Dudar
Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Dudar
Utca:-
Templom neve:Református templom
Felekezet:ref.
  
Ismeretanyag:A ref. templom gótikus eredetű.

Átépítve késő barokk stílusban 1798-ban.
  
Beküldve:2010-09-25 21:18

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Dudar
Utca:Dózsa György u. 7
Templom neve:Boldogságos Szűz Mária Rózsafüzér királynője
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Alapos okunk van feltételezni, hogy Dudar település kialakulásakor az itt élő emberek keresztények voltak. A Bakony völgyében elterülő falu távol volt a forgalmasabb kereskedelmi utaktól, így kissé elszigetelődve élték hétköznapjaikat az itt lakók.
1430 és 1445 között oklevelekben történik megemlékezés a településről. Az első plébános 1495-ös kinevezését is oklevél említi, neve azonban ismeretlen. Későbbi helyi plébánosokról, templomról, szentmisék helyéről, rendjéről hosszú ideig nincs adat.
A török hódoltság, a három részre szakadt ország nemcsak politikai, gazdasági, hanem vallási szempontból is mélypontra taszította az országot, és ez minden településen nagy változásokat okozott. Megszűntek azok az erők, amelyek a középkor öt századán keresztül fenntartották és fejlesztették a magyar művelődést, a Szent István által a keresztény Európába bekapcsolt életet. Jó példa erre a Ferences Rend szigorúbb ágának, a cseri barátoknak a helyzete. A mohácsi vész előtt 70 kolostoruk volt 1500 szerzetessel, 1600 körül egész Magyarország nem számlált többet 300 katolikus papnál, beleértve püspököt, világi papot és szerzetest. Sajátos helyzet volt a hódoltsági területeken, hogy a török eltűrte a ferencesek működését, így néhány ferences (barát) tartotta fönn itt az Egyház életének folyamatosságát. Mindemellett a templomokról lekerült a kereszt, hogy helyet adjon a félholdnak. Ilyen körülmények között feltételezhető, hogy Dudar vidékén is a barátok végezték a lelkipásztorkodást.
A reformáció és annak rohamos fejlődése nagy változásokat hozott a környék vallási életében. A XVIII. század elejére Szentkirály, Csetény, Dudar és rövid ideig Nána is többségében a protestáns vallásra tért át. Nagy szerepet játszott ebben a környék akkori földesura Török Bálint is. A dudari római katolikusok arányának fogyását a Veszprémi Érseki Levéltár okiratainak adataiból lehet nyomon követni, főként a Visitatio canonica jegyzőkönyveiből.
A maroknyi dudari katolikus elsősorban Kisdudaron élt, mely Gróf Nádasdy Pál birtoka volt. Ezek az emberek a „Hétházban”, a Mária Terézia által betelepített cselédek leszármazottjai voltak. Az itt élő cselédek nagy része katolikus volt. Nádasdy gróf a major legmagasabb pontján gerendákból haranglábat ácsoltatott, és harangot adományozott a kisdudariaknak. A harangot a háború alatt elrejtették, hogy megmentsék a beolvasztástól, de sajnos a koronája letört, így jelenleg a máterben a bakonynánai plébánián őrzik. Amíg a harang működhetett harangozás naponta háromszor volt, kiválasztott személy végezte, reggel, délben és este. Temetőt is kapott a cselédség, a mai napig is ez a katolikus hívek végső nyughelye. Szentmisére Bakonynánára gyalog jártak át a hívek. A gyerekek Dudaron a református iskolában tanultak, csak az elsőáldozás és bérmálás előtti hittan oktatásra jártak át Bakonynánára.
A Nádasdy birtok kb. 1940-ben történt eladása után a gróf a cselédeket a megmaradt pusztákon alkalmazta tovább. Ezzel lecsökkent a lakók, és így a katolikusok száma, akik továbbra is Bakonynánára jártak szentmisére. Ez az állapot az egyházi iskolák elkobzásáig és a szerzetes rendek feloszlatásáig tartott. Később néhány család gyermeke átjárt Bakonynánára a katolikus iskolába és ott fejezte be az elemi iskolát.
1951-ben, a szerzetes rendeknek a kommunisták által végrehajtott feloszlatása után rövid időre kapott a bakonynánai plébánia egy káplánt, Krasznai József Kerény* zirci ciszterci szerzetes személyében. A szerzetesrendek feloszlatását követően a dudari iskolához került egy szerzetesnővér, aki ott engedéllyel tanított. Vasárnaponként a dudari katolikusokkal együtt járt át Bakonynánára. Ő vetette fel a gondolatot, hogy egy alkalmas helyiség biztosításával 15-20 ember útját lehetne megspórolni, sőt a gyermekek hitoktatásának is ott lehetne helyet biztosítani
Kisdudaron a Polt család felajánlotta a tisztaszobáját a szentmise bemutatásához, így a híveknek nem kellett a szomszéd faluba gyalogolni. A káplán a misézéshez az utat nehéz, zötykölődő lovas kocsival vagy gyalog tette meg, hátizsákban cipelve az akkor még a misézéshez kötelező - szentek ereklyéit tartalmazó - oltárkövet. Vasárnaponként 25-30 személy gyűlt össze, hogy részesüljön a szentmisén nyerhető kegyelmekben. Az éneklést jó hangú, önkéntes kántornő vezette, Máténé személyében.
Közben a faluban növekedett a katolikusok száma, mivel a megnyílt szénbánya munkalehetőséget adott a letelepedőknek, akik adott esetben távoli vidékekről is jöttek.
A „tisztaszobai” misék 1956. végéig tartottak, mivel közben Bittmann István és családja felajánlott egy termet állandó miséző helynek. Bár Bakonynánához tatozott a dudari egyházközség, mégis 1957-ben Koroncz László** nagyesztergári plébános indította el az állandó, rendszeres misézést a Bittmann-féle volt cipész műhelyben, a Diófa és a Dózsa utca sarkán. Ő, mint a szomszédos községek legfiatalabb papja járt át misézni és hittant oktatni. Ez a miséző hely 1992. őszéig, kb. 1960 után már a bakonynánai plébánosok ellátásában működött.
A nyolcvanas években egyre többször merült fel a már régebben is vágyott és megfogalmazott gondolat: jó lenne egy saját kápolna vagy templom! A gondolat Horváth Lajos*** bakonynánai plébános idejében valósult meg, Horváth Annamária lelkipásztori kisegítő, szápári kántor és hitoktató közreműködésével. A dudari hívek közül pedig az ügy fő mozgatója Helt József volt.
1988-89-ben megszületett a döntés és a telek kiválasztása és megvásárlása. Szempont volt, hogy az új templom helye ne legyen messze az eddigi miséző helytől. Ma már a hívek zöme nem vállalja nagy távolság megtételét a vasárnapi miséért. A terveket Véber János veszprémi tervező készítette. A tervek megvalósítását 1990. márciusában hagyta jóvá Dr. Szendi József veszprémi püspök. Az építkezést Balogh István bakonybéli építési vállalkozó vezette.
A hívek egy része társadalmi munkában vette ki részét az építésből, és pénzbeni adományokkal is támogatták a megvalósítást. Anyagilag támogatta a templomépítést a püspökség és nagyobb segítséget nyújtott a bécsi székhelyű európai katolikus segélyszervezet.

