Csorna
Beküldte:Milus Ilona Tünde
E-mail:mtundus@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni u. 65.
Templom neve:Premontrei Prépostság Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1180-ban alapították Szent Mihály tiszteletére
  
Beküldve:2008-01-21 09:57

Beküldte:Milus Ilona Tünde
E-mail:mtundus@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni u. 65.
Templom neve:Premontrei Prépostság Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-01-21 09:58

Beküldte:Milus Ilona Tünde
E-mail:mtundus@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni u. 65.
Templom neve:Premontrei Prépostság Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-01-21 09:58

Beküldte:Milus Ilona Tünde
E-mail:mtundus@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni u. 65.
Templom neve:Premontrei Prépostság Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-01-21 09:59

Beküldte:Milus Ilona Tünde
E-mail:mtundus@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Szt. István tér
Templom neve:Jézus Szíve Plébániatemplom
Felekezet:r.katolikus
  
Ismeretanyag:1936-38-ig épült.
1938.nov.13-án szentelték fel.
  
Beküldve:2008-01-29 08:52

Beküldte:Milus Ilona Tünde
E-mail:mtundus@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Szt. István tér
Templom neve:Jézus Szíve Plébániatemplom
Felekezet:r.katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-01-29 08:52

Beküldte:Milus Ilona Tünde
E-mail:mtundus@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Szt. István tér
Templom neve:Jézus Szíve Plébániatemplom
Felekezet:r.katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-01-29 08:53

Beküldte:Milus Ilona Tünde
E-mail:mtundus@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Szt. István tér
Templom neve:Jézus Szíve Plébániatemplom
Felekezet:r.katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-01-29 08:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:15

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:15

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:15

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:16

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:16

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:16

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:18

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:18

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:18

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:18

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:23

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:23

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:23

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:23

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:23

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:24

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:24

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 34
Templom neve:Nagyboldogasszony apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török hódoltság alatt is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorna
A középkori monostorépület a templommal együtt elpusztult. A prépostsági épületek felépítése a mai alakjukban a XVIII. század második felében kezdődött. Az 1790-ben leégett épületek helyreállítása 1802-ben indult meg újra. A rendház legrégibb része, a keleti szárny még a barokk korból való. A nyugati szárny 1802-1808 között épüit fel. 1910-ben készült el a déli szárny. A három épületrész, az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt belső monostorudvart vesz körül. A XIX. század második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, rnelynek végéhez keleti irányban csatlakozik a XX. század elején épült háromhajós könyvtárépület.
http://www.opraem.hu/apatsag.htm
A város főterén álló középkori eredetű templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Kincse a Szűz Mária-oltáron álló, sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép.
A premontrei prépostság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.
A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-premontrei-templom-nagyboldogasszony-csorna

A 13. század elején épült prépostsági templom az 1242, 1401, 1561 évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették 1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Csornai_Premontrei_Pr%C3%A9posts%C3%A1g
A középkori eredetű, volt premontrei prépostság temploma késő barokkstílusban újjáépült 1804-08 között. Alapítva 1180-ban.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok


  
Beküldve:2012-01-11 16:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 37
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1936-38 között emelt templom hatalmas tömbje is mutatja, hogy a század elején Csorna tehetős település volt. A bejárat árkádos oszlopsorát Ohmann Béla szobrászművész alkotásai díszítik.
A Jézus Szíve-templom az 1790-ben leégett Szent Ilona-templom pótlására épült. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érződik.
A főoltár mögötti falfelületet Nagy Sándor freskója borítja (Hódolat az oltári szentség és a Szent Szív előtt). A templom további értékei: Flamm Mária Boldogasszony-szobra, Krasznay Lajos Szent Antalt és Lisieux-i Kis Szent Terézt ábrázoló szobrai, Kontuly Bélánénak a Szentháromság üdvösségtörténeti szerepét ábrázoló üvegfestménye. Kákonyi Asztrik tervezte a Mária-oratórium ablakait diszítő, Mária titkait ábrázoló képeket, a kivitelező Mohai Attila üvegfestő volt. A templom falképeit Samoday József készítette.
http://miserend.hu/?templom=971

Az épület története
1936-38-ban épült Jézus Szíve tiszteletére. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása őrződik. A több téglatestből összeállított épületegyüttes tömegének arányos elosztásával váltja ki a kívánt hatást.
A belső tér, oltárkép, egyéb díszítmények
A főoltár mögötti falfelületet Nagy Sándor festőművész monumentális (12*12 méter) alkotása díszíti: Hódolat az Oltári Szentség és a Szent Szív előtt címmel. A templom bejáratának árkádos oszlopsorát, valamint a belső teret Ohman Bála alkotásai díszítik: az Angyali üdvözletet ábrázoló dombormű, a Mária oratórium oltárának tabernákulumán, a keresztelőkút falán a megváltás mozzanataival.
A templom további értékei: Flamm Mária Boldogasszony szobra, Krasznay Lajos Szent Antalt és Lisieuxi kis Szent Terézt ábrázoló szobrai, Kontuly Bélánénak a Szentháromság üdvösségtörténeti szereplőit ábrázoló üvegfestménye. Kákonyi Asztrik tervezte a Mária oratórium ablakait díszítő, Mária titkait ábrázoló képeket. A templom faliképeit Samoday József készítette. http://kitud.kkmk.hu/web/guest/wiki/-/wiki/Main/J%C3%A9zus%20Sz%C3%ADve%20templom%20%28Csorna%29/pop_up;jsessionid=43611FF10BF059EFA4FD28E60B9E6903

A templom az 1790-ben leégett Szent Ilona templom pótlására épült 1936-38 között. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érződik. A bejárat árkádos oszlopsorát Ohmann Béla szobrászművész alkotásai díszítik, falképeit Samoday József festette.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:29

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 37
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1936-38 között emelt templom hatalmas tömbje is mutatja, hogy a század elején Csorna tehetős település volt. A bejárat árkádos oszlopsorát Ohmann Béla szobrászművész alkotásai díszítik.
A Jézus Szíve-templom az 1790-ben leégett Szent Ilona-templom pótlására épült. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érződik.
A főoltár mögötti falfelületet Nagy Sándor freskója borítja (Hódolat az oltári szentség és a Szent Szív előtt). A templom további értékei: Flamm Mária Boldogasszony-szobra, Krasznay Lajos Szent Antalt és Lisieux-i Kis Szent Terézt ábrázoló szobrai, Kontuly Bélánénak a Szentháromság üdvösségtörténeti szerepét ábrázoló üvegfestménye. Kákonyi Asztrik tervezte a Mária-oratórium ablakait diszítő, Mária titkait ábrázoló képeket, a kivitelező Mohai Attila üvegfestő volt. A templom falképeit Samoday József készítette.
http://miserend.hu/?templom=971

