Eger
Beküldte:Góliát
E-mail:tothpetergoliat@level.tar.hu
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Dobó István tér
Templom neve:volt Minorita templom
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2005-01-07 21:25

Beküldte:Góliát
E-mail:tothpetergoliat@level.tar.hu
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Dobó István tér
Templom neve:volt Minorita templom
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2005-01-07 21:28

Beküldte:Góliát
E-mail:tothpetergoliat@level.tar.hu
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Dobó István tér
Templom neve:volt Minorita templom szentélye
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2005-01-07 21:30

Beküldte:Góliát
E-mail:tothpetergoliat@level.tar.hu
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eszterházy tér
Templom neve:Főszékesegyház
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2005-01-07 21:33

Beküldte:Góliát
E-mail:tothpetergoliat@level.tar.hu
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eszterházy tér
Templom neve:Főszékesegyház szentélye
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2005-01-07 21:35

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Pyrker tér
Templom neve:Érseki főszékesegyház
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:Kupola freskó, Takács István mezőkövesdi művész munkája (1950). Két ellentétes pólusán a római Szent Péter katedrális, ill. az egri székesegyház látható: a magyarság hódolatát mutatja be. Körül történelmi nagyjaink, és a magyar nép képviselői sorakoznak.
  
Beküldve:2005-07-21 21:17

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Pyrker tér
Templom neve:Érseki főszékesegyház
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:Kupola freskó, Takács István mezőkövesdi művész munkája (1950) az Apokalipszist, a világvége és az Utolsó Ítélet látomását vetíti elénk.
  
Beküldve:2005-07-21 21:22

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Pyrker tér
Templom neve:Érseki főszékesegyház
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:Színes üvegablak 1.
  
Beküldve:2005-07-21 21:24

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Pyrker tér
Templom neve:Érseki főszékesegyház
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:Színes üvegablak 2.
  
Beküldve:2005-07-21 21:25

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:-
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A ferences rendi szerzetesek templomát 1736-1755 között G. B. Carlone tervei szerint építették barokk stílusban, az eredetileg itt lévő Szent Demeter-templom egyes részeinek felhasználásával.
  
Beküldve:2009-07-10 12:28

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:-
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A templom kapuzata és a Mater Dolorosa-szobor copf stílusú (1793), Giovanni Adami alkotása. A mellékoltárok és a szószék barokk, a főoltár rokokó - 1735-1756 között készültek. A szobrokat Steinhauser József alkotta, a mellékoltárképek Huetter Lukács művei.

Az egriek barátok templomaként ismerik az egyházi épületet.
  
Beküldve:2009-07-10 12:29

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:-
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A ferences templomok homlokzatán gyakori az Immaculata-szobor.
  
Beküldve:2009-07-10 12:30

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:-
Templom neve:a középkori Szent István-templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Eger legnevezetesebb építménye, a történelmi zarándoklatok fő célja a sok évszázados múltra visszatekintő egri vár.

A korábbi századokban püspöki székhelyként, főként székesegyházáról volt nevezetes.
  
Beküldve:2009-07-10 12:53

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:-
Templom neve:a középkori Szent István-templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Története Szent István koráig nyúlik vissza, amikor székesegyház építésébe kezdtek az Eger patak fölé magasodó domb teraszán. A vár ma látható része e köré a templom köré terebélyesedett, amikor a tatárjárás pusztításait követően Lambert püspök várépítési engedélyt kért IV. Béla királytól.

Az alaprajz forrása:
http://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/egerar2.gif
  
Beküldve:2009-07-10 12:56

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:-
Templom neve:a középkori Szent István-templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-10 12:56

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:-
Templom neve:a középkori Szent István-templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-10 12:56

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:-
Templom neve:a középkori Szent István-templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-10 12:57

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:-
Templom neve:a középkori Szent István-templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-10 12:58

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:-
Templom neve:a középkori Szent István-templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-10 12:58

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:-
Templom neve:a középkori Szent István-templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-07-10 12:59

Beküldte:Gyuri
E-mail:csipkegyurka@freemail.hu
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Dobó István tér
Templom neve:volt Minorita templom
Felekezet:katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-01-21 21:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:24

