Budakeszi
Beküldte:Dulácska Zsolt
E-mail:zsolt.d@freemail.hu
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Fő u.
Templom neve:rk. templom
Felekezet:katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2004-09-02 11:19

Beküldte:Dulácska Zsolt
E-mail:zsolt.d@freemail.hu
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi út
Templom neve:Makormária rk. kegytemplom
Felekezet:katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2004-09-02 11:25

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:-
Templom neve:Középkori templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761-66 között épült barokk templom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak.
  
Beküldve:2009-03-11 18:47

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:-
Templom neve:Középkori templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A régészeti kutatások során felszínre került a román kori templomalapozás, a 15. századi bővítés, a gótikus sekrestye, amelynek falába vadászjelenetes római kori sírkövet és római kori oltárkövet is beépítettek.
  
Beküldve:2009-03-11 18:48

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:-
Templom neve:Középkori templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Az ásatás során bizonyossá vált, hogy a templom környéke, a falu központjának múltja mintegy 1000 évre nyúlik vissza.
  
Beküldve:2009-03-11 18:49

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:-
Templom neve:Középkori templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Budakeszi nevét egy 1296-os keltezésű oklevélből következtetve az ősi Keszi törzs valamelyik nemzetségétől kaphatta.
Feltételezhető, hogy a tatárdúlás után alakultak ki Al- és Felkeszi. A mai római katolikus templom környékén elterülő Alkeszi királyi alapítású kápolnáját 1267-ben említik először.
  
Beküldve:2009-03-11 18:50

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:-
Templom neve:Középkori templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A templomrom területén szabadtéri előadásokat is rendeznek.
  
Beküldve:2009-03-11 18:51

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:-
Templom neve:Havas Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A templom 1761-66 között épült.
A három boltszakaszos hajót keskenyebb, boltozott szentély zárja, melynek zárófalán a Makkosmáriára visszaszállított kegykép másolata van. A templomot Falconeri-freskók díszítik.
  
Beküldve:2009-03-11 18:53

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:-
Templom neve:Havas Boldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A diadalív oldalait Bebó Károly Szent Kereszt-oltára, valamint szószéke díszíti. Mindkettő 1760 körül készült, barokk stílusban. Az Ecce Homo-faszobor a XVII. század első felében készült. A templom egykori barokk faszobrait a plébánián helyezték el.
  
Beküldve:2009-03-11 18:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Budakeszi Fő út 192.
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel. A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott. A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor. A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.
A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.
A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette. A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket a zo nban lefestették. A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány l épcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen m ár v á n y oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron ha t aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.
A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.
A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.
A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.
A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.
A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.
A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.
A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.
A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.
A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.
A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.
A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)
Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínűleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.
A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.
A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.
Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.

A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.
Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.
A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.http://varoshaza.budakeszi.hu/budakeszi-varos/egyhazak/katolikus-egyhaz
  
Beküldve:2015-01-31 17:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:16

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:18

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Havas Boldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Eredetileg 1737-ben épült kápolnáját 1748-tól a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondozták. A rend 1783-as feloszlatása után rommá vált; 1938-tól szervita szerzetesek szervezik újjá a kegyhelyet. A templomot 1947-ben építették újjá.

Historia Domus: 1951-tõl

Lelkészek: trinitárius atyák látják el 1747-1783; szerviták látják el 1938-1947, Jáger István szervita 1948–, Tamás János jezsuita 1951–, Budakeszi látja el 1985–, Antalóczy Márton domonkos 1997–, Budakeszi látja el 2000– http://www.szfvar.katolikus.hu/plebaniak/angyalok-kiralyneja-templomigazgatosag-budakeszi-makkosmaria-
A hiteles történet szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, mikor egy útszéli tölgyfánál Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől vásárolt egy a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a képet az útszéli tölgyfára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet és Acsádi Ádám veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket, majd engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Később az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, melyet a közelben élő két remete gondozott. A népszerű zarándokhelyen az Óbudán működő Trinitárius szerzetesrend egytornyú templomot és egy kis kolostort épített. A rend, „A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett Rendje" a török ellen folytatott harcok idején egész Dél-Európában a fogságba esett keresztények kiváltásán fáradozott. Pénzt gyűjtöttek és sok esetben a szerzetesek saját magukat cserélték ki egy-egy hadifogolyért.

