Sopron
Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 20:45

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 20:48

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 20:50

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 20:54

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 20:56

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 20:57

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 20:58

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 20:59

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 21:00

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 21:00

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 21:01

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 21:02

Beküldte:Nagy Zsolt
E-mail:nzsolt@chello.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Deák tér
Templom neve:Soproni Református Templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Sopronban már a XIX. Század vége előtt is éltek reformátusok, az 1910-es népszámlálás pedig mintegy 400 reformátust említ. Lelkigondozásukat Kis József pápai esperes szervezte meg. 1913-ban a római katolikus vallású laki Végh Kálmánné tekintélyes ingatlanokat ajándékozott az egyházközségnek: a Deák tér sarkán lévő üres telket templomépítés céljából és a Deák tér 4. Sz. alatti házas telket lelkészlakásul. A trianoni döntés után a gyülekezet lélekszáma jelentősen megnövekedett, ezért a presbitérium 1925-ben döntést hozott a templom felépítéséről. A gazdasági világválság közepette-Hárs György hercegi építőmérnök tervei alapján-épült fel a mai templom, melyet dr. Antal Géza püspök szentelt fel 1929.december 2-án. Harangot 1938-ban kapott a templom (Seltenhofer Frigyes Fiai-Sopron), Rieger orgonáját Gárdonyi Zoltán zeneszerző avatta fel 1940-ben.
  
Beküldve:2006-06-07 21:03

Beküldte:Szalay György
E-mail:szalay_gyorgy@freemail.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Orsolya tér
Templom neve:Orsolyita templom
Felekezet:r.k.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-07-11 19:18

Beküldte:Szalay György
E-mail:szalay_gyorgy@freemail.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Orsolya tér
Templom neve:Orsolyita templom
Felekezet:r.k.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-07-11 19:18

Beküldte:Szalay György
E-mail:szalay_gyorgy@freemail.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Orsolya tér
Templom neve:Orsolyita templom
Felekezet:r.k.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-07-11 19:19

Beküldte:Szalay György
E-mail:szalay_gyorgy@freemail.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Orsolya tér
Templom neve:Orsolyita templom
Felekezet:r.k.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-07-11 19:19

Beküldte:Szalay György
E-mail:szalay_gyorgy@freemail.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Orsolya tér
Templom neve:Orsolyita templom
Felekezet:r.k.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-07-11 19:19

Beküldte:Szalay György
E-mail:szalay_gyorgy@freemail.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Orsolya tér
Templom neve:Orsolyita templom
Felekezet:r.k.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-07-11 19:20

Beküldte:Szalay György
E-mail:szalay_gyorgy@freemail.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Orsolya tér
Templom neve:Orsolyita templom
Felekezet:r.k.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-07-11 19:20

Beküldte:Ildikó
E-mail:ildiko@csdonline.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Új utca
Templom neve:Szt. Orsolya Templom
Felekezet:R.K.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-10-16 19:14

Beküldte:Ildikó
E-mail:ildiko@csdonline.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Új utca
Templom neve:Szt. Orsolya Templom
Felekezet:R.K.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-10-16 19:15

Beküldte:Ildikó
E-mail:ildiko@csdonline.hu
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Új utca
Templom neve:Szt. Orsolya Templom
Felekezet:R.K.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2007-10-16 19:23

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:-
Templom neve:Szentlélek-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A XIV-XV. századi gótikus stílusban épült templomot 1782-ben építették át barokk stílusban. Freskóit Dorfmeister István festette. Berendezése barokk stílusú.
  
Beküldve:2008-04-30 13:41

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:-
Templom neve:Szentlélek-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-04-30 13:42

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:-
Templom neve:Szentlélek-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-04-30 13:42

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:-
Templom neve:Szentlélek-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Emlékezés Dorfmeister Istvánra
  
Beküldve:2008-04-30 13:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:25

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:25

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:27

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:29

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:31

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:31

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Templom u. 1
Templom neve:Nagyboldogasszony Kecske templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.
Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal. Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.
Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet. A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott.
A 17. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.
1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.
A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.
A templom számos történelmi esemény színhelye volt.
Itt koronázták meg:
• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét
• 1625. december 8-án III. Ferdinándot
• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.
Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között:
1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben. http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kecske-templom.html
Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek. A déli oldalhoz csatlakozó kolostor copfstílusú kapuja vezet a Káptalan Teremhez. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei.
http://latnivalok.nyugat-dunantul.istenhozta.hu/kecske-templom-nagyboldogasszony-es-kaptalan-terem-sopron/297/

Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.
Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.
http://www.vendegvaro.hu/kecsketemplom-nagyboldogasszony-sopron

A bencés templomban az északi bejárattal szemben, Kapisztrán János szószéke mellett egy barokk ajtó látható. Ezen keresztül egy folyosó vezet a középkori kolostor kerengőjén át a ferencesek káptalanterméhez. A ferencesek a 13. században téglalap alaprajzú, síkmennyezetű teret építettek. Az 1340-es években későgótikus boltozattal látták el és falait is áthelyezték, a terem ekkor vált hatosztatúvá. 1406-ban Dági (Agendorfer) Márton hagyatékából épült fel a káptalanteremhez kapcsolódó három kápolna. Kőrácsos ablakuk a Kolostor utcára néz. Az őket elválasztó falakat csúcsíves nyílások törik át.
• A középső kápolna boltozatának zárókövén Isten Báránya látható.
• A déli kápolna boltozati zárókövén az Agendorfer család címere: a közös tőből kinövő három levél.
• Az északi kápolnában két női szentet ábrázoló freskó látható.
1552-től ravatalozóként használták, majd padlózati szintjét kripta kialakítása miatt megemelték. 1662-ben Esterházy Mihálynak és családjának lett családi sírboltja.
A ferencesek a 18. század közepén barokk stílusban átalakították. A 19. században a templomot átvevő bencések nem sokat törődtek a káptalanteremmel, raktárként, lomtárként használták. A 60-es években tárták fel a műemlékvédők és állították vissza eredeti, későgótikus formáját.
A káptalanterem gazdag díszítése a mai Magyarország emlékanyagában egyedülálló.
A konzolok alatti torz állatfigurák a középkori főbűnöket szimbolizálják:
• kuporgó majom - kevélység
• rák - állhatatlanság
• medve - falánkság
• térdelő nőalak - hiúság
• szárnyas ördög (griff) - hitetlenség
• alvó ember és denevér - restség
• állattestű férfi és nő - bujaság
• patás lábú női lény és vigyorgó, görnyedt szörny - irigység.
A zárókövek szintén szimbolikus jelentőséggel bírnak:
• angyal harsonával - Utolsó ítélet
• mellét felszakító, fiait vérével tápláló pelikán - Krisztus
• sas mondatszalaggal - Szent János evangélista
• mondatszalagos angyalfigura - Szent Máté evangélista
• szárnyas oroszlán mondatszalaggal - Szent Márk evangélista
• szárnyas ökör - Szent Lukács evangélista
A templom és a kolostor tulajdonosa a Bencés Rend.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/kaptalanterem_a_volt_bences_kolostorban.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Orsolya tér 2.
Templom neve:Orsolyita Szeplőtelen Fogantatás templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A zárdát két barokk épület felhasználásával építették át a templommal együtt neogót jegyeket mutató romantikus stílusban 1864-ben, Handler Ferdinánd tervei szerint.
A templom teljes berendezése is romantikus.
A keskeny homlokzatot két támpillér szegélyezi, amelyeknek törzsében oromzatos fülke van egy-egy női szent 1895-ből származó kőszobrával. Az oromzat közepét hasábszerű óraház foglalja el, ennek íves, kőrácsos kivágású alja szolgál mennyezetül az 1895 körül készült Mária-szobor számára. A bejáró feletti domborműves Krisztusfej Szakál Ernő 1947-ben készült műve. Az oromzat felett karcsú, nyolcszögű torony áll.
A belső építészeti megoldásainak többsége - a csúcsíves nyílások, a vékony, színezett fejezetű oszlopokról induló bordák - is a gótikát idézi, a főoltár és a mellékoltárok, a szószék azonban romantikus, és látható néhány, 1740 körül készült szép barokk szobor is.
Itt kapott helyet a Római Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény.
http://www.vendegvaro.hu/orsolyita-templom-szeplotelen-fogantatas-es-zarda-sopron
Romantikus stílusban épült 1864-ben Handler Ferdinánd tervei alapján, a templomban 1740-es évekbeli szobrok találhatóak. http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Orsolyita_templom_%C3%A9s_z%C3%A1rda_%28Sopron%29

A Szent Orsolya Rendet Merici Szent Angéla alapította 1535-ben. Vállalt feladatuk a leányifjúság nevelése és a beteg elesett emberek ápolása volt. A Szent Orsolya rend már 6 városban működött Magyarországon, amikor 1747-ben megérkeztek nővérei az újonnan alapított soproni rendházba. Szent Orsolya-rendház
Az eredetileg a 17. században épült barokk lakóházat 1747-ben vették meg az Orsolya-rendi apácák kolostor céljára. 1752-ben a szomszédos ház is a tulajdonukba került. E két ház összekapcsolásával és átépítésével jött létre a kolostor, majd a templom is. A mai kétemeletes együttes az 1860-as években alakult ki. A tervek elkészítésével a tehetséges, fiatal soproni építészt, Handler Nándort bízták meg. A zárda oratóriumtermében a Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény Kiállítása látható.
Szent Orsolya Iskola
Az iskola helyén eredetileg két barokk lakóház állott. A templom melletti kétemeletes épületet 1848-ban vásárolták meg az orsolyita apácák. Később részben leromboltatták, s a zárda és a templom munkálataival egy időben (Handler Nándor tervei alapján) kétemeletes iskolát építettek a helyére. Az iskola játszóudvarát az egykori várfal tövében alakították ki. Az épületből zárt folyosó vezet a csillagvizsgáló céljára készült neogótikus toronyba. Pincéjében római épület maradványaira bukkantak 1954-ben. Az Orsolya téri Általános Iskola az államosítás után vált koedukálttá.
Szent Orsolya-templom
Az egykori zárda és a ma is működő iskola épületei között emelkedik a volt orsolyita templom.
A rend nővéreinek Sopronba való érkezése előtt már megépült egy egyszerű kis templom, amely később egy kis fatornyot kapott. A Szent Keresztről elnevezett kis zárdatemplomban 1773-ban Mária Terézia császárnő is részt vett egy vasárnapi szentmisén.
Az 1800-as évek közepén Széchenyi Emilia grófnő gyűjtést szervezett, hogy egy új templomot építhessenek. A kolostornak sok jótevője volt, így hamar összegyűlt a pénz. Az új romantikus-neogótikus templom Handler Frigyes tervei szerint épült fel Handler Nándor művezetésével. Hild Károly margitbányai kőből faragta a homlokzat gyönyörű kőfaragványait. A Szeplőtelen Fogantatásról nevezett új templomot 1864. augusztus 28-án szentelte fel Simor János, győri püspök. Az 1945. évi bombázás valóságos romhalmazzá változtatta a templomot. A háború utáni ínséges időben két év alatt valósult meg az újjáépítés. A soproni rendház 200 éves jubileumára a templom ismét megnyitotta kapuit. 30 méter magas tornyában három igen értékes, neogótikus díszítésű harang van.
• A Szeplőtelen Boldogasszony nagyharang.
A 600 kg-os harangot 1863-ban öntötte Seltenhofer Frigyes a másik két haranggal együtt. Neogótikus megformálásban három fülke tölti ki a palástját, bennük Szűz Mária, Szent János és Szent József.
• A Szent Angéla harang
300 kg-os, kivitele megegyezik a nagyharangéval. Szt. Angéla, Szt. Ágoston, Szt. Emília képe díszíti.
• A Szent Orsolya kisharang
165 kg-os. Szent Orsolya, Szent Benedek és Szent Ignác alakja díszíti.
Mindhárom harang füles koronás. A harangok átvészelték a világháborúkat. Eltávolításuk csak a torony megbontásával lett volna lehetséges, mert az ablakokon nem fér ki egyik sem. Így maradtak ránk eredeti formájukban.
A szentmisék kezdete előtt negyed órával a középső, kezdéskor pedig mindhárom harang megszólal.
Jelenleg a templom ismét az orsolyita rendé.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/orsolyitak_volt_rendhaza_temploma_es_iskolaja.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Orsolya tér 2.
Templom neve:Orsolyita Szeplőtelen Fogantatás templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A zárdát két barokk épület felhasználásával építették át a templommal együtt neogót jegyeket mutató romantikus stílusban 1864-ben, Handler Ferdinánd tervei szerint.
A templom teljes berendezése is romantikus.
A keskeny homlokzatot két támpillér szegélyezi, amelyeknek törzsében oromzatos fülke van egy-egy női szent 1895-ből származó kőszobrával. Az oromzat közepét hasábszerű óraház foglalja el, ennek íves, kőrácsos kivágású alja szolgál mennyezetül az 1895 körül készült Mária-szobor számára. A bejáró feletti domborműves Krisztusfej Szakál Ernő 1947-ben készült műve. Az oromzat felett karcsú, nyolcszögű torony áll.
A belső építészeti megoldásainak többsége - a csúcsíves nyílások, a vékony, színezett fejezetű oszlopokról induló bordák - is a gótikát idézi, a főoltár és a mellékoltárok, a szószék azonban romantikus, és látható néhány, 1740 körül készült szép barokk szobor is.
Itt kapott helyet a Római Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény.
http://www.vendegvaro.hu/orsolyita-templom-szeplotelen-fogantatas-es-zarda-sopron
Romantikus stílusban épült 1864-ben Handler Ferdinánd tervei alapján, a templomban 1740-es évekbeli szobrok találhatóak. http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Orsolyita_templom_%C3%A9s_z%C3%A1rda_%28Sopron%29

