Nagykanizsa
Beküldte:Benke Tibor
E-mail:benke.tibi@freemail.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady
Templom neve:Szent József
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Forrás: www.vendegvaro.hu
  
Beküldve:2006-08-12 16:36

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:-
Templom neve:Jézus Szíve-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A település nevének írásos említése 1245-ben Knysa, 1757-ben Nagy-Kanisa. A város területén ősidőkre visszamenően megtalálhatók a letelepedő ember nyomai.

A XIV. században mezőváros kiváltságokkal rendelkezett, vára a török hódoltság korában Szigetvár mellett a Délvidék legfőbb erőssége volt.
Nagykanizsa a XVIII. században virágzó kereskedelmi központként volt ismeretes.
  
Beküldve:2008-03-04 13:18

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:-
Templom neve:Jézus Szíve-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek hozzá.
  
Beküldve:2008-03-04 13:21

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:-
Templom neve:Jézus Szíve-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A templom mai alakját 1941-42-ben nyerte el.
  
Beküldve:2008-03-04 13:22

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:-
Templom neve:Jézus Szíve-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-03-04 13:23

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:-
Templom neve:Jézus Szíve-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-03-04 13:23

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:-
Templom neve:Jézus Szíve-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-03-04 13:23

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:-
Templom neve:Ferences (alsóvárosi) templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A ferences templomot 1702-14 között építették, barokk stílusú műemlék. Homlokzati tornya azonban csak 1816-ban készült el.
  
Beküldve:2008-03-04 13:26

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:-
Templom neve:Ferences (alsóvárosi) templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Belseje gazdag barokk díszítésű, főoltárának képét Gaspar Franz Sambach festette. Különösen szép a szószéke.
A templom érdekessége, hogy szenteltvíztartóját Musztafa pasa török feliratú sírkövéből vájták ki.
  
Beküldve:2008-03-04 13:27

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:-
Templom neve:Ferences (alsóvárosi) templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-03-04 13:28

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:-
Templom neve:Ferences (alsóvárosi) templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-03-04 13:28

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:-
Templom neve:Ferences (alsóvárosi) templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A templom nyugati oldalához vele egy időben épült ferences rendház kapcsolódik. Ma városi könyvtár.
  
Beküldve:2008-03-04 13:29

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:kálvária kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.
Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm

  
Beküldve:2011-12-29 12:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:kálvária kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.
Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm

  
Beküldve:2011-12-29 12:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:kálvária kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.
Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm

  
Beküldve:2011-12-29 12:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:kálvária kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.
Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm

  
Beküldve:2011-12-29 12:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:kálvária kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.
Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm

  
Beküldve:2011-12-29 12:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:kálvária kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.
Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm

  
Beküldve:2011-12-29 12:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:kálvária kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.
Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm

  
Beküldve:2011-12-29 12:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:kálvária kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.
Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm

  
Beküldve:2011-12-29 12:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:kálvária kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.
Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm

  
Beküldve:2011-12-29 12:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:kálvária kápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.
Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm

  
Beküldve:2011-12-29 12:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Ady E. u. 15.
Templom neve:Szent József ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:trónusa Szent József. 1714-től a vár köveiből a Berge György Kristóf várparancsnok adta telken építették a ferencesek, barokk stílusban. Főoltárképét 1747-ben Caspar Franz Sambach festette; a szószékkel együtt gróf Batthyány Lajos készíttette. 1816-ra elkészült tornyába 1823-ban Hitzelberger Károly épített órát. Stukkókeretes freskói Éber Sándor és Anna munkái 1926-27-ből.

Az emléktáblát állíttatta a 2007. esztendőben Nádasi Tamás és családja A templombelső későbarokk megjelenése éles ellentétet mutat az épület egyszerű külsejével.
A templom bemutatása a főbejárattól kezdve balról indul.

Az oltárok a szűkös anyagi lehetőség miatt fából készültek márványos festéssel. Ezzel a technikával találkozhatunk többek között a Tihanyi apátsági templomban és Európa-szerte is több helyen.http://www.szentjozsef.plebania.hu/tortenet.php
  
Beküldve:2011-12-29 12:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Ady E. u. 15.
Templom neve:Szent József ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:trónusa Szent József. 1714-től a vár köveiből a Berge György Kristóf várparancsnok adta telken építették a ferencesek, barokk stílusban. Főoltárképét 1747-ben Caspar Franz Sambach festette; a szószékkel együtt gróf Batthyány Lajos készíttette. 1816-ra elkészült tornyába 1823-ban Hitzelberger Károly épített órát. Stukkókeretes freskói Éber Sándor és Anna munkái 1926-27-ből.

Az emléktáblát állíttatta a 2007. esztendőben Nádasi Tamás és családja A templombelső későbarokk megjelenése éles ellentétet mutat az épület egyszerű külsejével.
A templom bemutatása a főbejárattól kezdve balról indul.

