. Az első magyar nyelvű avatóbeszéddel felavatott zsinagóga volt Magyarországon.

A II. világháború után, a helyi zsidó lakosság elhurcolása okán az épület üresen maradt, s csak pusztult, míg a város meg nem vásárolta, s 1985-től könyvtárként üzemelteti. A könyvtár felújításánál törekedtek az eredeti berendezés felújítására és megörzésére. Mivel a könyvtár rendelkezik saját orgonával, s a terem akusztikája is kitűnő, gyakran rendeznek itt koncerteket.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/zsinagoga-baja-85396.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Munkácsy Mihály u. 9.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:A műemlék-jellegű zsinagóga 1845-ben épült, egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán emléktábla. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.
http://www.zsido.hu/synagogue/baja.htm
A Zsinagóga épületét 1842-ben kezdték építeni és 1845-ben készült el későklasszicista stílusban (s mint ilyen világszerte számontartott). A 19. század közepén az ország legnagyobb méretű zsinagógája volt. Korábban egy szerényebb imaház állt ezen a helyen, ami az 1840. évi nagy tűzvészben, mely a város nagy részét elpusztította, leégett.
A XIX.század közepén a virágzó kereskedelmű városban a zsidó lakosság száma mintegy 600 fõre tehető. Nagyrészük módos kereskedő volt, így az új imaház tervezésére a jónevû, akkor Baján lakó, Frey Lajos pesti építészt kérték fel. Az épület felavatására 1845-ben került sor, mely jelentős esemény volt a magyar zsidóság életében is. Első alkalommal avattak Magyarországon magyar nyelvű avatóbeszéddel zsinagógát.
A környező házak közül kiemelkedő épület utcai homlokzatán, "Egyedül az Istennek" magyar felirat olvasható. Az udvari főhomlokzatot kettős oszlopos előcsarnok teszi ünnepélyesebbé. Az oszlopsort lezáró timpanon alatti héber betűs felirat fordítása: "Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja".
A belső teret a kétoldalon húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé szépen festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szemben lévő fal középpontjában áll a frigyszekrény. Frizének felirata héber betûs, fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam". Felette a füstfelhőből előtűnő mózesi kőtáblák láthatók.
A második világháborúban 1944. májusában a bajai és környékbeli zsidóságot deportálták. Csak néhányan tértek haza, az imaházat nem használták, a gazdátlanná vált épület állapota egyre romlott.
Az épületet a város megvásárolta és 1985-ben a városi könyvtár részére felújították, átalakították. Gondos belsőépítészeti munkával sikerült a könyvtári funkciónak megfelelő teret úgy kialakítani, hogy a belső tér hangulata méltó módon megmaradt. A zsinagóga eredeti beépített rituális tárgyait: az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a tóraszekrényt és a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatát gondosan helyreállították.
A földszinti térben a kölcsönözhető könyvek nyertek elhelyezést, a karzaton található a kézikönyvtár kényelmes olvasó- és kutatóhelyekkel. Mivel a zsinagóga belső terének akusztikája igen jó, kiválóan alkalmas hangversenyek és irodalmi estek rendezésére. Gyakran színhelye orgonahangversenyeknek is, mivel saját elektromos orgonával rendelkezik.
Ha Baján, ebben a kellemes Duna melléki kisvárosban járnak feltétlenül keressék fel a zsinagógát. A könyvtárosok szívesen bemutatják az épületet.
http://bajaikonyvtar.hu/fotogaleria/konyvtar-es-zsinagoga
A klasszicista stílusú zsinagóga 1845-ben épült az 1840-ben, tűzvészben leégett régi imaház helyén. Az első magyar nyelvű avatóbeszéddel felavatott zsinagóga volt Magyarországon.

A II. világháború után, a helyi zsidó lakosság elhurcolása okán az épület üresen maradt, s csak pusztult, míg a város meg nem vásárolta, s 1985-től könyvtárként üzemelteti. A könyvtár felújításánál törekedtek az eredeti berendezés felújítására és megörzésére. Mivel a könyvtár rendelkezik saját orgonával, s a terem akusztikája is kitűnő, gyakran rendeznek itt koncerteket.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/zsinagoga-baja-85396.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Munkácsy Mihály u. 9.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:A műemlék-jellegű zsinagóga 1845-ben épült, egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán emléktábla. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.
http://www.zsido.hu/synagogue/baja.htm
A Zsinagóga épületét 1842-ben kezdték építeni és 1845-ben készült el későklasszicista stílusban (s mint ilyen világszerte számontartott). A 19. század közepén az ország legnagyobb méretű zsinagógája volt. Korábban egy szerényebb imaház állt ezen a helyen, ami az 1840. évi nagy tűzvészben, mely a város nagy részét elpusztította, leégett.
A XIX.század közepén a virágzó kereskedelmű városban a zsidó lakosság száma mintegy 600 fõre tehető. Nagyrészük módos kereskedő volt, így az új imaház tervezésére a jónevû, akkor Baján lakó, Frey Lajos pesti építészt kérték fel. Az épület felavatására 1845-ben került sor, mely jelentős esemény volt a magyar zsidóság életében is. Első alkalommal avattak Magyarországon magyar nyelvű avatóbeszéddel zsinagógát.
A környező házak közül kiemelkedő épület utcai homlokzatán, "Egyedül az Istennek" magyar felirat olvasható. Az udvari főhomlokzatot kettős oszlopos előcsarnok teszi ünnepélyesebbé. Az oszlopsort lezáró timpanon alatti héber betűs felirat fordítása: "Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja".
A belső teret a kétoldalon húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé szépen festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szemben lévő fal középpontjában áll a frigyszekrény. Frizének felirata héber betûs, fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam". Felette a füstfelhőből előtűnő mózesi kőtáblák láthatók.
A második világháborúban 1944. májusában a bajai és környékbeli zsidóságot deportálták. Csak néhányan tértek haza, az imaházat nem használták, a gazdátlanná vált épület állapota egyre romlott.
Az épületet a város megvásárolta és 1985-ben a városi könyvtár részére felújították, átalakították. Gondos belsőépítészeti munkával sikerült a könyvtári funkciónak megfelelő teret úgy kialakítani, hogy a belső tér hangulata méltó módon megmaradt. A zsinagóga eredeti beépített rituális tárgyait: az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a tóraszekrényt és a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatát gondosan helyreállították.
A földszinti térben a kölcsönözhető könyvek nyertek elhelyezést, a karzaton található a kézikönyvtár kényelmes olvasó- és kutatóhelyekkel. Mivel a zsinagóga belső terének akusztikája igen jó, kiválóan alkalmas hangversenyek és irodalmi estek rendezésére. Gyakran színhelye orgonahangversenyeknek is, mivel saját elektromos orgonával rendelkezik.
Ha Baján, ebben a kellemes Duna melléki kisvárosban járnak feltétlenül keressék fel a zsinagógát. A könyvtárosok szívesen bemutatják az épületet.
http://bajaikonyvtar.hu/fotogaleria/konyvtar-es-zsinagoga
A klasszicista stílusú zsinagóga 1845-ben épült az 1840-ben, tűzvészben leégett régi imaház helyén. Az első magyar nyelvű avatóbeszéddel felavatott zsinagóga volt Magyarországon.