A Szent Orsolya Rendet Merici Szent Angéla alapította 1535-ben. Vállalt feladatuk a leányifjúság nevelése és a beteg elesett emberek ápolása volt. A Szent Orsolya rend már 6 városban működött Magyarországon, amikor 1747-ben megérkeztek nővérei az újonnan alapított soproni rendházba. Szent Orsolya-rendház
Az eredetileg a 17. században épült barokk lakóházat 1747-ben vették meg az Orsolya-rendi apácák kolostor céljára. 1752-ben a szomszédos ház is a tulajdonukba került. E két ház összekapcsolásával és átépítésével jött létre a kolostor, majd a templom is. A mai kétemeletes együttes az 1860-as években alakult ki. A tervek elkészítésével a tehetséges, fiatal soproni építészt, Handler Nándort bízták meg. A zárda oratóriumtermében a Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény Kiállítása látható.
Szent Orsolya Iskola
Az iskola helyén eredetileg két barokk lakóház állott. A templom melletti kétemeletes épületet 1848-ban vásárolták meg az orsolyita apácák. Később részben leromboltatták, s a zárda és a templom munkálataival egy időben (Handler Nándor tervei alapján) kétemeletes iskolát építettek a helyére. Az iskola játszóudvarát az egykori várfal tövében alakították ki. Az épületből zárt folyosó vezet a csillagvizsgáló céljára készült neogótikus toronyba. Pincéjében római épület maradványaira bukkantak 1954-ben. Az Orsolya téri Általános Iskola az államosítás után vált koedukálttá.
Szent Orsolya-templom
Az egykori zárda és a ma is működő iskola épületei között emelkedik a volt orsolyita templom.
A rend nővéreinek Sopronba való érkezése előtt már megépült egy egyszerű kis templom, amely később egy kis fatornyot kapott. A Szent Keresztről elnevezett kis zárdatemplomban 1773-ban Mária Terézia császárnő is részt vett egy vasárnapi szentmisén.
Az 1800-as évek közepén Széchenyi Emilia grófnő gyűjtést szervezett, hogy egy új templomot építhessenek. A kolostornak sok jótevője volt, így hamar összegyűlt a pénz. Az új romantikus-neogótikus templom Handler Frigyes tervei szerint épült fel Handler Nándor művezetésével. Hild Károly margitbányai kőből faragta a homlokzat gyönyörű kőfaragványait. A Szeplőtelen Fogantatásról nevezett új templomot 1864. augusztus 28-án szentelte fel Simor János, győri püspök. Az 1945. évi bombázás valóságos romhalmazzá változtatta a templomot. A háború utáni ínséges időben két év alatt valósult meg az újjáépítés. A soproni rendház 200 éves jubileumára a templom ismét megnyitotta kapuit. 30 méter magas tornyában három igen értékes, neogótikus díszítésű harang van.
• A Szeplőtelen Boldogasszony nagyharang.
A 600 kg-os harangot 1863-ban öntötte Seltenhofer Frigyes a másik két haranggal együtt. Neogótikus megformálásban három fülke tölti ki a palástját, bennük Szűz Mária, Szent János és Szent József.
• A Szent Angéla harang
300 kg-os, kivitele megegyezik a nagyharangéval. Szt. Angéla, Szt. Ágoston, Szt. Emília képe díszíti.
• A Szent Orsolya kisharang
165 kg-os. Szent Orsolya, Szent Benedek és Szent Ignác alakja díszíti.
Mindhárom harang füles koronás. A harangok átvészelték a világháborúkat. Eltávolításuk csak a torony megbontásával lett volna lehetséges, mert az ablakokon nem fér ki egyik sem. Így maradtak ránk eredeti formájukban.
A szentmisék kezdete előtt negyed órával a középső, kezdéskor pedig mindhárom harang megszólal.
Jelenleg a templom ismét az orsolyita rendé.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/orsolyitak_volt_rendhaza_temploma_es_iskolaja.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Orsolya tér 2.
Templom neve:Orsolyita Szeplőtelen Fogantatás templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A zárdát két barokk épület felhasználásával építették át a templommal együtt neogót jegyeket mutató romantikus stílusban 1864-ben, Handler Ferdinánd tervei szerint.
A templom teljes berendezése is romantikus.
A keskeny homlokzatot két támpillér szegélyezi, amelyeknek törzsében oromzatos fülke van egy-egy női szent 1895-ből származó kőszobrával. Az oromzat közepét hasábszerű óraház foglalja el, ennek íves, kőrácsos kivágású alja szolgál mennyezetül az 1895 körül készült Mária-szobor számára. A bejáró feletti domborműves Krisztusfej Szakál Ernő 1947-ben készült műve. Az oromzat felett karcsú, nyolcszögű torony áll.
A belső építészeti megoldásainak többsége - a csúcsíves nyílások, a vékony, színezett fejezetű oszlopokról induló bordák - is a gótikát idézi, a főoltár és a mellékoltárok, a szószék azonban romantikus, és látható néhány, 1740 körül készült szép barokk szobor is.
Itt kapott helyet a Római Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény.
http://www.vendegvaro.hu/orsolyita-templom-szeplotelen-fogantatas-es-zarda-sopron
Romantikus stílusban épült 1864-ben Handler Ferdinánd tervei alapján, a templomban 1740-es évekbeli szobrok találhatóak. http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Orsolyita_templom_%C3%A9s_z%C3%A1rda_%28Sopron%29

A Szent Orsolya Rendet Merici Szent Angéla alapította 1535-ben. Vállalt feladatuk a leányifjúság nevelése és a beteg elesett emberek ápolása volt. A Szent Orsolya rend már 6 városban működött Magyarországon, amikor 1747-ben megérkeztek nővérei az újonnan alapított soproni rendházba. Szent Orsolya-rendház
Az eredetileg a 17. században épült barokk lakóházat 1747-ben vették meg az Orsolya-rendi apácák kolostor céljára. 1752-ben a szomszédos ház is a tulajdonukba került. E két ház összekapcsolásával és átépítésével jött létre a kolostor, majd a templom is. A mai kétemeletes együttes az 1860-as években alakult ki. A tervek elkészítésével a tehetséges, fiatal soproni építészt, Handler Nándort bízták meg. A zárda oratóriumtermében a Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény Kiállítása látható.
Szent Orsolya Iskola
Az iskola helyén eredetileg két barokk lakóház állott. A templom melletti kétemeletes épületet 1848-ban vásárolták meg az orsolyita apácák. Később részben leromboltatták, s a zárda és a templom munkálataival egy időben (Handler Nándor tervei alapján) kétemeletes iskolát építettek a helyére. Az iskola játszóudvarát az egykori várfal tövében alakították ki. Az épületből zárt folyosó vezet a csillagvizsgáló céljára készült neogótikus toronyba. Pincéjében római épület maradványaira bukkantak 1954-ben. Az Orsolya téri Általános Iskola az államosítás után vált koedukálttá.
Szent Orsolya-templom
Az egykori zárda és a ma is működő iskola épületei között emelkedik a volt orsolyita templom.
A rend nővéreinek Sopronba való érkezése előtt már megépült egy egyszerű kis templom, amely később egy kis fatornyot kapott. A Szent Keresztről elnevezett kis zárdatemplomban 1773-ban Mária Terézia császárnő is részt vett egy vasárnapi szentmisén.
Az 1800-as évek közepén Széchenyi Emilia grófnő gyűjtést szervezett, hogy egy új templomot építhessenek. A kolostornak sok jótevője volt, így hamar összegyűlt a pénz. Az új romantikus-neogótikus templom Handler Frigyes tervei szerint épült fel Handler Nándor művezetésével. Hild Károly margitbányai kőből faragta a homlokzat gyönyörű kőfaragványait. A Szeplőtelen Fogantatásról nevezett új templomot 1864. augusztus 28-án szentelte fel Simor János, győri püspök. Az 1945. évi bombázás valóságos romhalmazzá változtatta a templomot. A háború utáni ínséges időben két év alatt valósult meg az újjáépítés. A soproni rendház 200 éves jubileumára a templom ismét megnyitotta kapuit. 30 méter magas tornyában három igen értékes, neogótikus díszítésű harang van.
• A Szeplőtelen Boldogasszony nagyharang.
A 600 kg-os harangot 1863-ban öntötte Seltenhofer Frigyes a másik két haranggal együtt. Neogótikus megformálásban három fülke tölti ki a palástját, bennük Szűz Mária, Szent János és Szent József.
• A Szent Angéla harang
300 kg-os, kivitele megegyezik a nagyharangéval. Szt. Angéla, Szt. Ágoston, Szt. Emília képe díszíti.
• A Szent Orsolya kisharang
165 kg-os. Szent Orsolya, Szent Benedek és Szent Ignác alakja díszíti.
Mindhárom harang füles koronás. A harangok átvészelték a világháborúkat. Eltávolításuk csak a torony megbontásával lett volna lehetséges, mert az ablakokon nem fér ki egyik sem. Így maradtak ránk eredeti formájukban.
A szentmisék kezdete előtt negyed órával a középső, kezdéskor pedig mindhárom harang megszólal.
Jelenleg a templom ismét az orsolyita rendé.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/orsolyitak_volt_rendhaza_temploma_es_iskolaja.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Széchenyi tér 3.
Templom neve:Szent Júdás Tádé Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A domonkosokat Batthyány Erzsébet telepítette le 1674-ben Sopronban. A mai templom építését Eisenkölbl Lőrinc vezette, és feltehetően ő is tervezte. A tornyok építését is megkezdték a XVIII. század közepén, de teljesen csak 1775-re készült el a két torony. A homlokzat letisztult, késő barokk stílusú formát mutat, falfülkéiben szentek szobraival, az oromzatot lezáró timpanonon Krisztus alakjával. A templom mennyezetének falfestményeit az 1973-as felújításkor készítette Závory Zoltán szombathelyi festőművész. A templom berendezését egy domonkos barát faragta a XVIII. század közepe táján.
A belső berendezés tárgyai közül különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. Hasonlóan értékesek a padok, a gyóntatószék és a sekrestye szekrényei. Valamennyien XVIII. századi munkák.
http://www.vendegvaro.hu/romai-katolikus-domonkos-templom-szent-judas-tade-sopron

