Esztergom
Beküldte:laci
E-mail:nat.netposta@netposta.net
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Templom tér
Templom neve:Bazilika
Felekezet:rk
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2004-11-24 21:52

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:benke.tibi@freemail.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Dobozy u.
Templom neve:Főszékesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Forrás: www.esztergomi-ersekseg.hu
  
Beküldve:2006-08-11 21:23

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:benke.tibi@freemail.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Rudnay tér
Templom neve:Szent Anna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Forrás: www.esztergomi-ersekseg.hu
  
Beküldve:2006-08-11 21:24

Beküldte:wgitta
E-mail:wgitta@freemail.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:ismeretlen
Templom neve:Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-10-19 19:51

Beküldte:wgitta
E-mail:wgitta@freemail.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:ismeretlen
Templom neve:Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-10-19 19:52

Beküldte:wgitta
E-mail:wgitta@freemail.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:ismeretlen
Templom neve:Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-10-19 19:53

Beküldte:Gitta
E-mail:wgitta@freemail.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Szent Tamás
Templom neve:Szent Tamás kápolna
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-05-20 20:32

Beküldte:Gitta
E-mail:wgitta@freemail.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Szent Tamás
Templom neve:Szent Tamás kápolna
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:ismeretlen
  
Beküldve:2007-05-20 20:33

Beküldte:Gitta
E-mail:wgitta@freemail.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Szent Tamás
Templom neve:Szent Tamás kápolna
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:ismeretlen
  
Beküldve:2007-05-20 20:34

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:08

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:08

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:08

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:09

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:09

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:09

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:10

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:10

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:10

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:11

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:11

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:11

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:12

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:12

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:12

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:12

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:13

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:13

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:13

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:14

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:14

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:14

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:14

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:15

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:15

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:15

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:16

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:16

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:16

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:16

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:17

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:17

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:17

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:18

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:18

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:18

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:18

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Szent István tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszék
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert-székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506–1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768–1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.
1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_bazilika)
  
Beküldve:2011-12-09 12:19

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Mindszenty tér 3.
Templom neve:Szent Ignác-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Mindszenty téren, a Víziváros főterén található, a prímási palota közvetlen szomszédságában. 1820 [1] és 1856 között ideiglenes főszékesegyházként működött. Egy 1594. évi metszet szerint a mai templom helyén egy torony nélküli templom állt, melyre a következő évtized során tornyot építettek. A török háborús időszak alatt ez a templom elpusztult. A török 1683-as kiűzése után a keresztény hívek számára egy dzsámit alakítottak át templommá. 1686-ban jelentek meg a Vízivárosban a jezsuiták. Ők emelték a mai barokk templomot Loyolai Szent Ignác tiszteletére 1728 és 1738 között az egykori vízi kapunál. Ugyanekkor épült mellé a rendház is. A templomnak eredetileg nem volt tornya, mivel stratégiai szempontból a vár közelében megtiltották a kilátást rontó tornyok építését. A jezsuita rendet XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta, így a templom előbb a pálosoké, majd a bencéseké lett. Mária Terézia 1788-ban Batthyány József esztergomi érseknek adta át. Ezután lett a Víziváros plébániatemploma. A hercegprímás plébániaépületté alakíttatta át. Ekkor épült fel a két torony is, 1840-ben pedig a homlokzatot építették át. 1820. július 1-jén Rudnay Sándor prímás ideiglenes érseki főszékesegyháznak jelölte ki a templomot, és az is marad egészen 1856-ig, a bazilika felszenteléséig. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Ign%C3%A1c-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )
  
Beküldve:2011-12-09 12:24

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Mindszenty tér 3.
Templom neve:Szent Ignác-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Mindszenty téren, a Víziváros főterén található, a prímási palota közvetlen szomszédságában. 1820 [1] és 1856 között ideiglenes főszékesegyházként működött. Egy 1594. évi metszet szerint a mai templom helyén egy torony nélküli templom állt, melyre a következő évtized során tornyot építettek. A török háborús időszak alatt ez a templom elpusztult. A török 1683-as kiűzése után a keresztény hívek számára egy dzsámit alakítottak át templommá. 1686-ban jelentek meg a Vízivárosban a jezsuiták. Ők emelték a mai barokk templomot Loyolai Szent Ignác tiszteletére 1728 és 1738 között az egykori vízi kapunál. Ugyanekkor épült mellé a rendház is. A templomnak eredetileg nem volt tornya, mivel stratégiai szempontból a vár közelében megtiltották a kilátást rontó tornyok építését. A jezsuita rendet XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta, így a templom előbb a pálosoké, majd a bencéseké lett. Mária Terézia 1788-ban Batthyány József esztergomi érseknek adta át. Ezután lett a Víziváros plébániatemploma. A hercegprímás plébániaépületté alakíttatta át. Ekkor épült fel a két torony is, 1840-ben pedig a homlokzatot építették át. 1820. július 1-jén Rudnay Sándor prímás ideiglenes érseki főszékesegyháznak jelölte ki a templomot, és az is marad egészen 1856-ig, a bazilika felszenteléséig. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Ign%C3%A1c-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )
  
Beküldve:2011-12-09 12:25

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Mindszenty tér 3.
Templom neve:Szent Ignác-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Mindszenty téren, a Víziváros főterén található, a prímási palota közvetlen szomszédságában. 1820 [1] és 1856 között ideiglenes főszékesegyházként működött. Egy 1594. évi metszet szerint a mai templom helyén egy torony nélküli templom állt, melyre a következő évtized során tornyot építettek. A török háborús időszak alatt ez a templom elpusztult. A török 1683-as kiűzése után a keresztény hívek számára egy dzsámit alakítottak át templommá. 1686-ban jelentek meg a Vízivárosban a jezsuiták. Ők emelték a mai barokk templomot Loyolai Szent Ignác tiszteletére 1728 és 1738 között az egykori vízi kapunál. Ugyanekkor épült mellé a rendház is. A templomnak eredetileg nem volt tornya, mivel stratégiai szempontból a vár közelében megtiltották a kilátást rontó tornyok építését. A jezsuita rendet XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta, így a templom előbb a pálosoké, majd a bencéseké lett. Mária Terézia 1788-ban Batthyány József esztergomi érseknek adta át. Ezután lett a Víziváros plébániatemploma. A hercegprímás plébániaépületté alakíttatta át. Ekkor épült fel a két torony is, 1840-ben pedig a homlokzatot építették át. 1820. július 1-jén Rudnay Sándor prímás ideiglenes érseki főszékesegyháznak jelölte ki a templomot, és az is marad egészen 1856-ig, a bazilika felszenteléséig. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Ign%C3%A1c-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )
  
Beküldve:2011-12-09 12:25

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:33

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:33

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:33

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:34

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:34

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:34

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:34

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:35

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:35

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:35

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:35

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Rudnay tér 9.
Templom neve:Szent Anna-templom templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom terveit Packh a római Pantheon mintájára készítette el, hogy alkalma legyen kupolaépítésre. A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom nyugati oldalán áll egy 1820-ban készült Szent Vendel szobor, ami eredetileg annak a Széchenyi téri Szentháromság-szobornak a része volt, amit 1900-ban elbontottak. A műemlék szobrot 1995-ben újították fel.
( http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Esztergom) )

  
Beküldve:2011-12-09 12:36

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:45

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:45

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:45

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:45

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:46

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:46

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:46

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:47

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:47

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:47

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:47

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:48

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:48

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:48

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:48

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:49

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:49

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:49

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:50

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:50

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:50

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:50

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:51

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:51

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:51

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:51

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:52

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:52

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:53

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:53

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:54

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:55

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:55

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Bottyán János u. 10.
Templom neve:Szent Anna-ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Esztergom Szent Anna ferences templom a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. Az eredeti, mostanitól kicsit nyugatabbra álló templomot 1224-ben építették a ferences szerzeteseknek. Ebbe a templomba temetkezett IV. Béla és családja, a sír pontos helye nem ismert. A mai épületet a török hódoltság után, 1700-1717 között emelték. Ekkorra a templom homlokzata, hajója és a rendház földszintjének egy része készült el, a teljes befejezés 1755-ig tartott. Tornya 1753-ban épült, a hagymasisak csak 1837-ben került a toronyra. 1838-ban az árvíz után a templom Bottyán utcára néző oldalát támpillérekkel erősítették meg. Az árvízkor pusztultak el Lucas de Schram freskói, ezért Schubert Jakab prágai festő újrafestette 1857-ben. 1886-ban új tornyot építettek. 914-ben ben Juhari Károly újrafestette a templomot, és átalakították a berendezést is. 1989–1990-ben teljesen felújították az épületet. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna-templom_(esztergomi_ferences_templom)
  