A II. világháború után, a helyi zsidó lakosság elhurcolása okán az épület üresen maradt, s csak pusztult, míg a város meg nem vásárolta, s 1985-től könyvtárként üzemelteti. A könyvtár felújításánál törekedtek az eredeti berendezés felújítására és megörzésére. Mivel a könyvtár rendelkezik saját orgonával, s a terem akusztikája is kitűnő, gyakran rendeznek itt koncerteket.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/zsinagoga-baja-85396.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Munkácsy Mihály u. 9.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:A műemlék-jellegű zsinagóga 1845-ben épült, egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán emléktábla. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.
http://www.zsido.hu/synagogue/baja.htm
A Zsinagóga épületét 1842-ben kezdték építeni és 1845-ben készült el későklasszicista stílusban (s mint ilyen világszerte számontartott). A 19. század közepén az ország legnagyobb méretű zsinagógája volt. Korábban egy szerényebb imaház állt ezen a helyen, ami az 1840. évi nagy tűzvészben, mely a város nagy részét elpusztította, leégett.
A XIX.század közepén a virágzó kereskedelmű városban a zsidó lakosság száma mintegy 600 fõre tehető. Nagyrészük módos kereskedő volt, így az új imaház tervezésére a jónevû, akkor Baján lakó, Frey Lajos pesti építészt kérték fel. Az épület felavatására 1845-ben került sor, mely jelentős esemény volt a magyar zsidóság életében is. Első alkalommal avattak Magyarországon magyar nyelvű avatóbeszéddel zsinagógát.
A környező házak közül kiemelkedő épület utcai homlokzatán, "Egyedül az Istennek" magyar felirat olvasható. Az udvari főhomlokzatot kettős oszlopos előcsarnok teszi ünnepélyesebbé. Az oszlopsort lezáró timpanon alatti héber betűs felirat fordítása: "Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja".
A belső teret a kétoldalon húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé szépen festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szemben lévő fal középpontjában áll a frigyszekrény. Frizének felirata héber betûs, fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam". Felette a füstfelhőből előtűnő mózesi kőtáblák láthatók.
A második világháborúban 1944. májusában a bajai és környékbeli zsidóságot deportálták. Csak néhányan tértek haza, az imaházat nem használták, a gazdátlanná vált épület állapota egyre romlott.
Az épületet a város megvásárolta és 1985-ben a városi könyvtár részére felújították, átalakították. Gondos belsőépítészeti munkával sikerült a könyvtári funkciónak megfelelő teret úgy kialakítani, hogy a belső tér hangulata méltó módon megmaradt. A zsinagóga eredeti beépített rituális tárgyait: az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a tóraszekrényt és a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatát gondosan helyreállították.
A földszinti térben a kölcsönözhető könyvek nyertek elhelyezést, a karzaton található a kézikönyvtár kényelmes olvasó- és kutatóhelyekkel. Mivel a zsinagóga belső terének akusztikája igen jó, kiválóan alkalmas hangversenyek és irodalmi estek rendezésére. Gyakran színhelye orgonahangversenyeknek is, mivel saját elektromos orgonával rendelkezik.
Ha Baján, ebben a kellemes Duna melléki kisvárosban járnak feltétlenül keressék fel a zsinagógát. A könyvtárosok szívesen bemutatják az épületet.
http://bajaikonyvtar.hu/fotogaleria/konyvtar-es-zsinagoga
A klasszicista stílusú zsinagóga 1845-ben épült az 1840-ben, tűzvészben leégett régi imaház helyén. Az első magyar nyelvű avatóbeszéddel felavatott zsinagóga volt Magyarországon.