Az épület története
1936-38-ban épült Jézus Szíve tiszteletére. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása őrződik. A több téglatestből összeállított épületegyüttes tömegének arányos elosztásával váltja ki a kívánt hatást.
A belső tér, oltárkép, egyéb díszítmények
A főoltár mögötti falfelületet Nagy Sándor festőművész monumentális (12*12 méter) alkotása díszíti: Hódolat az Oltári Szentség és a Szent Szív előtt címmel. A templom bejáratának árkádos oszlopsorát, valamint a belső teret Ohman Bála alkotásai díszítik: az Angyali üdvözletet ábrázoló dombormű, a Mária oratórium oltárának tabernákulumán, a keresztelőkút falán a megváltás mozzanataival.
A templom további értékei: Flamm Mária Boldogasszony szobra, Krasznay Lajos Szent Antalt és Lisieuxi kis Szent Terézt ábrázoló szobrai, Kontuly Bélánénak a Szentháromság üdvösségtörténeti szereplőit ábrázoló üvegfestménye. Kákonyi Asztrik tervezte a Mária oratórium ablakait díszítő, Mária titkait ábrázoló képeket. A templom faliképeit Samoday József készítette. http://kitud.kkmk.hu/web/guest/wiki/-/wiki/Main/J%C3%A9zus%20Sz%C3%ADve%20templom%20%28Csorna%29/pop_up;jsessionid=43611FF10BF059EFA4FD28E60B9E6903

A templom az 1790-ben leégett Szent Ilona templom pótlására épült 1936-38 között. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érződik. A bejárat árkádos oszlopsorát Ohmann Béla szobrászművész alkotásai díszítik, falképeit Samoday József festette.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 37
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1936-38 között emelt templom hatalmas tömbje is mutatja, hogy a század elején Csorna tehetős település volt. A bejárat árkádos oszlopsorát Ohmann Béla szobrászművész alkotásai díszítik.
A Jézus Szíve-templom az 1790-ben leégett Szent Ilona-templom pótlására épült. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érződik.
A főoltár mögötti falfelületet Nagy Sándor freskója borítja (Hódolat az oltári szentség és a Szent Szív előtt). A templom további értékei: Flamm Mária Boldogasszony-szobra, Krasznay Lajos Szent Antalt és Lisieux-i Kis Szent Terézt ábrázoló szobrai, Kontuly Bélánénak a Szentháromság üdvösségtörténeti szerepét ábrázoló üvegfestménye. Kákonyi Asztrik tervezte a Mária-oratórium ablakait diszítő, Mária titkait ábrázoló képeket, a kivitelező Mohai Attila üvegfestő volt. A templom falképeit Samoday József készítette.
http://miserend.hu/?templom=971

Az épület története
1936-38-ban épült Jézus Szíve tiszteletére. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása őrződik. A több téglatestből összeállított épületegyüttes tömegének arányos elosztásával váltja ki a kívánt hatást.
A belső tér, oltárkép, egyéb díszítmények
A főoltár mögötti falfelületet Nagy Sándor festőművész monumentális (12*12 méter) alkotása díszíti: Hódolat az Oltári Szentség és a Szent Szív előtt címmel. A templom bejáratának árkádos oszlopsorát, valamint a belső teret Ohman Bála alkotásai díszítik: az Angyali üdvözletet ábrázoló dombormű, a Mária oratórium oltárának tabernákulumán, a keresztelőkút falán a megváltás mozzanataival.
A templom további értékei: Flamm Mária Boldogasszony szobra, Krasznay Lajos Szent Antalt és Lisieuxi kis Szent Terézt ábrázoló szobrai, Kontuly Bélánénak a Szentháromság üdvösségtörténeti szereplőit ábrázoló üvegfestménye. Kákonyi Asztrik tervezte a Mária oratórium ablakait díszítő, Mária titkait ábrázoló képeket. A templom faliképeit Samoday József készítette. http://kitud.kkmk.hu/web/guest/wiki/-/wiki/Main/J%C3%A9zus%20Sz%C3%ADve%20templom%20%28Csorna%29/pop_up;jsessionid=43611FF10BF059EFA4FD28E60B9E6903

A templom az 1790-ben leégett Szent Ilona templom pótlására épült 1936-38 között. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érződik. A bejárat árkádos oszlopsorát Ohmann Béla szobrászművész alkotásai díszítik, falképeit Samoday József festette.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 37
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1936-38 között emelt templom hatalmas tömbje is mutatja, hogy a század elején Csorna tehetős település volt. A bejárat árkádos oszlopsorát Ohmann Béla szobrászművész alkotásai díszítik.
A Jézus Szíve-templom az 1790-ben leégett Szent Ilona-templom pótlására épült. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érződik.
A főoltár mögötti falfelületet Nagy Sándor freskója borítja (Hódolat az oltári szentség és a Szent Szív előtt). A templom további értékei: Flamm Mária Boldogasszony-szobra, Krasznay Lajos Szent Antalt és Lisieux-i Kis Szent Terézt ábrázoló szobrai, Kontuly Bélánénak a Szentháromság üdvösségtörténeti szerepét ábrázoló üvegfestménye. Kákonyi Asztrik tervezte a Mária-oratórium ablakait diszítő, Mária titkait ábrázoló képeket, a kivitelező Mohai Attila üvegfestő volt. A templom falképeit Samoday József készítette.
http://miserend.hu/?templom=971

Az épület története
1936-38-ban épült Jézus Szíve tiszteletére. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása őrződik. A több téglatestből összeállított épületegyüttes tömegének arányos elosztásával váltja ki a kívánt hatást.
A belső tér, oltárkép, egyéb díszítmények
A főoltár mögötti falfelületet Nagy Sándor festőművész monumentális (12*12 méter) alkotása díszíti: Hódolat az Oltári Szentség és a Szent Szív előtt címmel. A templom bejáratának árkádos oszlopsorát, valamint a belső teret Ohman Bála alkotásai díszítik: az Angyali üdvözletet ábrázoló dombormű, a Mária oratórium oltárának tabernákulumán, a keresztelőkút falán a megváltás mozzanataival.
A templom további értékei: Flamm Mária Boldogasszony szobra, Krasznay Lajos Szent Antalt és Lisieuxi kis Szent Terézt ábrázoló szobrai, Kontuly Bélánénak a Szentháromság üdvösségtörténeti szereplőit ábrázoló üvegfestménye. Kákonyi Asztrik tervezte a Mária oratórium ablakait díszítő, Mária titkait ábrázoló képeket. A templom faliképeit Samoday József készítette. http://kitud.kkmk.hu/web/guest/wiki/-/wiki/Main/J%C3%A9zus%20Sz%C3%ADve%20templom%20%28Csorna%29/pop_up;jsessionid=43611FF10BF059EFA4FD28E60B9E6903