Az oltárok a szűkös anyagi lehetőség miatt fából készültek márványos festéssel. Ezzel a technikával találkozhatunk többek között a Tihanyi apátsági templomban és Európa-szerte is több helyen.http://www.szentjozsef.plebania.hu/tortenet.php
  
Beküldve:2011-12-29 12:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Ady E. u. 15.
Templom neve:Szent József ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:trónusa Szent József. 1714-től a vár köveiből a Berge György Kristóf várparancsnok adta telken építették a ferencesek, barokk stílusban. Főoltárképét 1747-ben Caspar Franz Sambach festette; a szószékkel együtt gróf Batthyány Lajos készíttette. 1816-ra elkészült tornyába 1823-ban Hitzelberger Károly épített órát. Stukkókeretes freskói Éber Sándor és Anna munkái 1926-27-ből.

Az emléktáblát állíttatta a 2007. esztendőben Nádasi Tamás és családja A templombelső későbarokk megjelenése éles ellentétet mutat az épület egyszerű külsejével.
A templom bemutatása a főbejárattól kezdve balról indul.

Az oltárok a szűkös anyagi lehetőség miatt fából készültek márványos festéssel. Ezzel a technikával találkozhatunk többek között a Tihanyi apátsági templomban és Európa-szerte is több helyen.http://www.szentjozsef.plebania.hu/tortenet.php
  
Beküldve:2011-12-29 12:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Ady E. u. 15.
Templom neve:Szent József ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:trónusa Szent József. 1714-től a vár köveiből a Berge György Kristóf várparancsnok adta telken építették a ferencesek, barokk stílusban. Főoltárképét 1747-ben Caspar Franz Sambach festette; a szószékkel együtt gróf Batthyány Lajos készíttette. 1816-ra elkészült tornyába 1823-ban Hitzelberger Károly épített órát. Stukkókeretes freskói Éber Sándor és Anna munkái 1926-27-ből.

Az emléktáblát állíttatta a 2007. esztendőben Nádasi Tamás és családja A templombelső későbarokk megjelenése éles ellentétet mutat az épület egyszerű külsejével.
A templom bemutatása a főbejárattól kezdve balról indul.

Az oltárok a szűkös anyagi lehetőség miatt fából készültek márványos festéssel. Ezzel a technikával találkozhatunk többek között a Tihanyi apátsági templomban és Európa-szerte is több helyen.http://www.szentjozsef.plebania.hu/tortenet.php
  
Beküldve:2011-12-29 12:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Ady E. u. 15.
Templom neve:Szent József ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:trónusa Szent József. 1714-től a vár köveiből a Berge György Kristóf várparancsnok adta telken építették a ferencesek, barokk stílusban. Főoltárképét 1747-ben Caspar Franz Sambach festette; a szószékkel együtt gróf Batthyány Lajos készíttette. 1816-ra elkészült tornyába 1823-ban Hitzelberger Károly épített órát. Stukkókeretes freskói Éber Sándor és Anna munkái 1926-27-ből.

Az emléktáblát állíttatta a 2007. esztendőben Nádasi Tamás és családja A templombelső későbarokk megjelenése éles ellentétet mutat az épület egyszerű külsejével.
A templom bemutatása a főbejárattól kezdve balról indul.

Az oltárok a szűkös anyagi lehetőség miatt fából készültek márványos festéssel. Ezzel a technikával találkozhatunk többek között a Tihanyi apátsági templomban és Európa-szerte is több helyen.http://www.szentjozsef.plebania.hu/tortenet.php
  
Beküldve:2011-12-29 12:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Ady E. u. 15.
Templom neve:Szent József ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:trónusa Szent József. 1714-től a vár köveiből a Berge György Kristóf várparancsnok adta telken építették a ferencesek, barokk stílusban. Főoltárképét 1747-ben Caspar Franz Sambach festette; a szószékkel együtt gróf Batthyány Lajos készíttette. 1816-ra elkészült tornyába 1823-ban Hitzelberger Károly épített órát. Stukkókeretes freskói Éber Sándor és Anna munkái 1926-27-ből.

Az emléktáblát állíttatta a 2007. esztendőben Nádasi Tamás és családja A templombelső későbarokk megjelenése éles ellentétet mutat az épület egyszerű külsejével.
A templom bemutatása a főbejárattól kezdve balról indul.

Az oltárok a szűkös anyagi lehetőség miatt fából készültek márványos festéssel. Ezzel a technikával találkozhatunk többek között a Tihanyi apátsági templomban és Európa-szerte is több helyen.http://www.szentjozsef.plebania.hu/tortenet.php
  
Beküldve:2011-12-29 12:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.

Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm
  
Beküldve:2011-12-29 12:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.

Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm
  
Beküldve:2011-12-29 12:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.

Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm
  
Beküldve:2011-12-29 12:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.

Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm
  
Beküldve:2011-12-29 12:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.

Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm
  
Beküldve:2011-12-29 12:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.

Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm
  
Beküldve:2011-12-29 12:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.

Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm
  
Beküldve:2011-12-29 12:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.

Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm
  
Beküldve:2011-12-29 12:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.

Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm
  
Beküldve:2011-12-29 12:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Deák Ferenc tér
Templom neve:Jézus Szíve-plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.
Azonban jött az I. világháború. A pénzt hadikölcsönbe fektették. 1922-ben az egyházmegyei hatóság Gazdag Ferencet küldte püspöki biztosi minőségben Nagykanizsára, hogy kezdje meg a világi plébánia szervezésének az előkészítő munkáit, hisz addig a hitélet irányítása és szervezése Szent Ferenc rendjének a kezében volt. Gazdag Ferenc rendbe hozatta a felső-templomot: új festést kaptak a templom belső falai, harangokat és új orgonát szerzett be, egyházi ruhákkal látta el a templomot.
A külső munkával párhuzamosan haladt a sokkal fontosabb lelkipásztori munka is. A felső-templom lassan szűknek bizonyult, pedig vasárnaponként már 6 szentmise volt a templomban. Közben megépült a Kórház Kápolna és a Piarista templom.

Mindenki belátta, hogy már kicsi a felső-templom, tehát tenni kell valamit.

Gazdag Ferenc püspöki biztos vezetésével újból megalakult a templomépítő bizottság. A kanizsai fiatalság - élükön Nyerky László városi tisztviselővel - lázas buzgalommal kapcsolódott bele a gyűjtési mozgalomba, így 28000 pengő jött össze. A terv: egy hatalmas kéttornyú templom az Eötvös téren.

Azonban jött a II. világháború a maga sok nehézségével. A templomépítés gondolatának azonban nem volt szabad kialudni. Közben Gazdag Ferencet 1940 nyarán az egyházmegyei hatóság Kiskomáromba helyezte, plébánosnak. Dr. Czapik Gyula az új megyéspüspök Dr. Solymár Istvánt nevezte ki püspöki biztosnak, a templomépítő bizottság ügyvezető elnökévé pedig Longauer Imre hittanárt.

Sok-sok töprengés után Dr. Krátky István polgármesterrel, a templomépítő bizottság világi elnökével úgy döntöttek az illetékesek, hogy mivel nincs elegendő pénz a tervezett kéttornyú templom építéséhez, ezért ki kell bővíteni a régi felső-templomot. A bővítést úgy képzelték el, hogy a régi templomból csak a kórusrész és a torony maradna meg. A templomtervek elkészítésére fölkérték Kiss István mérnökszázadost, a szombathelyi hadtest vezető mérnökét.

Közben megindult az anyagbeszerzés is, mert a legtöbb építési anyag a háborús korlátozások miatt már zárolva volt. Azonban a nagykanizsai hadosztályparancsnok Széchy Imre vezérőrnagy segítségével kiutalták a szükséges anyag jelentős részét.

1941 tavaszán a délvidéki hadjárat alkalmával a téglák tízezrei már ott álltak a felső-templom körül. Közben elkészültek a színes ablakok, a templompadok is. Bámulatos volt az emberek áldozatkészsége. A kis elemistáktól kezdve mindenki - szegény és gazdag - kivette részét a segítségnyújtásból. Voltak, akik kedves családi ékszereiktől váltak meg és tették bele a perselybe. Talán a legmeghatóbb az volt, hogy a kanizsai honvédek még a Don partjáról is elküldték zsoldjukat a felső templom építésére.

1941. augusztus 25-én Horváth Lipót építőmester, nagykanizsai építési vállalkozó elkezdte a templom lebontását. A templomi szobrokat és képeket ideiglenesen a városi múzeumban helyezték el. A mostani kóruskorlát helyén deszkafallal elzárták a régi templomot. A megmaradt templomrészben tovább tartották az istentiszteleteket.

A templomépítés sok nehézséggel ment előre, mert sokszor még szöget és drótot is alig lehetett beszerezni. 1942 tavaszán a munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a templom új részében a Jézus Szíve vasárnapon megkezdték a vasárnaponkénti misézést.

1942. november 8-án gyönyörű időben szentelte föl a templomot Dr. Simon György veszprémi nagyprépost és püspöki helynök - aki valamikor szintén kanizsai diák volt. Most már az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern temploma lett a kanizsaiaknak. A templomszentelés alkalmával az ünnepi szentbeszédet Dr. Langmár Lipót veszprémi kanonok mondta. Az új templom plébánosa Vajay József esperes volt, aki akkor így imádkozott: "Gyermeki alázattal borulunk az isteni Gondviselés jósága előtt, hogy a második világháború borzalmai között nekünk megengedte, hogy templomot építhessünk Jézus Szentséges Szívének! Hála a mindig segítő Szűz Máriának, Szent Józsefnek és Lisieux-i kis Szent Teréznek, akiknek égi pártfogása alá helyeztük a templom építését. " A sok ima meghallgatásra talált, az isteni Gondviselés adott nagy és kis jótevőket, akiknek segítségével a templom építési költségei (240 163 Pengő) ki lettek fizetve.