A II. világháború után, a helyi zsidó lakosság elhurcolása okán az épület üresen maradt, s csak pusztult, míg a város meg nem vásárolta, s 1985-től könyvtárként üzemelteti. A könyvtár felújításánál törekedtek az eredeti berendezés felújítására és megörzésére. Mivel a könyvtár rendelkezik saját orgonával, s a terem akusztikája is kitűnő, gyakran rendeznek itt koncerteket.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/zsinagoga-baja-85396.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Munkácsy Mihály u. 9.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:A műemlék-jellegű zsinagóga 1845-ben épült, egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán emléktábla. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.
http://www.zsido.hu/synagogue/baja.htm
A Zsinagóga épületét 1842-ben kezdték építeni és 1845-ben készült el későklasszicista stílusban (s mint ilyen világszerte számontartott). A 19. század közepén az ország legnagyobb méretű zsinagógája volt. Korábban egy szerényebb imaház állt ezen a helyen, ami az 1840. évi nagy tűzvészben, mely a város nagy részét elpusztította, leégett.
A XIX.század közepén a virágzó kereskedelmű városban a zsidó lakosság száma mintegy 600 fõre tehető. Nagyrészük módos kereskedő volt, így az új imaház tervezésére a jónevû, akkor Baján lakó, Frey Lajos pesti építészt kérték fel. Az épület felavatására 1845-ben került sor, mely jelentős esemény volt a magyar zsidóság életében is. Első alkalommal avattak Magyarországon magyar nyelvű avatóbeszéddel zsinagógát.
A környező házak közül kiemelkedő épület utcai homlokzatán, "Egyedül az Istennek" magyar felirat olvasható. Az udvari főhomlokzatot kettős oszlopos előcsarnok teszi ünnepélyesebbé. Az oszlopsort lezáró timpanon alatti héber betűs felirat fordítása: "Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja".
A belső teret a kétoldalon húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé szépen festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szemben lévő fal középpontjában áll a frigyszekrény. Frizének felirata héber betûs, fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam". Felette a füstfelhőből előtűnő mózesi kőtáblák láthatók.
A második világháborúban 1944. májusában a bajai és környékbeli zsidóságot deportálták. Csak néhányan tértek haza, az imaházat nem használták, a gazdátlanná vált épület állapota egyre romlott.
Az épületet a város megvásárolta és 1985-ben a városi könyvtár részére felújították, átalakították. Gondos belsőépítészeti munkával sikerült a könyvtári funkciónak megfelelő teret úgy kialakítani, hogy a belső tér hangulata méltó módon megmaradt. A zsinagóga eredeti beépített rituális tárgyait: az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a tóraszekrényt és a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatát gondosan helyreállították.
A földszinti térben a kölcsönözhető könyvek nyertek elhelyezést, a karzaton található a kézikönyvtár kényelmes olvasó- és kutatóhelyekkel. Mivel a zsinagóga belső terének akusztikája igen jó, kiválóan alkalmas hangversenyek és irodalmi estek rendezésére. Gyakran színhelye orgonahangversenyeknek is, mivel saját elektromos orgonával rendelkezik.
Ha Baján, ebben a kellemes Duna melléki kisvárosban járnak feltétlenül keressék fel a zsinagógát. A könyvtárosok szívesen bemutatják az épületet.
http://bajaikonyvtar.hu/fotogaleria/konyvtar-es-zsinagoga
A klasszicista stílusú zsinagóga 1845-ben épült az 1840-ben, tűzvészben leégett régi imaház helyén. Az első magyar nyelvű avatóbeszéddel felavatott zsinagóga volt Magyarországon.

A II. világháború után, a helyi zsidó lakosság elhurcolása okán az épület üresen maradt, s csak pusztult, míg a város meg nem vásárolta, s 1985-től könyvtárként üzemelteti. A könyvtár felújításánál törekedtek az eredeti berendezés felújítására és megörzésére. Mivel a könyvtár rendelkezik saját orgonával, s a terem akusztikája is kitűnő, gyakran rendeznek itt koncerteket.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/zsinagoga-baja-85396.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Munkácsy Mihály u. 9.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:A műemlék-jellegű zsinagóga 1845-ben épült, egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán emléktábla. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.
http://www.zsido.hu/synagogue/baja.htm
A Zsinagóga épületét 1842-ben kezdték építeni és 1845-ben készült el későklasszicista stílusban (s mint ilyen világszerte számontartott). A 19. század közepén az ország legnagyobb méretű zsinagógája volt. Korábban egy szerényebb imaház állt ezen a helyen, ami az 1840. évi nagy tűzvészben, mely a város nagy részét elpusztította, leégett.
A XIX.század közepén a virágzó kereskedelmű városban a zsidó lakosság száma mintegy 600 fõre tehető. Nagyrészük módos kereskedő volt, így az új imaház tervezésére a jónevû, akkor Baján lakó, Frey Lajos pesti építészt kérték fel. Az épület felavatására 1845-ben került sor, mely jelentős esemény volt a magyar zsidóság életében is. Első alkalommal avattak Magyarországon magyar nyelvű avatóbeszéddel zsinagógát.
A környező házak közül kiemelkedő épület utcai homlokzatán, "Egyedül az Istennek" magyar felirat olvasható. Az udvari főhomlokzatot kettős oszlopos előcsarnok teszi ünnepélyesebbé. Az oszlopsort lezáró timpanon alatti héber betűs felirat fordítása: "Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja".
A belső teret a kétoldalon húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé szépen festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szemben lévő fal középpontjában áll a frigyszekrény. Frizének felirata héber betûs, fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam". Felette a füstfelhőből előtűnő mózesi kőtáblák láthatók.
A második világháborúban 1944. májusában a bajai és környékbeli zsidóságot deportálták. Csak néhányan tértek haza, az imaházat nem használták, a gazdátlanná vált épület állapota egyre romlott.
Az épületet a város megvásárolta és 1985-ben a városi könyvtár részére felújították, átalakították. Gondos belsőépítészeti munkával sikerült a könyvtári funkciónak megfelelő teret úgy kialakítani, hogy a belső tér hangulata méltó módon megmaradt. A zsinagóga eredeti beépített rituális tárgyait: az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a tóraszekrényt és a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatát gondosan helyreállították.
A földszinti térben a kölcsönözhető könyvek nyertek elhelyezést, a karzaton található a kézikönyvtár kényelmes olvasó- és kutatóhelyekkel. Mivel a zsinagóga belső terének akusztikája igen jó, kiválóan alkalmas hangversenyek és irodalmi estek rendezésére. Gyakran színhelye orgonahangversenyeknek is, mivel saját elektromos orgonával rendelkezik.
Ha Baján, ebben a kellemes Duna melléki kisvárosban járnak feltétlenül keressék fel a zsinagógát. A könyvtárosok szívesen bemutatják az épületet.
http://bajaikonyvtar.hu/fotogaleria/konyvtar-es-zsinagoga
A klasszicista stílusú zsinagóga 1845-ben épült az 1840-ben, tűzvészben leégett régi imaház helyén. Az első magyar nyelvű avatóbeszéddel felavatott zsinagóga volt Magyarországon.