A templom az 1790-ben leégett Szent Ilona templom pótlására épült 1936-38 között. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érződik. A bejárat árkádos oszlopsorát Ohmann Béla szobrászművész alkotásai díszítik, falképeit Samoday József festette.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Szent István tér 37
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1936-38 között emelt templom hatalmas tömbje is mutatja, hogy a század elején Csorna tehetős település volt. A bejárat árkádos oszlopsorát Ohmann Béla szobrászművész alkotásai díszítik.
A Jézus Szíve-templom az 1790-ben leégett Szent Ilona-templom pótlására épült. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érződik.
A főoltár mögötti falfelületet Nagy Sándor freskója borítja (Hódolat az oltári szentség és a Szent Szív előtt). A templom további értékei: Flamm Mária Boldogasszony-szobra, Krasznay Lajos Szent Antalt és Lisieux-i Kis Szent Terézt ábrázoló szobrai, Kontuly Bélánénak a Szentháromság üdvösségtörténeti szerepét ábrázoló üvegfestménye. Kákonyi Asztrik tervezte a Mária-oratórium ablakait diszítő, Mária titkait ábrázoló képeket, a kivitelező Mohai Attila üvegfestő volt. A templom falképeit Samoday József készítette.
http://miserend.hu/?templom=971

Az épület története
1936-38-ban épült Jézus Szíve tiszteletére. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása őrződik. A több téglatestből összeállított épületegyüttes tömegének arányos elosztásával váltja ki a kívánt hatást.
A belső tér, oltárkép, egyéb díszítmények
A főoltár mögötti falfelületet Nagy Sándor festőművész monumentális (12*12 méter) alkotása díszíti: Hódolat az Oltári Szentség és a Szent Szív előtt címmel. A templom bejáratának árkádos oszlopsorát, valamint a belső teret Ohman Bála alkotásai díszítik: az Angyali üdvözletet ábrázoló dombormű, a Mária oratórium oltárának tabernákulumán, a keresztelőkút falán a megváltás mozzanataival.
A templom további értékei: Flamm Mária Boldogasszony szobra, Krasznay Lajos Szent Antalt és Lisieuxi kis Szent Terézt ábrázoló szobrai, Kontuly Bélánénak a Szentháromság üdvösségtörténeti szereplőit ábrázoló üvegfestménye. Kákonyi Asztrik tervezte a Mária oratórium ablakait díszítő, Mária titkait ábrázoló képeket. A templom faliképeit Samoday József készítette. http://kitud.kkmk.hu/web/guest/wiki/-/wiki/Main/J%C3%A9zus%20Sz%C3%ADve%20templom%20%28Csorna%29/pop_up;jsessionid=43611FF10BF059EFA4FD28E60B9E6903

A templom az 1790-ben leégett Szent Ilona templom pótlására épült 1936-38 között. Stílusán a modern építészet olasz iskolájának hatása érződik. A bejárat árkádos oszlopsorát Ohmann Béla szobrászművész alkotásai díszítik, falképeit Samoday József festette.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Fő u
Templom neve:plébánia épülete
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-01-11 16:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Fő u
Templom neve:plébánia épülete
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2012-01-11 16:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Fő u
Templom neve:Páduai Szent Antal temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A gimnáziummal szemben, a temető bejáratánál álló kápolna eredetileg 1727-ben épült és az 1890-es átalakítás során nyerte el romantikus formáját. A torony alatt nyílik a gótikus kapubejáró, a felette lévő tagolt keret közepén angyalfej domborodik.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Fő u
Templom neve:Páduai Szent Antal temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A gimnáziummal szemben, a temető bejáratánál álló kápolna eredetileg 1727-ben épült és az 1890-es átalakítás során nyerte el romantikus formáját. A torony alatt nyílik a gótikus kapubejáró, a felette lévő tagolt keret közepén angyalfej domborodik.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Fő u
Templom neve:Páduai Szent Antal temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A gimnáziummal szemben, a temető bejáratánál álló kápolna eredetileg 1727-ben épült és az 1890-es átalakítás során nyerte el romantikus formáját. A torony alatt nyílik a gótikus kapubejáró, a felette lévő tagolt keret közepén angyalfej domborodik.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Fő u
Templom neve:Páduai Szent Antal temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A gimnáziummal szemben, a temető bejáratánál álló kápolna eredetileg 1727-ben épült és az 1890-es átalakítás során nyerte el romantikus formáját. A torony alatt nyílik a gótikus kapubejáró, a felette lévő tagolt keret közepén angyalfej domborodik.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Fő u
Templom neve:Páduai Szent Antal temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A gimnáziummal szemben, a temető bejáratánál álló kápolna eredetileg 1727-ben épült és az 1890-es átalakítás során nyerte el romantikus formáját. A torony alatt nyílik a gótikus kapubejáró, a felette lévő tagolt keret közepén angyalfej domborodik.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Fő u
Templom neve:Páduai Szent Antal temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A gimnáziummal szemben, a temető bejáratánál álló kápolna eredetileg 1727-ben épült és az 1890-es átalakítás során nyerte el romantikus formáját. A torony alatt nyílik a gótikus kapubejáró, a felette lévő tagolt keret közepén angyalfej domborodik.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Fő u
Templom neve:Páduai Szent Antal temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A gimnáziummal szemben, a temető bejáratánál álló kápolna eredetileg 1727-ben épült és az 1890-es átalakítás során nyerte el romantikus formáját. A torony alatt nyílik a gótikus kapubejáró, a felette lévő tagolt keret közepén angyalfej domborodik.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Fő u
Templom neve:Páduai Szent Antal temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A gimnáziummal szemben, a temető bejáratánál álló kápolna eredetileg 1727-ben épült és az 1890-es átalakítás során nyerte el romantikus formáját. A torony alatt nyílik a gótikus kapubejáró, a felette lévő tagolt keret közepén angyalfej domborodik.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Csorna, Fő u
Templom neve:Páduai Szent Antal temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A gimnáziummal szemben, a temető bejáratánál álló kápolna eredetileg 1727-ben épült és az 1890-es átalakítás során nyerte el romantikus formáját. A torony alatt nyílik a gótikus kapubejáró, a felette lévő tagolt keret közepén angyalfej domborodik.
http://nagyvofely.hu/csorna/templomok
  