1944-45. Hála a Gondviselésnek, a bombatámadások elkerülték a templomot. A plébánia épületét kifosztották, de a templom épen maradt.
1946-ban bevezették a gázfűtést.
1952. november 8-án ünnepelték meg a Jézus Szíve templom fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyes szentmisén hálát adtak az Úrnak, hogy a nagykanizsaiak temploma a háború vérzivatara közepette fölépülhetett, és a háború utolsó szakaszának szörnyűségei között is sértetlenül megmaradt.
1955-ben megtörtént a templom belsejének újrafestése, a világítás korszerűsítése. A Jézus Szíve főoltárszobor és a Magyarok Nagyasszonya szobor új átfestést kapott.
1959-ben az oratórium és a sekrestye tetejét újrabádogozták, valamint a 12 változatú orgonát rendbe hozták és megtisztították.

Az akkori plébános, Dr. Bendi István kanonok elhatározta, hogy a 33,5 méter magas műemlék tornyot is rendbe hozatja. Ugyanis a torony bádogsisakja igen rozsdás lett, és félő volt, hogy beszakad. Az óra számlapja is alig olvasható, valamint villámhárító sem volt rajta. 1962. július 5-én kezdte meg a javítást Vlasits István pécsi vállalkozó négy társával. A munkálatok szeptemberre be is fejeződtek.

2000-ben - a Szentévben - a Jézus Szíve templom teljes belső felújítást kapott. Így a Szentév még jelentősebb lelki megújulást eredményezett: egész évben lehetőség volt templomunkban a teljes búcsú elnyerésére; lehetővé tettük az állandó szentségimádást; óvodás-családos szentmisék kezdődtek vasárnap délutánonként a Napsugár ének és zenekar közreműködésével. Az ima-, éneklő- és zenélő közösségek életét Fliszár Károly atya figyelemmel kíséri. 2001-ben "Örvendj, Világ!" címmel CD-t és kazettát jelentetett meg egyházközségünk a templomi énekkarok és zenekarok közreműködéséval. A templom vonzáskörének lélekszáma 30 000 fő. Nagy feladatot jelent a felszentelt atyáknak a "mélyvízbe kerülni": felnőtt hittan, jegyes- oktatás, kórházi szolgálat, elsőpénteki gyóntatás a házaknál. A 2001. évben a plébánia épületének külső és belső felújítása is megtörtént. A hivatali idő 8:00-17:00 között tart. Kérjük Istent, hogy legyen ez a felújított és megszépült épület a "béke szigete" az oda betérőknek és az ott élőknek.

Édes Jézusom, kérünk Téged, aki a háború idején is békét adtál a szívekbe az új Jézus Szíve templom megépítésekor, találjon most a béke idején a mi háborgó, nyugtalan szívünk Jézus Szent Szívében megnyugvást, békét és örömöt. Szolgáljon ez a templom lelkünk javára és Isten mind nagyobb dicsőségére.
http://www.ujsziv.hu/bemutat/index_bem.htm
  
Beküldve:2011-12-29 12:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Nagyváthy u. 20.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:
Nagykanizsa evangélikus egyháztörténeti jelentősége a reformáció koráig nyúlik vissza. Területe ugyanis a 16. sz. első felében házasság révén a Nádasdyak birtoka lett. Nádasdy Tamásnak a felesége pedig Kanizsai Orsolya volt, akinek neve a kanizsai birtokból származtatható. A buzgó nádor család - akinek többek között Sylvester János "Uy Testamentum Magiar newen" című könyvének kinyomtatása (1541) is köszönhető - oltalma alatt szilárdult meg a reformáció ezen a véghelyen is, hű támogatókra találva a kanizsai várnagyokban és tiszttartókban. Kanizsa első ismert evangélikus lelkésze Szeremlyéni Mihály volt (1544?-1551), aki a környékbeli falvakban is hirdette a reformáció tanait. 1574-ben Hosius Jakab, majd 1580-ban Hohenberg Farkas volt a kanizsai evangélikusok papja. A 16. században több evangélikus lelkész is lehetett Kanizsán, de név szerint nem ismertek. 1600-ban a török foglalta el a várost, de a 90 éves megszállás és hadakozás idején is volt evangélikus gyülekezet a városban és a kanizsai vilajethez tartozó településeken. A török ugyanis nem adott tápot a vallási ellentétek szításához. A török kiűzése utáni időben az ellenreformáció nyíltan folyt Kanizsán is. Valószínű, hogy akkor is éltek ott evangélikusok, de már nem volt szervezett evangélikus vallásgyakorlat. A városiasodás következményeként kerültek újra Kanizsára az evangélikusok, akik kezdetben a surdi és az iharosberényi, majd - 1825-től - a szepetneki gyülekezet lelkészének szolgálatait vették igénybe. Szepetnek filiájából önállósodott 1900-ban a nagykanizsai gyülekezet. Nagykanizsa Szepetnekkel 1997-ben társegyházi szerződést kötött. http://nagykanizsa.lutheran.hu/
  
