Szeged
Beküldte:Benke Tibor
E-mail:gyuritibi@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom-Dóm
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Alapkövét 1914-ben rakják le, ugyanis az 1879-es árvíz után fogadalmat tettek egy új templom építésére (ezért nevezik Fogadalmi templomnak is). A világháború miatt építése elhúzódott, csak 1930-ban szentelték fel. A II. világháború nagy kárt okozott az épületen, felújítása 1984-98-ig tartott. Patay László Munkácsy-díjas festő 1980-től festette a templom (megszakításokkal) üres falait többek között Szent Gellért életéről és Jézusról. A kupola festésére 2000-ben került sor (szintén Patay munkája).
Ez a templom a Szeged-Csanádi Egyházmegye Székesegyháza.
  
Beküldve:2006-03-23 21:27

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:gyuritibi@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom-Dóm
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Alapkövét 1914-ben rakják le, ugyanis az 1879-es árvíz után fogadalmat tettek egy új templom építésére (ezért nevezik Fogadalmi templomnak is). A világháború miatt építése elhúzódott, csak 1930-ban szentelték fel. A II. világháború nagy kárt okozott az épületen, felújítása 1984-98-ig tartott. Patay László Munkácsy-díjas festő 1980-től festette a templom (megszakításokkal) üres falait többek között Szent Gellért életéről és Jézusról. A kupola festésére 2000-ben került sor (szintén Patay munkája).
Ez a templom a Szeged-Csanádi Egyházmegye Székesegyháza.
  
Beküldve:2006-03-23 21:28

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:gyuritibi@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom-Dóm
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Alapkövét 1914-ben rakják le, ugyanis az 1879-es árvíz után fogadalmat tettek egy új templom építésére (ezért nevezik Fogadalmi templomnak is). A világháború miatt építése elhúzódott, csak 1930-ban szentelték fel. A II. világháború nagy kárt okozott az épületen, felújítása 1984-98-ig tartott. Patay László Munkácsy-díjas festő 1980-től festette a templom üres falait (megszakításokkal) többek között Szent Gellért életéről és Jézusról. A kupola festésére 2000-ben került sor (szintén Patay munkája).
Ez a templom a Szeged-Csanádi Egyházmegye Székesegyháza.
  
Beküldve:2006-03-23 21:29

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:gyuritibi@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom-Dóm
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Alapkövét 1914-ben rakják le, ugyanis az 1879-es árvíz után fogadalmat tettek egy új templom építésére (ezért nevezik Fogadalmi templomnak is). A világháború miatt építése elhúzódott, csak 1930-ban szentelték fel. A II. világháború nagy kárt okozott az épületen, felújítása 1984-98-ig tartott. Patay László Munkácsy-díjas festő 1980-től festette a templom üres falait (megszakításokkal) többek között Szent Gellért életéről és Jézusról. A kupola festésére 2000-ben került sor (szintén Patay munkája).
Ez a templom a Szeged-Csanádi Egyházmegye Székesegyháza.
  
Beküldve:2006-03-23 21:30

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:gyuritibi@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom-Dóm
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Alapkövét 1914-ben rakják le, ugyanis az 1879-es árvíz után fogadalmat tettek egy új templom építésére (ezért nevezik Fogadalmi templomnak is). A világháború miatt építése elhúzódott, csak 1930-ban szentelték fel. A II. világháború nagy kárt okozott az épületen, felújítása 1984-98-ig tartott. Patay László Munkácsy-díjas festő 1980-től festette a templom üres falait (megszakításokkal) többek között Szent Gellért életéről és Jézusról. A kupola festésére 2000-ben került sor (szintén Patay munkája).
Ez a templom a Szeged-Csanádi Egyházmegye Székesegyháza.
  
Beküldve:2006-03-23 21:30

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:gyuritibi@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom-Dóm
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Alapkövét 1914-ben rakják le, ugyanis az 1879-es árvíz után fogadalmat tettek egy új templom építésére (ezért nevezik Fogadalmi templomnak is). A világháború miatt építése elhúzódott, csak 1930-ban szentelték fel. A II. világháború nagy kárt okozott az épületen, felújítása 1984-98-ig tartott. Patay László Munkácsy-díjas festő 1980-től festette a templom üres falait (megszakításokkal) többek között Szent Gellért életéről és Jézusról. A kupola festésére 2000-ben került sor (szintén Patay munkája).
Ez a templom a Szeged-Csanádi Egyházmegye Székesegyháza.
  
Beküldve:2006-03-23 21:31

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:gyuritibi@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom-Dóm
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Alapkövét 1914-ben rakják le, ugyanis az 1879-es árvíz után fogadalmat tettek egy új templom építésére (ezért nevezik Fogadalmi templomnak is). A világháború miatt építése elhúzódott, csak 1930-ban szentelték fel. A II. világháború nagy kárt okozott az épületen, felújítása 1984-98-ig tartott. Patay László Munkácsy-díjas festő 1980-től festette a templom üres falait (megszakításokkal) többek között Szent Gellért életéről és Jézusról. A kupola festésére 2000-ben került sor (szintén Patay munkája).
Ez a templom a Szeged-Csanádi Egyházmegye Székesegyháza.
  