Beküldve:2012-01-11 16:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Erzsébet királyné utca 69
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:Csornán egyedülálló és példamutató módon nem lelkészi, hanem világi szervezésben indult meg a gyülekezet építése. Payr Gusztáv bádogosmester hosszú évekig önállóan végezte a gyülekezeti élet szervezését. Ebben Hérints Lajos farádi lelkész, esperes támogatta őt. 1926. január 26-án keltezett levelében az esperes 31-ére közgyűlést hirdetett meg az állami polgári iskolában. A közgyűlésen 49 evangélikust számolt össze a városban. A kis gyülekezet elhatározta, hogy harmóniumot vásárol, és megkezdi a rendszeres istentiszteleti életet. A következő közgyűlésen hivatalosan is megalakult a fiókgyülekezet: gondnokká dr. Szántó Gyula járásbírót, pénztárossá Payr Gusztávot, presbiterekké pedig dr. Bodnár Béla ügyvédet, dr. Molnár Elemér főszolgabírót, Mester László gyógyszerészt, Baris Zoltán adótisztet, Varga Ferenc vaskereskedőt, Koczor János bádogost, Ujj János gazdasági felügyelőt, Bálint László pénzügyőrt, Tóth Dániel vasúti portást és Balázs Lajos takarékpénztári altisztet választották. Istentiszteleteket Hérints Lajoson kívül más környékbeli lelkészek is tartottak, nemcsak a közeli gyülekezetekből, hanem például Szombathelyről is. A fennmaradt levelezés szerint e szolgálatokat is Payr Gusztáv szervezte meg.
A következő állomás a templom felépítése volt. A gyülekezet széles körű gyűjtést indított Kapi Béla dunántúli püspök, illetve a világi elöljáróság engedélyével. A városvezetés hosszas huzavona után sem adott telket arra alkalmas helyen a templom építésére, így a gyülekezet kénytelen volt a település szélén vásárolni egyet. Az egész országból folytak be adományok az új templomra, amelynek alapkövét ünnepélyes keretek között 1929. október 6-án helyezték el. A gyülekezet maga is nagy áldozatkészséget mutatott a templomépítés érdekében. Még nyereményjátékot is rendeztek, amelynek bevételét szintén a templom építésére ajánlották fel. (A fődíj egy személygépkocsi volt!) Bár a gyülekezet nagymértékben eladósodott, a templom rövid idő alatt felépült.
A csornai evangélikus templomot 1930. június 9-én szentelte fel Kapi Béla püspök. Ifj. Klemens Antal építész tervei szerint a megvalósítás id. Klemens Antal érdeme volt. A belső berendezést is ifj. Klemens Antal tervezte, ezeket Nagy Dávid asztalos készítette el. A keresztelőkő Tászler Gyula, az oltárkép pedig Mosdósi Fekete József munkája.
Példaértékű, hogy a templom kezdettől fogva otthont adott a kis létszámú csornai református szórványnak, abban a korban is, amikor az ökumené még nem állt az egyház közgondolkodásának középpontjában.
A gyülekezet 1934-ben kapott önálló missziói segédlelkészt Rác Ernő személyében. Ebben az évben szakadt el a gyülekezet Farádtól, és alakult meg a Csorna-Kapuvári Missziói Egyházközség. Rác Ernőt 1937-ben Nagy Gyula követte, aki szintén missziói lelkész volt. Az ő idejében, 1943-ban indult meg a rövid életű evangélikus elemi iskola Csornán, a jelenlegi gyülekezeti teremben. Rác Ernő és Nagy Gyula fáradhatatlan, szívós munkával építette a gyülekezetet. A csornai lelkészi állás ekkoriban nem jelentett nagy jövedelmet, még az állami kiegészítéssel sem, a missziói lelkészek azonban elkötelezett szolgálatukkal olyan alapot vetettek, amelyre könnyebben és sokat fel lehetett építeni a következő évtizedekben.
A megerősödött egyházközség 1949-ben telket vásárolt lelkészlakás építése céljából: addig ugyanis csupán az 1930-ban elkészült kis káplánlakás szolgált a lelkészek otthonául. Hosszas viták után végül is nem épült parókia, hanem megvásárolták a templom melletti házban kialakított két lakás egyikét, amely azóta is lelkészlakásként működik. Az első, mindmáig leghosszabb ideig szolgáló csorna-kapuvári parókus lelkész Hubert István volt, 1949 és 1983 között. Neki már volt mire építenie, hiszen elődei lelkiismeretesen látták el az alapozás szolgálatát. Hubert István derűs, elkötelezett, valóban lelkipásztori személyére még ma is sokan emlékeznek a városban, illetve a gyülekezetben. Büszkén valljuk, hogy az elnyomás évtizedeiben ő volt az egyetlen evangélikus lelkész, aki vállalni merte az elítélt és egyházából is kirekesztett mártír lelkész, Böröcz Sándor szolgálatát.
1983 és 1995 között Magassy Sándor lelkész különösen az ifjúság körében végzett szolgálatával erősítette az egyház életét. Az ő idejében alakult ki komoly kapcsolat a csornai gyülekezet és a hollandiai Heumen református egyházközsége között, illetve ekkor történt meg a templom felújítása is. Mivel lelkészi szolgálata gyakorlatilag a rendszerváltás idejére esett, ezért rá várt a feladat, hogy a még mindig kis létszámú gyülekezetet kiléptesse a templom falai közül, és ismertté, elismertté tegye a városban.
Magassy Sándor távozása után egy évig Zámolyi Gyula nyugalmazott mosonmagyaróvári lelkész pásztorolta a csornai, Sümeghy József, akkor még aktív vadosfai lelkész pedig a kapuvári gyülekezetet, majd őket követte 1996-ban Tubán József, előbb kihelyezett segédlelkészként, majd 2002-től megválasztott parókusként. Ekkor talált méltó otthonra az iskolai tanterem helyett a kórházban három felekezet által használt imateremben a kapuvári gyülekezet, ahol az addig havi egy alkalom helyett ma már havonta kétszer van istentisztelet. Néhány éve ugyancsak rendszeres az istentiszteleti szolgálat a Dörben épült idősek otthonában is.
Hetvenkilenc esztendő az első istentisztelet, hetvenöt év a templomépítés óta: valóban nem nagy idő. Egy kis gyülekezet számára mégis maga a történelem. Amikor hálát adunk az elődök elvégzett munkájáért, a hetvenöt esztendős templomért, a gyülekezet mögött álló farádi és vadosfai gyülekezetért, a világi szervezőkért, Payr Gusztávért és Berg Gusztávért, megemlékezünk Rác Ernő, Nagy Gyula és Hubert István munkájáról, megköszönjük Magassy Sándor, Sümeghy József és Zámolyi Gyula szolgálatát, nem hátra, hanem előre tekintünk.
Egy olyan gyülekezet építésének vagyunk munkásai, amely só és kovász tud lenni Csorna és Kapuvár életében. Rövid távú terveink vannak a gyülekezeti élet missziói lendületének erősítésére világi szolgatársak mind fokozottabb bevonásával. Középtávú terveink között szerepel egy anyagilag is elkötelezett, a gyülekezetet eltartani tudó evangélikus mentalitás kialakítása. Hosszabb távú terveink pedig új parókia, illetve gyülekezeti központ, valamint egy önálló kapuvári evangélikus templom megépítésére vonatkoznak.
Nem lesz kis idő, amíg idáig eljutunk. Egy biztos: mi is, mint a régiek, Istenbe vetjük a bizalmunkat, és az ő igéjét hirdetjük... Ami pedig szükséges, minden bizonnyal ma és holnap is megadatik nekünk.
http://www.lutheran.hu/z/honlapok/nyugat/templomaink/csorna
Az 1930-ban emelt evangélikus templom előreugró bejáratát timpanon zárja. A templom berendezéseit - a főoltárt, a szószéket, a padokat - is az építész, Klemens Antal tervezte. A torony a hajó jobb oldalán áll. Alsó részén ovális, felső részén kőkeretes rácsozott ablakok vannak.
Az 1930-ban emelt evangélikus templom előreugró bejáratát timpanon zárja. A templom berendezéseit - a főoltárt, a szószéket, a padokat - is az építész, Klemens Antal tervezte.
A torony a hajó jobb oldalán áll. Alsó részén ovális, felső részén kőkeretes rácsozott ablakok vannak.
http://www.vendegvaro.hu/evangelikus-templom-csorna