Beküldve:2011-12-29 12:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Nagyváthy u. 20.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:
Nagykanizsa evangélikus egyháztörténeti jelentősége a reformáció koráig nyúlik vissza. Területe ugyanis a 16. sz. első felében házasság révén a Nádasdyak birtoka lett. Nádasdy Tamásnak a felesége pedig Kanizsai Orsolya volt, akinek neve a kanizsai birtokból származtatható. A buzgó nádor család - akinek többek között Sylvester János "Uy Testamentum Magiar newen" című könyvének kinyomtatása (1541) is köszönhető - oltalma alatt szilárdult meg a reformáció ezen a véghelyen is, hű támogatókra találva a kanizsai várnagyokban és tiszttartókban. Kanizsa első ismert evangélikus lelkésze Szeremlyéni Mihály volt (1544?-1551), aki a környékbeli falvakban is hirdette a reformáció tanait. 1574-ben Hosius Jakab, majd 1580-ban Hohenberg Farkas volt a kanizsai evangélikusok papja. A 16. században több evangélikus lelkész is lehetett Kanizsán, de név szerint nem ismertek. 1600-ban a török foglalta el a várost, de a 90 éves megszállás és hadakozás idején is volt evangélikus gyülekezet a városban és a kanizsai vilajethez tartozó településeken. A török ugyanis nem adott tápot a vallási ellentétek szításához. A török kiűzése utáni időben az ellenreformáció nyíltan folyt Kanizsán is. Valószínű, hogy akkor is éltek ott evangélikusok, de már nem volt szervezett evangélikus vallásgyakorlat. A városiasodás következményeként kerültek újra Kanizsára az evangélikusok, akik kezdetben a surdi és az iharosberényi, majd - 1825-től - a szepetneki gyülekezet lelkészének szolgálatait vették igénybe. Szepetnek filiájából önállósodott 1900-ban a nagykanizsai gyülekezet. Nagykanizsa Szepetnekkel 1997-ben társegyházi szerződést kötött. http://nagykanizsa.lutheran.hu/
  
Beküldve:2011-12-29 12:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Nagyváthy u. 20.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:
Nagykanizsa evangélikus egyháztörténeti jelentősége a reformáció koráig nyúlik vissza. Területe ugyanis a 16. sz. első felében házasság révén a Nádasdyak birtoka lett. Nádasdy Tamásnak a felesége pedig Kanizsai Orsolya volt, akinek neve a kanizsai birtokból származtatható. A buzgó nádor család - akinek többek között Sylvester János "Uy Testamentum Magiar newen" című könyvének kinyomtatása (1541) is köszönhető - oltalma alatt szilárdult meg a reformáció ezen a véghelyen is, hű támogatókra találva a kanizsai várnagyokban és tiszttartókban. Kanizsa első ismert evangélikus lelkésze Szeremlyéni Mihály volt (1544?-1551), aki a környékbeli falvakban is hirdette a reformáció tanait. 1574-ben Hosius Jakab, majd 1580-ban Hohenberg Farkas volt a kanizsai evangélikusok papja. A 16. században több evangélikus lelkész is lehetett Kanizsán, de név szerint nem ismertek. 1600-ban a török foglalta el a várost, de a 90 éves megszállás és hadakozás idején is volt evangélikus gyülekezet a városban és a kanizsai vilajethez tartozó településeken. A török ugyanis nem adott tápot a vallási ellentétek szításához. A török kiűzése utáni időben az ellenreformáció nyíltan folyt Kanizsán is. Valószínű, hogy akkor is éltek ott evangélikusok, de már nem volt szervezett evangélikus vallásgyakorlat. A városiasodás következményeként kerültek újra Kanizsára az evangélikusok, akik kezdetben a surdi és az iharosberényi, majd - 1825-től - a szepetneki gyülekezet lelkészének szolgálatait vették igénybe. Szepetnek filiájából önállósodott 1900-ban a nagykanizsai gyülekezet. Nagykanizsa Szepetnekkel 1997-ben társegyházi szerződést kötött. http://nagykanizsa.lutheran.hu/
  