A templom tornya, gerenda ácsolat formájában még megvalósításra vár.
1992. október 4-ére, ha nem is készült el egészen a templom, de már használatba vehető állapotban volt, így ezen a napon - a templom búcsúján - szentelte fel (áldotta meg) Dr. Szendi József püspök úr. http://www.portal.ghost.hu/gindex.php?pg=22886699
  
Beküldve:2014-06-22 10:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Dudar
Utca:Dózsa György u. 7
Templom neve:Boldogságos Szűz Mária Rózsafüzér királynője
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Alapos okunk van feltételezni, hogy Dudar település kialakulásakor az itt élő emberek keresztények voltak. A Bakony völgyében elterülő falu távol volt a forgalmasabb kereskedelmi utaktól, így kissé elszigetelődve élték hétköznapjaikat az itt lakók.
1430 és 1445 között oklevelekben történik megemlékezés a településről. Az első plébános 1495-ös kinevezését is oklevél említi, neve azonban ismeretlen. Későbbi helyi plébánosokról, templomról, szentmisék helyéről, rendjéről hosszú ideig nincs adat.
A török hódoltság, a három részre szakadt ország nemcsak politikai, gazdasági, hanem vallási szempontból is mélypontra taszította az országot, és ez minden településen nagy változásokat okozott. Megszűntek azok az erők, amelyek a középkor öt századán keresztül fenntartották és fejlesztették a magyar művelődést, a Szent István által a keresztény Európába bekapcsolt életet. Jó példa erre a Ferences Rend szigorúbb ágának, a cseri barátoknak a helyzete. A mohácsi vész előtt 70 kolostoruk volt 1500 szerzetessel, 1600 körül egész Magyarország nem számlált többet 300 katolikus papnál, beleértve püspököt, világi papot és szerzetest. Sajátos helyzet volt a hódoltsági területeken, hogy a török eltűrte a ferencesek működését, így néhány ferences (barát) tartotta fönn itt az Egyház életének folyamatosságát. Mindemellett a templomokról lekerült a kereszt, hogy helyet adjon a félholdnak. Ilyen körülmények között feltételezhető, hogy Dudar vidékén is a barátok végezték a lelkipásztorkodást.
A reformáció és annak rohamos fejlődése nagy változásokat hozott a környék vallási életében. A XVIII. század elejére Szentkirály, Csetény, Dudar és rövid ideig Nána is többségében a protestáns vallásra tért át. Nagy szerepet játszott ebben a környék akkori földesura Török Bálint is. A dudari római katolikusok arányának fogyását a Veszprémi Érseki Levéltár okiratainak adataiból lehet nyomon követni, főként a Visitatio canonica jegyzőkönyveiből.
A maroknyi dudari katolikus elsősorban Kisdudaron élt, mely Gróf Nádasdy Pál birtoka volt. Ezek az emberek a „Hétházban”, a Mária Terézia által betelepített cselédek leszármazottjai voltak. Az itt élő cselédek nagy része katolikus volt. Nádasdy gróf a major legmagasabb pontján gerendákból haranglábat ácsoltatott, és harangot adományozott a kisdudariaknak. A harangot a háború alatt elrejtették, hogy megmentsék a beolvasztástól, de sajnos a koronája letört, így jelenleg a máterben a bakonynánai plébánián őrzik. Amíg a harang működhetett harangozás naponta háromszor volt, kiválasztott személy végezte, reggel, délben és este. Temetőt is kapott a cselédség, a mai napig is ez a katolikus hívek végső nyughelye. Szentmisére Bakonynánára gyalog jártak át a hívek. A gyerekek Dudaron a református iskolában tanultak, csak az elsőáldozás és bérmálás előtti hittan oktatásra jártak át Bakonynánára.