Beküldve:2006-03-23 21:32

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:gyuritibi@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom-Dóm
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Alapkövét 1914-ben rakják le, ugyanis az 1879-es árvíz után fogadalmat tettek egy új templom építésére (ezért nevezik Fogadalmi templomnak is). A világháború miatt építése elhúzódott, csak 1930-ban szentelték fel. A II. világháború nagy kárt okozott az épületen, felújítása 1984-98-ig tartott. Patay László Munkácsy-díjas festő 1980-től festette a templom üres falait (megszakításokkal) többek között Szent Gellért életéről és Jézusról. A kupola festésére 2000-ben került sor (szintén Patay munkája).
Ez a templom a Szeged-Csanádi Egyházmegye Székesegyháza.
  
Beküldve:2006-03-23 21:33

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:gyuritibi@freemail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom-Dóm
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Alapkövét 1914-ben rakják le, ugyanis az 1879-es árvíz után fogadalmat tettek egy új templom építésére (ezért nevezik Fogadalmi templomnak is). A világháború miatt építése elhúzódott, csak 1930-ban szentelték fel. A II. világháború nagy kárt okozott az épületen, felújítása 1984-98-ig tartott. Patay László Munkácsy-díjas festő 1980-től festette a templom üres falait (megszakításokkal) többek között Szent Gellért életéről és Jézusról. A kupola festésére 2000-ben került sor (szintén Patay munkája).
Ez a templom a Szeged-Csanádi Egyházmegye Székesegyháza.
  
Beküldve:2006-03-23 21:34

Beküldte:Hagya Dorián
E-mail:hagyacsalad@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Honfoglalás
Templom neve:Szent Mihály
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-09-06 14:53

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Mátyás tér
Templom neve:Havi Boldogasszony
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A 15-16. század fordulóján épült késő gótikus, ferences templom. 1509. augusztus 5-én szentelték fel Havi Boldogasszony tiszteletére. Az építkezés irányítója János testvér volt, aki az alsóvárosival rokon kolozsvári és nyírbátori késő gótikus templomokat is alkotta. A tornyot 1730-ban fejezték be. A barokk főoltár (1713) képe a Máriát mint a Napba öltözött asszonyt ábrázolja. A templomba belépve a bejárattól jobbra található a híres Fekete Mária, a czestochowai kegykép művészi átköltése. (Morvai András, 1740)
  
Beküldve:2006-11-16 02:12

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Mátyás tér
Templom neve:Havi Boldogasszony
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A 15-16. század fordulóján épült késő gótikus, ferences templom. 1509. augusztus 5-én szentelték fel Havi Boldogasszony tiszteletére. Az építkezés irányítója János testvér volt, aki az alsóvárosival rokon kolozsvári és nyírbátori késő gótikus templomokat is alkotta. A tornyot 1730-ban fejezték be. A barokk főoltár (1713) képe a Máriát mint a Napba öltözött asszonyt ábrázolja. A templomba belépve a bejárattól jobbra található a híres Fekete Mária, a czestochowai kegykép művészi átköltése. (Morvai András, 1740)
  
Beküldve:2006-11-16 02:12

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Mátyás tér
Templom neve:Havi Boldogasszony
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A 15-16. század fordulóján épült késő gótikus, ferences templom. 1509. augusztus 5-én szentelték fel Havi Boldogasszony tiszteletére. Az építkezés irányítója János testvér volt, aki az alsóvárosival rokon kolozsvári és nyírbátori késő gótikus templomokat is alkotta. A tornyot 1730-ban fejezték be. A barokk főoltár (1713) képe a Máriát mint a Napba öltözött asszonyt ábrázolja. A templomba belépve a bejárattól jobbra található a híres Fekete Mária, a czestochowai kegykép művészi átköltése. (Morvai András, 1740)
  
Beküldve:2006-11-16 02:19

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Mátyás tér
Templom neve:Havi Boldogasszony
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A 15-16. század fordulóján épült késő gótikus, ferences templom. 1509. augusztus 5-én szentelték fel Havi Boldogasszony tiszteletére. Az építkezés irányítója János testvér volt, aki az alsóvárosival rokon kolozsvári és nyírbátori késő gótikus templomokat is alkotta. A tornyot 1730-ban fejezték be. A barokk főoltár (1713) képe a Máriát mint a Napba öltözött asszonyt ábrázolja. A templomba belépve a bejárattól jobbra található a híres Fekete Mária, a czestochowai kegykép művészi átköltése. (Morvai András, 1740)
  