Beküldve:2011-12-09 12:55

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Imaház u. 2/b.
Templom neve:Esztergomi zsinagóga
Felekezet:Zsidó, de nem vallási intézményként funkciónál
  
Ismeretanyag:Az okleveles források már 1050-ben egy esztergomi zsinagógáról szólnak.[1] Ezt igazolja, hogy két, Oroszországból a városba érkező regensburgi zsidó kereskedő a zsinagóga előtt találkozott hittársaival.[2] A reformkorban Esztergom befogatott zsidó kereskedőket, iparosokat, akik templomot emeltek maguknak, majd a mai zsinagóga helyén – a volt Szenttamás község területén – 1858-ban egy újabb imaházat. Baumhorn a zsinagógát a késő romantika jegyében tervezte, eredetileg egyszintesre. Csak karzat volt benne a nők számára. 1888-ban Weisz Ignác esztergomi és Lőw Immánuel szegedi rabbi avatta fel. A második világháborúig rendeltetésszerűen használta a városi, és a környékbeli zsidóság. A világháborúban zsinagóga bombatalálatot kapott és erősen megrongálódott. Az addig üresen álló, funkcióját vesztett épületet 1964-ben az MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) városban alakuló szervezete kapta meg. Ekkor kezdődtek meg az első jelentősebb felújítások. A teret vasbeton födémmel osztották meg, elbontva a női karzatot és a berendezést. 1980–1981-ben a Technika Házát alakították ki az benne, ami 2006-ig konferencia-központként üzemelt. Az elkövetkező években a szervezet folyamatosan felújította, és teljesen átalakította, hogy konferenciák, előadások megrendezésére alkalmas legyen. Előadótermeket, tolmácsfülkéket, fogadásokra alkalmas szobákat alakított ki, bevezették a távfűtést. 1996-ban felújították a tetőt és a kupola héjazatát. Ennek megfelelően több rangos esemény zajlott az egykori zsidótemplom falai között.
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_zsinag%C3%B3ga)
  
Beküldve:2011-12-09 13:10

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Imaház u. 2/b.
Templom neve:Esztergomi zsinagóga
Felekezet:Zsidó, de nem vallási intézményként funkciónál
  
Ismeretanyag:Az okleveles források már 1050-ben egy esztergomi zsinagógáról szólnak.[1] Ezt igazolja, hogy két, Oroszországból a városba érkező regensburgi zsidó kereskedő a zsinagóga előtt találkozott hittársaival.[2] A reformkorban Esztergom befogatott zsidó kereskedőket, iparosokat, akik templomot emeltek maguknak, majd a mai zsinagóga helyén – a volt Szenttamás község területén – 1858-ban egy újabb imaházat. Baumhorn a zsinagógát a késő romantika jegyében tervezte, eredetileg egyszintesre. Csak karzat volt benne a nők számára. 1888-ban Weisz Ignác esztergomi és Lőw Immánuel szegedi rabbi avatta fel. A második világháborúig rendeltetésszerűen használta a városi, és a környékbeli zsidóság. A világháborúban zsinagóga bombatalálatot kapott és erősen megrongálódott. Az addig üresen álló, funkcióját vesztett épületet 1964-ben az MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) városban alakuló szervezete kapta meg. Ekkor kezdődtek meg az első jelentősebb felújítások. A teret vasbeton födémmel osztották meg, elbontva a női karzatot és a berendezést. 1980–1981-ben a Technika Házát alakították ki az benne, ami 2006-ig konferencia-központként üzemelt. Az elkövetkező években a szervezet folyamatosan felújította, és teljesen átalakította, hogy konferenciák, előadások megrendezésére alkalmas legyen. Előadótermeket, tolmácsfülkéket, fogadásokra alkalmas szobákat alakított ki, bevezették a távfűtést. 1996-ban felújították a tetőt és a kupola héjazatát. Ennek megfelelően több rangos esemény zajlott az egykori zsidótemplom falai között.
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_zsinag%C3%B3ga)
  
Beküldve:2011-12-09 13:10

Beküldte:Zoltánus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Imaház u. 2/b.
Templom neve:Esztergomi zsinagóga
Felekezet:Zsidó, de nem vallási intézményként funkciónál
  
Ismeretanyag:Az okleveles források már 1050-ben egy esztergomi zsinagógáról szólnak.[1] Ezt igazolja, hogy két, Oroszországból a városba érkező regensburgi zsidó kereskedő a zsinagóga előtt találkozott hittársaival.[2] A reformkorban Esztergom befogatott zsidó kereskedőket, iparosokat, akik templomot emeltek maguknak, majd a mai zsinagóga helyén – a volt Szenttamás község területén – 1858-ban egy újabb imaházat. Baumhorn a zsinagógát a késő romantika jegyében tervezte, eredetileg egyszintesre. Csak karzat volt benne a nők számára. 1888-ban Weisz Ignác esztergomi és Lőw Immánuel szegedi rabbi avatta fel. A második világháborúig rendeltetésszerűen használta a városi, és a környékbeli zsidóság. A világháborúban zsinagóga bombatalálatot kapott és erősen megrongálódott. Az addig üresen álló, funkcióját vesztett épületet 1964-ben az MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) városban alakuló szervezete kapta meg. Ekkor kezdődtek meg az első jelentősebb felújítások. A teret vasbeton födémmel osztották meg, elbontva a női karzatot és a berendezést. 1980–1981-ben a Technika Házát alakították ki az benne, ami 2006-ig konferencia-központként üzemelt. Az elkövetkező években a szervezet folyamatosan felújította, és teljesen átalakította, hogy konferenciák, előadások megrendezésére alkalmas legyen. Előadótermeket, tolmácsfülkéket, fogadásokra alkalmas szobákat alakított ki, bevezették a távfűtést. 1996-ban felújították a tetőt és a kupola héjazatát. Ennek megfelelően több rangos esemény zajlott az egykori zsidótemplom falai között.
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergomi_zsinag%C3%B3ga)
  
Beküldve:2011-12-09 13:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 12:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 13:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 13:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 13:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 13:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 13:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet. A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jdalmas_Sz%C5%B1z-k%C3%A1polna_%28Esztergom%29

A hét állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és kápolnaszerű fülkében színezett faszobrokat tartalmaznak.
A szenttamási keresztút sorrendje:

. 1. Olajfák-hegyi jelenet
2. Júdás elárulja mesterét
A. Jézus megostorozása
B. Az un. „búsuló Krisztus”
5. Jézus viszi a keresztet
6. Jézust keresztre szegezik
7. Barlangban ülő megostorozott Jézus

Az 1-2. és az 5-6. stáció színezett kő domborműveit terméskő alapozású, vakolt-meszelt, váltakozóan háromszögű és íves záródású épületen, a térben kissé hátraléptetett, vízszintes záródású fülkékben helyezték el. Az oromzatok csúcsán kereszt látható. A közbeiktatott A és B kápolnaszerű, sarokpilléres, nyeregtős fülkében Jézus szenvedését színezett faszobrok ábrázolják. A keresztút további állomása a hegy csúcsán épült kápolna előtt elhelyezett Golgota-csoport, amelyet Görgey Márton kanonok készíttetett, eredetileg a Várhegyre, a romos Szent Adalbert székesegyház szentélyének helyére. Amikor a Bazilika építkezése megkezdődött, a Golgotát lebontották, és 1823-ban, a jelenlegi helyén állították fel. Az eredetileg négy szoborból álló együttest csak később egészíttette ki Jordánszky a két lator (A. Scrott) szobrával. A feszülettől balra Mária, a feszület tövében Magdolna és tőle jobbra Szent János evangélista szobrai állnak, nem bizonyíthatóan Hebenstreit József (1719 – 1783) alkotásaiként, 1781-ből. A szoborcsoportot először 1827-ben restauráltatta Iványi János kanonok. Újabb helyreállításra 1930-ban, majd 2000-2001-ben került sor.

A Golgota-csoport mögött a Fájdalmas Szűzhöz címzett, az Esztergomért elesett hősök tiszteletére épült (1823) klasszicizáló kápolnát látjuk. A kápolnát Packh János tervezte Benyovszky János püspök, esztergomi kanonok megbízásából. A püspök hamvai itt nyugszanak. Az épület értékét a tájban való elhelyezése jelenti. Amúgy egyszerű, téglalap alaprajzú, falpilléres, háromszögű oromzatú épület. A timpanon mögött huszártorony. A szentély egyenes záródású, ablak nélküli, a hajón félkörívű ablakok. A belső teret síkmennyezet fedi. Oltára egyben szentsír, a menza alatt kialakított sírban a Schrott által faragott, Krisztust ábrázoló kőszobor.
http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,393,0,0,1,0
  
Beküldve:2011-12-24 13:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy kálvária kápolna a városból.
  
Beküldve:2011-12-24 13:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Szent Tamás hegy
Templom neve:Fájdalms Szűz-kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Tamás-hegy kálvária kápolna a városból.
  