A Nádasdy birtok kb. 1940-ben történt eladása után a gróf a cselédeket a megmaradt pusztákon alkalmazta tovább. Ezzel lecsökkent a lakók, és így a katolikusok száma, akik továbbra is Bakonynánára jártak szentmisére. Ez az állapot az egyházi iskolák elkobzásáig és a szerzetes rendek feloszlatásáig tartott. Később néhány család gyermeke átjárt Bakonynánára a katolikus iskolába és ott fejezte be az elemi iskolát.
1951-ben, a szerzetes rendeknek a kommunisták által végrehajtott feloszlatása után rövid időre kapott a bakonynánai plébánia egy káplánt, Krasznai József Kerény* zirci ciszterci szerzetes személyében. A szerzetesrendek feloszlatását követően a dudari iskolához került egy szerzetesnővér, aki ott engedéllyel tanított. Vasárnaponként a dudari katolikusokkal együtt járt át Bakonynánára. Ő vetette fel a gondolatot, hogy egy alkalmas helyiség biztosításával 15-20 ember útját lehetne megspórolni, sőt a gyermekek hitoktatásának is ott lehetne helyet biztosítani
Kisdudaron a Polt család felajánlotta a tisztaszobáját a szentmise bemutatásához, így a híveknek nem kellett a szomszéd faluba gyalogolni. A káplán a misézéshez az utat nehéz, zötykölődő lovas kocsival vagy gyalog tette meg, hátizsákban cipelve az akkor még a misézéshez kötelező - szentek ereklyéit tartalmazó - oltárkövet. Vasárnaponként 25-30 személy gyűlt össze, hogy részesüljön a szentmisén nyerhető kegyelmekben. Az éneklést jó hangú, önkéntes kántornő vezette, Máténé személyében.
Közben a faluban növekedett a katolikusok száma, mivel a megnyílt szénbánya munkalehetőséget adott a letelepedőknek, akik adott esetben távoli vidékekről is jöttek.
A „tisztaszobai” misék 1956. végéig tartottak, mivel közben Bittmann István és családja felajánlott egy termet állandó miséző helynek. Bár Bakonynánához tatozott a dudari egyházközség, mégis 1957-ben Koroncz László** nagyesztergári plébános indította el az állandó, rendszeres misézést a Bittmann-féle volt cipész műhelyben, a Diófa és a Dózsa utca sarkán. Ő, mint a szomszédos községek legfiatalabb papja járt át misézni és hittant oktatni. Ez a miséző hely 1992. őszéig, kb. 1960 után már a bakonynánai plébánosok ellátásában működött.
A nyolcvanas években egyre többször merült fel a már régebben is vágyott és megfogalmazott gondolat: jó lenne egy saját kápolna vagy templom! A gondolat Horváth Lajos*** bakonynánai plébános idejében valósult meg, Horváth Annamária lelkipásztori kisegítő, szápári kántor és hitoktató közreműködésével. A dudari hívek közül pedig az ügy fő mozgatója Helt József volt.
1988-89-ben megszületett a döntés és a telek kiválasztása és megvásárlása. Szempont volt, hogy az új templom helye ne legyen messze az eddigi miséző helytől. Ma már a hívek zöme nem vállalja nagy távolság megtételét a vasárnapi miséért. A terveket Véber János veszprémi tervező készítette. A tervek megvalósítását 1990. márciusában hagyta jóvá Dr. Szendi József veszprémi püspök. Az építkezést Balogh István bakonybéli építési vállalkozó vezette.
A hívek egy része társadalmi munkában vette ki részét az építésből, és pénzbeni adományokkal is támogatták a megvalósítást. Anyagilag támogatta a templomépítést a püspökség és nagyobb segítséget nyújtott a bécsi székhelyű európai katolikus segélyszervezet.

A templom tornya, gerenda ácsolat formájában még megvalósításra vár.
1992. október 4-ére, ha nem is készült el egészen a templom, de már használatba vehető állapotban volt, így ezen a napon - a templom búcsúján - szentelte fel (áldotta meg) Dr. Szendi József püspök úr. http://www.portal.ghost.hu/gindex.php?pg=22886699
  
Beküldve:2014-06-22 10:13

www.interword.hu
www.interword.hu