Beküldve:2006-11-16 02:20

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Mátyás tér
Templom neve:Havi Boldogasszony
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A 15-16. század fordulóján épült késő gótikus, ferences templom. 1509. augusztus 5-én szentelték fel Havi Boldogasszony tiszteletére. Az építkezés irányítója János testvér volt, aki az alsóvárosival rokon kolozsvári és nyírbátori késő gótikus templomokat is alkotta. A tornyot 1730-ban fejezték be. A barokk főoltár (1713) képe a Máriát mint a Napba öltözött asszonyt ábrázolja. A templomba belépve a bejárattól jobbra található a híres Fekete Mária, a czestochowai kegykép művészi átköltése. (Morvai András, 1740)
  
Beküldve:2006-11-16 02:20

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Lechner tér
Templom neve:Szent Rozália-kápolna
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A pestis elleni védekezésül az 1700-as évek első felében emelték barokk stílusban, a Dömötör-templom szomszédságában. Az 1879-es árvíz után újjáépítették, de a Dóm tér kialakításakor, 1928-ban lebontották, és kereszthajóval megnagyobbítva a mai helyén építették újjá.
  
Beküldve:2006-11-16 02:31

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom építését az 1879-es nagy árvíz utáni megmenekülésért, fogadalomból, 1880-ban határozták el a városatyák. A 18. századi Szent Dömötör-templom helyére került. Schulek Frigyes terveit Foerk Ernő egyszerűsítette. Az építkezést az első világháború félbeszakította, az addig elért magasságot a két tornyon a Szózat két odavésett sora jelzi. A neoromán stílusban felépült dómot 1930. október 24-én szentelték fel.
  
Beküldve:2006-11-16 02:40

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom építését az 1879-es nagy árvíz utáni megmenekülésért, fogadalomból, 1880-ban határozták el a városatyák. A 18. századi Szent Dömötör-templom helyére került. Schulek Frigyes terveit Foerk Ernő egyszerűsítette. Az építkezést az első világháború félbeszakította, az addig elért magasságot a két tornyon a Szózat két odavésett sora jelzi. A neoromán stílusban felépült dómot 1930. október 24-én szentelték fel.
  
Beküldve:2006-11-16 02:42

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom építését az 1879-es nagy árvíz utáni megmenekülésért, fogadalomból, 1880-ban határozták el a városatyák. A 18. századi Szent Dömötör-templom helyére került. Schulek Frigyes terveit Foerk Ernő egyszerűsítette. Az építkezést az első világháború félbeszakította, az addig elért magasságot a két tornyon a Szózat két odavésett sora jelzi. A neoromán stílusban felépült dómot 1930. október 24-én szentelték fel.
  
Beküldve:2006-11-16 02:48

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom építését az 1879-es nagy árvíz utáni megmenekülésért, fogadalomból, 1880-ban határozták el a városatyák. A 18. századi Szent Dömötör-templom helyére került. Schulek Frigyes terveit Foerk Ernő egyszerűsítette. Az építkezést az első világháború félbeszakította, az addig elért magasságot a két tornyon a Szózat két odavésett sora jelzi. A neoromán stílusban felépült dómot 1930. október 24-én szentelték fel.
  
Beküldve:2006-11-16 02:48

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szent Rókus tér
Templom neve:Szent Rókus-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kéttornyú, rókusi templomot 1906-1910 között építették neogótikus stílusban Aigner Sándor és Rainer Károly tervei szerint. Háromhajós bazilika keresztbordás mennyezettel. A főkapu domborműve (Szent Rókus és Szent Péter Krisztus előtt) Máhr Lajos munkája. A főoltár Szent Rókust ábrázolja a pestises betegek között (id. Vastagh György alkotása).
  
Beküldve:2006-11-17 00:33

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szent Rókus tér
Templom neve:Szent Rókus-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kéttornyú, rókusi templomot 1906-1910 között építették neogótikus stílusban Aigner Sándor és Rainer Károly tervei szerint. Háromhajós bazilika keresztbordás mennyezettel. A főkapu domborműve (Szent Rókus és Szent Péter Krisztus előtt) Máhr Lajos munkája. A főoltár Szent Rókust ábrázolja a pestises betegek között (id. Vastagh György alkotása).
  
Beküldve:2006-11-17 00:38

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szent Rókus tér
Templom neve:Szent Rókus-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kéttornyú, rókusi templomot 1906-1910 között építették neogótikus stílusban Aigner Sándor és Rainer Károly tervei szerint. Háromhajós bazilika keresztbordás mennyezettel. A főkapu domborműve (Szent Rókus és Szent Péter Krisztus előtt) Máhr Lajos munkája. A főoltár Szent Rókust ábrázolja a pestises betegek között (id. Vastagh György alkotása).
  
Beküldve:2006-11-17 00:38

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Somogyi u. 3.
Templom neve:Görögkeleti szerb templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:A szerbek a török elől menekülve jelentek meg Szegeden. Első templomuk a várban épülta 17. század végén, de ezt nem sokkal később lebontották. A Szent Miklós tiszteletére szentelt mai templom 1773-1778 között épült barokk stílusban, Jován Dobits tervei alapján. Ikonosztáza egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben.
  