Beküldve:2011-12-24 13:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Pázmány Péter út 18
Templom neve:Vízivárosi Szent Kereszt ferences templom (un. Zár
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Zártsorú beépítésben álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, homlokzati tornyos, szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, Ny-i oldalához és a szentély hátfalához a ferences rendház tömbje csatlakozik Utcai homlokzatának középtengelyében szegmentíves bejárati kapu, kétoldalt egy-egy félköríves szoborfülke. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán falazott karzat. Berendezés: 19. század vége, 20. század. Épült 1726-1750 között (Lucas de Schram?). A rend 1786-os feloszlatása után berendezésének egy része a környékbeli templomokba került. 1847-ben homlokzatát átalakították (építész: Feigler Ferenc). 1865-től a szatmári irgalmas nővérek temploma volt, amelyet 1992-ben a rend visszakapott. Utcasorban épült, főhomlokzatával az utcára néz. Ezt a homlokzatot fejezetes-lábazatos falpillérek 3 részre tagolják. Középrésze, a toronyalj kissé előredomborodó kapuépítményében szegmensíves kőkeretben kétszárnyú, kora klasszicista vaslemez kapu. Fölötte nagy kórusablak nyugtalan vonaló, vakolt keretben, súlyos, guttás könyöklővel. A szélső tengelyekben 2 szintet átfogó motívum: alul ablak, fölül fülkében szobor. Szépen tagolt főpárkány zárja le a földszintet. Egyenes lejtésű oromfala középen hatalmas csigákba görbül. Benne kis, dúsan díszített padlásablak. A torony felső szintjét 4 oldalon fejezetes lizénák szegélyezik, köztük 1-1 tört ívvel záródó harangablak vaskos szemöldökkel, ugyanolyan könyöklővel, mely a torony összes ablakát jellemzi. A toronyépítményt erőteljes órapárkány zárja. Párnás, fém toronysisak nyolcszögű gúlával, csúcsán gömbbel, kereszttel. Ez az architektúra a késő barokk klasszicizáló, merev stílusjegyeit viseli.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6222
  
Beküldve:2011-12-24 13:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Pázmány Péter út 18
Templom neve:Vízivárosi Szent Kereszt ferences templom (un. Zár
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Zártsorú beépítésben álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, homlokzati tornyos, szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, Ny-i oldalához és a szentély hátfalához a ferences rendház tömbje csatlakozik Utcai homlokzatának középtengelyében szegmentíves bejárati kapu, kétoldalt egy-egy félköríves szoborfülke. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán falazott karzat. Berendezés: 19. század vége, 20. század. Épült 1726-1750 között (Lucas de Schram?). A rend 1786-os feloszlatása után berendezésének egy része a környékbeli templomokba került. 1847-ben homlokzatát átalakították (építész: Feigler Ferenc). 1865-től a szatmári irgalmas nővérek temploma volt, amelyet 1992-ben a rend visszakapott. Utcasorban épült, főhomlokzatával az utcára néz. Ezt a homlokzatot fejezetes-lábazatos falpillérek 3 részre tagolják. Középrésze, a toronyalj kissé előredomborodó kapuépítményében szegmensíves kőkeretben kétszárnyú, kora klasszicista vaslemez kapu. Fölötte nagy kórusablak nyugtalan vonaló, vakolt keretben, súlyos, guttás könyöklővel. A szélső tengelyekben 2 szintet átfogó motívum: alul ablak, fölül fülkében szobor. Szépen tagolt főpárkány zárja le a földszintet. Egyenes lejtésű oromfala középen hatalmas csigákba görbül. Benne kis, dúsan díszített padlásablak. A torony felső szintjét 4 oldalon fejezetes lizénák szegélyezik, köztük 1-1 tört ívvel záródó harangablak vaskos szemöldökkel, ugyanolyan könyöklővel, mely a torony összes ablakát jellemzi. A toronyépítményt erőteljes órapárkány zárja. Párnás, fém toronysisak nyolcszögű gúlával, csúcsán gömbbel, kereszttel. Ez az architektúra a késő barokk klasszicizáló, merev stílusjegyeit viseli.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6222
  
Beküldve:2011-12-24 13:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Pázmány Péter út 18
Templom neve:Vízivárosi Szent Kereszt ferences templom (un. Zár
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Zártsorú beépítésben álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, homlokzati tornyos, szentély felett kontyolt nyeregtetős templom, Ny-i oldalához és a szentély hátfalához a ferences rendház tömbje csatlakozik Utcai homlokzatának középtengelyében szegmentíves bejárati kapu, kétoldalt egy-egy félköríves szoborfülke. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán falazott karzat. Berendezés: 19. század vége, 20. század. Épült 1726-1750 között (Lucas de Schram?). A rend 1786-os feloszlatása után berendezésének egy része a környékbeli templomokba került. 1847-ben homlokzatát átalakították (építész: Feigler Ferenc). 1865-től a szatmári irgalmas nővérek temploma volt, amelyet 1992-ben a rend visszakapott. Utcasorban épült, főhomlokzatával az utcára néz. Ezt a homlokzatot fejezetes-lábazatos falpillérek 3 részre tagolják. Középrésze, a toronyalj kissé előredomborodó kapuépítményében szegmensíves kőkeretben kétszárnyú, kora klasszicista vaslemez kapu. Fölötte nagy kórusablak nyugtalan vonaló, vakolt keretben, súlyos, guttás könyöklővel. A szélső tengelyekben 2 szintet átfogó motívum: alul ablak, fölül fülkében szobor. Szépen tagolt főpárkány zárja le a földszintet. Egyenes lejtésű oromfala középen hatalmas csigákba görbül. Benne kis, dúsan díszített padlásablak. A torony felső szintjét 4 oldalon fejezetes lizénák szegélyezik, köztük 1-1 tört ívvel záródó harangablak vaskos szemöldökkel, ugyanolyan könyöklővel, mely a torony összes ablakát jellemzi. A toronyépítményt erőteljes órapárkány zárja. Párnás, fém toronysisak nyolcszögű gúlával, csúcsán gömbbel, kereszttel. Ez az architektúra a késő barokk klasszicizáló, merev stílusjegyeit viseli.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6222
  
Beküldve:2011-12-24 13:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Simor János u. 82.
Templom neve:Református templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:1920-ig nincs evangélikus gyülekezet, a járásban két evangélikus gyülekezet élt: a csabdi és a nagybörzsönyi. A csabdi gyülekezet egyik lelkésze, Horváth Sándor Dorogon és Tokodon (1929-tõl) havonta evangélikus istentiszteletet tartott. Molnár Gyula a nagybörzsönyi gyülekezet lelkészénél, Dedinszky Gyulánál is érdeklõdött, aki igen figyelemre méltó adatokat közölt vele. Egy 1930-as canonica vizitációs jegyzõkönyvben ez olvasható: „...Hogy a hitújítás világossága mikor kezdett a börzsönyi völgyben világítani, pontosan meg nem állapítható. A 18. század kezdetén az egyház történetérõl semmit sem tudunk. Az egyház könyveiben található jegyzetek az 1784. éven túl vissza nem hatnak. A római katolikus egyház legrégibb okirata egy 1680. évben kezdõdõ keresztelési anyakönyv. Az evangélikusokra vonatkozó elsõ nyom ebben az anyakönyvben egy 1702. február 25-én kelt kényszeráttérési nyilatkozat. A katolikus vallásra visszatért 314 evangélikus aláírásával ... ezen okirat a legcsalhatatlanabb bizonyítéka annak, hogy 1702 elõtt a bíró és tanács az egész kerületi gyülekezettel együtt evangélikusok voltak...” A lábatlani református anyakönyvben pedig ez az elsõ evangélikus nyom: „1867. december 17-én született Szollár Berta, szülei Szollár György és Dávidházi Lívia piszkei ág. hitv. ev.” A pilismaróti református anyakönyvben pedig ez olvasható: „1875. január 12. (keresztelés jan. 31.) Dezsõ, Ede fiú, Luchs Albert ág. hitv. kereskedõ, Kápolnai Róza ág. hitv. Lakhely: Esztergom, Széchenyi tér.” A Luchs család tehát az elsõ esztergomi evangélikus család, akikrõl hivatalos bejegyzés van. Egy másik adat még elõbbi idõbõl: Oltóssy Pálnak volt Esztergomban egy gyára. Ebbe a családba került be Altspach K. Lajos koburgi származású evangélikus. A protestánsok nagyobb számú betelepülése Esztergomba azonban a szabadságharc után kezdõdött. 1857-bõl már 64 reformátusról tudunk. Az elsõ istentiszteletet 1881-ben tartotta a tatai református esperes. 1889-ben pedig már templomukat szentelte a dunántúli református püspök. Ebben a gyülekezetben találtak otthonra az evangélikusok is. Az elsõ evangélikus keresztelési bejegyzése 1882-bõl való. Innen 1919-ig 17 evangélikust kereszteltek a református gyülekezetben. Esketésrõl csak egyetlen bejegyzés van, a halotti anyakönyvben a vallás nincs feltüntetve. „Az evangélikusok lélekszáma feltehetõleg meghaladta az egyszázat...” – olvassuk Molnár Gyula véleményét. Az elsõ világháború és elsõsorban Trianon sokat rontott helyzetünkön. Egyházi vonatkozásban az evangélikus egyházat sújtotta legjobban. 868 000 evangélikust veszítettünk, csonka hazánkban 472 ezer evangélikus maradt. Egyházunk korábbi lélekszámának 64,8 %-át vesztette el. Mindez azt jelenti, hogy a 19. század végén és a 20. század elején már éltek evangélikusok nemcsak a környéken, hanem a városban is. „A Szentélek szele fújdogált Esztergomban és környékén is” - vallja a gyülekezet történetének megírója.
http://esztergom.lutheran.hu/00000/1111