A Domonkos-rendi szerzeteseket 1674-ben Batthány Erzsébet telepítette le Sopronban. A rend 1700 körül vásárolta meg a mai templom és rendház helyén álló két házat. A templomépítés munkálatai 1719-25 között zajlottak Eisenköbl Lőrinc vezetésével.
A barokk homlokzatot szoborfülkék tagolják.
• A kapu felett Mária-szobor, két oldalán Szent Domonkos és Sienai Szent Katalin.
• Feljebb Aquino-i Szent Tamás és Ferrere-i Szent Vince.
• Legfelül Szent Thaddeaus szobra látható.
A templom berendezését egy domonkos-rendi szerzetes faragta 1745 körül. Az eredeti oltárok közül ma már csak a Szent Domonkos és Szent Vince tiszteletére készültek maradtak fenn.
A tornyok 1775-ben készültek. A helyiek gyakran emlegetik Kéttornyú templomként is, mert a többi soproni templom mind egy toronnyal épült. A harangokat egy soproni mester, Köchel György öntötte. A templom mellett álló rendház 1745-50 között épült. Kapuja felett Szent Domonkos szobra köszönti a belépőt.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szechenyi_ter.html
  
Beküldve:2012-02-24 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent György u. 7.
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet. A templom története, elhelyezkedése szorosan összefügg az utca, illetve a belváros kialakulásával.
A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. Ugyanabba a gyilkosságba, mint Gaissel Henrik. Ők ölték meg Büki Jánost, és ezért bűnhődniük kellett. Schmuckenpfennig Jánosnak vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Gaissel adományából a Kecske-templom tornyát emelték, Schmuckenpfennig János pedig azt a telket adományozta templomépítés céljára, ahol ma a Szent György- templom áll.
1393-ban kezdődött meg az építkezés a Schmuckenpfennig által adományozott telken. Az építkezést a Sopronban működő Szent Györgyről elnevezett Nagy Testvérület tagjai is támogatták. A társaság a város patríciusait és papjait fogta egybe, akik jelentős vagyonnal rendelkeztek. A templom öt év alatt felépült.
A templom Szent György utcai homlokzatát a fal síkjából előreugró nyolcszögletű torony díszítette. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves kapu nyílott a gótikus egyhajós csarnoktemplom belsejébe, amelynek nyolc oltára volt.
1674-ben a rekatolizáció Sopront is elérte. Az erőskezű Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta a templomot. A városban 1676-ban dúló tűzvész a Szent György-templomnak sem kegyelmezett. A jezsuiták barokk stílusban megújították, majd 1694-ben újraszentelték. A kurucok ostroma során több ágyúgolyó is eltalálta az épületet. Beszakadt a tető, megrongálódott a főoltár, megsérültek a szószékek. Kijavításuk gyorsan megtörtént. A Szent György utcai homlokzat 1714-re készült el, majd 1720-ban szentelték fel a barokk stílusban átalakított hagymasisakos tornyot.
A jezsuita rend feloszlatása után a templomot az új Szent György káptalan kapta meg. Ekkortól nevezik Dómtemplomnak.
1869-ben a főhomlokzathoz kapcsolódó barokk torony ledőlt az utcára. Az 55 méter magas új tornyot Spach Ferdinánd tervezte, amelyet a templom túloldalán építettek meg. A várfal keleti rondelláján álló karcsú torony teszi a templomot igazán jellegzetessé. Rajta a következő latin felirat olvasható: "Isten dicsőségére épült 1882-ben". Az órapárkányos, gúlasisakkal ellátott torony két harangházzal emelkedik a templom gerince fölé.
A templomnak ma három harangja van, mert a legnagyobbat 1944-ben elrekvirálták.
• A Szent Teréz harang 800 kg-os. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1928-ban. Rajta Szent Teréz domborműve látható a következő felirattal: "Jegyesem, vonj magadhoz egész sereg pici lelket!"
• A Szent Imre tiszteletére szentelt harang 200 kg-os. 1928-ban készült a nagyharanggal együtt. Szent Imre domborműve alatt a következő feliratot olvashatjuk: "Szent Imre herceg, Magyarország éke, védjed fiainkat!"
• A Szent György lélekharang a város legrégebbi harangja. A 80 kg-os harangot 1839-ben öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. Palástján Sárkányölő Szent György lovas ábrázolása látható. Német felirata: "Mich goss Friedrich Seltenhofer in Oedenburg +1839 +". Érdekessége, hogy a harang tárcsával és füles koronával is rendelkezik. Az I. világháború előtt ugyanis a harangokat füles koronával készítették. Emiatt harangozáskor a harang nyelve mindig ugyanazon a helyen koptatta a pártázatot. Az I. világháborút követően tértek át a jól bevált magyar szabadalomra, a tárcsás koronára. Ennek lényege, hogy a felfüggesztés egy tárcsával történik, így a harang időnként elforgatható. Ezért a nyelv nem mindig ugyanazon a helyen koptatja a pártázatot.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_gyorgy_domtemplom.html

  
Beküldve:2012-02-24 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent György u. 7.
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet. A templom története, elhelyezkedése szorosan összefügg az utca, illetve a belváros kialakulásával.
A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. Ugyanabba a gyilkosságba, mint Gaissel Henrik. Ők ölték meg Büki Jánost, és ezért bűnhődniük kellett. Schmuckenpfennig Jánosnak vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Gaissel adományából a Kecske-templom tornyát emelték, Schmuckenpfennig János pedig azt a telket adományozta templomépítés céljára, ahol ma a Szent György- templom áll.
1393-ban kezdődött meg az építkezés a Schmuckenpfennig által adományozott telken. Az építkezést a Sopronban működő Szent Györgyről elnevezett Nagy Testvérület tagjai is támogatták. A társaság a város patríciusait és papjait fogta egybe, akik jelentős vagyonnal rendelkeztek. A templom öt év alatt felépült.
A templom Szent György utcai homlokzatát a fal síkjából előreugró nyolcszögletű torony díszítette. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves kapu nyílott a gótikus egyhajós csarnoktemplom belsejébe, amelynek nyolc oltára volt.
1674-ben a rekatolizáció Sopront is elérte. Az erőskezű Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta a templomot. A városban 1676-ban dúló tűzvész a Szent György-templomnak sem kegyelmezett. A jezsuiták barokk stílusban megújították, majd 1694-ben újraszentelték. A kurucok ostroma során több ágyúgolyó is eltalálta az épületet. Beszakadt a tető, megrongálódott a főoltár, megsérültek a szószékek. Kijavításuk gyorsan megtörtént. A Szent György utcai homlokzat 1714-re készült el, majd 1720-ban szentelték fel a barokk stílusban átalakított hagymasisakos tornyot.
A jezsuita rend feloszlatása után a templomot az új Szent György káptalan kapta meg. Ekkortól nevezik Dómtemplomnak.
1869-ben a főhomlokzathoz kapcsolódó barokk torony ledőlt az utcára. Az 55 méter magas új tornyot Spach Ferdinánd tervezte, amelyet a templom túloldalán építettek meg. A várfal keleti rondelláján álló karcsú torony teszi a templomot igazán jellegzetessé. Rajta a következő latin felirat olvasható: "Isten dicsőségére épült 1882-ben". Az órapárkányos, gúlasisakkal ellátott torony két harangházzal emelkedik a templom gerince fölé.
A templomnak ma három harangja van, mert a legnagyobbat 1944-ben elrekvirálták.
• A Szent Teréz harang 800 kg-os. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1928-ban. Rajta Szent Teréz domborműve látható a következő felirattal: "Jegyesem, vonj magadhoz egész sereg pici lelket!"
• A Szent Imre tiszteletére szentelt harang 200 kg-os. 1928-ban készült a nagyharanggal együtt. Szent Imre domborműve alatt a következő feliratot olvashatjuk: "Szent Imre herceg, Magyarország éke, védjed fiainkat!"
• A Szent György lélekharang a város legrégebbi harangja. A 80 kg-os harangot 1839-ben öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. Palástján Sárkányölő Szent György lovas ábrázolása látható. Német felirata: "Mich goss Friedrich Seltenhofer in Oedenburg +1839 +". Érdekessége, hogy a harang tárcsával és füles koronával is rendelkezik. Az I. világháború előtt ugyanis a harangokat füles koronával készítették. Emiatt harangozáskor a harang nyelve mindig ugyanazon a helyen koptatta a pártázatot. Az I. világháborút követően tértek át a jól bevált magyar szabadalomra, a tárcsás koronára. Ennek lényege, hogy a felfüggesztés egy tárcsával történik, így a harang időnként elforgatható. Ezért a nyelv nem mindig ugyanazon a helyen koptatja a pártázatot.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_gyorgy_domtemplom.html

  
Beküldve:2012-02-24 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent György u. 7.
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet. A templom története, elhelyezkedése szorosan összefügg az utca, illetve a belváros kialakulásával.
A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. Ugyanabba a gyilkosságba, mint Gaissel Henrik. Ők ölték meg Büki Jánost, és ezért bűnhődniük kellett. Schmuckenpfennig Jánosnak vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Gaissel adományából a Kecske-templom tornyát emelték, Schmuckenpfennig János pedig azt a telket adományozta templomépítés céljára, ahol ma a Szent György- templom áll.
1393-ban kezdődött meg az építkezés a Schmuckenpfennig által adományozott telken. Az építkezést a Sopronban működő Szent Györgyről elnevezett Nagy Testvérület tagjai is támogatták. A társaság a város patríciusait és papjait fogta egybe, akik jelentős vagyonnal rendelkeztek. A templom öt év alatt felépült.
A templom Szent György utcai homlokzatát a fal síkjából előreugró nyolcszögletű torony díszítette. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves kapu nyílott a gótikus egyhajós csarnoktemplom belsejébe, amelynek nyolc oltára volt.
1674-ben a rekatolizáció Sopront is elérte. Az erőskezű Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta a templomot. A városban 1676-ban dúló tűzvész a Szent György-templomnak sem kegyelmezett. A jezsuiták barokk stílusban megújították, majd 1694-ben újraszentelték. A kurucok ostroma során több ágyúgolyó is eltalálta az épületet. Beszakadt a tető, megrongálódott a főoltár, megsérültek a szószékek. Kijavításuk gyorsan megtörtént. A Szent György utcai homlokzat 1714-re készült el, majd 1720-ban szentelték fel a barokk stílusban átalakított hagymasisakos tornyot.
A jezsuita rend feloszlatása után a templomot az új Szent György káptalan kapta meg. Ekkortól nevezik Dómtemplomnak.
1869-ben a főhomlokzathoz kapcsolódó barokk torony ledőlt az utcára. Az 55 méter magas új tornyot Spach Ferdinánd tervezte, amelyet a templom túloldalán építettek meg. A várfal keleti rondelláján álló karcsú torony teszi a templomot igazán jellegzetessé. Rajta a következő latin felirat olvasható: "Isten dicsőségére épült 1882-ben". Az órapárkányos, gúlasisakkal ellátott torony két harangházzal emelkedik a templom gerince fölé.
A templomnak ma három harangja van, mert a legnagyobbat 1944-ben elrekvirálták.
• A Szent Teréz harang 800 kg-os. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1928-ban. Rajta Szent Teréz domborműve látható a következő felirattal: "Jegyesem, vonj magadhoz egész sereg pici lelket!"
• A Szent Imre tiszteletére szentelt harang 200 kg-os. 1928-ban készült a nagyharanggal együtt. Szent Imre domborműve alatt a következő feliratot olvashatjuk: "Szent Imre herceg, Magyarország éke, védjed fiainkat!"
• A Szent György lélekharang a város legrégebbi harangja. A 80 kg-os harangot 1839-ben öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. Palástján Sárkányölő Szent György lovas ábrázolása látható. Német felirata: "Mich goss Friedrich Seltenhofer in Oedenburg +1839 +". Érdekessége, hogy a harang tárcsával és füles koronával is rendelkezik. Az I. világháború előtt ugyanis a harangokat füles koronával készítették. Emiatt harangozáskor a harang nyelve mindig ugyanazon a helyen koptatta a pártázatot. Az I. világháborút követően tértek át a jól bevált magyar szabadalomra, a tárcsás koronára. Ennek lényege, hogy a felfüggesztés egy tárcsával történik, így a harang időnként elforgatható. Ezért a nyelv nem mindig ugyanazon a helyen koptatja a pártázatot.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_gyorgy_domtemplom.html