  
Beküldve:2012-01-11 16:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Erzsébet királyné utca 69
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:Csornán egyedülálló és példamutató módon nem lelkészi, hanem világi szervezésben indult meg a gyülekezet építése. Payr Gusztáv bádogosmester hosszú évekig önállóan végezte a gyülekezeti élet szervezését. Ebben Hérints Lajos farádi lelkész, esperes támogatta őt. 1926. január 26-án keltezett levelében az esperes 31-ére közgyűlést hirdetett meg az állami polgári iskolában. A közgyűlésen 49 evangélikust számolt össze a városban. A kis gyülekezet elhatározta, hogy harmóniumot vásárol, és megkezdi a rendszeres istentiszteleti életet. A következő közgyűlésen hivatalosan is megalakult a fiókgyülekezet: gondnokká dr. Szántó Gyula járásbírót, pénztárossá Payr Gusztávot, presbiterekké pedig dr. Bodnár Béla ügyvédet, dr. Molnár Elemér főszolgabírót, Mester László gyógyszerészt, Baris Zoltán adótisztet, Varga Ferenc vaskereskedőt, Koczor János bádogost, Ujj János gazdasági felügyelőt, Bálint László pénzügyőrt, Tóth Dániel vasúti portást és Balázs Lajos takarékpénztári altisztet választották. Istentiszteleteket Hérints Lajoson kívül más környékbeli lelkészek is tartottak, nemcsak a közeli gyülekezetekből, hanem például Szombathelyről is. A fennmaradt levelezés szerint e szolgálatokat is Payr Gusztáv szervezte meg.
A következő állomás a templom felépítése volt. A gyülekezet széles körű gyűjtést indított Kapi Béla dunántúli püspök, illetve a világi elöljáróság engedélyével. A városvezetés hosszas huzavona után sem adott telket arra alkalmas helyen a templom építésére, így a gyülekezet kénytelen volt a település szélén vásárolni egyet. Az egész országból folytak be adományok az új templomra, amelynek alapkövét ünnepélyes keretek között 1929. október 6-án helyezték el. A gyülekezet maga is nagy áldozatkészséget mutatott a templomépítés érdekében. Még nyereményjátékot is rendeztek, amelynek bevételét szintén a templom építésére ajánlották fel. (A fődíj egy személygépkocsi volt!) Bár a gyülekezet nagymértékben eladósodott, a templom rövid idő alatt felépült.
A csornai evangélikus templomot 1930. június 9-én szentelte fel Kapi Béla püspök. Ifj. Klemens Antal építész tervei szerint a megvalósítás id. Klemens Antal érdeme volt. A belső berendezést is ifj. Klemens Antal tervezte, ezeket Nagy Dávid asztalos készítette el. A keresztelőkő Tászler Gyula, az oltárkép pedig Mosdósi Fekete József munkája.
Példaértékű, hogy a templom kezdettől fogva otthont adott a kis létszámú csornai református szórványnak, abban a korban is, amikor az ökumené még nem állt az egyház közgondolkodásának középpontjában.
A gyülekezet 1934-ben kapott önálló missziói segédlelkészt Rác Ernő személyében. Ebben az évben szakadt el a gyülekezet Farádtól, és alakult meg a Csorna-Kapuvári Missziói Egyházközség. Rác Ernőt 1937-ben Nagy Gyula követte, aki szintén missziói lelkész volt. Az ő idejében, 1943-ban indult meg a rövid életű evangélikus elemi iskola Csornán, a jelenlegi gyülekezeti teremben. Rác Ernő és Nagy Gyula fáradhatatlan, szívós munkával építette a gyülekezetet. A csornai lelkészi állás ekkoriban nem jelentett nagy jövedelmet, még az állami kiegészítéssel sem, a missziói lelkészek azonban elkötelezett szolgálatukkal olyan alapot vetettek, amelyre könnyebben és sokat fel lehetett építeni a következő évtizedekben.
A megerősödött egyházközség 1949-ben telket vásárolt lelkészlakás építése céljából: addig ugyanis csupán az 1930-ban elkészült kis káplánlakás szolgált a lelkészek otthonául. Hosszas viták után végül is nem épült parókia, hanem megvásárolták a templom melletti házban kialakított két lakás egyikét, amely azóta is lelkészlakásként működik. Az első, mindmáig leghosszabb ideig szolgáló csorna-kapuvári parókus lelkész Hubert István volt, 1949 és 1983 között. Neki már volt mire építenie, hiszen elődei lelkiismeretesen látták el az alapozás szolgálatát. Hubert István derűs, elkötelezett, valóban lelkipásztori személyére még ma is sokan emlékeznek a városban, illetve a gyülekezetben. Büszkén valljuk, hogy az elnyomás évtizedeiben ő volt az egyetlen evangélikus lelkész, aki vállalni merte az elítélt és egyházából is kirekesztett mártír lelkész, Böröcz Sándor szolgálatát.
1983 és 1995 között Magassy Sándor lelkész különösen az ifjúság körében végzett szolgálatával erősítette az egyház életét. Az ő idejében alakult ki komoly kapcsolat a csornai gyülekezet és a hollandiai Heumen református egyházközsége között, illetve ekkor történt meg a templom felújítása is. Mivel lelkészi szolgálata gyakorlatilag a rendszerváltás idejére esett, ezért rá várt a feladat, hogy a még mindig kis létszámú gyülekezetet kiléptesse a templom falai közül, és ismertté, elismertté tegye a városban.
Magassy Sándor távozása után egy évig Zámolyi Gyula nyugalmazott mosonmagyaróvári lelkész pásztorolta a csornai, Sümeghy József, akkor még aktív vadosfai lelkész pedig a kapuvári gyülekezetet, majd őket követte 1996-ban Tubán József, előbb kihelyezett segédlelkészként, majd 2002-től megválasztott parókusként. Ekkor talált méltó otthonra az iskolai tanterem helyett a kórházban három felekezet által használt imateremben a kapuvári gyülekezet, ahol az addig havi egy alkalom helyett ma már havonta kétszer van istentisztelet. Néhány éve ugyancsak rendszeres az istentiszteleti szolgálat a Dörben épült idősek otthonában is.
Hetvenkilenc esztendő az első istentisztelet, hetvenöt év a templomépítés óta: valóban nem nagy idő. Egy kis gyülekezet számára mégis maga a történelem. Amikor hálát adunk az elődök elvégzett munkájáért, a hetvenöt esztendős templomért, a gyülekezet mögött álló farádi és vadosfai gyülekezetért, a világi szervezőkért, Payr Gusztávért és Berg Gusztávért, megemlékezünk Rác Ernő, Nagy Gyula és Hubert István munkájáról, megköszönjük Magassy Sándor, Sümeghy József és Zámolyi Gyula szolgálatát, nem hátra, hanem előre tekintünk.
Egy olyan gyülekezet építésének vagyunk munkásai, amely só és kovász tud lenni Csorna és Kapuvár életében. Rövid távú terveink vannak a gyülekezeti élet missziói lendületének erősítésére világi szolgatársak mind fokozottabb bevonásával. Középtávú terveink között szerepel egy anyagilag is elkötelezett, a gyülekezetet eltartani tudó evangélikus mentalitás kialakítása. Hosszabb távú terveink pedig új parókia, illetve gyülekezeti központ, valamint egy önálló kapuvári evangélikus templom megépítésére vonatkoznak.
Nem lesz kis idő, amíg idáig eljutunk. Egy biztos: mi is, mint a régiek, Istenbe vetjük a bizalmunkat, és az ő igéjét hirdetjük... Ami pedig szükséges, minden bizonnyal ma és holnap is megadatik nekünk.
http://www.lutheran.hu/z/honlapok/nyugat/templomaink/csorna
Az 1930-ban emelt evangélikus templom előreugró bejáratát timpanon zárja. A templom berendezéseit - a főoltárt, a szószéket, a padokat - is az építész, Klemens Antal tervezte. A torony a hajó jobb oldalán áll. Alsó részén ovális, felső részén kőkeretes rácsozott ablakok vannak.
Az 1930-ban emelt evangélikus templom előreugró bejáratát timpanon zárja. A templom berendezéseit - a főoltárt, a szószéket, a padokat - is az építész, Klemens Antal tervezte.
A torony a hajó jobb oldalán áll. Alsó részén ovális, felső részén kőkeretes rácsozott ablakok vannak.
http://www.vendegvaro.hu/evangelikus-templom-csorna