Koller Ignác veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét, valamint a szentképet. A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák 1938 és 1947 között felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a Budakeszi plébániatemplomban őrzött fatörzset és kegyképet. A szerzetesrendek felosztása miatt 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János jezsuita atya vezette a kegytemplomot 33 esztendőn át. http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkosm%C3%A1ria_r%C3%B3mai_katolikus_kegytemploma
  
Beküldve:2015-01-31 18:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Határon Túli Magyarok Emléktemplomaként
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Az 1626 és 1652 közti lelkészgyűlések fennmaradt névsoraiban rendre szerepel egy-egy budakeszi református lelkipásztor neve (1629-ben és 1630-ban Fodor Pál, 1631-ben Nagy-Idai György, 1652-ben Tatai András). Budakeszi lakosai ebben az időben magyar nevű és nyelvű nemesek, illetve a Zichy-birtokok jobbágyai, kézművesek voltak. A 17. századi református gyülekezetek tagjainak életét szigorú szabályok határozták meg. Fontos követelmény volt az egyházi ünnepek, különösképpen az advent megtartása, valamint a visszafogott, tisztes életvitel. Az elvárások közt szerepelt például, hogy a halott felett csak egy prédikátor szóljon, lakodalmakon legfeljebb négy vőfély kérje ki a menyasszonyt. Az iskolában ne legyen részegeskedés, átok alatt legyen a cimbalommuzsika, az egyház lépjen fel minden szitkozódás ellen. A prédikátor ne viseljen gombos mentét, ne rizsporozza a haját, a prédikátornék csizmát ne viseljenek 1939-ben tizennégy magyar ajkú család élt állandó lakosként Budakeszin, közülük négy-öt család református vagy evangélikus. Nekik az Erzsébet (ma Korányi) szanatóriumban tartott istentiszteletet az ott működő lelkész. 1941-ben a Martin-vendéglőben szerveztek kultúrműsort és szeretetvendégséget. 1942-ben egyházi könyvtárat létesítettek, megalakult a nőszövetség is. 1944-ben negyven fő körül volt a református gyülekezet létszáma. Ebben az évben alakult meg az első presbitérium, amely adományokból ezüst úrvacsorai kelyhet, egy harmóniumot, keresztelő edényeket, úrasztalát és 24 széket vásárolt. 1945-ben Ravasz László püspök felkérésére dr. Nagy Gyula Kézdivásárhelyről menekült, korábban Pátka községben szolgált lelkész vállalta el a gyülekezet gondozását 1947-ben az erdészet segítségével, Matolcsy Andor főgondnok, erdőmérnök közreműködésével állított a gyülekezet egy egyszerű haranglábat a parókia kertjében, ami az új templom építéséig „szolgált". http://www.fatorony.hu/history/history.php
A Határon Túli Magyarok Emléktemplomaként számon tartott faszerkezetes épület Basa Péter tervei alapján készült 1996-1999 között. Meghatározó anyagai a kő és a fa. Dinamizmus és különös harmónia sugárzik a főutca forgalmas szakaszán, a világháborús emlékmű szomszédságában, a szűkös telken felépült templomból.

Az épület a magyar református templomépítészet egyszerűségre törekvő hagyományait eleveníti fel. A fehér falak, a rájuk támaszkodó vörösfenyő szerkezet, a templom teljes hosszán végigfutó, fa oszlopsorral határolt közlekedő és a beáramló fény alkotják a belső teret.

Az építészeti teljesítmény mellett kiemelkedő az építészeti gondolatokat maximálisan tiszteletben tartó szerkezettervezési munka is. A két főtömegből és a zsindelyes toronyból álló együttes kialakítása a hagyományos finn és japán építészettel rokonítható.

