Nagycenk
Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, Széchenyi tér 5
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Nagycenk község központjában a templomdombon áll a Szent István királyról elnevezett plébániatemplom.
A falu első temploma a Mindenszentek nevet viselte. Egy latin nyelvű eladási iraton található első említése, amelyet 1291-ben jegyeztek le. Egy 1326-ban készült oklevél már a templom helyét is megemlíti. Ez az egykori templom a mai Szent István Római Katolikus Templom helyén állt.
A Nádasdyak idején - akik protestánsok voltak - a templom a protestáns istentiszteletek színhelyéül szolgált. Amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban áttért a katolikus vallásra, a templomot visszakapták a katolikus hívők. Amikor 1724-ben a templomot újjáépítették, Keresztelő Szent János lett a védőszentje. A 19. század közepén a templom már összedőléssel fenyegetett. 1859 karácsonyán a mennyezete le is szakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta a templomot, és levelet írt Széchenyi Istvánnak. Ebben arra kérte, hogy emeljenek egy új templomot Cenken Szent István tiszteletére. Amikor egy ízben a faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyi Istvánhoz Döblingbe, a beszélgetés során egy új templom építéséről is szó esett. Széchenyi István megígérte, hogy új templomot építtet Cenken. Egy családi beszélgetés után a következőt jegyezte le naplójába:
"Elhatároztuk, hogy templomot építünk Cenken. (1860. január 7.)"
Február elején Széchenyi István fogadta Döblingben Ybl Miklóst, és megbízta a tervek elkészítésével. Azt kérte, hogy egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát építsen. Külön kérése volt, hogy a torony ne a kapu felett, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi István nagyon siettette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án - Szent István napján - tették le a templom alapkövét, majd 1864. augusztus 20-án felszentelték a templomot.
A Szent István Római Katolikus Templom díszes főbejáratánál a Széchenyi család címere látható. Felette kerek ablak. A háromszögű oromzat csúcsán huszártorony ül. A templom tornya - Széchenyi István gondolatához híven - a kettős kereszthajó mögött, a déli oldalon épült meg. A toronyajtó felett helyezték el a középkori templom domborművét, melyen stilizált virág és kettő oroszlán látható.
A templom romantikus stílusú berendezése az épülettel egyidős. A márványozott főoltár közepén Széchenyi István és felesége címere látható. A templom orgonája az 1800-as években lebontott régi bécsi Operaházból való. Az oltárkép Blaas Károly műve 1863-ból, amely Szent Istvánt ábrázolja, amikor felajánlja a koronát Szűz Máriának. A szép faragású padok, bronz csillárok és falikarok 1800-as évek második feléből származnak. A szentély vasrácsát és a toronykeresztet a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette. Az újromán stílusú templom háromhajós, két kereszthajóval. A templom belseje középkori jelleget utánoz. A nyugati oldalon orgonakarzat húzódik.
A templom melletti plébániaház a 17. században épült. Itt őrzik az anyakönyveket. Ezek egyikében olvasható Tolnay Antal plébános bejegyzése Széchenyi István haláláról és temetéséről.
http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szent_istvan_romai_katolikus_templom.html
A középkori templomot 1722-1724 között újjáépítik, de 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt. Ekkor Tolnay Antal plébános a döblingi gyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Aki így ír válaszában "... emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy ".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön. Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azokat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. augusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílushoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapuzat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk). A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette. A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette. A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején készült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.programturizmus.hu/tpartner-szent-istvan-plebaniatemplom-nagycenk.html
Nagycenk község középpontjában, a Széchenyi-tér legmagasabb pontján áll a Szent Istvánról elnevezett plébániatemplom.
Története több mint hét évszázadra tekint vissza. Első említésével 1291-ben találkozunk, ekkor említi egy birtoklevél az akkor még Mindszentek titulusú templomot.
1326-ban egy oklevélben a maival megegyező helyét is
megemlítik.
A hitújítás kezdetén, 1552-ben, a falu lakossága az akkori földesúr Nádasdy Tamás hatására lutheránus hitre tért át, 1660-tól azonban újra katolikus pap birtokolja a plébániát.
Az időközben megrongálódott középkori templomot 1722-1724 között újjáépítették, az 1748. évi canonica visitatio közli az építés időpontját, említi tornyát, három oltárát és orgonáját.
A csekély anyagi erővel végzett átépítés nem volt hosszú életű, 1859 karácsonyán mennyezete leszakadt, ekkor Tolnay Antal plébános lezáratta a templomot és a döblingi gyógyintézetben élő Széchenyi Istvánhoz fordul kérésével. Széchenyi válasza nem késett, "... imodánk már-már ingadozó állapotban van, azért mielőtt késő volna, emeljünk egy tisztes templomot Nagy Czenken és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére..."
Családi megbeszélés után, 1860. január 7-én már ezt írta naplójába: " Elhatároztuk, hogy templomot építünk Czenken."
1860. február 3-án Széchenyi Döblingben fogadta Ybl Miklóst, és megbízta a templom terveinek elkészítésével. Kérte, hogy
".... minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Isten házát..." építsen, és kikötötte, hogy a torony ne a kapuzat fölé, hanem a templom oldalán épüljön.
Széchenyi nagyon sietette a tervek elkészítését, de halála miatt már nem láthatta azo- kat. A templom építésének ügyét özvegye és fia vette kézbe. Az építkezés 1860. augusztus 20-án kezdődött, és a templomot 1864. au- gusztus 20-án szentelték fel.
A háromhajós román stílus- hoz igazodó romantikus épület főhomlokzata felett kis huszártorony ül. A kapu- zat fölött a Széchenyiek sasok tartotta címere látható, amelyet a család jelmondata vesz körül: "Si Deus pro nobis, quis contra nos" (Ha Isten velünk, ki ellenünk)
A főoltár korintuszi oszlopokon nyugvó, felső keretének közepén a Széchenyi címer kapott helyet. Az oltárképet, amelyen "Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának" 1863-ban Blaas Károly festette.
A bal oldali mellékoltár képe a kőhöz láncolt Krisztust ábrázolja, amelyet egy XVII. századbeli olasz mester alkotott. A festmény több mint 100 évig a Széchenyi család házi oltárát díszítette.
A jobb oldali mellékoltáron Kis Bálint, kismartoni festő műve Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
Az oltár mellett álló "Ecce Homo" faszobor a XVIII század elején ké- szült, és egykor a hársfasor végén álló remetekápolnát ékesítette.
A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, amely korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szent-istvan-templom
A Szent István templom tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de...
A Szent István tiszteletére szentelt templom Széchenyi István felkérésére Ybl Miklós tervei alapján épült. Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott.
Széchenyi István arra kérte Ybl Miklóst, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas Istenházát építsen. A templom falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak hat. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. A templom térre néző homlokzatán nyílik a romantikában használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?
Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Az itteni homlokzaton lévő kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A korinthoszi oszlopok keretezte főoltár képén - Blaas Károly festette 1863-ban - Szent István felajánlja a koronát Máriának. A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a XVIII. században, és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban festette, az alatta lévő kis Madonna-kép XVII. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül (tiroli mester által?) készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg XVII. századi olasz mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig "...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben".
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-templom-szent-istvan-nagycenk