  
Beküldve:2012-02-24 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent György u. 7.
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet. A templom története, elhelyezkedése szorosan összefügg az utca, illetve a belváros kialakulásával.
A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. Ugyanabba a gyilkosságba, mint Gaissel Henrik. Ők ölték meg Büki Jánost, és ezért bűnhődniük kellett. Schmuckenpfennig Jánosnak vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Gaissel adományából a Kecske-templom tornyát emelték, Schmuckenpfennig János pedig azt a telket adományozta templomépítés céljára, ahol ma a Szent György- templom áll.
1393-ban kezdődött meg az építkezés a Schmuckenpfennig által adományozott telken. Az építkezést a Sopronban működő Szent Györgyről elnevezett Nagy Testvérület tagjai is támogatták. A társaság a város patríciusait és papjait fogta egybe, akik jelentős vagyonnal rendelkeztek. A templom öt év alatt felépült.
A templom Szent György utcai homlokzatát a fal síkjából előreugró nyolcszögletű torony díszítette. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves kapu nyílott a gótikus egyhajós csarnoktemplom belsejébe, amelynek nyolc oltára volt.
1674-ben a rekatolizáció Sopront is elérte. Az erőskezű Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta a templomot. A városban 1676-ban dúló tűzvész a Szent György-templomnak sem kegyelmezett. A jezsuiták barokk stílusban megújították, majd 1694-ben újraszentelték. A kurucok ostroma során több ágyúgolyó is eltalálta az épületet. Beszakadt a tető, megrongálódott a főoltár, megsérültek a szószékek. Kijavításuk gyorsan megtörtént. A Szent György utcai homlokzat 1714-re készült el, majd 1720-ban szentelték fel a barokk stílusban átalakított hagymasisakos tornyot.
A jezsuita rend feloszlatása után a templomot az új Szent György káptalan kapta meg. Ekkortól nevezik Dómtemplomnak.
1869-ben a főhomlokzathoz kapcsolódó barokk torony ledőlt az utcára. Az 55 méter magas új tornyot Spach Ferdinánd tervezte, amelyet a templom túloldalán építettek meg. A várfal keleti rondelláján álló karcsú torony teszi a templomot igazán jellegzetessé. Rajta a következő latin felirat olvasható: "Isten dicsőségére épült 1882-ben". Az órapárkányos, gúlasisakkal ellátott torony két harangházzal emelkedik a templom gerince fölé.
A templomnak ma három harangja van, mert a legnagyobbat 1944-ben elrekvirálták.
• A Szent Teréz harang 800 kg-os. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1928-ban. Rajta Szent Teréz domborműve látható a következő felirattal: "Jegyesem, vonj magadhoz egész sereg pici lelket!"
• A Szent Imre tiszteletére szentelt harang 200 kg-os. 1928-ban készült a nagyharanggal együtt. Szent Imre domborműve alatt a következő feliratot olvashatjuk: "Szent Imre herceg, Magyarország éke, védjed fiainkat!"
• A Szent György lélekharang a város legrégebbi harangja. A 80 kg-os harangot 1839-ben öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. Palástján Sárkányölő Szent György lovas ábrázolása látható. Német felirata: "Mich goss Friedrich Seltenhofer in Oedenburg +1839 +". Érdekessége, hogy a harang tárcsával és füles koronával is rendelkezik. Az I. világháború előtt ugyanis a harangokat füles koronával készítették. Emiatt harangozáskor a harang nyelve mindig ugyanazon a helyen koptatta a pártázatot. Az I. világháborút követően tértek át a jól bevált magyar szabadalomra, a tárcsás koronára. Ennek lényege, hogy a felfüggesztés egy tárcsával történik, így a harang időnként elforgatható. Ezért a nyelv nem mindig ugyanazon a helyen koptatja a pártázatot.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_gyorgy_domtemplom.html

  
Beküldve:2012-02-24 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent György u. 7.
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet. A templom története, elhelyezkedése szorosan összefügg az utca, illetve a belváros kialakulásával.
A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. Ugyanabba a gyilkosságba, mint Gaissel Henrik. Ők ölték meg Büki Jánost, és ezért bűnhődniük kellett. Schmuckenpfennig Jánosnak vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Gaissel adományából a Kecske-templom tornyát emelték, Schmuckenpfennig János pedig azt a telket adományozta templomépítés céljára, ahol ma a Szent György- templom áll.
1393-ban kezdődött meg az építkezés a Schmuckenpfennig által adományozott telken. Az építkezést a Sopronban működő Szent Györgyről elnevezett Nagy Testvérület tagjai is támogatták. A társaság a város patríciusait és papjait fogta egybe, akik jelentős vagyonnal rendelkeztek. A templom öt év alatt felépült.
A templom Szent György utcai homlokzatát a fal síkjából előreugró nyolcszögletű torony díszítette. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves kapu nyílott a gótikus egyhajós csarnoktemplom belsejébe, amelynek nyolc oltára volt.
1674-ben a rekatolizáció Sopront is elérte. Az erőskezű Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta a templomot. A városban 1676-ban dúló tűzvész a Szent György-templomnak sem kegyelmezett. A jezsuiták barokk stílusban megújították, majd 1694-ben újraszentelték. A kurucok ostroma során több ágyúgolyó is eltalálta az épületet. Beszakadt a tető, megrongálódott a főoltár, megsérültek a szószékek. Kijavításuk gyorsan megtörtént. A Szent György utcai homlokzat 1714-re készült el, majd 1720-ban szentelték fel a barokk stílusban átalakított hagymasisakos tornyot.
A jezsuita rend feloszlatása után a templomot az új Szent György káptalan kapta meg. Ekkortól nevezik Dómtemplomnak.
1869-ben a főhomlokzathoz kapcsolódó barokk torony ledőlt az utcára. Az 55 méter magas új tornyot Spach Ferdinánd tervezte, amelyet a templom túloldalán építettek meg. A várfal keleti rondelláján álló karcsú torony teszi a templomot igazán jellegzetessé. Rajta a következő latin felirat olvasható: "Isten dicsőségére épült 1882-ben". Az órapárkányos, gúlasisakkal ellátott torony két harangházzal emelkedik a templom gerince fölé.
A templomnak ma három harangja van, mert a legnagyobbat 1944-ben elrekvirálták.
• A Szent Teréz harang 800 kg-os. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1928-ban. Rajta Szent Teréz domborműve látható a következő felirattal: "Jegyesem, vonj magadhoz egész sereg pici lelket!"
• A Szent Imre tiszteletére szentelt harang 200 kg-os. 1928-ban készült a nagyharanggal együtt. Szent Imre domborműve alatt a következő feliratot olvashatjuk: "Szent Imre herceg, Magyarország éke, védjed fiainkat!"
• A Szent György lélekharang a város legrégebbi harangja. A 80 kg-os harangot 1839-ben öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. Palástján Sárkányölő Szent György lovas ábrázolása látható. Német felirata: "Mich goss Friedrich Seltenhofer in Oedenburg +1839 +". Érdekessége, hogy a harang tárcsával és füles koronával is rendelkezik. Az I. világháború előtt ugyanis a harangokat füles koronával készítették. Emiatt harangozáskor a harang nyelve mindig ugyanazon a helyen koptatta a pártázatot. Az I. világháborút követően tértek át a jól bevált magyar szabadalomra, a tárcsás koronára. Ennek lényege, hogy a felfüggesztés egy tárcsával történik, így a harang időnként elforgatható. Ezért a nyelv nem mindig ugyanazon a helyen koptatja a pártázatot.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_gyorgy_domtemplom.html

  
Beküldve:2012-02-24 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent György u. 7.
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet. A templom története, elhelyezkedése szorosan összefügg az utca, illetve a belváros kialakulásával.
A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. Ugyanabba a gyilkosságba, mint Gaissel Henrik. Ők ölték meg Büki Jánost, és ezért bűnhődniük kellett. Schmuckenpfennig Jánosnak vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Gaissel adományából a Kecske-templom tornyát emelték, Schmuckenpfennig János pedig azt a telket adományozta templomépítés céljára, ahol ma a Szent György- templom áll.
1393-ban kezdődött meg az építkezés a Schmuckenpfennig által adományozott telken. Az építkezést a Sopronban működő Szent Györgyről elnevezett Nagy Testvérület tagjai is támogatták. A társaság a város patríciusait és papjait fogta egybe, akik jelentős vagyonnal rendelkeztek. A templom öt év alatt felépült.
A templom Szent György utcai homlokzatát a fal síkjából előreugró nyolcszögletű torony díszítette. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves kapu nyílott a gótikus egyhajós csarnoktemplom belsejébe, amelynek nyolc oltára volt.
1674-ben a rekatolizáció Sopront is elérte. Az erőskezű Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta a templomot. A városban 1676-ban dúló tűzvész a Szent György-templomnak sem kegyelmezett. A jezsuiták barokk stílusban megújították, majd 1694-ben újraszentelték. A kurucok ostroma során több ágyúgolyó is eltalálta az épületet. Beszakadt a tető, megrongálódott a főoltár, megsérültek a szószékek. Kijavításuk gyorsan megtörtént. A Szent György utcai homlokzat 1714-re készült el, majd 1720-ban szentelték fel a barokk stílusban átalakított hagymasisakos tornyot.
A jezsuita rend feloszlatása után a templomot az új Szent György káptalan kapta meg. Ekkortól nevezik Dómtemplomnak.
1869-ben a főhomlokzathoz kapcsolódó barokk torony ledőlt az utcára. Az 55 méter magas új tornyot Spach Ferdinánd tervezte, amelyet a templom túloldalán építettek meg. A várfal keleti rondelláján álló karcsú torony teszi a templomot igazán jellegzetessé. Rajta a következő latin felirat olvasható: "Isten dicsőségére épült 1882-ben". Az órapárkányos, gúlasisakkal ellátott torony két harangházzal emelkedik a templom gerince fölé.
A templomnak ma három harangja van, mert a legnagyobbat 1944-ben elrekvirálták.
• A Szent Teréz harang 800 kg-os. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1928-ban. Rajta Szent Teréz domborműve látható a következő felirattal: "Jegyesem, vonj magadhoz egész sereg pici lelket!"
• A Szent Imre tiszteletére szentelt harang 200 kg-os. 1928-ban készült a nagyharanggal együtt. Szent Imre domborműve alatt a következő feliratot olvashatjuk: "Szent Imre herceg, Magyarország éke, védjed fiainkat!"
• A Szent György lélekharang a város legrégebbi harangja. A 80 kg-os harangot 1839-ben öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. Palástján Sárkányölő Szent György lovas ábrázolása látható. Német felirata: "Mich goss Friedrich Seltenhofer in Oedenburg +1839 +". Érdekessége, hogy a harang tárcsával és füles koronával is rendelkezik. Az I. világháború előtt ugyanis a harangokat füles koronával készítették. Emiatt harangozáskor a harang nyelve mindig ugyanazon a helyen koptatta a pártázatot. Az I. világháborút követően tértek át a jól bevált magyar szabadalomra, a tárcsás koronára. Ennek lényege, hogy a felfüggesztés egy tárcsával történik, így a harang időnként elforgatható. Ezért a nyelv nem mindig ugyanazon a helyen koptatja a pártázatot.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_gyorgy_domtemplom.html