Beküldve:2006-11-17 01:55

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Somogyi u. 3.
Templom neve:Görögkeleti szerb templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:1773-1778 között épült Jovan Dobits tervei alapján, barokk stílusban. 1820-ban villámcsapás érte. 1835-ben, 1913-ban és 1960-ban felújították. Legfőbb ékessége az ikonosztáz, 1961-ben készült, egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben .
  
Beküldve:2006-11-18 11:50

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Somogyi u. 3.
Templom neve:Görögkeleti szerb templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:1773-1778 között épült Jovan Dobits tervei alapján, barokk stílusban. 1820-ban villámcsapás érte. 1835-ben, 1913-ban és 1960-ban felújították. Legfőbb ékessége az ikonosztáz, 1961-ben készült, egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben .
  
Beküldve:2006-11-18 11:50

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Somogyi u. 3.
Templom neve:Görögkeleti szerb templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:1773-1778 között épült Jovan Dobits tervei alapján, barokk stílusban. 1820-ban villámcsapás érte. 1835-ben, 1913-ban és 1960-ban felújították. Legfőbb ékessége az ikonosztáz, 1961-ben készült, egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben .
  
Beküldve:2006-11-18 11:51

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Somogyi u. 3.
Templom neve:Görögkeleti szerb templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:1773-1778 között épült Jovan Dobits tervei alapján, barokk stílusban. 1820-ban villámcsapás érte. 1835-ben, 1913-ban és 1960-ban felújították. Legfőbb ékessége az ikonosztáz, 1761-ben készült, egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben .
  
Beküldve:2006-11-18 11:53

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Somogyi u. 3.
Templom neve:Görögkeleti szerb templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:1773-1778 között épült Jovan Dobits tervei alapján, barokk stílusban. 1820-ban villámcsapás érte. 1835-ben, 1913-ban és 1960-ban felújították. Legfőbb ékessége az ikonosztáz, 1761-ben készült, egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben .
  
Beküldve:2006-11-18 11:53

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Somogyi u. 3.
Templom neve:Görögkeleti szerb templom
Felekezet:görögkeleti
  
Ismeretanyag:1773-1778 között épült Jovan Dobits tervei alapján, barokk stílusban. 1820-ban villámcsapás érte. 1835-ben, 1913-ban és 1960-ban felújították. Legfőbb ékessége az ikonosztáz, 1761-ben készült, egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben .
  
Beküldve:2006-11-18 11:53

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Kálvin tér
Templom neve:Református templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:"Kakasos" templom, Schulek Frigyes tervei szerint épült 1884-ben. Gótikus elemeket tartalmazó, romantikus stílusú épület. Egymáshoz képest 120 fokban csatlakozó 3 hajójának metszéspontjában emelkedik a hatszögű huszártorony. Alatta, a hatszögletű, csillagboltozattal fedett belső tér közepén áll az Úr asztala.
  
Beküldve:2006-11-18 12:32

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Honvéd tér
Templom neve:Református templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:1941-1947 között épült Borsos József tervei alapján. Klinkertéglás épület, a Dóm tér építészeti hatását érezteti.
  
Beküldve:2006-11-18 12:35

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Tisza Lajos krt. 16.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:1882-ben épült, neoromán stílusban, Halmay Andor és Porzsolt Ernő tervei alapján.
  
Beküldve:2006-11-18 12:51

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom (Magyarok Nagyasszonya)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1879-es nagy árvíz után a város vezetői fogadalmat tettek, hogy az újjáépülés örömére hatalmas templomot építenek.A Schulek Frigyes készítette és Foerk Ernő átdolgozta tervek alapján a neoromán stílusú templomot 1913-ban kezdték el építeni, az építkezést a háború megszakította, 1930-ban fejezték be.
  
Beküldve:2006-11-20 10:20

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom (Magyarok Nagyasszonya)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1879-es nagy árvíz után a város vezetői fogadalmat tettek, hogy az újjáépülés örömére hatalmas templomot építenek.A Schulek Frigyes készítette és Foerk Ernő átdolgozta tervek alapján a neoromán stílusú templomot 1913-ban kezdték el építeni, az építkezést a háború megszakította, 1930-ban fejezték be.
  
Beküldve:2006-11-20 10:21

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom (Magyarok Nagyasszonya)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1879-es nagy árvíz után a város vezetői fogadalmat tettek, hogy az újjáépülés örömére hatalmas templomot építenek.A Schulek Frigyes készítette és Foerk Ernő átdolgozta tervek alapján a neoromán stílusú templomot 1913-ban kezdték el építeni, az építkezést a háború megszakította, 1930-ban fejezték be.
  