Az arra járókat asszociációkra sarkallja a látvány, mindenképpen emléket hagy bennük, felkelti a figyelmet. A főút felőli falak ívelt vonalvezetése kedvező akusztikai hatást eredményez, kívül pedig jó rálátást enged a templom mögötti emlékműre, illetve az épület előtti útkereszteződésre.
http://budakeszi.utisugo.hu/latnivalok/reformatus-templom-budakeszi-93458.html
  
Beküldve:2015-01-31 18:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Határon Túli Magyarok Emléktemploma
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Az 1626 és 1652 közti lelkészgyűlések fennmaradt névsoraiban rendre szerepel egy-egy budakeszi református lelkipásztor neve (1629-ben és 1630-ban Fodor Pál, 1631-ben Nagy-Idai György, 1652-ben Tatai András). Budakeszi lakosai ebben az időben magyar nevű és nyelvű nemesek, illetve a Zichy-birtokok jobbágyai, kézművesek voltak. A 17. századi református gyülekezetek tagjainak életét szigorú szabályok határozták meg. Fontos követelmény volt az egyházi ünnepek, különösképpen az advent megtartása, valamint a visszafogott, tisztes életvitel. Az elvárások közt szerepelt például, hogy a halott felett csak egy prédikátor szóljon, lakodalmakon legfeljebb négy vőfély kérje ki a menyasszonyt. Az iskolában ne legyen részegeskedés, átok alatt legyen a cimbalommuzsika, az egyház lépjen fel minden szitkozódás ellen. A prédikátor ne viseljen gombos mentét, ne rizsporozza a haját, a prédikátornék csizmát ne viseljenek 1939-ben tizennégy magyar ajkú család élt állandó lakosként Budakeszin, közülük négy-öt család református vagy evangélikus. Nekik az Erzsébet (ma Korányi) szanatóriumban tartott istentiszteletet az ott működő lelkész. 1941-ben a Martin-vendéglőben szerveztek kultúrműsort és szeretetvendégséget. 1942-ben egyházi könyvtárat létesítettek, megalakult a nőszövetség is. 1944-ben negyven fő körül volt a református gyülekezet létszáma. Ebben az évben alakult meg az első presbitérium, amely adományokból ezüst úrvacsorai kelyhet, egy harmóniumot, keresztelő edényeket, úrasztalát és 24 széket vásárolt. 1945-ben Ravasz László püspök felkérésére dr. Nagy Gyula Kézdivásárhelyről menekült, korábban Pátka községben szolgált lelkész vállalta el a gyülekezet gondozását 1947-ben az erdészet segítségével, Matolcsy Andor főgondnok, erdőmérnök közreműködésével állított a gyülekezet egy egyszerű haranglábat a parókia kertjében, ami az új templom építéséig „szolgált". http://www.fatorony.hu/history/history.php
A Határon Túli Magyarok Emléktemplomaként számon tartott faszerkezetes épület Basa Péter tervei alapján készült 1996-1999 között. Meghatározó anyagai a kő és a fa. Dinamizmus és különös harmónia sugárzik a főutca forgalmas szakaszán, a világháborús emlékmű szomszédságában, a szűkös telken felépült templomból.

Az épület a magyar református templomépítészet egyszerűségre törekvő hagyományait eleveníti fel. A fehér falak, a rájuk támaszkodó vörösfenyő szerkezet, a templom teljes hosszán végigfutó, fa oszlopsorral határolt közlekedő és a beáramló fény alkotják a belső teret.

Az építészeti teljesítmény mellett kiemelkedő az építészeti gondolatokat maximálisan tiszteletben tartó szerkezettervezési munka is. A két főtömegből és a zsindelyes toronyból álló együttes kialakítása a hagyományos finn és japán építészettel rokonítható.