  
Beküldve:2012-01-11 16:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Erzsébet királyné utca 69
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:Csornán egyedülálló és példamutató módon nem lelkészi, hanem világi szervezésben indult meg a gyülekezet építése. Payr Gusztáv bádogosmester hosszú évekig önállóan végezte a gyülekezeti élet szervezését. Ebben Hérints Lajos farádi lelkész, esperes támogatta őt. 1926. január 26-án keltezett levelében az esperes 31-ére közgyűlést hirdetett meg az állami polgári iskolában. A közgyűlésen 49 evangélikust számolt össze a városban. A kis gyülekezet elhatározta, hogy harmóniumot vásárol, és megkezdi a rendszeres istentiszteleti életet. A következő közgyűlésen hivatalosan is megalakult a fiókgyülekezet: gondnokká dr. Szántó Gyula járásbírót, pénztárossá Payr Gusztávot, presbiterekké pedig dr. Bodnár Béla ügyvédet, dr. Molnár Elemér főszolgabírót, Mester László gyógyszerészt, Baris Zoltán adótisztet, Varga Ferenc vaskereskedőt, Koczor János bádogost, Ujj János gazdasági felügyelőt, Bálint László pénzügyőrt, Tóth Dániel vasúti portást és Balázs Lajos takarékpénztári altisztet választották. Istentiszteleteket Hérints Lajoson kívül más környékbeli lelkészek is tartottak, nemcsak a közeli gyülekezetekből, hanem például Szombathelyről is. A fennmaradt levelezés szerint e szolgálatokat is Payr Gusztáv szervezte meg.
A következő állomás a templom felépítése volt. A gyülekezet széles körű gyűjtést indított Kapi Béla dunántúli püspök, illetve a világi elöljáróság engedélyével. A városvezetés hosszas huzavona után sem adott telket arra alkalmas helyen a templom építésére, így a gyülekezet kénytelen volt a település szélén vásárolni egyet. Az egész országból folytak be adományok az új templomra, amelynek alapkövét ünnepélyes keretek között 1929. október 6-án helyezték el. A gyülekezet maga is nagy áldozatkészséget mutatott a templomépítés érdekében. Még nyereményjátékot is rendeztek, amelynek bevételét szintén a templom építésére ajánlották fel. (A fődíj egy személygépkocsi volt!) Bár a gyülekezet nagymértékben eladósodott, a templom rövid idő alatt felépült.
A csornai evangélikus templomot 1930. június 9-én szentelte fel Kapi Béla püspök. Ifj. Klemens Antal építész tervei szerint a megvalósítás id. Klemens Antal érdeme volt. A belső berendezést is ifj. Klemens Antal tervezte, ezeket Nagy Dávid asztalos készítette el. A keresztelőkő Tászler Gyula, az oltárkép pedig Mosdósi Fekete József munkája.
Példaértékű, hogy a templom kezdettől fogva otthont adott a kis létszámú csornai református szórványnak, abban a korban is, amikor az ökumené még nem állt az egyház közgondolkodásának középpontjában.
A gyülekezet 1934-ben kapott önálló missziói segédlelkészt Rác Ernő személyében. Ebben az évben szakadt el a gyülekezet Farádtól, és alakult meg a Csorna-Kapuvári Missziói Egyházközség. Rác Ernőt 1937-ben Nagy Gyula követte, aki szintén missziói lelkész volt. Az ő idejében, 1943-ban indult meg a rövid életű evangélikus elemi iskola Csornán, a jelenlegi gyülekezeti teremben. Rác Ernő és Nagy Gyula fáradhatatlan, szívós munkával építette a gyülekezetet. A csornai lelkészi állás ekkoriban nem jelentett nagy jövedelmet, még az állami kiegészítéssel sem, a missziói lelkészek azonban elkötelezett szolgálatukkal olyan alapot vetettek, amelyre könnyebben és sokat fel lehetett építeni a következő évtizedekben.
A megerősödött egyházközség 1949-ben telket vásárolt lelkészlakás építése céljából: addig ugyanis csupán az 1930-ban elkészült kis káplánlakás szolgált a lelkészek otthonául. Hosszas viták után végül is nem épült parókia, hanem megvásárolták a templom melletti házban kialakított két lakás egyikét, amely azóta is lelkészlakásként működik. Az első, mindmáig leghosszabb ideig szolgáló csorna-kapuvári parókus lelkész Hubert István volt, 1949 és 1983 között. Neki már volt mire építenie, hiszen elődei lelkiismeretesen látták el az alapozás szolgálatát. Hubert István derűs, elkötelezett, valóban lelkipásztori személyére még ma is sokan emlékeznek a városban, illetve a gyülekezetben. Büszkén valljuk, hogy az elnyomás évtizedeiben ő volt az egyetlen evangélikus lelkész, aki vállalni merte az elítélt és egyházából is kirekesztett mártír lelkész, Böröcz Sándor szolgálatát.
1983 és 1995 között Magassy Sándor lelkész különösen az ifjúság körében végzett szolgálatával erősítette az egyház életét. Az ő idejében alakult ki komoly kapcsolat a csornai gyülekezet és a hollandiai Heumen református egyházközsége között, illetve ekkor történt meg a templom felújítása is. Mivel lelkészi szolgálata gyakorlatilag a rendszerváltás idejére esett, ezért rá várt a feladat, hogy a még mindig kis létszámú gyülekezetet kiléptesse a templom falai közül, és ismertté, elismertté tegye a városban.
Magassy Sándor távozása után egy évig Zámolyi Gyula nyugalmazott mosonmagyaróvári lelkész pásztorolta a csornai, Sümeghy József, akkor még aktív vadosfai lelkész pedig a kapuvári gyülekezetet, majd őket követte 1996-ban Tubán József, előbb kihelyezett segédlelkészként, majd 2002-től megválasztott parókusként. Ekkor talált méltó otthonra az iskolai tanterem helyett a kórházban három felekezet által használt imateremben a kapuvári gyülekezet, ahol az addig havi egy alkalom helyett ma már havonta kétszer van istentisztelet. Néhány éve ugyancsak rendszeres az istentiszteleti szolgálat a Dörben épült idősek otthonában is.
Hetvenkilenc esztendő az első istentisztelet, hetvenöt év a templomépítés óta: valóban nem nagy idő. Egy kis gyülekezet számára mégis maga a történelem. Amikor hálát adunk az elődök elvégzett munkájáért, a hetvenöt esztendős templomért, a gyülekezet mögött álló farádi és vadosfai gyülekezetért, a világi szervezőkért, Payr Gusztávért és Berg Gusztávért, megemlékezünk Rác Ernő, Nagy Gyula és Hubert István munkájáról, megköszönjük Magassy Sándor, Sümeghy József és Zámolyi Gyula szolgálatát, nem hátra, hanem előre tekintünk.
Egy olyan gyülekezet építésének vagyunk munkásai, amely só és kovász tud lenni Csorna és Kapuvár életében. Rövid távú terveink vannak a gyülekezeti élet missziói lendületének erősítésére világi szolgatársak mind fokozottabb bevonásával. Középtávú terveink között szerepel egy anyagilag is elkötelezett, a gyülekezetet eltartani tudó evangélikus mentalitás kialakítása. Hosszabb távú terveink pedig új parókia, illetve gyülekezeti központ, valamint egy önálló kapuvári evangélikus templom megépítésére vonatkoznak.
Nem lesz kis idő, amíg idáig eljutunk. Egy biztos: mi is, mint a régiek, Istenbe vetjük a bizalmunkat, és az ő igéjét hirdetjük... Ami pedig szükséges, minden bizonnyal ma és holnap is megadatik nekünk.
http://www.lutheran.hu/z/honlapok/nyugat/templomaink/csorna
Az 1930-ban emelt evangélikus templom előreugró bejáratát timpanon zárja. A templom berendezéseit - a főoltárt, a szószéket, a padokat - is az építész, Klemens Antal tervezte. A torony a hajó jobb oldalán áll. Alsó részén ovális, felső részén kőkeretes rácsozott ablakok vannak.
Az 1930-ban emelt evangélikus templom előreugró bejáratát timpanon zárja. A templom berendezéseit - a főoltárt, a szószéket, a padokat - is az építész, Klemens Antal tervezte.
A torony a hajó jobb oldalán áll. Alsó részén ovális, felső részén kőkeretes rácsozott ablakok vannak.
http://www.vendegvaro.hu/evangelikus-templom-csorna