Beküldve:2006-11-20 10:22

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom (Magyarok Nagyasszonya)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főoltár falképe a Magyarok Védasszonyát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal, fején a magyar koronával, vállán a koronázási palást, kezében a jogar. Az alakot részben eltakarja az oltár fölé később, 1932-ben emelt márvány cibólum. E felett látható a híres "Szögedi Mária", szűrben, papucsban - Márton Ferenc munkája.
  
Beküldve:2006-11-20 10:31

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom (Magyarok Nagyasszonya)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A főoltár falképe a Magyarok Védasszonyát ábrázolja, karján a gyermek Jézussal, fején a magyar koronával, vállán a koronázási palást, kezében a jogar. Az alakot részben eltakarja az oltár fölé később, 1932-ben emelt márvány cibólum. E felett látható a híres \"Szögedi Mária\", szűrben, papucsban - Márton Ferenc munkája.
  
Beküldve:2006-11-20 10:37

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom (Magyarok Nagyasszonya)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Kereszthajó a Szent Gellért-oltárral (Krasznai Lajos műve). Szent Gellért az egyházmegye első püspöke volt. Életéből vett jeleneteket ábrázolnak Patay László figurális falképei a kereszthajó város felőli oldalán.
  
Beküldve:2006-11-20 10:41

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom (Magyarok Nagyasszonya)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1971-ben helyezték el a Dómban Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobrát. A művész az 1892-ben készült alkotását 1900 őszén adományozta Szeged városának azzal, hogy a majdan felépülő templomba kerüljön. A szobrot 1971-ig a Múzeumban őrizték, s csak 1979-ben (az árvíz 100. évfordulóján)került a mai helyére. Móra Ferenc Fadrusz-emlékek című tárcájában (1923) örökítette meg, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, és az így készült fényképek alapján mintázta meg szobrát.
  
Beküldve:2006-11-20 10:49

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom (Magyarok Nagyasszonya)
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag: Magyar Piéta 1956. A Fogadalmi templom északnyugati oldalán 2006 októberében helyezték el Tóbiás Klára szegedi szobrászművész közadakozásból készült alkotását. A bronz szobor Krisztus anyját, Máriát ábrázolja, aki ugyanúgy tartja kezében a lyukas magyar zászlót, mint ahogy Krisztus testét tartotta. A szobrot 2006. október 8-án szentelte fel Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök.
  
Beküldve:2006-11-21 00:45

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Tisza Lajos krt. 16.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:Neoromán stílusban épült 1882-ben Porzsolt Ernő és Halmay Andor tervei alapján
  
Beküldve:2006-11-21 00:53

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Tisza Lajos krt. 16.
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A templom 1882-ben épült neoromán stílusban. Tervezői: Halmay Andor és Porzsolt Ernő.
  
Beküldve:2006-11-21 10:36

Beküldte:Viktor
E-mail:mizi@tvnetwork.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi Templom
Felekezet:Római Katolikus
  
Ismeretanyag:A templom építését az 1879-es nagy árvíz utáni megmenekülésért, fogadalomból, 1880-ban határozták el a városatyák. A 18. századi Szent Dömötör-templom helyére került. Schulek Frigyes terveit Foerk Ernő egyszerűsítette. Az építkezést az első világháború félbeszakította, az addig elért magasságot a két tornyon a Szózat két odavésett sora jelzi. A neoromán stílusban felépült dómot 1930. október 24-én szentelték fel.
  
Beküldve:2006-12-27 15:09

Beküldte:Barna Zoltán
E-mail:barzoli@citromail.hu
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Dóm tér
Templom neve:Fogadalmi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Magyar Piéta 1956. A Fogadalmi templom északnyugati oldalán 2006 októberében helyezték el Tóbiás Klára szegedi szobrászművész közadakozásból készült alkotását. A bronz szobor Krisztus anyját, Máriát ábrázolja, aki ugyanúgy tartja kezében a lyukas magyar zászlót, mint ahogy Krisztus testét tartotta. A szobrot 2006. október 8-án szentelte fel Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök.
  
Beküldve:2007-04-24 12:22

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:-
Templom neve:Dömötör-torony
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Amikor a Fogadalmi templom építése előtt a helyét készítették elő, az egykori Szent
Dömötör-templom barokk tornyának bontásakor került napvilágra a Dömötör-torony.

A város legrégibb műemléke: alapjaiban XI. századi; alsó, román stílusú része XII. századi, felső, kora gótikus emeletei a XIII. századból valók.
  
Beküldve:2007-11-16 15:20

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:-
Templom neve:Dömötör-torony
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Helyreállításakor, 1931-ben falába ajtót vágtak, belsejét - olasz mintára - keresztelőkápolnává képezték ki.
Az ajtó bélletébe a vár bontása során megmentett, román kori faragott köveket, ívmezejébe a város legrégibb szobrászati emlékét, a XII. századi kőbárányt illesztették. (Utóbbi egykor feltehetően a vár első templomának homlokzatát díszítette.)
A kovácsoltvas ajtó, "az élet kapuja", az élet egyes mozzanatait szemlélteti a keresztény liturgia szimbólumaival.
Aba-Novák Vilmos itteni falképeivel
elnyerte 1932-ben a páduai nemzetközi egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmét.
  