  
Beküldve:2011-12-24 17:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom Simor János u. 82.
Templom neve:Református templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:1920-ig nincs evangélikus gyülekezet, a járásban két evangélikus gyülekezet élt: a csabdi és a nagybörzsönyi. A csabdi gyülekezet egyik lelkésze, Horváth Sándor Dorogon és Tokodon (1929-tõl) havonta evangélikus istentiszteletet tartott. Molnár Gyula a nagybörzsönyi gyülekezet lelkészénél, Dedinszky Gyulánál is érdeklõdött, aki igen figyelemre méltó adatokat közölt vele. Egy 1930-as canonica vizitációs jegyzõkönyvben ez olvasható: „...Hogy a hitújítás világossága mikor kezdett a börzsönyi völgyben világítani, pontosan meg nem állapítható. A 18. század kezdetén az egyház történetérõl semmit sem tudunk. Az egyház könyveiben található jegyzetek az 1784. éven túl vissza nem hatnak. A római katolikus egyház legrégibb okirata egy 1680. évben kezdõdõ keresztelési anyakönyv. Az evangélikusokra vonatkozó elsõ nyom ebben az anyakönyvben egy 1702. február 25-én kelt kényszeráttérési nyilatkozat. A katolikus vallásra visszatért 314 evangélikus aláírásával ... ezen okirat a legcsalhatatlanabb bizonyítéka annak, hogy 1702 elõtt a bíró és tanács az egész kerületi gyülekezettel együtt evangélikusok voltak...” A lábatlani református anyakönyvben pedig ez az elsõ evangélikus nyom: „1867. december 17-én született Szollár Berta, szülei Szollár György és Dávidházi Lívia piszkei ág. hitv. ev.” A pilismaróti református anyakönyvben pedig ez olvasható: „1875. január 12. (keresztelés jan. 31.) Dezsõ, Ede fiú, Luchs Albert ág. hitv. kereskedõ, Kápolnai Róza ág. hitv. Lakhely: Esztergom, Széchenyi tér.” A Luchs család tehát az elsõ esztergomi evangélikus család, akikrõl hivatalos bejegyzés van. Egy másik adat még elõbbi idõbõl: Oltóssy Pálnak volt Esztergomban egy gyára. Ebbe a családba került be Altspach K. Lajos koburgi származású evangélikus. A protestánsok nagyobb számú betelepülése Esztergomba azonban a szabadságharc után kezdõdött. 1857-bõl már 64 reformátusról tudunk. Az elsõ istentiszteletet 1881-ben tartotta a tatai református esperes. 1889-ben pedig már templomukat szentelte a dunántúli református püspök. Ebben a gyülekezetben találtak otthonra az evangélikusok is. Az elsõ evangélikus keresztelési bejegyzése 1882-bõl való. Innen 1919-ig 17 evangélikust kereszteltek a református gyülekezetben. Esketésrõl csak egyetlen bejegyzés van, a halotti anyakönyvben a vallás nincs feltüntetve. „Az evangélikusok lélekszáma feltehetõleg meghaladta az egyszázat...” – olvassuk Molnár Gyula véleményét. Az elsõ világháború és elsõsorban Trianon sokat rontott helyzetünkön. Egyházi vonatkozásban az evangélikus egyházat sújtotta legjobban. 868 000 evangélikust veszítettünk, csonka hazánkban 472 ezer evangélikus maradt. Egyházunk korábbi lélekszámának 64,8 %-át vesztette el. Mindez azt jelenti, hogy a 19. század végén és a 20. század elején már éltek evangélikusok nemcsak a környéken, hanem a városban is. „A Szentélek szele fújdogált Esztergomban és környékén is” - vallja a gyülekezet történetének megírója.
http://esztergom.lutheran.hu/00000/1111

  
Beküldve:2011-12-24 17:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Berényi Zsigmond 18
Templom neve:Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
Felekezet:mohamedán
  
Ismeretanyag:A városban sokan az egykori érseki magtárként ismerik. Ez az egykori Török Birodalom észak-nyugati irányban legtávolabbi helyreállított építménye. ltérően az általános dzsámi formától – kétszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Alsó része egy várkapu, a középkori vízivárosi várfal része. Erre épült a 17. század elején a dzsámi. Az utcafront felé földszintes, a nyugati – Erzsébet park felőli – homlokzata kétszintes. Török kori ajtajai félköríves záródásúak, ablakai szamárhátívesek. Az épület északi-nyugati sarkán egy minaret maradványa áll. Ezt a 18. században bontották el. Az épület Duna-felőli oldalán, az Erzsébet park felé áll I. Szulejmán győzelmi táblája, amit 1543-ban, Esztergom bevételekor állított. Érdekesség, hogy az épületen egykor utca vezetett keresztül, ami a törökök által épített dunai hídhoz vezetett. Az imaterem falába korsókat falaztak be szájukkal a terem felé, hogy az ne visszhangozzon. A feltárások során a korsókból árpaszemek kerültek elő, mivel a dzsámit később magtárként használták.[ A helyén álló egykori épület, a Veprech-torony volt a Víziváros legrégibb erődített épülete, amit először 1239-ben említettek. Ez a várfal szerves része volt, ami kapuként is szolgált. Miután a törökök bevették Esztergomot, az épület felső részét 1605 és 1663 között dzsámivá alakították át. A város visszafoglalása után érseki magtár lett. A 19. és 20. század fordulóján a Pecz család birtoka, lakóház volt. A szomszédos épületet, ahol egykor egy tekke, azaz egy derviskolostor működött, gyárrá alakították. A második világháború után a vagyont államosították. 1953-ban a Pecz-művek dolgozói költözhettek be a házba. A két épület közötti egykori törökfürdő még 1962/63-ig működött három medencével. A házat a lakók 1957-ben megvették. 1998 őszén vendéglőnek vásárolta meg a tokodi Rosenberg Hungária Kft. Ekkor dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója hívta fel a cégtulajdonosok figyelmét arra, hogy valójában egy imaházat vásároltak. A vállalat eredeti elképzelésein változtatva magára vállalva az imaház helyreállítását.[4] A minaret újjáépítéséhez a török állam, Ankara egy kerülete is felajánlotta segítségét. Előkerült az épület keleti ajtaja a föld alól. Az utcaszint alatt négy méter mélyen megtalálták azt a kövezetet, amelyen a török katonák jártak. Feltárták a dzsámihoz tartozó minaret alsó részét, amelynek alépítménye 10 méteres magasságig ma is megvan, és épségben megmaradt a csigalépcső első kilenc foka, ám a műemlékvédelem egyelőre nem engedélyezi, hogy teljes magasságában helyreállítsák a minaretet.[5] A felújítás 2006-ban kezdődött meg, az épület az év végén kapott új tetőszerkezetet. Ekkor indult meg az egész Berényi Zsigmond utca korabeli módon történő helyreállítása is. Az imafülke kőfaragvány maradványainak nagy része megvan, így ezt is teljes pompájában állították helyre. Az épület a szomszédos Malom-bástyával együtt idegenforgalmi látványosság (török kávézó, múzeum) lesz az elképzelések szerint. Az elkészült dzsámit 2007. november 20-án adták át. Az átadást követő konferencián Karl Rosenberg Pro Cultura Hungarica díjat vehetett át. http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96zicseli_Hadzsi_Ibrahim-dzs%C3%A1mi
http://
Az esztergomi dzsámi a Duna partján található várfal és a Várhegy közé épített – az általános dzsámi formától eltérően – kétszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt, nyeregtetős épület. Alsó részén középkori út ment keresztül, amely a szomszédos malombástyához, a várat ellátó vízgéphez, illetve a Dunára nyíló gyalogkapuhoz vezetett. A Várhegy felöli részen kimélyített angol-akna ismét láthatóvá tette a valamikor működő oldalsó bejárót. Az épület mai utcafrontja felé földszintes, a nyugati – Erzsébet park felőli – homlokzata kétszintes. Török-kori ajtajai félköríves záródásúak, ablakai szamárhátívesek. Északnyugati sarkán egy minaret maradványa áll. Ezt a 18. században visszabontották. Az épület Duna-felőli oldalán nyíló Kis kapu (Kücsük kapu) felett található I. Szulejmán győzelmi táblája, amit 1543-ban, Esztergom bevételekor állítottak. Az épület belsejében található a helyreállított mihráb (imafülke). Az imaterem falába öblös edényeket falaztak be szájukkal a terem felé, hogy az ne visszhangozzon. A feltárások során a korsókból árpaszemek kerültek elő, mivel a dzsámit később magtárként használták.