  
Beküldve:2012-01-11 16:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Köztársaság u. 10
Templom neve:evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A templomot Kapi Béla püspök szentelte fel 1930. június 9-én. (A felszentelés napjára a templomot ábrázoló kitűzőt készíttettek).

Önálló missziói segédlelkészt csak 1934-ben kapott a gyülekezet, ekkor szakadt el Farádtól, és alakulhatott meg a Csorna-Kapuvári Missziói Egyházközség. Rác lelkészt Nagy Gyula követte 1937-ben, ő szervezte meg 1943-ban a rövid életű evangélikus elemi iskolai oktatást a jelenlegi gyülekezeti teremben. Az anyagiakban is erősödő egyházközség 1949-ben telket tudott vásárolni lelkészlakás építése céljából. Hosszas vita után végül mégsem épült meg, hanem a templom melletti házban kialakított két lakás egyikét vásárolták meg parókia céljára
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,419,0,0,1,0

  
Beküldve:2014-05-04 13:25

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Köztársaság u. 10
Templom neve:evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A templomot Kapi Béla püspök szentelte fel 1930. június 9-én. (A felszentelés napjára a templomot ábrázoló kitűzőt készíttettek).

Önálló missziói segédlelkészt csak 1934-ben kapott a gyülekezet, ekkor szakadt el Farádtól, és alakulhatott meg a Csorna-Kapuvári Missziói Egyházközség. Rác lelkészt Nagy Gyula követte 1937-ben, ő szervezte meg 1943-ban a rövid életű evangélikus elemi iskolai oktatást a jelenlegi gyülekezeti teremben. Az anyagiakban is erősödő egyházközség 1949-ben telket tudott vásárolni lelkészlakás építése céljából. Hosszas vita után végül mégsem épült meg, hanem a templom melletti házban kialakított két lakás egyikét vásárolták meg parókia céljára
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,419,0,0,1,0

  
Beküldve:2014-05-04 13:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Köztársaság u. 10
Templom neve:evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A templomot Kapi Béla püspök szentelte fel 1930. június 9-én. (A felszentelés napjára a templomot ábrázoló kitűzőt készíttettek).

Önálló missziói segédlelkészt csak 1934-ben kapott a gyülekezet, ekkor szakadt el Farádtól, és alakulhatott meg a Csorna-Kapuvári Missziói Egyházközség. Rác lelkészt Nagy Gyula követte 1937-ben, ő szervezte meg 1943-ban a rövid életű evangélikus elemi iskolai oktatást a jelenlegi gyülekezeti teremben. Az anyagiakban is erősödő egyházközség 1949-ben telket tudott vásárolni lelkészlakás építése céljából. Hosszas vita után végül mégsem épült meg, hanem a templom melletti házban kialakított két lakás egyikét vásárolták meg parókia céljára
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,419,0,0,1,0

  
Beküldve:2014-05-04 13:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Köztársaság u. 10
Templom neve:evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A klasszicizáló copfstílus jegyeit hordozó egyszerű templomot ifj. Klemens Antal tervei alapján id. Klemens Antal valósította meg. Az északra néző templomtesthez nyugatról csatlakozik a mindössze egyemeletes torony, négyszög alapon ülő nyolcszögletű sisakjának csúcsán a torony magasságához képest kissé aránytalanul nagy kereszt ül. A torony főpárkánya alatt ovális, a harangházon egyenes záródású ablakok láthatók. A harangház oldalait sima pilaszterek szegélyezik. Ezek a pilaszterek visszaköszönnek a templom és a torony sarkain, sávozott alakzatban.