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:25

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:29

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:29

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:31

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Pyrker tér 1.
Templom neve:Egri Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika. Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között. A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók. A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven. A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik. A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely. 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt. A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették. A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából. A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.
http://eger.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Egri-Bazilika.html
  
Beküldve:2011-12-24 18:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 18:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 18:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 18:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 18:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 18:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Dobó tér 4
Templom neve:Szent Antal minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város főterének, a Dobó István térnek meghatározó épülete (Dobó tér 4.) Keleti oldalán az 1773–75 között épített, egykori minorita rendház áll, nyugati oldalán pedig a Városháza. A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált. A tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái. Az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban) és Nietschmann János folytatta Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait. A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta. A homlokzat a két torony között ívesen kidomborodik — ez Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma. A főbejárathoz lépcsősor vezet; ezt kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas korinthoszi oszloppárok szegélyezik. Az oszlopok magasra nyúlnak, egészen a főpárkányig. A kapu zárókövén rokokó keretben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölötti gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk: ez a ferences rend címere. A homlokzat kidomborodó részének tetejét öt szobor díszíti — ezeket Öreg Hössz János egri statuárius, azaz szobrász faragta. Az ív csúcsán a névadó szent Antal szobra áll; kezében egyik jelképével, a liliommal. Az egyhajós épület alaprajza latin kereszt alakú. A főhajó háromszakaszos. A szentély alaprajza négyzetes, a végén nagy oltárépítmény áll.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Minorita_templom_%28Eger%29
  
Beküldve:2011-12-24 19:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:18

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:18

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:24

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:24

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:25

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:25

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Kossuth Lajos utca 14
Templom neve:Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom szentélye 1736–1746 között, a hajója 1750–1753 között épült (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). Az épület 1755-re készült el teljesen. Homlokzata és a két torony Nitsman János munkája (1772–1776). A kapuzat Giovanni Adami munkája (1793). Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor festette, a főoltárképet Kronewetter Pál (1761, 1778), a mellékoltárképeket Lucas Huetter (1755–1756), illetve 1770 körül Johann Lucas Kracker(?). A szobrokat Steinhauser József faragta 1780-ban. Bútorzata a 18. század végéről származik. A volt ferences rendi kolostor utcai részét 1714–1716 között építették; az udvari szárnyakat 1749-ben fejezték be, amikor vasoszlopokkal erősítették meg a különböző időpontokban épült épületrészeket. Az építkezés utolsó szakaszát Püspöky András kanonok rendelte meg 1747-ben (az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt). A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. A két torony között enyhén előreugrik a kaput is magába foglaló, volutás timpanonnal koronázott, egytengelyes középrizalit. Az oromzatban álló Immaculata-szobor Steinhauser József munkája. Szentélye egyenesen záródik. Belső terét csehboltozatok fedik, a hajó bejárat felőli oldalán karzattal. A kaputól jobbra kereszt áll, a lábánál Mater Dolorosa-szoborral (a kompozíció valószínűleg Giovanni Adami munkája).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferences_templom_%28Eger%29

  
Beküldve:2011-12-24 19:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Vitkovics Mihály utca 30.
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti Szerb templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A szerbek a török hódoltság idején, a 17. században kezdtek letelepedni nagyobb számban Egerben. Eleinte az Ágoston-rendiek ugyanezen a helyen álló középkori templomát használták. Tovább növekedett az egri szerbek száma a török uralom megszűnése után, amikor 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki pátriárka 35 ezer szerb családot vezetett Magyarországra. A főleg borkereskedéssel foglalkozó tehetős szerbek sokáig kérvényezték, hogy omladozó templomuk helyére újat építhessenek. Ezt végül II. József engedélyezte számukra. A templom 1785-1799 között épült fel, Povolni János tervei alapján, copf stílusban. A templom ikonosztázát Nikola Jankovics faragta 1789-91 között, képeit Anton Kuchelmeister bécsi festő alkotta. A déli díszkaput Giovanni Adami készítette. A templomot 1960-1979 között restaurálták Rados Jenő professzor tervei alapján.