  
Beküldve:2012-01-12 07:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Nagycenk
Utca:Nagycenk, temető
Templom neve:Szent István király templom
Felekezet:temető és Széchenyi Mauzóleum
  
Ismeretanyag:A Széchenyi téren a plébániatemplomot bal- ról elkerülő útról érhető el a községi temető, amelynek közepén áll a Széchényicsalád mau- zóleuma. A mauzóleum két periódusban épült, a belső ovális barokk kápolnát a temető meg- nyitásakor özv. Széchényi Antalné Barkóczi Zsuzsanna megrendelésére építtették 1778-ban. A téglalap alakú klasszicista előcsarnokot Széchenyi István édesapja Széchényi Ferenc megrendelésére építették 1806-1810 között Ringer József soproni építész terve alapján. A kápolna oltárképét Hess Mihály egri festőművész festette:
"Krisztus mennybemenetele".
Az 1800-as évekből származó orgonáján Liszt Ferenc is játszott. Az oltártól jobbra nyílik a családi kripta lejárata, amelynek lépcsője felett olvasható: "Voltunk mint ti, lesztek mint mi: por és hamu."
A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatti ovális tér bal oldalán nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
A klasszicista előcsarnok alatti, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi családból) kapott helyet. A jobboldali benyílóban találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és szemben vele azt a vasládát, amelyben Széchenyi István pisztolygolyó által kiszakított koponyacsontja látható.

A temetőben további Széchényi családtagok nyugszanak, hátul a temető középvonalában 1910-ben állított szarkofág alatt kaptak végső nyughelyet a Sopronból, Széplakról és Egervárról ideszállított ősök csontmaradványai. Köztük van Széchenyi György és Széchényi Antal teteme is. A temető hátsó falánál Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész által alkotott síremléket emeltek Széchényi Alajosnak, az I. világháborúban hősi halált halt huszárzászlósnak. (Homlokzatán egy sebesült katonával és egy térdeplő asszonnyal.) A Széchényiek megbecsülték alkalmazottaikat is, erről tanúskodnak a mauzóleum körül emelt művészi értékű síremlékek.(Thibolt Mihály nevelőé, Lunkányi János jószágkormányzóé, stb.)
http://www.szechenyimauzoleum.hu/szechenyi-mauzoleum
  
Beküldve:2012-01-12 07:14

www.interword.hu
www.interword.hu