  
Beküldve:2012-02-24 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent György u. 7.
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet. A templom története, elhelyezkedése szorosan összefügg az utca, illetve a belváros kialakulásával.
A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. Ugyanabba a gyilkosságba, mint Gaissel Henrik. Ők ölték meg Büki Jánost, és ezért bűnhődniük kellett. Schmuckenpfennig Jánosnak vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Gaissel adományából a Kecske-templom tornyát emelték, Schmuckenpfennig János pedig azt a telket adományozta templomépítés céljára, ahol ma a Szent György- templom áll.
1393-ban kezdődött meg az építkezés a Schmuckenpfennig által adományozott telken. Az építkezést a Sopronban működő Szent Györgyről elnevezett Nagy Testvérület tagjai is támogatták. A társaság a város patríciusait és papjait fogta egybe, akik jelentős vagyonnal rendelkeztek. A templom öt év alatt felépült.
A templom Szent György utcai homlokzatát a fal síkjából előreugró nyolcszögletű torony díszítette. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves kapu nyílott a gótikus egyhajós csarnoktemplom belsejébe, amelynek nyolc oltára volt.
1674-ben a rekatolizáció Sopront is elérte. Az erőskezű Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta a templomot. A városban 1676-ban dúló tűzvész a Szent György-templomnak sem kegyelmezett. A jezsuiták barokk stílusban megújították, majd 1694-ben újraszentelték. A kurucok ostroma során több ágyúgolyó is eltalálta az épületet. Beszakadt a tető, megrongálódott a főoltár, megsérültek a szószékek. Kijavításuk gyorsan megtörtént. A Szent György utcai homlokzat 1714-re készült el, majd 1720-ban szentelték fel a barokk stílusban átalakított hagymasisakos tornyot.
A jezsuita rend feloszlatása után a templomot az új Szent György káptalan kapta meg. Ekkortól nevezik Dómtemplomnak.
1869-ben a főhomlokzathoz kapcsolódó barokk torony ledőlt az utcára. Az 55 méter magas új tornyot Spach Ferdinánd tervezte, amelyet a templom túloldalán építettek meg. A várfal keleti rondelláján álló karcsú torony teszi a templomot igazán jellegzetessé. Rajta a következő latin felirat olvasható: "Isten dicsőségére épült 1882-ben". Az órapárkányos, gúlasisakkal ellátott torony két harangházzal emelkedik a templom gerince fölé.
A templomnak ma három harangja van, mert a legnagyobbat 1944-ben elrekvirálták.
• A Szent Teréz harang 800 kg-os. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1928-ban. Rajta Szent Teréz domborműve látható a következő felirattal: "Jegyesem, vonj magadhoz egész sereg pici lelket!"
• A Szent Imre tiszteletére szentelt harang 200 kg-os. 1928-ban készült a nagyharanggal együtt. Szent Imre domborműve alatt a következő feliratot olvashatjuk: "Szent Imre herceg, Magyarország éke, védjed fiainkat!"
• A Szent György lélekharang a város legrégebbi harangja. A 80 kg-os harangot 1839-ben öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. Palástján Sárkányölő Szent György lovas ábrázolása látható. Német felirata: "Mich goss Friedrich Seltenhofer in Oedenburg +1839 +". Érdekessége, hogy a harang tárcsával és füles koronával is rendelkezik. Az I. világháború előtt ugyanis a harangokat füles koronával készítették. Emiatt harangozáskor a harang nyelve mindig ugyanazon a helyen koptatta a pártázatot. Az I. világháborút követően tértek át a jól bevált magyar szabadalomra, a tárcsás koronára. Ennek lényege, hogy a felfüggesztés egy tárcsával történik, így a harang időnként elforgatható. Ezért a nyelv nem mindig ugyanazon a helyen koptatja a pártázatot.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_gyorgy_domtemplom.html

  
Beküldve:2012-02-24 07:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent György u. 7.
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet. A templom története, elhelyezkedése szorosan összefügg az utca, illetve a belváros kialakulásával.
A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. Ugyanabba a gyilkosságba, mint Gaissel Henrik. Ők ölték meg Büki Jánost, és ezért bűnhődniük kellett. Schmuckenpfennig Jánosnak vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Gaissel adományából a Kecske-templom tornyát emelték, Schmuckenpfennig János pedig azt a telket adományozta templomépítés céljára, ahol ma a Szent György- templom áll.
1393-ban kezdődött meg az építkezés a Schmuckenpfennig által adományozott telken. Az építkezést a Sopronban működő Szent Györgyről elnevezett Nagy Testvérület tagjai is támogatták. A társaság a város patríciusait és papjait fogta egybe, akik jelentős vagyonnal rendelkeztek. A templom öt év alatt felépült.
A templom Szent György utcai homlokzatát a fal síkjából előreugró nyolcszögletű torony díszítette. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves kapu nyílott a gótikus egyhajós csarnoktemplom belsejébe, amelynek nyolc oltára volt.
1674-ben a rekatolizáció Sopront is elérte. Az erőskezű Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta a templomot. A városban 1676-ban dúló tűzvész a Szent György-templomnak sem kegyelmezett. A jezsuiták barokk stílusban megújították, majd 1694-ben újraszentelték. A kurucok ostroma során több ágyúgolyó is eltalálta az épületet. Beszakadt a tető, megrongálódott a főoltár, megsérültek a szószékek. Kijavításuk gyorsan megtörtént. A Szent György utcai homlokzat 1714-re készült el, majd 1720-ban szentelték fel a barokk stílusban átalakított hagymasisakos tornyot.
A jezsuita rend feloszlatása után a templomot az új Szent György káptalan kapta meg. Ekkortól nevezik Dómtemplomnak.
1869-ben a főhomlokzathoz kapcsolódó barokk torony ledőlt az utcára. Az 55 méter magas új tornyot Spach Ferdinánd tervezte, amelyet a templom túloldalán építettek meg. A várfal keleti rondelláján álló karcsú torony teszi a templomot igazán jellegzetessé. Rajta a következő latin felirat olvasható: "Isten dicsőségére épült 1882-ben". Az órapárkányos, gúlasisakkal ellátott torony két harangházzal emelkedik a templom gerince fölé.
A templomnak ma három harangja van, mert a legnagyobbat 1944-ben elrekvirálták.
• A Szent Teréz harang 800 kg-os. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1928-ban. Rajta Szent Teréz domborműve látható a következő felirattal: "Jegyesem, vonj magadhoz egész sereg pici lelket!"
• A Szent Imre tiszteletére szentelt harang 200 kg-os. 1928-ban készült a nagyharanggal együtt. Szent Imre domborműve alatt a következő feliratot olvashatjuk: "Szent Imre herceg, Magyarország éke, védjed fiainkat!"
• A Szent György lélekharang a város legrégebbi harangja. A 80 kg-os harangot 1839-ben öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. Palástján Sárkányölő Szent György lovas ábrázolása látható. Német felirata: "Mich goss Friedrich Seltenhofer in Oedenburg +1839 +". Érdekessége, hogy a harang tárcsával és füles koronával is rendelkezik. Az I. világháború előtt ugyanis a harangokat füles koronával készítették. Emiatt harangozáskor a harang nyelve mindig ugyanazon a helyen koptatta a pártázatot. Az I. világháborút követően tértek át a jól bevált magyar szabadalomra, a tárcsás koronára. Ennek lényege, hogy a felfüggesztés egy tárcsával történik, így a harang időnként elforgatható. Ezért a nyelv nem mindig ugyanazon a helyen koptatja a pártázatot.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_gyorgy_domtemplom.html

  
Beküldve:2012-02-24 07:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent György u. 7.
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet. A templom története, elhelyezkedése szorosan összefügg az utca, illetve a belváros kialakulásával.
A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. Ugyanabba a gyilkosságba, mint Gaissel Henrik. Ők ölték meg Büki Jánost, és ezért bűnhődniük kellett. Schmuckenpfennig Jánosnak vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Gaissel adományából a Kecske-templom tornyát emelték, Schmuckenpfennig János pedig azt a telket adományozta templomépítés céljára, ahol ma a Szent György- templom áll.
1393-ban kezdődött meg az építkezés a Schmuckenpfennig által adományozott telken. Az építkezést a Sopronban működő Szent Györgyről elnevezett Nagy Testvérület tagjai is támogatták. A társaság a város patríciusait és papjait fogta egybe, akik jelentős vagyonnal rendelkeztek. A templom öt év alatt felépült.
A templom Szent György utcai homlokzatát a fal síkjából előreugró nyolcszögletű torony díszítette. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves kapu nyílott a gótikus egyhajós csarnoktemplom belsejébe, amelynek nyolc oltára volt.
1674-ben a rekatolizáció Sopront is elérte. Az erőskezű Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta a templomot. A városban 1676-ban dúló tűzvész a Szent György-templomnak sem kegyelmezett. A jezsuiták barokk stílusban megújították, majd 1694-ben újraszentelték. A kurucok ostroma során több ágyúgolyó is eltalálta az épületet. Beszakadt a tető, megrongálódott a főoltár, megsérültek a szószékek. Kijavításuk gyorsan megtörtént. A Szent György utcai homlokzat 1714-re készült el, majd 1720-ban szentelték fel a barokk stílusban átalakított hagymasisakos tornyot.
A jezsuita rend feloszlatása után a templomot az új Szent György káptalan kapta meg. Ekkortól nevezik Dómtemplomnak.
1869-ben a főhomlokzathoz kapcsolódó barokk torony ledőlt az utcára. Az 55 méter magas új tornyot Spach Ferdinánd tervezte, amelyet a templom túloldalán építettek meg. A várfal keleti rondelláján álló karcsú torony teszi a templomot igazán jellegzetessé. Rajta a következő latin felirat olvasható: "Isten dicsőségére épült 1882-ben". Az órapárkányos, gúlasisakkal ellátott torony két harangházzal emelkedik a templom gerince fölé.
A templomnak ma három harangja van, mert a legnagyobbat 1944-ben elrekvirálták.
• A Szent Teréz harang 800 kg-os. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1928-ban. Rajta Szent Teréz domborműve látható a következő felirattal: "Jegyesem, vonj magadhoz egész sereg pici lelket!"
• A Szent Imre tiszteletére szentelt harang 200 kg-os. 1928-ban készült a nagyharanggal együtt. Szent Imre domborműve alatt a következő feliratot olvashatjuk: "Szent Imre herceg, Magyarország éke, védjed fiainkat!"
• A Szent György lélekharang a város legrégebbi harangja. A 80 kg-os harangot 1839-ben öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. Palástján Sárkányölő Szent György lovas ábrázolása látható. Német felirata: "Mich goss Friedrich Seltenhofer in Oedenburg +1839 +". Érdekessége, hogy a harang tárcsával és füles koronával is rendelkezik. Az I. világháború előtt ugyanis a harangokat füles koronával készítették. Emiatt harangozáskor a harang nyelve mindig ugyanazon a helyen koptatta a pártázatot. Az I. világháborút követően tértek át a jól bevált magyar szabadalomra, a tárcsás koronára. Ennek lényege, hogy a felfüggesztés egy tárcsával történik, így a harang időnként elforgatható. Ezért a nyelv nem mindig ugyanazon a helyen koptatja a pártázatot.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_gyorgy_domtemplom.html