A templomtest közepéből erősen kilép a timpanonnal záródó kétszárnyú bejárat, ugyancsak sávozott pilaszterek fogják közre. A templom ablakai a toronyéhoz hasonlóan egyenesen záródnak, fölöttük jó arányú, félköríves ablakok fokozzák a fény beáramlását a belső térbe. A szépen tagolt főpárkányt lépcsőzetes attika zárja, legmagasabb pontján kereszttel, és az attika közepén füzérdísszel. A főpárkányon "ERÖS VÁR A MI ISTENÜNK" köszöntés olvasható.Az egyszerű, jóarányú, hosszanti elrendezésű, egyhajós templombelső berendezéseit ugyancsak füzérdísszel látta el a tervező, ifj. Klemens Antal. Az oltárt, a padokat, és a szószéket Nagy Dávid asztalosmester készítette, a nemes fomájú vörösmárvány keresztelő kút Tászler Gyula munkája. A Krisztust ábrázoló oltárképet mosdósi Fekete József festette.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,419,0,0,1,0

  
Beküldve:2014-05-04 13:29

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Köztársaság u. 10
Templom neve:evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A klasszicizáló copfstílus jegyeit hordozó egyszerű templomot ifj. Klemens Antal tervei alapján id. Klemens Antal valósította meg. Az északra néző templomtesthez nyugatról csatlakozik a mindössze egyemeletes torony, négyszög alapon ülő nyolcszögletű sisakjának csúcsán a torony magasságához képest kissé aránytalanul nagy kereszt ül. A torony főpárkánya alatt ovális, a harangházon egyenes záródású ablakok láthatók. A harangház oldalait sima pilaszterek szegélyezik. Ezek a pilaszterek visszaköszönnek a templom és a torony sarkain, sávozott alakzatban.

A templomtest közepéből erősen kilép a timpanonnal záródó kétszárnyú bejárat, ugyancsak sávozott pilaszterek fogják közre. A templom ablakai a toronyéhoz hasonlóan egyenesen záródnak, fölöttük jó arányú, félköríves ablakok fokozzák a fény beáramlását a belső térbe. A szépen tagolt főpárkányt lépcsőzetes attika zárja, legmagasabb pontján kereszttel, és az attika közepén füzérdísszel. A főpárkányon "ERÖS VÁR A MI ISTENÜNK" köszöntés olvasható.Az egyszerű, jóarányú, hosszanti elrendezésű, egyhajós templombelső berendezéseit ugyancsak füzérdísszel látta el a tervező, ifj. Klemens Antal. Az oltárt, a padokat, és a szószéket Nagy Dávid asztalosmester készítette, a nemes fomájú vörösmárvány keresztelő kút Tászler Gyula munkája. A Krisztust ábrázoló oltárképet mosdósi Fekete József festette.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,419,0,0,1,0

  
Beküldve:2014-05-04 13:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Köztársaság u. 10
Templom neve:evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A klasszicizáló copfstílus jegyeit hordozó egyszerű templomot ifj. Klemens Antal tervei alapján id. Klemens Antal valósította meg. Az északra néző templomtesthez nyugatról csatlakozik a mindössze egyemeletes torony, négyszög alapon ülő nyolcszögletű sisakjának csúcsán a torony magasságához képest kissé aránytalanul nagy kereszt ül. A torony főpárkánya alatt ovális, a harangházon egyenes záródású ablakok láthatók. A harangház oldalait sima pilaszterek szegélyezik. Ezek a pilaszterek visszaköszönnek a templom és a torony sarkain, sávozott alakzatban.

A templomtest közepéből erősen kilép a timpanonnal záródó kétszárnyú bejárat, ugyancsak sávozott pilaszterek fogják közre. A templom ablakai a toronyéhoz hasonlóan egyenesen záródnak, fölöttük jó arányú, félköríves ablakok fokozzák a fény beáramlását a belső térbe. A szépen tagolt főpárkányt lépcsőzetes attika zárja, legmagasabb pontján kereszttel, és az attika közepén füzérdísszel. A főpárkányon "ERÖS VÁR A MI ISTENÜNK" köszöntés olvasható.Az egyszerű, jóarányú, hosszanti elrendezésű, egyhajós templombelső berendezéseit ugyancsak füzérdísszel látta el a tervező, ifj. Klemens Antal. Az oltárt, a padokat, és a szószéket Nagy Dávid asztalosmester készítette, a nemes fomájú vörösmárvány keresztelő kút Tászler Gyula munkája. A Krisztust ábrázoló oltárképet mosdósi Fekete József festette.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,419,0,0,1,0

  
Beküldve:2014-05-04 13:31

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Csorna
Utca:Soproni út 65
Templom neve:Nagyboldogasszony templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A XIII. század elején épült prépostsági templom az 1242., 1401., 1561. évi tűzvészek során többször leégett. 1653-1675 között újból felépítették1774-1786 között Haubt morva építész tervei szerint megkezdték a templom teljes helyreállítását. 1785-ben készült el a keleti oldalon ernelkedő torony, későbarokk stílusban. Az 1790-ben ismét leégett templom újjáépítése, melynek során 1804-ben a kórus alatt kiszélesedő résszel bővült, a rendház nyugati hornlokzatának elkészültével, 1808-ban fejeződött be. A toronysisak mai alakját 1834-ben nyerte el.

A város főterén álló középkori eredetű,Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot a XIX. század elején barokk stílusban átépítették. Az előcsarnok falában egy román kori, talán Mihály arkangyalt ábrázoló, domborművet láthatunk.

A premontrei prépostság templomának homlokzata azonos a rendház homlokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni szobrász terve nyomán 1807-1808 között emelték, míg a templom többi részét 1774 és 1786 között Haubt morva származású építész alakította át. Tornyát 1785-ben nem a homlokzat elé, hanem a szentélyhez kapcsolva húzták fel. Az előcsarnok falában látható, valószínűleg Szent Mihályt ábrázoló dombormű román kori, és vélhetően ez a prépostság középkori épületének ránk maradt emléke.

A barokk főoltár és a szószék XVIII. század végi alkotás. A főoltár képe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltártól balra a prépostság címerével díszített présposti trónust látjuk. A templom igazi kincse a Szűz Mária-oltáron álló (a főoltártól jobbra), sötét színe után a nép nyelvén Szerecsen Máriának nevezett kegykép, a czestochowai kegykép változata, 1757-ben került ide. A neki tulajdonított csodás gyógyulások révén a templom hamarosan ismert zarándokhely lett.
Az 1817-ben készült mellékoltárok képei Szent Norbertet és Szent Ágostont ábrázolják. Nem véletlenül, hiszen az előbbi alapította a rendet, az utóbbi fogalmazta meg szabályzatát.

A RÁBAKÖZI BOLDOGASSZONY KEGYKÉPE
Kegyoltár, az északi falnál. Tiszta klasszicista stílusban készült oltár oldalt lizánával, felül szép timpanonzáródással. Oltárképe a "Szenecsen Máriá"- nak nevezett Szűz Mária kegykép. 1757-ben hozta magával a hradischi apátságból a csornai préposttá megválasztott Schrábl Tádé. A cseh festőiskolák stílusában készült kép az idők során erősen megbarnult; innen kapta elnevezését. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt kápolnában helyezték el. 1790-ben egy tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép búcsúja május utolsó vasárnapján van.
»Képed előtt égbe száll az ének,
Míg Fiaddal együtt áldozunk,
Esdj le áldást Véle az Atyától
Rábaközi Boldogasszonyunk!«

Búcsújáróhelyről bővebb információ itt: http://www.bucsujaras.hu/csorna
http://miserend.hu/?templom=974&v_op=eredmeny&sid=

  
Beküldve:2014-05-04 13:59

www.interword.hu
www.interword.hu