Beküldve:2007-11-16 15:22

Beküldte:Gellért
E-mail:gellert2000@yahoo.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Munkácsy u 7-9.
Templom neve:Szeged-Felsővárosi Minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom padjait és fából készült berendezéseit minorita testvérek faragták a minoriták eperjesi rendházának asztalosa, Stöcherle József vezetésével. Ő faragta a miskolci és az egri minorita templom padjait is.
  
Beküldve:2008-05-03 08:54

Beküldte:Gellért
E-mail:gellert2000@yahoo.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Munkácsy u 7-9.
Templom neve:Szeged-Felsővárosi Minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Templombelső. A márványból faragott főoltárt Zahnt Ferenc budai kőfaragó készítette 1805-ben. Az oltárkép Szent Miklós püspököt ábrázolja, alkotója ismeretlen. A szentély falainak festményei Bicskei Karle János keze munkáját dicsérik 1939-ből.
  
Beküldve:2008-05-03 09:00

Beküldte:Gellért
E-mail:gellert2000@yahoo.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Munkácsy utca 9.
Templom neve:Szeged-Felsővárosi Szent Miklós Minorita templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1754-1767 között épült Lechner Vencel tervei alapján, Dobi János szegedi építőmester vezetésével. Későbarokk, klasszicizmusba hajló egyszerűség jellemzi.
  
Beküldve:2010-11-08 14:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér 15.
Templom neve:Magy Nagyassz Székesegyház Szegedi Dóm Fogadalmi t
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza. http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_%28Szeged%29
A háromhajós templom főoltárára fehér márványból faragott baldachin borul. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette.

A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/dom_ter_fogadalmi_templom/41482/
templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szegedi-Dom.html

Valamikor régen mocsár volt, dögletes miazmákkal. Fejlõdése során elõbb temetõ lett, majd felépült a Dömötör-templom (egy tornya még ma is látszik). Szeged Palánk nevû városrészéhez tartozott, tehát aránylag árvízvédett volt. Az 1879-es is viszonylag épen hagyta. Közbelépett Szeged népe, és leromboltatta, hogy új, jobb kerüljön helyére.
Döntés 1883-ban született. Végrehajtása késett, mert a Dömötör-templom papja nem engedte lebontani a régit. A munka csak halála után indulhatott. Terveit Schulek Frigyes készítette, majd lemondása után Poerk Ernõ módosított rajtuk (ezeket a változtatásokat szidja az idézett mûítész).
Az elsõ szalmaszálat 1913-ban tették keresztbe. A közismert okok miatt pár hónap után leállt az építkezés, ennek nyomai az alsó néhány téglasor elütõ színe, és a Szózat néhány sora. Ha szembeállunk az épülettel, a tornyokon, kb. 5-6 méter magasan olvashatók. Folytatás 1923-tól. Jól haladtak, 1930. október 24-én felszentelték az oltárt, de az igazi templomokhoz méltón, kisebb toldások-foldások még mindig épülnek hozzá. Felépült köré a Dóm-tér is, hasonló stílusban, érdekes, csavart oszlopokkal, a tér terveit Rerrich Béla készítette.
Adatok:
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülrõl 53.6 m, belülrõl 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérõjû Hõsök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-tõl 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részbõl áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
Érdekességek:
Ha a szavam számít valamit, megéri benézni, megkapó belülrõl. Egy igen híres szobor található bent, Fadrusz János: Krisztus a kereszten cimû alkotása. 1892-ben készült, Móra Ferenc szerint saját magát kötöztette fel egy keresztre, majd lefényképeztette, aztán már csak ki kellett faragnia...
Az 1900-as párizsi világkiállításon díjat nyert. Szeged képviselõi megkérdezték, mennyiért adja. A válasz (kiscserkészhez méltón) az volt, hogy nincs pénz, amiért eladná, de ha az új templomba kerül, odaadja ajándékba. És lõn. Mivel ekkor még nem volt templom, a múzeumban állították ki. Mikor már volt templom, elfeledkeztek a szobor eredeti rendeltetésérõl, így csak 1971-ben került mai helyére.
Említést érdemel a Szegedi Szûrös Madonna, ahol Mária szegedi papucsban, szûrben látható. Körülötte kihagyva hely a magyar szenteknek. Nincs túl sok. Kívülrõl látványos a Szent Antal kút, a nyugati torony (a könyvtár felõli) oldalában. Díszkút, tehát esõvízen kívül más még nem volt benne.
A Dóm elõtt áll a Dömötör-torony, Szeged egyik legidõsebb építménye. Alapja a XI. századból, a többi a XII-XIII. századból való. Eredetileg hat emelete volt, de az építkezés alatt négyet lebontottak. A végsõ pusztulástól Sebestyén Károly, Móra Ferenc és mások mentették meg. http://www.cab.u-szeged.hu/local/doc/szeged/dome.html