Az arra járókat asszociációkra sarkallja a látvány, mindenképpen emléket hagy bennük, felkelti a figyelmet. A főút felőli falak ívelt vonalvezetése kedvező akusztikai hatást eredményez, kívül pedig jó rálátást enged a templom mögötti emlékműre, illetve az épület előtti útkereszteződésre.
http://budakeszi.utisugo.hu/latnivalok/reformatus-templom-budakeszi-93458.html
  
Beküldve:2015-01-31 18:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Makkosi u 163
Templom neve:Határon Túli Magyarok Emléktemploma
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Az 1626 és 1652 közti lelkészgyűlések fennmaradt névsoraiban rendre szerepel egy-egy budakeszi református lelkipásztor neve (1629-ben és 1630-ban Fodor Pál, 1631-ben Nagy-Idai György, 1652-ben Tatai András). Budakeszi lakosai ebben az időben magyar nevű és nyelvű nemesek, illetve a Zichy-birtokok jobbágyai, kézművesek voltak. A 17. századi református gyülekezetek tagjainak életét szigorú szabályok határozták meg. Fontos követelmény volt az egyházi ünnepek, különösképpen az advent megtartása, valamint a visszafogott, tisztes életvitel. Az elvárások közt szerepelt például, hogy a halott felett csak egy prédikátor szóljon, lakodalmakon legfeljebb négy vőfély kérje ki a menyasszonyt. Az iskolában ne legyen részegeskedés, átok alatt legyen a cimbalommuzsika, az egyház lépjen fel minden szitkozódás ellen. A prédikátor ne viseljen gombos mentét, ne rizsporozza a haját, a prédikátornék csizmát ne viseljenek 1939-ben tizennégy magyar ajkú család élt állandó lakosként Budakeszin, közülük négy-öt család református vagy evangélikus. Nekik az Erzsébet (ma Korányi) szanatóriumban tartott istentiszteletet az ott működő lelkész. 1941-ben a Martin-vendéglőben szerveztek kultúrműsort és szeretetvendégséget. 1942-ben egyházi könyvtárat létesítettek, megalakult a nőszövetség is. 1944-ben negyven fő körül volt a református gyülekezet létszáma. Ebben az évben alakult meg az első presbitérium, amely adományokból ezüst úrvacsorai kelyhet, egy harmóniumot, keresztelő edényeket, úrasztalát és 24 széket vásárolt. 1945-ben Ravasz László püspök felkérésére dr. Nagy Gyula Kézdivásárhelyről menekült, korábban Pátka községben szolgált lelkész vállalta el a gyülekezet gondozását 1947-ben az erdészet segítségével, Matolcsy Andor főgondnok, erdőmérnök közreműködésével állított a gyülekezet egy egyszerű haranglábat a parókia kertjében, ami az új templom építéséig „szolgált". http://www.fatorony.hu/history/history.php
A Határon Túli Magyarok Emléktemplomaként számon tartott faszerkezetes épület Basa Péter tervei alapján készült 1996-1999 között. Meghatározó anyagai a kő és a fa. Dinamizmus és különös harmónia sugárzik a főutca forgalmas szakaszán, a világháborús emlékmű szomszédságában, a szűkös telken felépült templomból.

Az épület a magyar református templomépítészet egyszerűségre törekvő hagyományait eleveníti fel. A fehér falak, a rájuk támaszkodó vörösfenyő szerkezet, a templom teljes hosszán végigfutó, fa oszlopsorral határolt közlekedő és a beáramló fény alkotják a belső teret.

Az építészeti teljesítmény mellett kiemelkedő az építészeti gondolatokat maximálisan tiszteletben tartó szerkezettervezési munka is. A két főtömegből és a zsindelyes toronyból álló együttes kialakítása a hagyományos finn és japán építészettel rokonítható.