A II. világháború után, a helyi zsidó lakosság elhurcolása okán az épület üresen maradt, s csak pusztult, míg a város meg nem vásárolta, s 1985-től könyvtárként üzemelteti. A könyvtár felújításánál törekedtek az eredeti berendezés felújítására és megörzésére. Mivel a könyvtár rendelkezik saját orgonával, s a terem akusztikája is kitűnő, gyakran rendeznek itt koncerteket.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/zsinagoga-baja-85396.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Munkácsy Mihály u. 9.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:A műemlék-jellegű zsinagóga 1845-ben épült, egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán emléktábla. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.
http://www.zsido.hu/synagogue/baja.htm
A Zsinagóga épületét 1842-ben kezdték építeni és 1845-ben készült el későklasszicista stílusban (s mint ilyen világszerte számontartott). A 19. század közepén az ország legnagyobb méretű zsinagógája volt. Korábban egy szerényebb imaház állt ezen a helyen, ami az 1840. évi nagy tűzvészben, mely a város nagy részét elpusztította, leégett.
A XIX.század közepén a virágzó kereskedelmű városban a zsidó lakosság száma mintegy 600 fõre tehető. Nagyrészük módos kereskedő volt, így az új imaház tervezésére a jónevû, akkor Baján lakó, Frey Lajos pesti építészt kérték fel. Az épület felavatására 1845-ben került sor, mely jelentős esemény volt a magyar zsidóság életében is. Első alkalommal avattak Magyarországon magyar nyelvű avatóbeszéddel zsinagógát.
A környező házak közül kiemelkedő épület utcai homlokzatán, "Egyedül az Istennek" magyar felirat olvasható. Az udvari főhomlokzatot kettős oszlopos előcsarnok teszi ünnepélyesebbé. Az oszlopsort lezáró timpanon alatti héber betűs felirat fordítása: "Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja".
A belső teret a kétoldalon húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé szépen festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szemben lévő fal középpontjában áll a frigyszekrény. Frizének felirata héber betûs, fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam". Felette a füstfelhőből előtűnő mózesi kőtáblák láthatók.
A második világháborúban 1944. májusában a bajai és környékbeli zsidóságot deportálták. Csak néhányan tértek haza, az imaházat nem használták, a gazdátlanná vált épület állapota egyre romlott.
Az épületet a város megvásárolta és 1985-ben a városi könyvtár részére felújították, átalakították. Gondos belsőépítészeti munkával sikerült a könyvtári funkciónak megfelelő teret úgy kialakítani, hogy a belső tér hangulata méltó módon megmaradt. A zsinagóga eredeti beépített rituális tárgyait: az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a tóraszekrényt és a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatát gondosan helyreállították.
A földszinti térben a kölcsönözhető könyvek nyertek elhelyezést, a karzaton található a kézikönyvtár kényelmes olvasó- és kutatóhelyekkel. Mivel a zsinagóga belső terének akusztikája igen jó, kiválóan alkalmas hangversenyek és irodalmi estek rendezésére. Gyakran színhelye orgonahangversenyeknek is, mivel saját elektromos orgonával rendelkezik.
Ha Baján, ebben a kellemes Duna melléki kisvárosban járnak feltétlenül keressék fel a zsinagógát. A könyvtárosok szívesen bemutatják az épületet.
http://bajaikonyvtar.hu/fotogaleria/konyvtar-es-zsinagoga
A klasszicista stílusú zsinagóga 1845-ben épült az 1840-ben, tűzvészben leégett régi imaház helyén. Az első magyar nyelvű avatóbeszéddel felavatott zsinagóga volt Magyarországon.