Beküldve:2011-12-29 12:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Nagykanizsa, Nagyváthy u. 20.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:
Nagykanizsa evangélikus egyháztörténeti jelentősége a reformáció koráig nyúlik vissza. Területe ugyanis a 16. sz. első felében házasság révén a Nádasdyak birtoka lett. Nádasdy Tamásnak a felesége pedig Kanizsai Orsolya volt, akinek neve a kanizsai birtokból származtatható. A buzgó nádor család - akinek többek között Sylvester János "Uy Testamentum Magiar newen" című könyvének kinyomtatása (1541) is köszönhető - oltalma alatt szilárdult meg a reformáció ezen a véghelyen is, hű támogatókra találva a kanizsai várnagyokban és tiszttartókban. Kanizsa első ismert evangélikus lelkésze Szeremlyéni Mihály volt (1544?-1551), aki a környékbeli falvakban is hirdette a reformáció tanait. 1574-ben Hosius Jakab, majd 1580-ban Hohenberg Farkas volt a kanizsai evangélikusok papja. A 16. században több evangélikus lelkész is lehetett Kanizsán, de név szerint nem ismertek. 1600-ban a török foglalta el a várost, de a 90 éves megszállás és hadakozás idején is volt evangélikus gyülekezet a városban és a kanizsai vilajethez tartozó településeken. A török ugyanis nem adott tápot a vallási ellentétek szításához. A török kiűzése utáni időben az ellenreformáció nyíltan folyt Kanizsán is. Valószínű, hogy akkor is éltek ott evangélikusok, de már nem volt szervezett evangélikus vallásgyakorlat. A városiasodás következményeként kerültek újra Kanizsára az evangélikusok, akik kezdetben a surdi és az iharosberényi, majd - 1825-től - a szepetneki gyülekezet lelkészének szolgálatait vették igénybe. Szepetnek filiájából önállósodott 1900-ban a nagykanizsai gyülekezet. Nagykanizsa Szepetnekkel 1997-ben társegyházi szerződést kötött. http://nagykanizsa.lutheran.hu/
  
Beküldve:2011-12-29 12:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 21:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 21:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:16

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:18

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:24

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:25

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:31

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Deák tér
Templom neve:Jézus Szíve Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1322-ben Szent Margit tiszteletére épült híres kőtemplommal dicsekedhetett. zent Ferenc kisebb rendjének részére Kanizsay Miklós alapít - V. Márton pápa engedélyével - 1424-ben zárdát és templomot Szűz Mária tiszteletére.

Úgy ezeknek a templomoknak, valamint a Szent Miklós kápolna részére a XIII.-XIV. század folyamán engedélyezett búcsúk élénk hitéletre vallanak. Az évtizedekig (l566-1690-ig) tartó végvári kegyetlen harcok, még inkább a török megszállás Kanizsát teljesen elpusztította. Még a templomokat sem lehetett megmenteni, ugyanis kő kövön nem maradt.

A római katolikus felső-templom 1764-ben épült Nepumuki Szent János tiszteletére barokk stílusban. Kívül fehérre festették, belül barokk faszobrokkal díszítették. 1824-ben megnagyobbították, és egy kétemeletes tornyot építettek. 1890-ben újra felvetették a templom kibővítésének a tervét. A kanizsaiak több mint 100.000 aranykoronát gyűjtöttek össze e célra.

  
Beküldve:2014-05-01 22:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 07:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 08:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 08:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 08:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 08:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 08:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 08:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 08:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 08:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 08:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Ady E. u. 15.
Templom neve:St József templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1702-14 között a ferences rend építette a lebontott vár tégláiból. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíztartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G. F. Sambach festette 1770 körül. A legnagyobb értékűek mégis a barokk faszobrok. Megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények.
Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, ehhez kapcsolódik egy L alakú szárny. Szép, intarziás ajtaját a múzeum őrzi. 1950 után az épületben kollégium, majd 1988-tól 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtár működött, ma újra egyházi tulajdon. http://miserend.hu/?templom=870&v_op=eredmeny&sid=
  
Beküldve:2014-05-02 08:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Erzsébet tér
Templom neve:Szentháromság szobor
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az Erzsébet téren a Török kút helyén található, pontosabban ide helyezték át a kórházkápolna elől. 1758-ban, Grazban, barokk stílusban készült köztéri alkotás, melyet még ebben az évben fel is szentelt Berencsi János kiskomáromi plébános, kerületi esperes. Inkey Boldizsár fogadalomból készítette. Mintaképe talán a veszprémi Szentháromság-emlék lehetett. Eredetileg a piactéren, a mai Erzsébet téren állt, ahonnan 1869-ben az Eötvös térre, majd jelenlegi helyére, a Kossuth térre került. Oszlopának felső részén a gyermekangyaloktól kísért Szentháromság ül, felül a Szentlélek sugárzó glóriától övezett galambjával, középső párkányán a glóbuszon hódolva térdelő Szűzanya, ugyancsak két puttóval. A párkány alatt az Inkey-címer látható. Az oszlop körül külön posztamensen Szent Antal a kis Jézussal, Szent László, a koronáját Máriának felajánló Szent István, Szent Imre és Keresztelő Szent János életnagyságot meghaladó figurája található. Körülötte alacsony vasrács van. Alakjait finom megmunkálás és rokokó érzékletesség jellemzi. 1992-ben restaurálták. (forrás: Kanizsa Enciklopédia) http://www.kozterkep.hu/~/362/
  