Az 1605 után épült Uzsiceli (Özicseli) Hadzsi Ibrahim által épített török imaházról Evlia Cselebi híres török világutazó a következőket jegyezte fel 1663-ban:
„... Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija ólom tetejű, festett deszka padlású, nagy térfogatú, tégla mináretes magas és új építkezésű szép dzsámi...” amelyhez dervis kolostor és iskola (medresze) is tartozott. Feljegyezte továbbá, hogy a Víziváros egyik kapuja „...az Özicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi alatt lévő Kis Kapu (Kücsük kapu), mely nyugat felé a Dunára nyílik. Ha ló bemegy is rajta, kocsi nem mehet be. E kapun kívül nincsenek a városnak házai, a kapun belül pedig felfelé, a belső várba kerekekkel vizet felhajtó gépezetnek a háza van.”
A dzsámi épületében végzett régészeti feltárások és falkutatások bebizonyították, hogy itt az egykori Török Birodalom legtávolabbi, szinte teljes egészében ma is fennálló, különleges elrendezésű, eredetileg kétszintes török dzsámija (temploma) áll, amelyet a Víziváros középkori városfalára, a kapu fölé építettek.
esztergomidzsami.hu/hu/content/dzs%C3%A1mi-bemutat%C3%A1sa
Az épületegyüttes három egysége közül az északi, részben a középkori várfalon átnyúló egykori Petz-gyárban szállodát és konyhaüzemet, a középső Malom-bástyában éttermet és a malom vízgépészetének rekonstruktív bemutatását, illetve a déli egység korábban lakóépületként használt, de eredeti térrendszerében rekonstruált egykori dzsámi épületének felső szintjén konferenciaterem megvalósítását képzeltük el. A dzsámi kétszintes épületében a pinceszinti – a középkorban átjáróként használt –, barokk korban beboltozott háromhajós térben török kávézó készül.A program megvalósításának sarkalatos kérdését jelenti a terület árvízvédelmének a megoldása. A jelenlegi árvízi adatok ismeretében az étterem terasz szintjén kialakított terek, valamint a konyha és a kiszolgáló helyiségek szintje a mértékadó árvízszint alá kerülne. A régészeti kutatások során dr. Horváth István az eredetileg tervezett konyhaszint alatt Árpád kori falmaradványokat tárt fel, melyek összefüggései egy kéttraktusos épületet határoztak meg. Az ásatások felszínre hozták a dzsámitól délre elterülő kis udvarnak és a dzsámi pincéjének a középkorból származó útpálya-burkolatát. Ennek megtartása és bemutatása evidens érdeke a beruházónak és a tervezőnek egyaránt. A falban megtalált vízhordó (vagy kitörő-) kapu ismételt megnyitásával, az épület nyugati előterében a kávézó terasza épülhetne meg. A kis déli udvar egy hangulatos, a török kort idéző csobogóval és rózsalugassal berendezett pihenőkertként kiváló helye lehet a meditálásnak, elmélyedésnek. Megteremtjük az udvar közvetlen utcai kapcsolatát és a feljárást a várfalon rekonstruált gyilokjáró szintjére. A gyilokjárónak egykor meglévő, de elbontott átvezetését az imaház szakrális tere és a városfal között rekonstruálni kell. Így teremthető meg az összeköttetés az együttes déli és középső szektora között. A középső egységben, a Malom-bástyában tervezett étterem üveg tetőszerkezetének megépítését elvetette a tulajdonos. Helyette az étterem teraszát alakítottuk ki ezen a szinten. A 19. század végén épült ún. mosófolyosót elbontottuk és helyette a –9,0 m-es szinten egy kis, török hangulatú wellness megépítését javasoltuk. A városfal mentén a wellness fölötti födém pereme üvegszerkezetből készül, és így talán teljes és eredeti magasságában bemutatható lenne a 15. századi városfal is. A modern eszközökkel kialakított tér fontos eleme lenne az egykori malom vízgépészeti rendszerének akárcsak részleges bemutatása mellett, az utóbbi ásatási szezonban napvilágra hozott középkori lakóház Ny-i homlokzatának a megmutatása is. A lakóház és a dzsámi É-i homlokzata között előkerült az eredeti sziklafelszín, amely jól demonstrálja a terület morfológiai viszonyait. A Veprech-torony fölött és a Petz-gyár utcai bejáratának sávjában, kétszintes épületszárnyban vendéglátó funkciót terveztünk. Itt képzeltük el a szálloda recepcióját és néhány kapcsolódó kereskedelmi egységet. A második szinten, a Duna felé néző oldalon egy konferenciaterem kínálna szép kilátást a folyó és Párkány irányában. A vasgyár tömegében helyezhető el a modern panzió. A megbízó elképzelése szerint szolid eleganciával, otthonos hangulatot teremtve kellene a belső tereket kialakítani.
Az eredeti belső térstruktúrát annyiban kívánjuk rekonstruálni, hogy a közel négyzetes alapterület középső kb. egynegyedét két szint magasságban, közbenső lefedés nélkül tervezzük meg. Az épület bontása során a későbbi átalakítások alkalmával a falba beépített öntöttvas oszlopok lényegében eredeti helyzetükben képesek megvalósítani a 18-19. századi téralakításra történő utalást. A földszinten és két tetőtéri szintben elhelyezett szállodai szobák megközelítése a városfal vonalában elhelyezhető lépcsőn keresztül történhet. http://epiteszforum.hu/node/12502

  
Beküldve:2012-03-14 20:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Berényi Zsigmond 18
Templom neve:Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
Felekezet:mohamedán
  