A tér meghatározó épülete az 1913-ban épült római katolikus fogadalmi templom, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei, a posztromantikus-kora modern loggiasor - alatta a történelmi szoborcsarnokkal és a Dömötör-torony. Egészen különleges építészeti egységet sugall a szegedi Dóm tér. Annak ellenére így van ez, hogy épületek más-más korhoz, építői szándékhoz köthetők. A már létezőhöz való igazodás, a lenyűgöző hatást célzó törekvés azonban hozzásegített, hogy a végeredmény eklektikus mivoltában is harmonikus egész legyen. Az árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) megvalósítása kiválóan sikerült. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található. Az 1930-ban létesített, azóta továbbfejlesztett Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják. A gyűjtemény a magyar portrészobrászatnak csaknem teljes keresztmetszetét adja.. A tér leghangsúlyosabb épülete a Fogadalmi templom. Az ország negyedik legnagyobb temploma a nagy árvíz levonulása utáni ünnepélyes fogadalom tárgyiasult eredménye. Erzsébet királyné védnöksége alatt indult a megvalósítására országos gyűjtés, majd 1903-ban építészeti pályázatot írtak ki a tervezésre. Ennek ellenére végül Schulek Frigyest bízták meg a munkával, és az 1911-re elkészült rajzokat még a kivitelezés ellenőrzésével megbízott Foerk Ernő is módosította. Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki.. Trianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is. Szeged kitüntetetten fontos város lett: az egyetem Rerrich Béla méltóságteljes, ugyancsak téglaburkolatú együttesében kapott helyet a Dóm előtti tér körül.
http://godonypitu.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=46463
  
Beküldve:2012-02-09 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Dóm tér
Templom neve:Szent Miklós Görögkeleti Szerb templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:tizennyolcadik században épült. A barokkstílusú templom Jován Dobits tervei alapján 1773-78 között épült. A torony és a rokokó ikonosztáz 1750 körül készült. A Dóm tér északkeleti sarkát lezáró templom a város egyik fontos látnivalója.

A szegedi Görögkeleti szerb ortodox templom barokk stílusban 1773 és 1778 között épült, Jován Dobits tervei alapján. A templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték.
A templom látványosságai
Az egyetlen ég felé magasodó tornya 1750 körül készült, amely barokk stílus helyett a copfstílust képviseli. A torony sisakja 1835-ből való. A görög keleti templom legfőbb érdekessége a rokokó csipke ikonosztáz, amely kép szintén 1750-ből származik, és ami egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben. Az arannyal gazdagon díszített ikonosztáz kialakításában minden bizonnyal kijevi és bécsi mélyfaragó szobrászok is dolgoztak. A templom főhomlokzatának ívelt timpanonja, az erősen tagolt főpárkánya, és a csodálatos fali vázák is figyelmet érdemelnek.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Gorogkeleti-Szerb-Ortodox-Templom.html