  
Beküldve:2012-02-24 07:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent György u. 7.
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sopron egyik legrejtettebb temploma a Szent György utcában, a mai utcavonaltól kissé beljebb, kétemeletes házak között található. Mivel homlokzati tornya nincs, az utca vonala pedig ívesen fordul, a városban először járó szinte csak a templomhoz érve fedezheti fel az épületet. A templom története, elhelyezkedése szorosan összefügg az utca, illetve a belváros kialakulásával.
A középkori történet szerint Schmuckenpfennig János soproni polgár gyilkosságba keveredett. Ugyanabba a gyilkosságba, mint Gaissel Henrik. Ők ölték meg Büki Jánost, és ezért bűnhődniük kellett. Schmuckenpfennig Jánosnak vezeklésül Rómába kellett volna zarándokolnia, azonban IX. Bonifác pápa engedélyt adott arra, hogy a büntetést adományként rója le. Gaissel adományából a Kecske-templom tornyát emelték, Schmuckenpfennig János pedig azt a telket adományozta templomépítés céljára, ahol ma a Szent György- templom áll.
1393-ban kezdődött meg az építkezés a Schmuckenpfennig által adományozott telken. Az építkezést a Sopronban működő Szent Györgyről elnevezett Nagy Testvérület tagjai is támogatták. A társaság a város patríciusait és papjait fogta egybe, akik jelentős vagyonnal rendelkeztek. A templom öt év alatt felépült.
A templom Szent György utcai homlokzatát a fal síkjából előreugró nyolcszögletű torony díszítette. A torony két oldalán egy-egy csúcsíves kapu nyílott a gótikus egyhajós csarnoktemplom belsejébe, amelynek nyolc oltára volt.
1674-ben a rekatolizáció Sopront is elérte. Az erőskezű Kollonich Lipót győri püspök a jezsuitáknak adta a templomot. A városban 1676-ban dúló tűzvész a Szent György-templomnak sem kegyelmezett. A jezsuiták barokk stílusban megújították, majd 1694-ben újraszentelték. A kurucok ostroma során több ágyúgolyó is eltalálta az épületet. Beszakadt a tető, megrongálódott a főoltár, megsérültek a szószékek. Kijavításuk gyorsan megtörtént. A Szent György utcai homlokzat 1714-re készült el, majd 1720-ban szentelték fel a barokk stílusban átalakított hagymasisakos tornyot.
A jezsuita rend feloszlatása után a templomot az új Szent György káptalan kapta meg. Ekkortól nevezik Dómtemplomnak.
1869-ben a főhomlokzathoz kapcsolódó barokk torony ledőlt az utcára. Az 55 méter magas új tornyot Spach Ferdinánd tervezte, amelyet a templom túloldalán építettek meg. A várfal keleti rondelláján álló karcsú torony teszi a templomot igazán jellegzetessé. Rajta a következő latin felirat olvasható: "Isten dicsőségére épült 1882-ben". Az órapárkányos, gúlasisakkal ellátott torony két harangházzal emelkedik a templom gerince fölé.
A templomnak ma három harangja van, mert a legnagyobbat 1944-ben elrekvirálták.
• A Szent Teréz harang 800 kg-os. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1928-ban. Rajta Szent Teréz domborműve látható a következő felirattal: "Jegyesem, vonj magadhoz egész sereg pici lelket!"
• A Szent Imre tiszteletére szentelt harang 200 kg-os. 1928-ban készült a nagyharanggal együtt. Szent Imre domborműve alatt a következő feliratot olvashatjuk: "Szent Imre herceg, Magyarország éke, védjed fiainkat!"
• A Szent György lélekharang a város legrégebbi harangja. A 80 kg-os harangot 1839-ben öntötte Seltenhofer Frigyes Sopronban. Palástján Sárkányölő Szent György lovas ábrázolása látható. Német felirata: "Mich goss Friedrich Seltenhofer in Oedenburg +1839 +". Érdekessége, hogy a harang tárcsával és füles koronával is rendelkezik. Az I. világháború előtt ugyanis a harangokat füles koronával készítették. Emiatt harangozáskor a harang nyelve mindig ugyanazon a helyen koptatta a pártázatot. Az I. világháborút követően tértek át a jól bevált magyar szabadalomra, a tárcsás koronára. Ennek lényege, hogy a felfüggesztés egy tárcsával történik, így a harang időnként elforgatható. Ezért a nyelv nem mindig ugyanazon a helyen koptatja a pártázatot.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_gyorgy_domtemplom.html

  
Beküldve:2012-02-24 07:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent Mihály u.
Templom neve:Szent Mihály főangyal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város legmagasabb pontján áll Sopron ősi plébániatemploma, a Szent Mihály-templom. Első formájában még a tatárjárás előtt épült. Egyes kutatók feltevése szerint a helyén egykor a keresztény avarok temploma állhatott.
A mai épületet a 13. század elején kezdték építeni román stílusban. A templom első említése 1278-ban történt. Az épületet a 14. században továbbalakították, majd a 15. században fejezték be az építését. A hosszan elhúzódó építkezés során gótikussá formálódott.
Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. Ebben az időben húsz oltára lehetett (céholtárok). Ezen oltároknak felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták a templomból és elégették. A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. A ma is meglévő neogótikus berendezést idős Storno Ferenc tervei alapján készítették.
A Szent Mihály-templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása. Imponáló méreteivel uralja az előtte levő kis szőlősgazda házakból álló városnegyedet.
1534-ben, amikor a török veszély közel került a városhoz, a soproniak a templomot le akarták rombolni. Attól tartottak, hogy tornyából az ellenség be tud lőni a várba. A lerombolástól a templom két papjának határozott fellépése mentette meg.
1567-1584-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. Bocskai hajdúserege 1605-ben a templomot feldúlta. 1606-1674-ig az evangélikusoké lett. 1674-től ismét a katolikusok plébániatemploma.
Az 1676-os óriási tűzvész megkímélte az épületet, de 1728-ban a tetőzet leégett. A helyreállítás után barokk berendezést kapott. Az 1860-as években megindult a templom restaurálása, amelyet a Storno család végzett. A barokk berendezési tárgyakat reneszánsz berendezésre cserélték ki.
A templom nyugati homlokzatának közepén emelkedik a 48 méter magas torony, amelyet többször átépítettek. Kövei a burgenlandi Szentmargitbányáról származnak. A négyszögletes alsó része, valamint a nyolcszögletes második és harmadik emelete a 13. században készült. Negyedik emeletét a nagy kőrácsos ablakok szinte nyitottá teszik. E fölött kőerkély fut körbe, ebből nő ki a nyolcszögletű kősisak.
A torony alatt nyíló főbejárat vezet a templom belsejébe. A térhatás nagyszerű. A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A nemes gótika lenyűgözi a látogatót. Figyelemre méltóak a bordavégződéseknél kifaragott fejek, szinte arcképszerűek. Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata, amely 1482-ben készült. A bordák végződéseinél levő címerpajzsok festményei Storno Ferenc munkái. Egyedülálló a kincstár régi, gótikus, mázas csempéjű padlózata. Ilyen nagyságú összefüggő kerámiapadló egyedül itt található Magyarországon.
A templom berendezésében csak egy eredeti középkori darab van: egy kis színezett fa Madonna szobor. Ez a műalkotás az 1460-as évekből származhat. Amikor a templom az evangélikusoké lett, a szobor a padlásra került. 1674-ben, a soproni templomok rekatolizálásakor a szobrot a bécsi Pázmáneumba vitték. 1865-ben került vissza régi helyére Simor János győri püspök közbenjárásának eredményeképpen.
A templom berendezése romantikus, illetve neogótikus. Kincstára szép ezüst kelyheket, misekancsókat, és egyéb ötvösmunkákat őriz a 16-18. századból.
A templom orgonáját 1944-ben a Riegler orgonagyár készítette, Papp Kálmán városplébános megbízásából.
1946. június 16-án ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Mindszenty József bíboros hercegprímás az akkori városplébánost, Papp Kálmánt.
A templom körül a korai középkor óta kerítéssel körülvett temető volt. Az erődítés-jelleg miatt a temető területét nem lehetett növelni, ezért a régi sírhelyeket kellett újra felhasználni. A középkorban a mészárosok kápolnát építettek a templom körüli temetőbe, amelyet Szent Jakabról neveztek el. Ennek kriptájában gyűjtötték össze a régebbi sírokban lelt csontokat, hogy továbbra is szentelt helyen nyugodjanak. A 13. században épített kápolnát ezért nevezik csontháznak, vagy ossariumnak. A Szent Jakab-kápolna a román és gótikus stílus közötti átmenet jelentős példája Magyarországon. Ez a kápolna Sopron egyik legrégebbi középkori épülete.
• Egy ideig az evangélikusok használták a 17. században.
• Később elvesztette jelentőségét és lőszerraktárként szolgált.
• A város 1748-ban rendbe hozatta.
• A 19. században templomi felszereléseket raktároztak benne.
• 1866-ban ifjú Storno Ferenc és Storno Kálmán restaurálták.
A kápolna egyetlen nyolcszög alaprajzú hajóból áll. A hajót magas sátortető fedi. A Szent Mihály-templom felé fordulva nyílik csúcsíves kapuja, amelyhez lépcső vezet. Ívmezejében román kori dombormű látható: két sárkány fogja közre az életfát. Felette a kápolna jótevőinek emléktáblája.
A szentélyrészen három kis ablak nyílik, a hajón egy nagyobb. Emellett van a kör alaprajzú kripta - a tulajdonképpeni csontház - ajtaja. Ezen azonban nem lehet átmenni, mert a lépcsők abbamaradnak. A csontokat csak ledobták. A mély kripta kupolaszerű boltozatát nyolc hevederív tartja. A kápolna falait a középkorban festmények borították. Storno a restauráláskor megtalálta a maradványaikat. Ma az ő általa készített freskók díszítik a falat.
A templomkertben áll az ifjú Storno Ferenc tervei alapján 1892-ben készített neogótikus keresztút. A domborműveket Hild Károly soproni kőfaragó készítette. A kőfaragó a Stornoékkal való szoros együttműködés folytán a középkor művészete felé hajlott. Nagyobb műve a Szent Mihály-templom szószéke.
A templom udvarában megmaradt néhány régi síremlék:
• Maltzam Joachim síremléke akantuszleveles, gyümölcsfüzéres keretezéssel készült 1664-ben.
• A Voss házaspár síremléke 1768-ból szobrokkal és domborművekkel díszített rokokó keretben készült.
A régi Szent Mihály-temető vagy ótemető a templom udvarán kívül fekszik. 1780-ban jelölte ki a város ezt a területet a templom körüli túlzsúfolt temető helyett. Részben az egykori külső városfal ma is álló részei határolják. A műemlék jellegű temetőben szép 18-19. századi síremlékek láthatók.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_mihaly-templom.html
  