  
Beküldve:2011-12-24 19:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Vitkovics Mihály utca 30.
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti Szerb templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A szerbek a török hódoltság idején, a 17. században kezdtek letelepedni nagyobb számban Egerben. Eleinte az Ágoston-rendiek ugyanezen a helyen álló középkori templomát használták. Tovább növekedett az egri szerbek száma a török uralom megszűnése után, amikor 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki pátriárka 35 ezer szerb családot vezetett Magyarországra. A főleg borkereskedéssel foglalkozó tehetős szerbek sokáig kérvényezték, hogy omladozó templomuk helyére újat építhessenek. Ezt végül II. József engedélyezte számukra. A templom 1785-1799 között épült fel, Povolni János tervei alapján, copf stílusban. A templom ikonosztázát Nikola Jankovics faragta 1789-91 között, képeit Anton Kuchelmeister bécsi festő alkotta. A déli díszkaput Giovanni Adami készítette. A templomot 1960-1979 között restaurálták Rados Jenő professzor tervei alapján.

  
Beküldve:2011-12-24 19:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Vitkovics Mihály utca 30.
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti Szerb templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A szerbek a török hódoltság idején, a 17. században kezdtek letelepedni nagyobb számban Egerben. Eleinte az Ágoston-rendiek ugyanezen a helyen álló középkori templomát használták. Tovább növekedett az egri szerbek száma a török uralom megszűnése után, amikor 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki pátriárka 35 ezer szerb családot vezetett Magyarországra. A főleg borkereskedéssel foglalkozó tehetős szerbek sokáig kérvényezték, hogy omladozó templomuk helyére újat építhessenek. Ezt végül II. József engedélyezte számukra. A templom 1785-1799 között épült fel, Povolni János tervei alapján, copf stílusban. A templom ikonosztázát Nikola Jankovics faragta 1789-91 között, képeit Anton Kuchelmeister bécsi festő alkotta. A déli díszkaput Giovanni Adami készítette. A templomot 1960-1979 között restaurálták Rados Jenő professzor tervei alapján.

  
Beküldve:2011-12-24 19:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Vitkovics Mihály utca 30.
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti Szerb templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A szerbek a török hódoltság idején, a 17. században kezdtek letelepedni nagyobb számban Egerben. Eleinte az Ágoston-rendiek ugyanezen a helyen álló középkori templomát használták. Tovább növekedett az egri szerbek száma a török uralom megszűnése után, amikor 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki pátriárka 35 ezer szerb családot vezetett Magyarországra. A főleg borkereskedéssel foglalkozó tehetős szerbek sokáig kérvényezték, hogy omladozó templomuk helyére újat építhessenek. Ezt végül II. József engedélyezte számukra. A templom 1785-1799 között épült fel, Povolni János tervei alapján, copf stílusban. A templom ikonosztázát Nikola Jankovics faragta 1789-91 között, képeit Anton Kuchelmeister bécsi festő alkotta. A déli díszkaput Giovanni Adami készítette. A templomot 1960-1979 között restaurálták Rados Jenő professzor tervei alapján.

  
Beküldve:2011-12-24 19:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Heves
Település:Eger
Utca:Eger, Hibay Károly utca 7
Templom neve:Kis Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:Az 1840-es években kialakított épület a XIX. században vallási célokat szolgált, majd 1924-től a zsidó hitközség kulturális, társadalmi és szellemi életének centruma lett egészen a 40-es évek közepéig. A második világháború tragikus következményeinek tudható be, hogy megszűnt az egri hitközség, és az un. Kis Zsinagóga a város tulajdonába került át. Az egri Kis Zsinagógát az épület tulajdonosa, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1990-es években újította fel részlegesen. Az utóbbi években a feljövő egri képzőművész és kultúraszervező generációnak köszönhetően spontán módon kapott képzőművészeti kiállító és közösségi funkciót a Kis Zsinagóga. Az első kiállítás az Európa Kulturális Fővárosa verseny nemzetközi zsűrijének látogatásakor nyitott 2005 őszén, majd 2006-ban volt itt több kiállítás, installáció, filmvetítések, kulturális akciók és egy kétnapos performance fesztivál az egri Kortárs Művészeti Hetek részeként, ahol több országosan elismert képzőművész is fellépett. Az épületben azóta az egri Part Egyesület megkapta ideiglenes használtra. A kortárs képzőmüvészeti kiállítások mellett továbrra is minden szeptemberben megtartják a performance fesztivált.
http://kiszsinagoga.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=14&Itemid=32
  
Beküldve:2011-12-24 19:43

www.interword.hu
www.interword.hu