A II. világháború után, a helyi zsidó lakosság elhurcolása okán az épület üresen maradt, s csak pusztult, míg a város meg nem vásárolta, s 1985-től könyvtárként üzemelteti. A könyvtár felújításánál törekedtek az eredeti berendezés felújítására és megörzésére. Mivel a könyvtár rendelkezik saját orgonával, s a terem akusztikája is kitűnő, gyakran rendeznek itt koncerteket.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/zsinagoga-baja-85396.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Munkácsy Mihály u. 9.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:A műemlék-jellegű zsinagóga 1845-ben épült, egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán emléktábla. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.
http://www.zsido.hu/synagogue/baja.htm
A Zsinagóga épületét 1842-ben kezdték építeni és 1845-ben készült el későklasszicista stílusban (s mint ilyen világszerte számontartott). A 19. század közepén az ország legnagyobb méretű zsinagógája volt. Korábban egy szerényebb imaház állt ezen a helyen, ami az 1840. évi nagy tűzvészben, mely a város nagy részét elpusztította, leégett.
A XIX.század közepén a virágzó kereskedelmű városban a zsidó lakosság száma mintegy 600 fõre tehető. Nagyrészük módos kereskedő volt, így az új imaház tervezésére a jónevû, akkor Baján lakó, Frey Lajos pesti építészt kérték fel. Az épület felavatására 1845-ben került sor, mely jelentős esemény volt a magyar zsidóság életében is. Első alkalommal avattak Magyarországon magyar nyelvű avatóbeszéddel zsinagógát.
A környező házak közül kiemelkedő épület utcai homlokzatán, "Egyedül az Istennek" magyar felirat olvasható. Az udvari főhomlokzatot kettős oszlopos előcsarnok teszi ünnepélyesebbé. Az oszlopsort lezáró timpanon alatti héber betűs felirat fordítása: "Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja".
A belső teret a kétoldalon húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé szépen festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szemben lévő fal középpontjában áll a frigyszekrény. Frizének felirata héber betûs, fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam". Felette a füstfelhőből előtűnő mózesi kőtáblák láthatók.
A második világháborúban 1944. májusában a bajai és környékbeli zsidóságot deportálták. Csak néhányan tértek haza, az imaházat nem használták, a gazdátlanná vált épület állapota egyre romlott.
Az épületet a város megvásárolta és 1985-ben a városi könyvtár részére felújították, átalakították. Gondos belsőépítészeti munkával sikerült a könyvtári funkciónak megfelelő teret úgy kialakítani, hogy a belső tér hangulata méltó módon megmaradt. A zsinagóga eredeti beépített rituális tárgyait: az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a tóraszekrényt és a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatát gondosan helyreállították.
A földszinti térben a kölcsönözhető könyvek nyertek elhelyezést, a karzaton található a kézikönyvtár kényelmes olvasó- és kutatóhelyekkel. Mivel a zsinagóga belső terének akusztikája igen jó, kiválóan alkalmas hangversenyek és irodalmi estek rendezésére. Gyakran színhelye orgonahangversenyeknek is, mivel saját elektromos orgonával rendelkezik.
Ha Baján, ebben a kellemes Duna melléki kisvárosban járnak feltétlenül keressék fel a zsinagógát. A könyvtárosok szívesen bemutatják az épületet.
http://bajaikonyvtar.hu/fotogaleria/konyvtar-es-zsinagoga
A klasszicista stílusú zsinagóga 1845-ben épült az 1840-ben, tűzvészben leégett régi imaház helyén. Az első magyar nyelvű avatóbeszéddel felavatott zsinagóga volt Magyarországon.

A II. világháború után, a helyi zsidó lakosság elhurcolása okán az épület üresen maradt, s csak pusztult, míg a város meg nem vásárolta, s 1985-től könyvtárként üzemelteti. A könyvtár felújításánál törekedtek az eredeti berendezés felújítására és megörzésére. Mivel a könyvtár rendelkezik saját orgonával, s a terem akusztikája is kitűnő, gyakran rendeznek itt koncerteket.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/zsinagoga-baja-85396.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:15

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Munkácsy Mihály u. 9.
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:A műemlék-jellegű zsinagóga 1845-ben épült, egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán emléktábla. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.
http://www.zsido.hu/synagogue/baja.htm
A Zsinagóga épületét 1842-ben kezdték építeni és 1845-ben készült el későklasszicista stílusban (s mint ilyen világszerte számontartott). A 19. század közepén az ország legnagyobb méretű zsinagógája volt. Korábban egy szerényebb imaház állt ezen a helyen, ami az 1840. évi nagy tűzvészben, mely a város nagy részét elpusztította, leégett.
A XIX.század közepén a virágzó kereskedelmű városban a zsidó lakosság száma mintegy 600 fõre tehető. Nagyrészük módos kereskedő volt, így az új imaház tervezésére a jónevû, akkor Baján lakó, Frey Lajos pesti építészt kérték fel. Az épület felavatására 1845-ben került sor, mely jelentős esemény volt a magyar zsidóság életében is. Első alkalommal avattak Magyarországon magyar nyelvű avatóbeszéddel zsinagógát.
A környező házak közül kiemelkedő épület utcai homlokzatán, "Egyedül az Istennek" magyar felirat olvasható. Az udvari főhomlokzatot kettős oszlopos előcsarnok teszi ünnepélyesebbé. Az oszlopsort lezáró timpanon alatti héber betűs felirat fordítása: "Nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja".
A belső teret a kétoldalon húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé szépen festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szemben lévő fal középpontjában áll a frigyszekrény. Frizének felirata héber betûs, fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam". Felette a füstfelhőből előtűnő mózesi kőtáblák láthatók.
A második világháborúban 1944. májusában a bajai és környékbeli zsidóságot deportálták. Csak néhányan tértek haza, az imaházat nem használták, a gazdátlanná vált épület állapota egyre romlott.
Az épületet a város megvásárolta és 1985-ben a városi könyvtár részére felújították, átalakították. Gondos belsőépítészeti munkával sikerült a könyvtári funkciónak megfelelő teret úgy kialakítani, hogy a belső tér hangulata méltó módon megmaradt. A zsinagóga eredeti beépített rituális tárgyait: az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a tóraszekrényt és a mizrah-emelvényt mellvédrácsozatát gondosan helyreállították.
A földszinti térben a kölcsönözhető könyvek nyertek elhelyezést, a karzaton található a kézikönyvtár kényelmes olvasó- és kutatóhelyekkel. Mivel a zsinagóga belső terének akusztikája igen jó, kiválóan alkalmas hangversenyek és irodalmi estek rendezésére. Gyakran színhelye orgonahangversenyeknek is, mivel saját elektromos orgonával rendelkezik.
Ha Baján, ebben a kellemes Duna melléki kisvárosban járnak feltétlenül keressék fel a zsinagógát. A könyvtárosok szívesen bemutatják az épületet.
http://bajaikonyvtar.hu/fotogaleria/konyvtar-es-zsinagoga
A klasszicista stílusú zsinagóga 1845-ben épült az 1840-ben, tűzvészben leégett régi imaház helyén. Az első magyar nyelvű avatóbeszéddel felavatott zsinagóga volt Magyarországon.