Beküldve:2012-02-27 07:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent Mihály u.
Templom neve:Szent Mihály főangyal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város legmagasabb pontján áll Sopron ősi plébániatemploma, a Szent Mihály-templom. Első formájában még a tatárjárás előtt épült. Egyes kutatók feltevése szerint a helyén egykor a keresztény avarok temploma állhatott.
A mai épületet a 13. század elején kezdték építeni román stílusban. A templom első említése 1278-ban történt. Az épületet a 14. században továbbalakították, majd a 15. században fejezték be az építését. A hosszan elhúzódó építkezés során gótikussá formálódott.
Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. Ebben az időben húsz oltára lehetett (céholtárok). Ezen oltároknak felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták a templomból és elégették. A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. A ma is meglévő neogótikus berendezést idős Storno Ferenc tervei alapján készítették.
A Szent Mihály-templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása. Imponáló méreteivel uralja az előtte levő kis szőlősgazda házakból álló városnegyedet.
1534-ben, amikor a török veszély közel került a városhoz, a soproniak a templomot le akarták rombolni. Attól tartottak, hogy tornyából az ellenség be tud lőni a várba. A lerombolástól a templom két papjának határozott fellépése mentette meg.
1567-1584-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. Bocskai hajdúserege 1605-ben a templomot feldúlta. 1606-1674-ig az evangélikusoké lett. 1674-től ismét a katolikusok plébániatemploma.
Az 1676-os óriási tűzvész megkímélte az épületet, de 1728-ban a tetőzet leégett. A helyreállítás után barokk berendezést kapott. Az 1860-as években megindult a templom restaurálása, amelyet a Storno család végzett. A barokk berendezési tárgyakat reneszánsz berendezésre cserélték ki.
A templom nyugati homlokzatának közepén emelkedik a 48 méter magas torony, amelyet többször átépítettek. Kövei a burgenlandi Szentmargitbányáról származnak. A négyszögletes alsó része, valamint a nyolcszögletes második és harmadik emelete a 13. században készült. Negyedik emeletét a nagy kőrácsos ablakok szinte nyitottá teszik. E fölött kőerkély fut körbe, ebből nő ki a nyolcszögletű kősisak.
A torony alatt nyíló főbejárat vezet a templom belsejébe. A térhatás nagyszerű. A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A nemes gótika lenyűgözi a látogatót. Figyelemre méltóak a bordavégződéseknél kifaragott fejek, szinte arcképszerűek. Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata, amely 1482-ben készült. A bordák végződéseinél levő címerpajzsok festményei Storno Ferenc munkái. Egyedülálló a kincstár régi, gótikus, mázas csempéjű padlózata. Ilyen nagyságú összefüggő kerámiapadló egyedül itt található Magyarországon.
A templom berendezésében csak egy eredeti középkori darab van: egy kis színezett fa Madonna szobor. Ez a műalkotás az 1460-as évekből származhat. Amikor a templom az evangélikusoké lett, a szobor a padlásra került. 1674-ben, a soproni templomok rekatolizálásakor a szobrot a bécsi Pázmáneumba vitték. 1865-ben került vissza régi helyére Simor János győri püspök közbenjárásának eredményeképpen.
A templom berendezése romantikus, illetve neogótikus. Kincstára szép ezüst kelyheket, misekancsókat, és egyéb ötvösmunkákat őriz a 16-18. századból.
A templom orgonáját 1944-ben a Riegler orgonagyár készítette, Papp Kálmán városplébános megbízásából.
1946. június 16-án ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Mindszenty József bíboros hercegprímás az akkori városplébánost, Papp Kálmánt.
A templom körül a korai középkor óta kerítéssel körülvett temető volt. Az erődítés-jelleg miatt a temető területét nem lehetett növelni, ezért a régi sírhelyeket kellett újra felhasználni. A középkorban a mészárosok kápolnát építettek a templom körüli temetőbe, amelyet Szent Jakabról neveztek el. Ennek kriptájában gyűjtötték össze a régebbi sírokban lelt csontokat, hogy továbbra is szentelt helyen nyugodjanak. A 13. században épített kápolnát ezért nevezik csontháznak, vagy ossariumnak. A Szent Jakab-kápolna a román és gótikus stílus közötti átmenet jelentős példája Magyarországon. Ez a kápolna Sopron egyik legrégebbi középkori épülete.
• Egy ideig az evangélikusok használták a 17. században.
• Később elvesztette jelentőségét és lőszerraktárként szolgált.
• A város 1748-ban rendbe hozatta.
• A 19. században templomi felszereléseket raktároztak benne.
• 1866-ban ifjú Storno Ferenc és Storno Kálmán restaurálták.
A kápolna egyetlen nyolcszög alaprajzú hajóból áll. A hajót magas sátortető fedi. A Szent Mihály-templom felé fordulva nyílik csúcsíves kapuja, amelyhez lépcső vezet. Ívmezejében román kori dombormű látható: két sárkány fogja közre az életfát. Felette a kápolna jótevőinek emléktáblája.
A szentélyrészen három kis ablak nyílik, a hajón egy nagyobb. Emellett van a kör alaprajzú kripta - a tulajdonképpeni csontház - ajtaja. Ezen azonban nem lehet átmenni, mert a lépcsők abbamaradnak. A csontokat csak ledobták. A mély kripta kupolaszerű boltozatát nyolc hevederív tartja. A kápolna falait a középkorban festmények borították. Storno a restauráláskor megtalálta a maradványaikat. Ma az ő általa készített freskók díszítik a falat.
A templomkertben áll az ifjú Storno Ferenc tervei alapján 1892-ben készített neogótikus keresztút. A domborműveket Hild Károly soproni kőfaragó készítette. A kőfaragó a Stornoékkal való szoros együttműködés folytán a középkor művészete felé hajlott. Nagyobb műve a Szent Mihály-templom szószéke.
A templom udvarában megmaradt néhány régi síremlék:
• Maltzam Joachim síremléke akantuszleveles, gyümölcsfüzéres keretezéssel készült 1664-ben.
• A Voss házaspár síremléke 1768-ból szobrokkal és domborművekkel díszített rokokó keretben készült.
A régi Szent Mihály-temető vagy ótemető a templom udvarán kívül fekszik. 1780-ban jelölte ki a város ezt a területet a templom körüli túlzsúfolt temető helyett. Részben az egykori külső városfal ma is álló részei határolják. A műemlék jellegű temetőben szép 18-19. századi síremlékek láthatók.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_mihaly-templom.html
  
Beküldve:2012-02-27 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent Mihály u.
Templom neve:Szent Mihály főangyal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város legmagasabb pontján áll Sopron ősi plébániatemploma, a Szent Mihály-templom. Első formájában még a tatárjárás előtt épült. Egyes kutatók feltevése szerint a helyén egykor a keresztény avarok temploma állhatott.
A mai épületet a 13. század elején kezdték építeni román stílusban. A templom első említése 1278-ban történt. Az épületet a 14. században továbbalakították, majd a 15. században fejezték be az építését. A hosszan elhúzódó építkezés során gótikussá formálódott.
Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. Ebben az időben húsz oltára lehetett (céholtárok). Ezen oltároknak felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták a templomból és elégették. A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. A ma is meglévő neogótikus berendezést idős Storno Ferenc tervei alapján készítették.
A Szent Mihály-templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása. Imponáló méreteivel uralja az előtte levő kis szőlősgazda házakból álló városnegyedet.
1534-ben, amikor a török veszély közel került a városhoz, a soproniak a templomot le akarták rombolni. Attól tartottak, hogy tornyából az ellenség be tud lőni a várba. A lerombolástól a templom két papjának határozott fellépése mentette meg.
1567-1584-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. Bocskai hajdúserege 1605-ben a templomot feldúlta. 1606-1674-ig az evangélikusoké lett. 1674-től ismét a katolikusok plébániatemploma.
Az 1676-os óriási tűzvész megkímélte az épületet, de 1728-ban a tetőzet leégett. A helyreállítás után barokk berendezést kapott. Az 1860-as években megindult a templom restaurálása, amelyet a Storno család végzett. A barokk berendezési tárgyakat reneszánsz berendezésre cserélték ki.
A templom nyugati homlokzatának közepén emelkedik a 48 méter magas torony, amelyet többször átépítettek. Kövei a burgenlandi Szentmargitbányáról származnak. A négyszögletes alsó része, valamint a nyolcszögletes második és harmadik emelete a 13. században készült. Negyedik emeletét a nagy kőrácsos ablakok szinte nyitottá teszik. E fölött kőerkély fut körbe, ebből nő ki a nyolcszögletű kősisak.
A torony alatt nyíló főbejárat vezet a templom belsejébe. A térhatás nagyszerű. A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A nemes gótika lenyűgözi a látogatót. Figyelemre méltóak a bordavégződéseknél kifaragott fejek, szinte arcképszerűek. Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata, amely 1482-ben készült. A bordák végződéseinél levő címerpajzsok festményei Storno Ferenc munkái. Egyedülálló a kincstár régi, gótikus, mázas csempéjű padlózata. Ilyen nagyságú összefüggő kerámiapadló egyedül itt található Magyarországon.
A templom berendezésében csak egy eredeti középkori darab van: egy kis színezett fa Madonna szobor. Ez a műalkotás az 1460-as évekből származhat. Amikor a templom az evangélikusoké lett, a szobor a padlásra került. 1674-ben, a soproni templomok rekatolizálásakor a szobrot a bécsi Pázmáneumba vitték. 1865-ben került vissza régi helyére Simor János győri püspök közbenjárásának eredményeképpen.
A templom berendezése romantikus, illetve neogótikus. Kincstára szép ezüst kelyheket, misekancsókat, és egyéb ötvösmunkákat őriz a 16-18. századból.
A templom orgonáját 1944-ben a Riegler orgonagyár készítette, Papp Kálmán városplébános megbízásából.
1946. június 16-án ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Mindszenty József bíboros hercegprímás az akkori városplébánost, Papp Kálmánt.
A templom körül a korai középkor óta kerítéssel körülvett temető volt. Az erődítés-jelleg miatt a temető területét nem lehetett növelni, ezért a régi sírhelyeket kellett újra felhasználni. A középkorban a mészárosok kápolnát építettek a templom körüli temetőbe, amelyet Szent Jakabról neveztek el. Ennek kriptájában gyűjtötték össze a régebbi sírokban lelt csontokat, hogy továbbra is szentelt helyen nyugodjanak. A 13. században épített kápolnát ezért nevezik csontháznak, vagy ossariumnak. A Szent Jakab-kápolna a román és gótikus stílus közötti átmenet jelentős példája Magyarországon. Ez a kápolna Sopron egyik legrégebbi középkori épülete.
• Egy ideig az evangélikusok használták a 17. században.
• Később elvesztette jelentőségét és lőszerraktárként szolgált.
• A város 1748-ban rendbe hozatta.
• A 19. században templomi felszereléseket raktároztak benne.
• 1866-ban ifjú Storno Ferenc és Storno Kálmán restaurálták.
A kápolna egyetlen nyolcszög alaprajzú hajóból áll. A hajót magas sátortető fedi. A Szent Mihály-templom felé fordulva nyílik csúcsíves kapuja, amelyhez lépcső vezet. Ívmezejében román kori dombormű látható: két sárkány fogja közre az életfát. Felette a kápolna jótevőinek emléktáblája.
A szentélyrészen három kis ablak nyílik, a hajón egy nagyobb. Emellett van a kör alaprajzú kripta - a tulajdonképpeni csontház - ajtaja. Ezen azonban nem lehet átmenni, mert a lépcsők abbamaradnak. A csontokat csak ledobták. A mély kripta kupolaszerű boltozatát nyolc hevederív tartja. A kápolna falait a középkorban festmények borították. Storno a restauráláskor megtalálta a maradványaikat. Ma az ő általa készített freskók díszítik a falat.
A templomkertben áll az ifjú Storno Ferenc tervei alapján 1892-ben készített neogótikus keresztút. A domborműveket Hild Károly soproni kőfaragó készítette. A kőfaragó a Stornoékkal való szoros együttműködés folytán a középkor művészete felé hajlott. Nagyobb műve a Szent Mihály-templom szószéke.
A templom udvarában megmaradt néhány régi síremlék:
• Maltzam Joachim síremléke akantuszleveles, gyümölcsfüzéres keretezéssel készült 1664-ben.
• A Voss házaspár síremléke 1768-ból szobrokkal és domborművekkel díszített rokokó keretben készült.
A régi Szent Mihály-temető vagy ótemető a templom udvarán kívül fekszik. 1780-ban jelölte ki a város ezt a területet a templom körüli túlzsúfolt temető helyett. Részben az egykori külső városfal ma is álló részei határolják. A műemlék jellegű temetőben szép 18-19. századi síremlékek láthatók.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_mihaly-templom.html
  