Ismeretanyag:A városban sokan az egykori érseki magtárként ismerik. Ez az egykori Török Birodalom észak-nyugati irányban legtávolabbi helyreállított építménye. ltérően az általános dzsámi formától – kétszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Alsó része egy várkapu, a középkori vízivárosi várfal része. Erre épült a 17. század elején a dzsámi. Az utcafront felé földszintes, a nyugati – Erzsébet park felőli – homlokzata kétszintes. Török kori ajtajai félköríves záródásúak, ablakai szamárhátívesek. Az épület északi-nyugati sarkán egy minaret maradványa áll. Ezt a 18. században bontották el. Az épület Duna-felőli oldalán, az Erzsébet park felé áll I. Szulejmán győzelmi táblája, amit 1543-ban, Esztergom bevételekor állított. Érdekesség, hogy az épületen egykor utca vezetett keresztül, ami a törökök által épített dunai hídhoz vezetett. Az imaterem falába korsókat falaztak be szájukkal a terem felé, hogy az ne visszhangozzon. A feltárások során a korsókból árpaszemek kerültek elő, mivel a dzsámit később magtárként használták.[ A helyén álló egykori épület, a Veprech-torony volt a Víziváros legrégibb erődített épülete, amit először 1239-ben említettek. Ez a várfal szerves része volt, ami kapuként is szolgált. Miután a törökök bevették Esztergomot, az épület felső részét 1605 és 1663 között dzsámivá alakították át. A város visszafoglalása után érseki magtár lett. A 19. és 20. század fordulóján a Pecz család birtoka, lakóház volt. A szomszédos épületet, ahol egykor egy tekke, azaz egy derviskolostor működött, gyárrá alakították. A második világháború után a vagyont államosították. 1953-ban a Pecz-művek dolgozói költözhettek be a házba. A két épület közötti egykori törökfürdő még 1962/63-ig működött három medencével. A házat a lakók 1957-ben megvették. 1998 őszén vendéglőnek vásárolta meg a tokodi Rosenberg Hungária Kft. Ekkor dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója hívta fel a cégtulajdonosok figyelmét arra, hogy valójában egy imaházat vásároltak. A vállalat eredeti elképzelésein változtatva magára vállalva az imaház helyreállítását.[4] A minaret újjáépítéséhez a török állam, Ankara egy kerülete is felajánlotta segítségét. Előkerült az épület keleti ajtaja a föld alól. Az utcaszint alatt négy méter mélyen megtalálták azt a kövezetet, amelyen a török katonák jártak. Feltárták a dzsámihoz tartozó minaret alsó részét, amelynek alépítménye 10 méteres magasságig ma is megvan, és épségben megmaradt a csigalépcső első kilenc foka, ám a műemlékvédelem egyelőre nem engedélyezi, hogy teljes magasságában helyreállítsák a minaretet.[5] A felújítás 2006-ban kezdődött meg, az épület az év végén kapott új tetőszerkezetet. Ekkor indult meg az egész Berényi Zsigmond utca korabeli módon történő helyreállítása is. Az imafülke kőfaragvány maradványainak nagy része megvan, így ezt is teljes pompájában állították helyre. Az épület a szomszédos Malom-bástyával együtt idegenforgalmi látványosság (török kávézó, múzeum) lesz az elképzelések szerint. Az elkészült dzsámit 2007. november 20-án adták át. Az átadást követő konferencián Karl Rosenberg Pro Cultura Hungarica díjat vehetett át. http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96zicseli_Hadzsi_Ibrahim-dzs%C3%A1mi
http://
Az esztergomi dzsámi a Duna partján található várfal és a Várhegy közé épített – az általános dzsámi formától eltérően – kétszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt, nyeregtetős épület. Alsó részén középkori út ment keresztül, amely a szomszédos malombástyához, a várat ellátó vízgéphez, illetve a Dunára nyíló gyalogkapuhoz vezetett. A Várhegy felöli részen kimélyített angol-akna ismét láthatóvá tette a valamikor működő oldalsó bejárót. Az épület mai utcafrontja felé földszintes, a nyugati – Erzsébet park felőli – homlokzata kétszintes. Török-kori ajtajai félköríves záródásúak, ablakai szamárhátívesek. Északnyugati sarkán egy minaret maradványa áll. Ezt a 18. században visszabontották. Az épület Duna-felőli oldalán nyíló Kis kapu (Kücsük kapu) felett található I. Szulejmán győzelmi táblája, amit 1543-ban, Esztergom bevételekor állítottak. Az épület belsejében található a helyreállított mihráb (imafülke). Az imaterem falába öblös edényeket falaztak be szájukkal a terem felé, hogy az ne visszhangozzon. A feltárások során a korsókból árpaszemek kerültek elő, mivel a dzsámit később magtárként használták.

Az 1605 után épült Uzsiceli (Özicseli) Hadzsi Ibrahim által épített török imaházról Evlia Cselebi híres török világutazó a következőket jegyezte fel 1663-ban:
„... Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija ólom tetejű, festett deszka padlású, nagy térfogatú, tégla mináretes magas és új építkezésű szép dzsámi...” amelyhez dervis kolostor és iskola (medresze) is tartozott. Feljegyezte továbbá, hogy a Víziváros egyik kapuja „...az Özicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi alatt lévő Kis Kapu (Kücsük kapu), mely nyugat felé a Dunára nyílik. Ha ló bemegy is rajta, kocsi nem mehet be. E kapun kívül nincsenek a városnak házai, a kapun belül pedig felfelé, a belső várba kerekekkel vizet felhajtó gépezetnek a háza van.”
A dzsámi épületében végzett régészeti feltárások és falkutatások bebizonyították, hogy itt az egykori Török Birodalom legtávolabbi, szinte teljes egészében ma is fennálló, különleges elrendezésű, eredetileg kétszintes török dzsámija (temploma) áll, amelyet a Víziváros középkori városfalára, a kapu fölé építettek.
esztergomidzsami.hu/hu/content/dzs%C3%A1mi-bemutat%C3%A1sa
Az épületegyüttes három egysége közül az északi, részben a középkori várfalon átnyúló egykori Petz-gyárban szállodát és konyhaüzemet, a középső Malom-bástyában éttermet és a malom vízgépészetének rekonstruktív bemutatását, illetve a déli egység korábban lakóépületként használt, de eredeti térrendszerében rekonstruált egykori dzsámi épületének felső szintjén konferenciaterem megvalósítását képzeltük el. A dzsámi kétszintes épületében a pinceszinti – a középkorban átjáróként használt –, barokk korban beboltozott háromhajós térben török kávézó készül.A program megvalósításának sarkalatos kérdését jelenti a terület árvízvédelmének a megoldása. A jelenlegi árvízi adatok ismeretében az étterem terasz szintjén kialakított terek, valamint a konyha és a kiszolgáló helyiségek szintje a mértékadó árvízszint alá kerülne. A régészeti kutatások során dr. Horváth István az eredetileg tervezett konyhaszint alatt Árpád kori falmaradványokat tárt fel, melyek összefüggései egy kéttraktusos épületet határoztak meg. Az ásatások felszínre hozták a dzsámitól délre elterülő kis udvarnak és a dzsámi pincéjének a középkorból származó útpálya-burkolatát. Ennek megtartása és bemutatása evidens érdeke a beruházónak és a tervezőnek egyaránt. A falban megtalált vízhordó (vagy kitörő-) kapu ismételt megnyitásával, az épület nyugati előterében a kávézó terasza épülhetne meg. A kis déli udvar egy hangulatos, a török kort idéző csobogóval és rózsalugassal berendezett pihenőkertként kiváló helye lehet a meditálásnak, elmélyedésnek. Megteremtjük az udvar közvetlen utcai kapcsolatát és a feljárást a várfalon rekonstruált gyilokjáró szintjére. A gyilokjárónak egykor meglévő, de elbontott átvezetését az imaház szakrális tere és a városfal között rekonstruálni kell. Így teremthető meg az összeköttetés az együttes déli és középső szektora között. A középső egységben, a Malom-bástyában tervezett étterem üveg tetőszerkezetének megépítését elvetette a tulajdonos. Helyette az étterem teraszát alakítottuk ki ezen a szinten. A 19. század végén épült ún. mosófolyosót elbontottuk és helyette a –9,0 m-es szinten egy kis, török hangulatú wellness megépítését javasoltuk. A városfal mentén a wellness fölötti födém pereme üvegszerkezetből készül, és így talán teljes és eredeti magasságában bemutatható lenne a 15. századi városfal is. A modern eszközökkel kialakított tér fontos eleme lenne az egykori malom vízgépészeti rendszerének akárcsak részleges bemutatása mellett, az utóbbi ásatási szezonban napvilágra hozott középkori lakóház Ny-i homlokzatának a megmutatása is. A lakóház és a dzsámi É-i homlokzata között előkerült az eredeti sziklafelszín, amely jól demonstrálja a terület morfológiai viszonyait. A Veprech-torony fölött és a Petz-gyár utcai bejáratának sávjában, kétszintes épületszárnyban vendéglátó funkciót terveztünk. Itt képzeltük el a szálloda recepcióját és néhány kapcsolódó kereskedelmi egységet. A második szinten, a Duna felé néző oldalon egy konferenciaterem kínálna szép kilátást a folyó és Párkány irányában. A vasgyár tömegében helyezhető el a modern panzió. A megbízó elképzelése szerint szolid eleganciával, otthonos hangulatot teremtve kellene a belső tereket kialakítani.
Az eredeti belső térstruktúrát annyiban kívánjuk rekonstruálni, hogy a közel négyzetes alapterület középső kb. egynegyedét két szint magasságban, közbenső lefedés nélkül tervezzük meg. Az épület bontása során a későbbi átalakítások alkalmával a falba beépített öntöttvas oszlopok lényegében eredeti helyzetükben képesek megvalósítani a 18-19. századi téralakításra történő utalást. A földszinten és két tetőtéri szintben elhelyezett szállodai szobák megközelítése a városfal vonalában elhelyezhető lépcsőn keresztül történhet. http://epiteszforum.hu/node/12502

  
Beküldve:2012-03-14 20:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Esztergom, Berényi Zsigmond 18
Templom neve:Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
Felekezet:mohamedán
  