A II. világháború után, a helyi zsidó lakosság elhurcolása okán az épület üresen maradt, s csak pusztult, míg a város meg nem vásárolta, s 1985-től könyvtárként üzemelteti. A könyvtár felújításánál törekedtek az eredeti berendezés felújítására és megörzésére. Mivel a könyvtár rendelkezik saját orgonával, s a terem akusztikája is kitűnő, gyakran rendeznek itt koncerteket.
http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/zsinagoga-baja-85396.html
  
Beküldve:2012-02-03 07:15

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Táncsics Mihály u. 21
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplom mai, késő barokk stílusát az 1779-ben történt átalakítás során nyerte el. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn, ez a legrégebbi.
A templom homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes jón pillérek láthatók. Az eredeti berendezésből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón, és a belgrádi ikonfestő, Arszenije Teodorovity 1793-ban készült festményei. Minden hónap utolsó vasárnapján délelőtt 10 órakor kezdődik a liturgia.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom.

Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.

Ikonoztáza és berendezése is késő barokk, a XVIII. század végéből valók.

Ikonoztáz festményeit Arszenije Teodorovics 1792-ben készítette.

http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-miklos-gorogkeleti-plebaniatemplom-baja-85407.html


  
Beküldve:2012-02-03 07:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Táncsics Mihály u. 21
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplom mai, késő barokk stílusát az 1779-ben történt átalakítás során nyerte el. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn, ez a legrégebbi.
A templom homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes jón pillérek láthatók. Az eredeti berendezésből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón, és a belgrádi ikonfestő, Arszenije Teodorovity 1793-ban készült festményei. Minden hónap utolsó vasárnapján délelőtt 10 órakor kezdődik a liturgia.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom.

Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.

Ikonoztáza és berendezése is késő barokk, a XVIII. század végéből valók.

Ikonoztáz festményeit Arszenije Teodorovics 1792-ben készítette.

http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-miklos-gorogkeleti-plebaniatemplom-baja-85407.html


  
Beküldve:2012-02-03 07:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Táncsics Mihály u. 21
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplom mai, késő barokk stílusát az 1779-ben történt átalakítás során nyerte el. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn, ez a legrégebbi.
A templom homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes jón pillérek láthatók. Az eredeti berendezésből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón, és a belgrádi ikonfestő, Arszenije Teodorovity 1793-ban készült festményei. Minden hónap utolsó vasárnapján délelőtt 10 órakor kezdődik a liturgia.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom.

Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.

Ikonoztáza és berendezése is késő barokk, a XVIII. század végéből valók.

Ikonoztáz festményeit Arszenije Teodorovics 1792-ben készítette.

http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-miklos-gorogkeleti-plebaniatemplom-baja-85407.html


  
Beküldve:2012-02-03 07:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Táncsics Mihály u. 21
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplom mai, késő barokk stílusát az 1779-ben történt átalakítás során nyerte el. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn, ez a legrégebbi.
A templom homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes jón pillérek láthatók. Az eredeti berendezésből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón, és a belgrádi ikonfestő, Arszenije Teodorovity 1793-ban készült festményei. Minden hónap utolsó vasárnapján délelőtt 10 órakor kezdődik a liturgia.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom.

Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.

Ikonoztáza és berendezése is késő barokk, a XVIII. század végéből valók.

Ikonoztáz festményeit Arszenije Teodorovics 1792-ben készítette.

http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-miklos-gorogkeleti-plebaniatemplom-baja-85407.html


  
Beküldve:2012-02-03 07:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Táncsics Mihály u. 21
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplom mai, késő barokk stílusát az 1779-ben történt átalakítás során nyerte el. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn, ez a legrégebbi.
A templom homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes jón pillérek láthatók. Az eredeti berendezésből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón, és a belgrádi ikonfestő, Arszenije Teodorovity 1793-ban készült festményei. Minden hónap utolsó vasárnapján délelőtt 10 órakor kezdődik a liturgia.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom.

Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.

Ikonoztáza és berendezése is késő barokk, a XVIII. század végéből valók.

Ikonoztáz festményeit Arszenije Teodorovics 1792-ben készítette.

http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-miklos-gorogkeleti-plebaniatemplom-baja-85407.html


  
Beküldve:2012-02-03 07:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Táncsics Mihály u. 21
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplom mai, késő barokk stílusát az 1779-ben történt átalakítás során nyerte el. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn, ez a legrégebbi.
A templom homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes jón pillérek láthatók. Az eredeti berendezésből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón, és a belgrádi ikonfestő, Arszenije Teodorovity 1793-ban készült festményei. Minden hónap utolsó vasárnapján délelőtt 10 órakor kezdődik a liturgia.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom.

Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.

Ikonoztáza és berendezése is késő barokk, a XVIII. század végéből valók.

Ikonoztáz festményeit Arszenije Teodorovics 1792-ben készítette.

http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-miklos-gorogkeleti-plebaniatemplom-baja-85407.html


  
Beküldve:2012-02-03 07:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Táncsics Mihály u. 21
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplom mai, késő barokk stílusát az 1779-ben történt átalakítás során nyerte el. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn, ez a legrégebbi.
A templom homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes jón pillérek láthatók. Az eredeti berendezésből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón, és a belgrádi ikonfestő, Arszenije Teodorovity 1793-ban készült festményei. Minden hónap utolsó vasárnapján délelőtt 10 órakor kezdődik a liturgia.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom.

Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.

Ikonoztáza és berendezése is késő barokk, a XVIII. század végéből valók.

Ikonoztáz festményeit Arszenije Teodorovics 1792-ben készítette.

http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-miklos-gorogkeleti-plebaniatemplom-baja-85407.html


  
Beküldve:2012-02-03 07:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Baja, Táncsics Mihály u. 21
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplom mai, késő barokk stílusát az 1779-ben történt átalakítás során nyerte el. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn, ez a legrégebbi.
A templom homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes jón pillérek láthatók. Az eredeti berendezésből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón, és a belgrádi ikonfestő, Arszenije Teodorovity 1793-ban készült festményei. Minden hónap utolsó vasárnapján délelőtt 10 órakor kezdődik a liturgia.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom.

Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.

Ikonoztáza és berendezése is késő barokk, a XVIII. század végéből valók.

Ikonoztáz festményeit Arszenije Teodorovics 1792-ben készítette.

http://baja-utikalauz.hu/latnivalok/szent-miklos-gorogkeleti-plebaniatemplom-baja-85407.html


  
Beküldve:2012-02-03 07:20

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:50

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:50

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:51

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:51

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:52

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:53

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:54

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:55

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:55

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:56

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:57

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:57

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:59

Beküldte:Éva
E-mail:feva146@freemail.hu
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Határ utca 38.
Templom neve:Szent József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-07-17 16:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Deák F u
Templom neve:Reformatátus templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:A bajai egyház alapjait a felvidékről érkező református családok tették le a 18. században. Mai, eklektikus stílusú templomuk 1892-ben készült el Szeberény János tervei szerint.

Az épület méreteihez viszonyítva aránytalanul kicsi, keskeny tornya van, amely a homlokzatba illeszkedik. A toronyfalazat órapárkányban végződik.

Az ablakok a torony alattiak kivételével félkörös, boltíves záródásúak.
A toronyhoz kétoldalt meanderes oromfalak csatlakoznak.

2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Világosi u. 4.
Templom neve:Sr György kápolna
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:a szerb temetőkápolnát a Megbékélés kápolnájának is neveznek. Egy szerb származású, bajai özvegy építette férje halála után, 1903-ban.
http://epulettar.hu/projekt/szent-gyorgy-kapolna-baja


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Világosi u. 4.
Templom neve:Sr György kápolna
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:a szerb temetőkápolnát a Megbékélés kápolnájának is neveznek. Egy szerb származású, bajai özvegy építette férje halála után, 1903-ban.
http://epulettar.hu/projekt/szent-gyorgy-kapolna-baja


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Világosi u. 4.
Templom neve:Sr György kápolna
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:a szerb temetőkápolnát a Megbékélés kápolnájának is neveznek. Egy szerb származású, bajai özvegy építette férje halála után, 1903-ban.
http://epulettar.hu/projekt/szent-gyorgy-kapolna-baja


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szegedi út 12.
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:nem találtam ismertetőt


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Deák Ferenc u. 4.
Templom neve:Páduai St Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A bajai ferences templom és kolostor a 18. században épült barokk stílusban. A ferences rendi szerzetesek a török hódoltságot követően érkeztek a városba. Először kis paticsfalú templomot és rendházat építettek, amelyet a Rákóczi-szabadságharcban felégettek. A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le és 1737-ben fejezték be az építését. kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a késő barokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Deák Ferenc u. 4.
Templom neve:Páduai St Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_(Baja)


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Deák Ferenc u. 4.
Templom neve:Páduai St Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_(Baja)


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Deák Ferenc u. 4.
Templom neve:Páduai St Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_(Baja)


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Deák Ferenc u. 4.
Templom neve:Páduai St Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_(Baja)


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Deák Ferenc u. 4.
Templom neve:Páduai St Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_(Baja)


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Deák Ferenc u. 4.
Templom neve:Páduai St Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_(Baja)


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Deák Ferenc u. 4.
Templom neve:Páduai St Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_(Baja)


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Deák Ferenc u. 4.
Templom neve:Páduai St Antal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_(Baja)


2013-as képek
  
Beküldve:2014-03-30 09:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 20:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 20:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 20:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 20:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 20:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 20:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 20:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 20:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 20:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 20:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:kápolnája
  
Beküldve:2014-12-06 20:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:kápolnája
  
Beküldve:2014-12-06 21:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:rendház
  
Beküldve:2014-12-06 21:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:rendház
  
Beküldve:2014-12-06 21:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:sekrestye
  
Beküldve:2014-12-06 21:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Bartók u. 1.
Templom neve:Páduai Szent Antal ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:sekrestye
  
Beküldve:2014-12-06 21:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:15

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:16

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:18

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Szt Imre tér
Templom neve:St Péter és Pál templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Széchenyi u. 16
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A mintegy 300 főt számláló bajai evangélikusság kicsiny, kedves templomát. A 19. század elejére tehetőek a gyülekezet első életjelenségei, amikor mintegy 15-20 család gyűlt össze istentiszteletre, a bajai szórványt a kiséri lelkész látta el.