Az arra járókat asszociációkra sarkallja a látvány, mindenképpen emléket hagy bennük, felkelti a figyelmet. A főút felőli falak ívelt vonalvezetése kedvező akusztikai hatást eredményez, kívül pedig jó rálátást enged a templom mögötti emlékműre, illetve az épület előtti útkereszteződésre.
http://budakeszi.utisugo.hu/latnivalok/reformatus-templom-budakeszi-93458.html
  
Beküldve:2015-01-31 18:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Budakeszi
Utca:Fő u
Templom neve:Határon Túli Magyarok Emléktemploma
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Az 1626 és 1652 közti lelkészgyűlések fennmaradt névsoraiban rendre szerepel egy-egy budakeszi református lelkipásztor neve (1629-ben és 1630-ban Fodor Pál, 1631-ben Nagy-Idai György, 1652-ben Tatai András). Budakeszi lakosai ebben az időben magyar nevű és nyelvű nemesek, illetve a Zichy-birtokok jobbágyai, kézművesek voltak. A 17. századi református gyülekezetek tagjainak életét szigorú szabályok határozták meg. Fontos követelmény volt az egyházi ünnepek, különösképpen az advent megtartása, valamint a visszafogott, tisztes életvitel. Az elvárások közt szerepelt például, hogy a halott felett csak egy prédikátor szóljon, lakodalmakon legfeljebb négy vőfély kérje ki a menyasszonyt. Az iskolában ne legyen részegeskedés, átok alatt legyen a cimbalommuzsika, az egyház lépjen fel minden szitkozódás ellen. A prédikátor ne viseljen gombos mentét, ne rizsporozza a haját, a prédikátornék csizmát ne viseljenek 1939-ben tizennégy magyar ajkú család élt állandó lakosként Budakeszin, közülük négy-öt család református vagy evangélikus. Nekik az Erzsébet (ma Korányi) szanatóriumban tartott istentiszteletet az ott működő lelkész. 1941-ben a Martin-vendéglőben szerveztek kultúrműsort és szeretetvendégséget. 1942-ben egyházi könyvtárat létesítettek, megalakult a nőszövetség is. 1944-ben negyven fő körül volt a református gyülekezet létszáma. Ebben az évben alakult meg az első presbitérium, amely adományokból ezüst úrvacsorai kelyhet, egy harmóniumot, keresztelő edényeket, úrasztalát és 24 széket vásárolt. 1945-ben Ravasz László püspök felkérésére dr. Nagy Gyula Kézdivásárhelyről menekült, korábban Pátka községben szolgált lelkész vállalta el a gyülekezet gondozását 1947-ben az erdészet segítségével, Matolcsy Andor főgondnok, erdőmérnök közreműködésével állított a gyülekezet egy egyszerű haranglábat a parókia kertjében, ami az új templom építéséig „szolgált". http://www.fatorony.hu/history/history.php
A Határon Túli Magyarok Emléktemplomaként számon tartott faszerkezetes épület Basa Péter tervei alapján készült 1996-1999 között. Meghatározó anyagai a kő és a fa. Dinamizmus és különös harmónia sugárzik a főutca forgalmas szakaszán, a világháborús emlékmű szomszédságában, a szűkös telken felépült templomból.

Az épület a magyar református templomépítészet egyszerűségre törekvő hagyományait eleveníti fel. A fehér falak, a rájuk támaszkodó vörösfenyő szerkezet, a templom teljes hosszán végigfutó, fa oszlopsorral határolt közlekedő és a beáramló fény alkotják a belső teret.

Az építészeti teljesítmény mellett kiemelkedő az építészeti gondolatokat maximálisan tiszteletben tartó szerkezettervezési munka is. A két főtömegből és a zsindelyes toronyból álló együttes kialakítása a hagyományos finn és japán építészettel rokonítható.

Az arra járókat asszociációkra sarkallja a látvány, mindenképpen emléket hagy bennük, felkelti a figyelmet. A főút felőli falak ívelt vonalvezetése kedvező akusztikai hatást eredményez, kívül pedig jó rálátást enged a templom mögötti emlékműre, illetve az épület előtti útkereszteződésre.
http://budakeszi.utisugo.hu/latnivalok/reformatus-templom-budakeszi-93458.html
  
Beküldve:2015-01-31 18:43

www.interword.hu
www.interword.hu