Ismeretanyag:A városban sokan az egykori érseki magtárként ismerik. Ez az egykori Török Birodalom észak-nyugati irányban legtávolabbi helyreállított építménye. ltérően az általános dzsámi formától – kétszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Alsó része egy várkapu, a középkori vízivárosi várfal része. Erre épült a 17. század elején a dzsámi. Az utcafront felé földszintes, a nyugati – Erzsébet park felőli – homlokzata kétszintes. Török kori ajtajai félköríves záródásúak, ablakai szamárhátívesek. Az épület északi-nyugati sarkán egy minaret maradványa áll. Ezt a 18. században bontották el. Az épület Duna-felőli oldalán, az Erzsébet park felé áll I. Szulejmán győzelmi táblája, amit 1543-ban, Esztergom bevételekor állított. Érdekesség, hogy az épületen egykor utca vezetett keresztül, ami a törökök által épített dunai hídhoz vezetett. Az imaterem falába korsókat falaztak be szájukkal a terem felé, hogy az ne visszhangozzon. A feltárások során a korsókból árpaszemek kerültek elő, mivel a dzsámit később magtárként használták.[ A helyén álló egykori épület, a Veprech-torony volt a Víziváros legrégibb erődített épülete, amit először 1239-ben említettek. Ez a várfal szerves része volt, ami kapuként is szolgált. Miután a törökök bevették Esztergomot, az épület felső részét 1605 és 1663 között dzsámivá alakították át. A város visszafoglalása után érseki magtár lett. A 19. és 20. század fordulóján a Pecz család birtoka, lakóház volt. A szomszédos épületet, ahol egykor egy tekke, azaz egy derviskolostor működött, gyárrá alakították. A második világháború után a vagyont államosították. 1953-ban a Pecz-művek dolgozói költözhettek be a házba. A két épület közötti egykori törökfürdő még 1962/63-ig működött három medencével. A házat a lakók 1957-ben megvették. 1998 őszén vendéglőnek vásárolta meg a tokodi Rosenberg Hungária Kft. Ekkor dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója hívta fel a cégtulajdonosok figyelmét arra, hogy valójában egy imaházat vásároltak. A vállalat eredeti elképzelésein változtatva magára vállalva az imaház helyreállítását.[4] A minaret újjáépítéséhez a török állam, Ankara egy kerülete is felajánlotta segítségét. Előkerült az épület keleti ajtaja a föld alól. Az utcaszint alatt négy méter mélyen megtalálták azt a kövezetet, amelyen a török katonák jártak. Feltárták a dzsámihoz tartozó minaret alsó részét, amelynek alépítménye 10 méteres magasságig ma is megvan, és épségben megmaradt a csigalépcső első kilenc foka, ám a műemlékvédelem egyelőre nem engedélyezi, hogy teljes magasságában helyreállítsák a minaretet.[5] A felújítás 2006-ban kezdődött meg, az épület az év végén kapott új tetőszerkezetet. Ekkor indult meg az egész Berényi Zsigmond utca korabeli módon történő helyreállítása is. Az imafülke kőfaragvány maradványainak nagy része megvan, így ezt is teljes pompájában állították helyre. Az épület a szomszédos Malom-bástyával együtt idegenforgalmi látványosság (török kávézó, múzeum) lesz az elképzelések szerint. Az elkészült dzsámit 2007. november 20-án adták át. Az átadást követő konferencián Karl Rosenberg Pro Cultura Hungarica díjat vehetett át. http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96zicseli_Hadzsi_Ibrahim-dzs%C3%A1mi
http://
Az esztergomi dzsámi a Duna partján található várfal és a Várhegy közé épített – az általános dzsámi formától eltérően – kétszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt, nyeregtetős épület. Alsó részén középkori út ment keresztül, amely a szomszédos malombástyához, a várat ellátó vízgéphez, illetve a Dunára nyíló gyalogkapuhoz vezetett. A Várhegy felöli részen kimélyített angol-akna ismét láthatóvá tette a valamikor működő oldalsó bejárót. Az épület mai utcafrontja felé földszintes, a nyugati – Erzsébet park felőli – homlokzata kétszintes. Török-kori ajtajai félköríves záródásúak, ablakai szamárhátívesek. Északnyugati sarkán egy minaret maradványa áll. Ezt a 18. században visszabontották. Az épület Duna-felőli oldalán nyíló Kis kapu (Kücsük kapu) felett található I. Szulejmán győzelmi táblája, amit 1543-ban, Esztergom bevételekor állítottak. Az épület belsejében található a helyreállított mihráb (imafülke). Az imaterem falába öblös edényeket falaztak be szájukkal a terem felé, hogy az ne visszhangozzon. A feltárások során a korsókból árpaszemek kerültek elő, mivel a dzsámit később magtárként használták.

Az 1605 után épült Uzsiceli (Özicseli) Hadzsi Ibrahim által épített török imaházról Evlia Cselebi híres török világutazó a következőket jegyezte fel 1663-ban:
„... Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija ólom tetejű, festett deszka padlású, nagy térfogatú, tégla mináretes magas és új építkezésű szép dzsámi...” amelyhez dervis kolostor és iskola (medresze) is tartozott. Feljegyezte továbbá, hogy a Víziváros egyik kapuja „...az Özicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi alatt lévő Kis Kapu (Kücsük kapu), mely nyugat felé a Dunára nyílik. Ha ló bemegy is rajta, kocsi nem mehet be. E kapun kívül nincsenek a városnak házai, a kapun belül pedig felfelé, a belső várba kerekekkel vizet felhajtó gépezetnek a háza van.”
A dzsámi épületében végzett régészeti feltárások és falkutatások bebizonyították, hogy itt az egykori Török Birodalom legtávolabbi, szinte teljes egészében ma is fennálló, különleges elrendezésű, eredetileg kétszintes török dzsámija (temploma) áll, amelyet a Víziváros középkori városfalára, a kapu fölé építettek.
esztergomidzsami.hu/hu/content/dzs%C3%A1mi-bemutat%C3%A1sa
Az épületegyüttes három egysége közül az északi, részben a középkori várfalon átnyúló egykori Petz-gyárban szállodát és konyhaüzemet, a középső Malom-bástyában éttermet és a malom vízgépészetének rekonstruktív bemutatását, illetve a déli egység korábban lakóépületként használt, de eredeti térrendszerében rekonstruált egykori dzsámi épületének felső szintjén konferenciaterem megvalósítását képzeltük el. A dzsámi kétszintes épületében a pinceszinti – a középkorban átjáróként használt –, barokk korban beboltozott háromhajós térben török kávézó készül.A program megvalósításának sarkalatos kérdését jelenti a terület árvízvédelmének a megoldása. A jelenlegi árvízi adatok ismeretében az étterem terasz szintjén kialakított terek, valamint a konyha és a kiszolgáló helyiségek szintje a mértékadó árvízszint alá kerülne. A régészeti kutatások során dr. Horváth István az eredetileg tervezett konyhaszint alatt Árpád kori falmaradványokat tárt fel, melyek összefüggései egy kéttraktusos épületet határoztak meg. Az ásatások felszínre hozták a dzsámitól délre elterülő kis udvarnak és a dzsámi pincéjének a középkorból származó útpálya-burkolatát. Ennek megtartása és bemutatása evidens érdeke a beruházónak és a tervezőnek egyaránt. A falban megtalált vízhordó (vagy kitörő-) kapu ismételt megnyitásával, az épület nyugati előterében a kávézó terasza épülhetne meg. A kis déli udvar egy hangulatos, a török kort idéző csobogóval és rózsalugassal berendezett pihenőkertként kiváló helye lehet a meditálásnak, elmélyedésnek. Megteremtjük az udvar közvetlen utcai kapcsolatát és a feljárást a várfalon rekonstruált gyilokjáró szintjére. A gyilokjárónak egykor meglévő, de elbontott átvezetését az imaház szakrális tere és a városfal között rekonstruálni kell. Így teremthető meg az összeköttetés az együttes déli és középső szektora között. A középső egységben, a Malom-bástyában tervezett étterem üveg tetőszerkezetének megépítését elvetette a tulajdonos. Helyette az étterem teraszát alakítottuk ki ezen a szinten. A 19. század végén épült ún. mosófolyosót elbontottuk és helyette a –9,0 m-es szinten egy kis, török hangulatú wellness megépítését javasoltuk. A városfal mentén a wellness fölötti födém pereme üvegszerkezetből készül, és így talán teljes és eredeti magasságában bemutatható lenne a 15. századi városfal is. A modern eszközökkel kialakított tér fontos eleme lenne az egykori malom vízgépészeti rendszerének akárcsak részleges bemutatása mellett, az utóbbi ásatási szezonban napvilágra hozott középkori lakóház Ny-i homlokzatának a megmutatása is. A lakóház és a dzsámi É-i homlokzata között előkerült az eredeti sziklafelszín, amely jól demonstrálja a terület morfológiai viszonyait. A Veprech-torony fölött és a Petz-gyár utcai bejáratának sávjában, kétszintes épületszárnyban vendéglátó funkciót terveztünk. Itt képzeltük el a szálloda recepcióját és néhány kapcsolódó kereskedelmi egységet. A második szinten, a Duna felé néző oldalon egy konferenciaterem kínálna szép kilátást a folyó és Párkány irányában. A vasgyár tömegében helyezhető el a modern panzió. A megbízó elképzelése szerint szolid eleganciával, otthonos hangulatot teremtve kellene a belső tereket kialakítani.
Az eredeti belső térstruktúrát annyiban kívánjuk rekonstruálni, hogy a közel négyzetes alapterület középső kb. egynegyedét két szint magasságban, közbenső lefedés nélkül tervezzük meg. Az épület bontása során a későbbi átalakítások alkalmával a falba beépített öntöttvas oszlopok lényegében eredeti helyzetükben képesek megvalósítani a 18-19. századi téralakításra történő utalást. A földszinten és két tetőtéri szintben elhelyezett szállodai szobák megközelítése a városfal vonalában elhelyezhető lépcsőn keresztül történhet. http://epiteszforum.hu/node/12502