Első imaháza és gyülekezeti helyiségei 1834-ben leégtek, 6 éveig a református templomot használták. 1847-ben szentelték fel az új templomot, mely Berger József tervei szerint készült, a torony csak 1907-ben épült. Mai formáját csak az 1937-es kibővítés által nyerte el. http://baja.utisugo.hu/latnivalok/evangelikus-templom-baja-85418.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Széchenyi u. 16
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A mintegy 300 főt számláló bajai evangélikusság kicsiny, kedves templomát. A 19. század elejére tehetőek a gyülekezet első életjelenségei, amikor mintegy 15-20 család gyűlt össze istentiszteletre, a bajai szórványt a kiséri lelkész látta el.

Első imaháza és gyülekezeti helyiségei 1834-ben leégtek, 6 éveig a református templomot használták. 1847-ben szentelték fel az új templomot, mely Berger József tervei szerint készült, a torony csak 1907-ben épült. Mai formáját csak az 1937-es kibővítés által nyerte el. http://baja.utisugo.hu/latnivalok/evangelikus-templom-baja-85418.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Széchenyi u.
Templom neve:Refirmatus templom
Felekezet:reformaátus
  
Ismeretanyag:Az igény templom építésére jóval korábban jelentkezett. Szilády János lelkészi szolgálata idején, 1873-ban már számos kezdeményezés történt, mely nem járt sikerrel. Egészen 1891-ig, amikor a régi imaház helyén megkezdődött a templom építése Széles Áron lelkipásztornak és az egyházközség tagjainak buzgó fáradozása következtében. Két terv is készült. Anyagi okokból a mai, kisebb, szerényebb kivitelű, de talán éppen ezért bensőségesebb hangulatú templom valósult meg. A templom, méreteit tekintve, a város római katolikus templomaihoz képest szerény, ám a gyülekezet számára megfelelő. Hossza 15m, szélessége 10m, magassága 6m, a torony 17m magas. A toronyórának csak a helye van meg, soha nem épült be. 1937 óta két harang lakik a toronyban. Közadakozásból öntették a kb. 290 kg súlyú harangot, és egyéni adományból készült a 93 kg-os kisebb harang. Villamosításuk az 1960-as években történt.

A templom külső-belső díszítései puritán egyszerűséget mutatnak. A fából készült szószék 1892-ből való. A süttői vörös mészkő keresztelőmedence 1811-ben készült, a révkomáromi református nagytemplomban lévő mintájára. Ma is ez a templom legszebb, legrégebbi tárgya. http://refbaja.hu/tortenetunk
  
Beküldve:2014-12-06 21:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Széchenyi u.
Templom neve:Refirmatus templom
Felekezet:reformaátus
  
Ismeretanyag:Az igény templom építésére jóval korábban jelentkezett. Szilády János lelkészi szolgálata idején, 1873-ban már számos kezdeményezés történt, mely nem járt sikerrel. Egészen 1891-ig, amikor a régi imaház helyén megkezdődött a templom építése Széles Áron lelkipásztornak és az egyházközség tagjainak buzgó fáradozása következtében. Két terv is készült. Anyagi okokból a mai, kisebb, szerényebb kivitelű, de talán éppen ezért bensőségesebb hangulatú templom valósult meg. A templom, méreteit tekintve, a város római katolikus templomaihoz képest szerény, ám a gyülekezet számára megfelelő. Hossza 15m, szélessége 10m, magassága 6m, a torony 17m magas. A toronyórának csak a helye van meg, soha nem épült be. 1937 óta két harang lakik a toronyban. Közadakozásból öntették a kb. 290 kg súlyú harangot, és egyéni adományból készült a 93 kg-os kisebb harang. Villamosításuk az 1960-as években történt.

A templom külső-belső díszítései puritán egyszerűséget mutatnak. A fából készült szószék 1892-ből való. A süttői vörös mészkő keresztelőmedence 1811-ben készült, a révkomáromi református nagytemplomban lévő mintájára. Ma is ez a templom legszebb, legrégebbi tárgya. http://refbaja.hu/tortenetunk
  
Beküldve:2014-12-06 21:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:iMklós utca 2.
Templom neve:Szent Miklós ortodox templom
Felekezet:ortodox
  
Ismeretanyag:Eredeti berendezéséből fennmaradt az ikonosztáz, a püspöki trón és a belgrádi ikonfestő Arszenije Teodorovics 1793-ban készült festményei. http://www.programturizmus.hu/partner-szent-miklos-ortodox-szerb-templom-baja.html
A Bajai Szerb Templom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Ikonosztázt 1792-ben festette meg Arszenije Teodorovics fiatal szerb ikonfestő. Kiemelten védett műemlék épület. http://www.utazzitthon.hu/szent-miklos-gorogkeleti-plebanitemplom-baja.html
  
Beküldve:2014-12-06 21:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Ady E u
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Bács-Kiskun
Település:Baja
Utca:Ady E u
Templom neve:Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltés szerint
  
Beküldve:2014-12-06 21:59

www.interword.hu
www.interword.hu