Beküldve:2014-05-02 08:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Erzsébet tér
Templom neve:Szentháromság szobor
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az Erzsébet téren a Török kút helyén található, pontosabban ide helyezték át a kórházkápolna elől. 1758-ban, Grazban, barokk stílusban készült köztéri alkotás, melyet még ebben az évben fel is szentelt Berencsi János kiskomáromi plébános, kerületi esperes. Inkey Boldizsár fogadalomból készítette. Mintaképe talán a veszprémi Szentháromság-emlék lehetett. Eredetileg a piactéren, a mai Erzsébet téren állt, ahonnan 1869-ben az Eötvös térre, majd jelenlegi helyére, a Kossuth térre került. Oszlopának felső részén a gyermekangyaloktól kísért Szentháromság ül, felül a Szentlélek sugárzó glóriától övezett galambjával, középső párkányán a glóbuszon hódolva térdelő Szűzanya, ugyancsak két puttóval. A párkány alatt az Inkey-címer látható. Az oszlop körül külön posztamensen Szent Antal a kis Jézussal, Szent László, a koronáját Máriának felajánló Szent István, Szent Imre és Keresztelő Szent János életnagyságot meghaladó figurája található. Körülötte alacsony vasrács van. Alakjait finom megmunkálás és rokokó érzékletesség jellemzi. 1992-ben restaurálták. (forrás: Kanizsa Enciklopédia) http://www.kozterkep.hu/~/362/
  
Beküldve:2014-05-02 08:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Erzsébet tér
Templom neve:Szentháromság szobor
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az Erzsébet téren a Török kút helyén található, pontosabban ide helyezték át a kórházkápolna elől. 1758-ban, Grazban, barokk stílusban készült köztéri alkotás, melyet még ebben az évben fel is szentelt Berencsi János kiskomáromi plébános, kerületi esperes. Inkey Boldizsár fogadalomból készítette. Mintaképe talán a veszprémi Szentháromság-emlék lehetett. Eredetileg a piactéren, a mai Erzsébet téren állt, ahonnan 1869-ben az Eötvös térre, majd jelenlegi helyére, a Kossuth térre került. Oszlopának felső részén a gyermekangyaloktól kísért Szentháromság ül, felül a Szentlélek sugárzó glóriától övezett galambjával, középső párkányán a glóbuszon hódolva térdelő Szűzanya, ugyancsak két puttóval. A párkány alatt az Inkey-címer látható. Az oszlop körül külön posztamensen Szent Antal a kis Jézussal, Szent László, a koronáját Máriának felajánló Szent István, Szent Imre és Keresztelő Szent János életnagyságot meghaladó figurája található. Körülötte alacsony vasrács van. Alakjait finom megmunkálás és rokokó érzékletesség jellemzi. 1992-ben restaurálták. (forrás: Kanizsa Enciklopédia) http://www.kozterkep.hu/~/362/
  
Beküldve:2014-05-02 08:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Erzsébet tér
Templom neve:Szentháromság szobor
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az Erzsébet téren a Török kút helyén található, pontosabban ide helyezték át a kórházkápolna elől. 1758-ban, Grazban, barokk stílusban készült köztéri alkotás, melyet még ebben az évben fel is szentelt Berencsi János kiskomáromi plébános, kerületi esperes. Inkey Boldizsár fogadalomból készítette. Mintaképe talán a veszprémi Szentháromság-emlék lehetett. Eredetileg a piactéren, a mai Erzsébet téren állt, ahonnan 1869-ben az Eötvös térre, majd jelenlegi helyére, a Kossuth térre került. Oszlopának felső részén a gyermekangyaloktól kísért Szentháromság ül, felül a Szentlélek sugárzó glóriától övezett galambjával, középső párkányán a glóbuszon hódolva térdelő Szűzanya, ugyancsak két puttóval. A párkány alatt az Inkey-címer látható. Az oszlop körül külön posztamensen Szent Antal a kis Jézussal, Szent László, a koronáját Máriának felajánló Szent István, Szent Imre és Keresztelő Szent János életnagyságot meghaladó figurája található. Körülötte alacsony vasrács van. Alakjait finom megmunkálás és rokokó érzékletesség jellemzi. 1992-ben restaurálták. (forrás: Kanizsa Enciklopédia) http://www.kozterkep.hu/~/362/
  
Beküldve:2014-05-02 08:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Erzsébet tér
Templom neve:Szentháromság szobor
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az Erzsébet téren a Török kút helyén található, pontosabban ide helyezték át a kórházkápolna elől. 1758-ban, Grazban, barokk stílusban készült köztéri alkotás, melyet még ebben az évben fel is szentelt Berencsi János kiskomáromi plébános, kerületi esperes. Inkey Boldizsár fogadalomból készítette. Mintaképe talán a veszprémi Szentháromság-emlék lehetett. Eredetileg a piactéren, a mai Erzsébet téren állt, ahonnan 1869-ben az Eötvös térre, majd jelenlegi helyére, a Kossuth térre került. Oszlopának felső részén a gyermekangyaloktól kísért Szentháromság ül, felül a Szentlélek sugárzó glóriától övezett galambjával, középső párkányán a glóbuszon hódolva térdelő Szűzanya, ugyancsak két puttóval. A párkány alatt az Inkey-címer látható. Az oszlop körül külön posztamensen Szent Antal a kis Jézussal, Szent László, a koronáját Máriának felajánló Szent István, Szent Imre és Keresztelő Szent János életnagyságot meghaladó figurája található. Körülötte alacsony vasrács van. Alakjait finom megmunkálás és rokokó érzékletesség jellemzi. 1992-ben restaurálták. (forrás: Kanizsa Enciklopédia) http://www.kozterkep.hu/~/362/
  