  
Beküldve:2012-03-14 20:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Bottyán J. u 10
Templom neve:St Anna ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltésnél
  
Beküldve:2014-05-02 07:24

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Bottyán J. u 10
Templom neve:St Anna ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltésnél
  
Beküldve:2014-05-02 07:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Bottyán J. u 10
Templom neve:St Anna ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltésnél
  
Beküldve:2014-05-02 07:29

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Bottyán J. u 10
Templom neve:St Anna ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltésnél
  
Beküldve:2014-05-02 07:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Bottyán J. u 10
Templom neve:St Anna ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:korábbi feltöltésnél
  
Beküldve:2014-05-02 07:31

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Szent István tér 1
Templom neve:Szent Adalbert Bazilika
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagy-Duna partról
  
Beküldve:2014-05-25 13:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Berényi Zsigmond u
Templom neve:dzsámi
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagy-Duna partról Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi: A helyén álló egykori épület, a Veprech-torony volt a Víziváros legrégibb erődített épülete, amit először 1239-ben említettek. Ez a várfal szerves része volt, ami kapuként is szolgált. Miután a törökök bevették Esztergomot, az épület felső részét 1605 és 1663 között dzsámivá alakították át. A város visszafoglalása után érseki magtár lett. A 19. és 20. század fordulóján a Petz család birtoka, lakóház volt. A szomszédos épületet, ahol egykor egy tekke, azaz egy derviskolostor működött, gyárrá alakították. A második világháború után a vagyont államosították. 1953-ban a Petz-művek dolgozói költözhettek be a házba. A két épület közötti egykori törökfürdő még 1962/63-ig működött három medencével. A házat a lakók 1957-ben megvették.

1998 őszén vendéglőnek vásárolta meg a tokodi Rosenberg Hungária Kft. Ekkor dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója hívta fel a cégtulajdonosok figyelmét arra, hogy valójában egy imaházat vásároltak. A vállalat eredeti elképzelésein változtatva magára vállalta az imaház helyreállítását.[4] A minaret újjáépítéséhez a török állam és Ankara egyik kerülete is felajánlotta segítségét. Előkerült az épület keleti ajtaja a föld alól. Az utcaszint alatt négy méter mélyen megtalálták azt a kövezetet, amelyen a török katonák jártak. Feltárták a dzsámihoz tartozó minaret alsó részét, amelynek alépítménye 10 méteres magasságig ma is megvan, és épségben megmaradt a csigalépcső első kilenc foka, ám a műemlékvédelem egyelőre nem engedélyezi, hogy teljes magasságában helyreállítsák a minaretet.[5] A felújítás 2006-ban kezdődött meg, az épület az év végén kapott új tetőszerkezetet. Ekkor indult meg az egész Berényi Zsigmond utca korabeli módon történő helyreállítása is. Az imafülke kőfaragvány maradványainak nagy része megvan, így ezt is teljes pompájában állították helyre. Az elkészült dzsámit 2007. november 20-án adták át. Az átadást követő konferencián Karl Rosenberg Pro Cultura Hungarica díjat vehetett át. Az épület a szomszédos Malom-bástyával együtt idegenforgalmi látványosság (török kávézó, múzeum) lesz az elképzelések szerint.
  
Beküldve:2014-05-25 13:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Berényi Zsigmond u
Templom neve:dzsámi
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagy-Duna partról Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi: A helyén álló egykori épület, a Veprech-torony volt a Víziváros legrégibb erődített épülete, amit először 1239-ben említettek. Ez a várfal szerves része volt, ami kapuként is szolgált. Miután a törökök bevették Esztergomot, az épület felső részét 1605 és 1663 között dzsámivá alakították át. A város visszafoglalása után érseki magtár lett. A 19. és 20. század fordulóján a Petz család birtoka, lakóház volt. A szomszédos épületet, ahol egykor egy tekke, azaz egy derviskolostor működött, gyárrá alakították. A második világháború után a vagyont államosították. 1953-ban a Petz-művek dolgozói költözhettek be a házba. A két épület közötti egykori törökfürdő még 1962/63-ig működött három medencével. A házat a lakók 1957-ben megvették.

1998 őszén vendéglőnek vásárolta meg a tokodi Rosenberg Hungária Kft. Ekkor dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója hívta fel a cégtulajdonosok figyelmét arra, hogy valójában egy imaházat vásároltak. A vállalat eredeti elképzelésein változtatva magára vállalta az imaház helyreállítását.[4] A minaret újjáépítéséhez a török állam és Ankara egyik kerülete is felajánlotta segítségét. Előkerült az épület keleti ajtaja a föld alól. Az utcaszint alatt négy méter mélyen megtalálták azt a kövezetet, amelyen a török katonák jártak. Feltárták a dzsámihoz tartozó minaret alsó részét, amelynek alépítménye 10 méteres magasságig ma is megvan, és épségben megmaradt a csigalépcső első kilenc foka, ám a műemlékvédelem egyelőre nem engedélyezi, hogy teljes magasságában helyreállítsák a minaretet.[5] A felújítás 2006-ban kezdődött meg, az épület az év végén kapott új tetőszerkezetet. Ekkor indult meg az egész Berényi Zsigmond utca korabeli módon történő helyreállítása is. Az imafülke kőfaragvány maradványainak nagy része megvan, így ezt is teljes pompájában állították helyre. Az elkészült dzsámit 2007. november 20-án adták át. Az átadást követő konferencián Karl Rosenberg Pro Cultura Hungarica díjat vehetett át. Az épület a szomszédos Malom-bástyával együtt idegenforgalmi látványosság (török kávézó, múzeum) lesz az elképzelések szerint.
  
Beküldve:2014-05-25 13:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Berényi Zsigmond u
Templom neve:dzsámi
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagy-Duna partról Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi: A helyén álló egykori épület, a Veprech-torony volt a Víziváros legrégibb erődített épülete, amit először 1239-ben említettek. Ez a várfal szerves része volt, ami kapuként is szolgált. Miután a törökök bevették Esztergomot, az épület felső részét 1605 és 1663 között dzsámivá alakították át. A város visszafoglalása után érseki magtár lett. A 19. és 20. század fordulóján a Petz család birtoka, lakóház volt. A szomszédos épületet, ahol egykor egy tekke, azaz egy derviskolostor működött, gyárrá alakították. A második világháború után a vagyont államosították. 1953-ban a Petz-művek dolgozói költözhettek be a házba. A két épület közötti egykori törökfürdő még 1962/63-ig működött három medencével. A házat a lakók 1957-ben megvették.

1998 őszén vendéglőnek vásárolta meg a tokodi Rosenberg Hungária Kft. Ekkor dr. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója hívta fel a cégtulajdonosok figyelmét arra, hogy valójában egy imaházat vásároltak. A vállalat eredeti elképzelésein változtatva magára vállalta az imaház helyreállítását.[4] A minaret újjáépítéséhez a török állam és Ankara egyik kerülete is felajánlotta segítségét. Előkerült az épület keleti ajtaja a föld alól. Az utcaszint alatt négy méter mélyen megtalálták azt a kövezetet, amelyen a török katonák jártak. Feltárták a dzsámihoz tartozó minaret alsó részét, amelynek alépítménye 10 méteres magasságig ma is megvan, és épségben megmaradt a csigalépcső első kilenc foka, ám a műemlékvédelem egyelőre nem engedélyezi, hogy teljes magasságában helyreállítsák a minaretet.[5] A felújítás 2006-ban kezdődött meg, az épület az év végén kapott új tetőszerkezetet. Ekkor indult meg az egész Berényi Zsigmond utca korabeli módon történő helyreállítása is. Az imafülke kőfaragvány maradványainak nagy része megvan, így ezt is teljes pompájában állították helyre. Az elkészült dzsámit 2007. november 20-án adták át. Az átadást követő konferencián Karl Rosenberg Pro Cultura Hungarica díjat vehetett át. Az épület a szomszédos Malom-bástyával együtt idegenforgalmi látványosság (török kávézó, múzeum) lesz az elképzelések szerint.
  
Beküldve:2014-05-25 13:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Komárom-Esztergom
Település:Esztergom
Utca:Szent István tér 1
Templom neve:St Adalbert templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kis- Duna partról
  
Beküldve:2014-05-25 13:50

www.interword.hu
www.interword.hu