Beküldve:2012-02-27 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent Mihály u.
Templom neve:Szent Mihály főangyal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város legmagasabb pontján áll Sopron ősi plébániatemploma, a Szent Mihály-templom. Első formájában még a tatárjárás előtt épült. Egyes kutatók feltevése szerint a helyén egykor a keresztény avarok temploma állhatott.
A mai épületet a 13. század elején kezdték építeni román stílusban. A templom első említése 1278-ban történt. Az épületet a 14. században továbbalakították, majd a 15. században fejezték be az építését. A hosszan elhúzódó építkezés során gótikussá formálódott.
Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. Ebben az időben húsz oltára lehetett (céholtárok). Ezen oltároknak felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták a templomból és elégették. A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. A ma is meglévő neogótikus berendezést idős Storno Ferenc tervei alapján készítették.
A Szent Mihály-templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása. Imponáló méreteivel uralja az előtte levő kis szőlősgazda házakból álló városnegyedet.
1534-ben, amikor a török veszély közel került a városhoz, a soproniak a templomot le akarták rombolni. Attól tartottak, hogy tornyából az ellenség be tud lőni a várba. A lerombolástól a templom két papjának határozott fellépése mentette meg.
1567-1584-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. Bocskai hajdúserege 1605-ben a templomot feldúlta. 1606-1674-ig az evangélikusoké lett. 1674-től ismét a katolikusok plébániatemploma.
Az 1676-os óriási tűzvész megkímélte az épületet, de 1728-ban a tetőzet leégett. A helyreállítás után barokk berendezést kapott. Az 1860-as években megindult a templom restaurálása, amelyet a Storno család végzett. A barokk berendezési tárgyakat reneszánsz berendezésre cserélték ki.
A templom nyugati homlokzatának közepén emelkedik a 48 méter magas torony, amelyet többször átépítettek. Kövei a burgenlandi Szentmargitbányáról származnak. A négyszögletes alsó része, valamint a nyolcszögletes második és harmadik emelete a 13. században készült. Negyedik emeletét a nagy kőrácsos ablakok szinte nyitottá teszik. E fölött kőerkély fut körbe, ebből nő ki a nyolcszögletű kősisak.
A torony alatt nyíló főbejárat vezet a templom belsejébe. A térhatás nagyszerű. A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A nemes gótika lenyűgözi a látogatót. Figyelemre méltóak a bordavégződéseknél kifaragott fejek, szinte arcképszerűek. Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata, amely 1482-ben készült. A bordák végződéseinél levő címerpajzsok festményei Storno Ferenc munkái. Egyedülálló a kincstár régi, gótikus, mázas csempéjű padlózata. Ilyen nagyságú összefüggő kerámiapadló egyedül itt található Magyarországon.
A templom berendezésében csak egy eredeti középkori darab van: egy kis színezett fa Madonna szobor. Ez a műalkotás az 1460-as évekből származhat. Amikor a templom az evangélikusoké lett, a szobor a padlásra került. 1674-ben, a soproni templomok rekatolizálásakor a szobrot a bécsi Pázmáneumba vitték. 1865-ben került vissza régi helyére Simor János győri püspök közbenjárásának eredményeképpen.
A templom berendezése romantikus, illetve neogótikus. Kincstára szép ezüst kelyheket, misekancsókat, és egyéb ötvösmunkákat őriz a 16-18. századból.
A templom orgonáját 1944-ben a Riegler orgonagyár készítette, Papp Kálmán városplébános megbízásából.
1946. június 16-án ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Mindszenty József bíboros hercegprímás az akkori városplébánost, Papp Kálmánt.
A templom körül a korai középkor óta kerítéssel körülvett temető volt. Az erődítés-jelleg miatt a temető területét nem lehetett növelni, ezért a régi sírhelyeket kellett újra felhasználni. A középkorban a mészárosok kápolnát építettek a templom körüli temetőbe, amelyet Szent Jakabról neveztek el. Ennek kriptájában gyűjtötték össze a régebbi sírokban lelt csontokat, hogy továbbra is szentelt helyen nyugodjanak. A 13. században épített kápolnát ezért nevezik csontháznak, vagy ossariumnak. A Szent Jakab-kápolna a román és gótikus stílus közötti átmenet jelentős példája Magyarországon. Ez a kápolna Sopron egyik legrégebbi középkori épülete.
• Egy ideig az evangélikusok használták a 17. században.
• Később elvesztette jelentőségét és lőszerraktárként szolgált.
• A város 1748-ban rendbe hozatta.
• A 19. században templomi felszereléseket raktároztak benne.
• 1866-ban ifjú Storno Ferenc és Storno Kálmán restaurálták.
A kápolna egyetlen nyolcszög alaprajzú hajóból áll. A hajót magas sátortető fedi. A Szent Mihály-templom felé fordulva nyílik csúcsíves kapuja, amelyhez lépcső vezet. Ívmezejében román kori dombormű látható: két sárkány fogja közre az életfát. Felette a kápolna jótevőinek emléktáblája.
A szentélyrészen három kis ablak nyílik, a hajón egy nagyobb. Emellett van a kör alaprajzú kripta - a tulajdonképpeni csontház - ajtaja. Ezen azonban nem lehet átmenni, mert a lépcsők abbamaradnak. A csontokat csak ledobták. A mély kripta kupolaszerű boltozatát nyolc hevederív tartja. A kápolna falait a középkorban festmények borították. Storno a restauráláskor megtalálta a maradványaikat. Ma az ő általa készített freskók díszítik a falat.
A templomkertben áll az ifjú Storno Ferenc tervei alapján 1892-ben készített neogótikus keresztút. A domborműveket Hild Károly soproni kőfaragó készítette. A kőfaragó a Stornoékkal való szoros együttműködés folytán a középkor művészete felé hajlott. Nagyobb műve a Szent Mihály-templom szószéke.
A templom udvarában megmaradt néhány régi síremlék:
• Maltzam Joachim síremléke akantuszleveles, gyümölcsfüzéres keretezéssel készült 1664-ben.
• A Voss házaspár síremléke 1768-ból szobrokkal és domborművekkel díszített rokokó keretben készült.
A régi Szent Mihály-temető vagy ótemető a templom udvarán kívül fekszik. 1780-ban jelölte ki a város ezt a területet a templom körüli túlzsúfolt temető helyett. Részben az egykori külső városfal ma is álló részei határolják. A műemlék jellegű temetőben szép 18-19. századi síremlékek láthatók.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_mihaly-templom.html
  
Beküldve:2012-02-27 07:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Győr-Moson-Sopron
Település:Sopron
Utca:Sopron, Szent Mihály u.
Templom neve:Szent Mihály főangyal templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A város legmagasabb pontján áll Sopron ősi plébániatemploma, a Szent Mihály-templom. Első formájában még a tatárjárás előtt épült. Egyes kutatók feltevése szerint a helyén egykor a keresztény avarok temploma állhatott.
A mai épületet a 13. század elején kezdték építeni román stílusban. A templom első említése 1278-ban történt. Az épületet a 14. században továbbalakították, majd a 15. században fejezték be az építését. A hosszan elhúzódó építkezés során gótikussá formálódott.
Felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. Ebben az időben húsz oltára lehetett (céholtárok). Ezen oltároknak felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták a templomból és elégették. A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. A ma is meglévő neogótikus berendezést idős Storno Ferenc tervei alapján készítették.
A Szent Mihály-templom méreteivel és merész arányaival a Budavári Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb gótikus alkotása. Imponáló méreteivel uralja az előtte levő kis szőlősgazda házakból álló városnegyedet.
1534-ben, amikor a török veszély közel került a városhoz, a soproniak a templomot le akarták rombolni. Attól tartottak, hogy tornyából az ellenség be tud lőni a várba. A lerombolástól a templom két papjának határozott fellépése mentette meg.
1567-1584-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. Bocskai hajdúserege 1605-ben a templomot feldúlta. 1606-1674-ig az evangélikusoké lett. 1674-től ismét a katolikusok plébániatemploma.
Az 1676-os óriási tűzvész megkímélte az épületet, de 1728-ban a tetőzet leégett. A helyreállítás után barokk berendezést kapott. Az 1860-as években megindult a templom restaurálása, amelyet a Storno család végzett. A barokk berendezési tárgyakat reneszánsz berendezésre cserélték ki.
A templom nyugati homlokzatának közepén emelkedik a 48 méter magas torony, amelyet többször átépítettek. Kövei a burgenlandi Szentmargitbányáról származnak. A négyszögletes alsó része, valamint a nyolcszögletes második és harmadik emelete a 13. században készült. Negyedik emeletét a nagy kőrácsos ablakok szinte nyitottá teszik. E fölött kőerkély fut körbe, ebből nő ki a nyolcszögletű kősisak.
A torony alatt nyíló főbejárat vezet a templom belsejébe. A térhatás nagyszerű. A színes félhomály középkori hangulatot áraszt. A nemes gótika lenyűgözi a látogatót. Figyelemre méltóak a bordavégződéseknél kifaragott fejek, szinte arcképszerűek. Említésre méltó a sekrestye hálóboltozata, amely 1482-ben készült. A bordák végződéseinél levő címerpajzsok festményei Storno Ferenc munkái. Egyedülálló a kincstár régi, gótikus, mázas csempéjű padlózata. Ilyen nagyságú összefüggő kerámiapadló egyedül itt található Magyarországon.
A templom berendezésében csak egy eredeti középkori darab van: egy kis színezett fa Madonna szobor. Ez a műalkotás az 1460-as évekből származhat. Amikor a templom az evangélikusoké lett, a szobor a padlásra került. 1674-ben, a soproni templomok rekatolizálásakor a szobrot a bécsi Pázmáneumba vitték. 1865-ben került vissza régi helyére Simor János győri püspök közbenjárásának eredményeképpen.
A templom berendezése romantikus, illetve neogótikus. Kincstára szép ezüst kelyheket, misekancsókat, és egyéb ötvösmunkákat őriz a 16-18. századból.
A templom orgonáját 1944-ben a Riegler orgonagyár készítette, Papp Kálmán városplébános megbízásából.
1946. június 16-án ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Mindszenty József bíboros hercegprímás az akkori városplébánost, Papp Kálmánt.
A templom körül a korai középkor óta kerítéssel körülvett temető volt. Az erődítés-jelleg miatt a temető területét nem lehetett növelni, ezért a régi sírhelyeket kellett újra felhasználni. A középkorban a mészárosok kápolnát építettek a templom körüli temetőbe, amelyet Szent Jakabról neveztek el. Ennek kriptájában gyűjtötték össze a régebbi sírokban lelt csontokat, hogy továbbra is szentelt helyen nyugodjanak. A 13. században épített kápolnát ezért nevezik csontháznak, vagy ossariumnak. A Szent Jakab-kápolna a román és gótikus stílus közötti átmenet jelentős példája Magyarországon. Ez a kápolna Sopron egyik legrégebbi középkori épülete.
• Egy ideig az evangélikusok használták a 17. században.
• Később elvesztette jelentőségét és lőszerraktárként szolgált.
• A város 1748-ban rendbe hozatta.
• A 19. században templomi felszereléseket raktároztak benne.
• 1866-ban ifjú Storno Ferenc és Storno Kálmán restaurálták.
A kápolna egyetlen nyolcszög alaprajzú hajóból áll. A hajót magas sátortető fedi. A Szent Mihály-templom felé fordulva nyílik csúcsíves kapuja, amelyhez lépcső vezet. Ívmezejében román kori dombormű látható: két sárkány fogja közre az életfát. Felette a kápolna jótevőinek emléktáblája.
A szentélyrészen három kis ablak nyílik, a hajón egy nagyobb. Emellett van a kör alaprajzú kripta - a tulajdonképpeni csontház - ajtaja. Ezen azonban nem lehet átmenni, mert a lépcsők abbamaradnak. A csontokat csak ledobták. A mély kripta kupolaszerű boltozatát nyolc hevederív tartja. A kápolna falait a középkorban festmények borították. Storno a restauráláskor megtalálta a maradványaikat. Ma az ő általa készített freskók díszítik a falat.
A templomkertben áll az ifjú Storno Ferenc tervei alapján 1892-ben készített neogótikus keresztút. A domborműveket Hild Károly soproni kőfaragó készítette. A kőfaragó a Stornoékkal való szoros együttműködés folytán a középkor művészete felé hajlott. Nagyobb műve a Szent Mihály-templom szószéke.
A templom udvarában megmaradt néhány régi síremlék:
• Maltzam Joachim síremléke akantuszleveles, gyümölcsfüzéres keretezéssel készült 1664-ben.
• A Voss házaspár síremléke 1768-ból szobrokkal és domborművekkel díszített rokokó keretben készült.
A régi Szent Mihály-temető vagy ótemető a templom udvarán kívül fekszik. 1780-ban jelölte ki a város ezt a területet a templom körüli túlzsúfolt temető helyett. Részben az egykori külső városfal ma is álló részei határolják. A műemlék jellegű temetőben szép 18-19. századi síremlékek láthatók.
http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/szent_mihaly-templom.html
  
Beküldve:2012-02-27 07:39

www.interword.hu
www.interword.hu