Beküldve:2014-05-02 08:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Erzsébet tér
Templom neve:Szentháromság szobor
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az Erzsébet téren a Török kút helyén található, pontosabban ide helyezték át a kórházkápolna elől. 1758-ban, Grazban, barokk stílusban készült köztéri alkotás, melyet még ebben az évben fel is szentelt Berencsi János kiskomáromi plébános, kerületi esperes. Inkey Boldizsár fogadalomból készítette. Mintaképe talán a veszprémi Szentháromság-emlék lehetett. Eredetileg a piactéren, a mai Erzsébet téren állt, ahonnan 1869-ben az Eötvös térre, majd jelenlegi helyére, a Kossuth térre került. Oszlopának felső részén a gyermekangyaloktól kísért Szentháromság ül, felül a Szentlélek sugárzó glóriától övezett galambjával, középső párkányán a glóbuszon hódolva térdelő Szűzanya, ugyancsak két puttóval. A párkány alatt az Inkey-címer látható. Az oszlop körül külön posztamensen Szent Antal a kis Jézussal, Szent László, a koronáját Máriának felajánló Szent István, Szent Imre és Keresztelő Szent János életnagyságot meghaladó figurája található. Körülötte alacsony vasrács van. Alakjait finom megmunkálás és rokokó érzékletesség jellemzi. 1992-ben restaurálták. (forrás: Kanizsa Enciklopédia) http://www.kozterkep.hu/~/362/
  
Beküldve:2014-05-02 09:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Erzsébet tér
Templom neve:Szentháromság szobor
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az Erzsébet téren a Török kút helyén található, pontosabban ide helyezték át a kórházkápolna elől. 1758-ban, Grazban, barokk stílusban készült köztéri alkotás, melyet még ebben az évben fel is szentelt Berencsi János kiskomáromi plébános, kerületi esperes. Inkey Boldizsár fogadalomból készítette. Mintaképe talán a veszprémi Szentháromság-emlék lehetett. Eredetileg a piactéren, a mai Erzsébet téren állt, ahonnan 1869-ben az Eötvös térre, majd jelenlegi helyére, a Kossuth térre került. Oszlopának felső részén a gyermekangyaloktól kísért Szentháromság ül, felül a Szentlélek sugárzó glóriától övezett galambjával, középső párkányán a glóbuszon hódolva térdelő Szűzanya, ugyancsak két puttóval. A párkány alatt az Inkey-címer látható. Az oszlop körül külön posztamensen Szent Antal a kis Jézussal, Szent László, a koronáját Máriának felajánló Szent István, Szent Imre és Keresztelő Szent János életnagyságot meghaladó figurája található. Körülötte alacsony vasrács van. Alakjait finom megmunkálás és rokokó érzékletesség jellemzi. 1992-ben restaurálták. (forrás: Kanizsa Enciklopédia) http://www.kozterkep.hu/~/362/
  
Beküldve:2014-05-02 09:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Zala
Település:Nagykanizsa
Utca:Erzsébet tér
Templom neve:Szentháromság szobor
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az Erzsébet téren a Török kút helyén található, pontosabban ide helyezték át a kórházkápolna elől. 1758-ban, Grazban, barokk stílusban készült köztéri alkotás, melyet még ebben az évben fel is szentelt Berencsi János kiskomáromi plébános, kerületi esperes. Inkey Boldizsár fogadalomból készítette. Mintaképe talán a veszprémi Szentháromság-emlék lehetett. Eredetileg a piactéren, a mai Erzsébet téren állt, ahonnan 1869-ben az Eötvös térre, majd jelenlegi helyére, a Kossuth térre került. Oszlopának felső részén a gyermekangyaloktól kísért Szentháromság ül, felül a Szentlélek sugárzó glóriától övezett galambjával, középső párkányán a glóbuszon hódolva térdelő Szűzanya, ugyancsak két puttóval. A párkány alatt az Inkey-címer látható. Az oszlop körül külön posztamensen Szent Antal a kis Jézussal, Szent László, a koronáját Máriának felajánló Szent István, Szent Imre és Keresztelő Szent János életnagyságot meghaladó figurája található. Körülötte alacsony vasrács van. Alakjait finom megmunkálás és rokokó érzékletesség jellemzi. 1992-ben restaurálták. (forrás: Kanizsa Enciklopédia) http://www.kozterkep.hu/~/362/
  
Beküldve:2014-05-02 09:04

www.interword.hu
www.interword.hu