A barokk templom 1773-1778 között épült. A torony és a rokokó ikonosztáz 1750 körül készült. A Dóm tér északkeleti sarkát lezáró templom a város egyik fontos látnivalója.
A Szent Miklósnak szentelt mai templom 1773-1778 között épült, Jován Dobits tervei alapján, toronysisakja 1835-ből való. Legfőbb ékessége az ikonosztáz, amely harmonikus egységbe olvasztja az ősi pravoszláv festészet hagyományait és korának barokk művészetét.
E képfal alighanem egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben. Míg Jankovics Miklós híres miskolci, egri ikonosztázai gazdag vázszerkezettel tagoltak, zárt felépítésűek, addig a szegedi egy áttört rokokó csipke. Kialakításában valószínűleg nemcsak kijevi, hanem bécsi mélyfaragó szobrászok is közreműködtek.
Az ikonosztázion
A képfalak hagyományos felépítésének megfelelően, a felső harmadban középütt Krisztus látható a kereszten, prófétákkal körülvéve. Az alsó kétharmadot a Szentháromság, Szent Péter és Pál, valamint az apostolok népesítik be. A középső, úgynevezett királyi ajtótól balra és jobbra eső két-két kép Szűz Máriát, Szent Miklóst, illetve Krisztust és Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Ez utóbbiakat Jovan Popovic festette 1761-ben, a többit N. Hodin 1881-ben - a korábbi képek stílusához igazodva. Az északi diakónusi ajtón Mózes látható a kőtáblával, a délin fivére, Áron.
A templomhajóban
A hajóban kétoldalt álló trónszékek közül a jobb oldali a püspöké, a bal oldali Szűz Máriáé. A mennyezet freskója - N. Hodin műve 1881-ből - a világ teremtését ábrázolja. A márványmintás falakon XVII-XIX. századi ikonok és latin kegyképek átköltései sorakoznak. Művészi értékével kiemelkedik közülük az ukrán eredetű Szent Kereszt és Veronika kendője. Ez utóbbit Andrej Rubljov egyik követője készítette a XVII. század elején. A naoszt (férfitemplomot) és a pronaoszt (női templomot) az ikonokkal és mécsessel díszített királykapu köti össze, ahol - ősi hagyomány szerint - a királynak is le kellett oldania kardját, csak úgy közeledhetett a szentélyhez. Ferenc József is eleget tett ennek az elvárásnak, amikor 1883-ban megtekintette az árvíz után újjáépült várost. A pronaosz falait borító XVII-XVIII. századi arab, libanoni, szerb, kaukázusi, etiópiai ikonok többsége Szűz Máriát ábrázolja. Az oltáron és a vitrinekben látható kegytárgyak a korabeli művészet becses darabjai. A XVII-XVIII. századi, aranyozott domborművekkel ékesített evangéliumos könyvek Oroszországból származnak.
Szerbek Szegeden
A szerbek a török elől menekülve jelentek meg Szegeden. Cserni Jován, a "fekete cár" is itt ütötte fel főhadiszállását a mohácsi vész után, és Alsóvároson érte őt a vég 1527 júliusában. A szegedi szerbek főként a Palánkban és Felsővároson laktak, iparral, kereskedelemmel foglalkoztak. Első templomuk a várban épült a XVII. század végén. Második templomukat 1725-ben, a mai helyén építették fel; ebbe készült 1761-ben a jelenlegi ikonosztáz.
http://www.vendegvaro.hu/gorogkeleti-szerb-templom-szeged
A Szent Miklósnak szentelt mai templom 1773-1778 között épült, Jován Dobits tervei alapján, toronysisakja 1835-ből való. Legfőbb ékessége az ikonosztáz, amely harmonikus egységbe olvasztja az ősi pravoszláv festészet hagyományait és korának barokk művészetét.
E képfal alighanem egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben. Míg Jankovics Miklós híres miskolci, egri ikonosztázai gazdag vázszerkezettel tagoltak, zárt felépítésűek, addig a szegedi egy áttört rokokó csipke. Kialakításában valószínűleg nemcsak kijevi, hanem bécsi mélyfaragó szobrászok is közreműködtek.
Az ikonosztázion
A képfalak hagyományos felépítésének megfelelően, a felső harmadban középütt Krisztus látható a kereszten, prófétákkal körülvéve. Az alsó kétharmadot a Szentháromság, Szent Péter és Pál, valamint az apostolok népesítik be. A középső, úgynevezett királyi ajtótól balra és jobbra eső két-két kép Szűz Máriát, Szent Miklóst, illetve Krisztust és Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Ez utóbbiakat Jovan Popovic festette 1761-ben, a többit N. Hodin 1881-ben – a korábbi képek stílusához igazodva. Az északi diakónusi ajtón Mózes látható a kőtáblával, a délin fivére, Áron.
A templomhajóban
A hajóban kétoldalt álló trónszékek közül a jobb oldali a püspöké, a bal oldali Szűz Máriáé. A mennyezet freskója – N. Hodin műve 1881-ből – a világ teremtését ábrázolja. A márványmintás falakon XVII-XIX. századi ikonok és latin kegyképek átköltései sorakoznak. Művészi értékével kiemelkedik közülük az ukrán eredetű Szent Kereszt és Veronika kendője. Ez utóbbit Andrej Rubljov egyik követője készítette a XVII. század elején. A naoszt (férfitemplomot) és a pronaoszt (női templomot) az ikonokkal és mécsessel díszített királykapu köti össze, ahol – ősi hagyomány szerint – a királynak is le kellett oldania kardját, csak úgy közeledhetett a szentélyhez. Ferenc József is eleget tett ennek az elvárásnak, amikor 1883-ban megtekintette az árvíz után újjáépült várost. A pronaosz falait borító XVII-XVIII. századi arab, libanoni, szerb, kaukázusi, etiópiai ikonok többsége Szűz Máriát ábrázolja. Az oltáron és a vitrinekben látható kegytárgyak a korabeli művészet becses darabjai. A XVII-XVIII. századi, aranyozott domborművekkel ékesített evangéliumos könyvek Oroszországból származnak.
Szerbek Szegeden
A szerbek a török elől menekülve jelentek meg Szegeden. Cserni Jován, a “fekete cár” is itt ütötte fel főhadiszállását a mohácsi vész után, és Alsóvároson érte őt a vég 1527 júliusában. A szegedi szerbek főként a Palánkban és Felsővároson laktak, iparral, kereskedelemmel foglalkoztak. Első templomuk a várban épült a XVII. század végén. Második templomukat 1725-ben, a mai helyén építették fel; ebbe készült 1761-ben a jelenlegi ikonosztáz.
http://turaindex.hu/celpont/szerb-templom184
A templombelsőben különleges, ódon hangulat fogad: a képekről komoly arccal lenéző szentek, a nehéz ezüst- és üveglámpák, füstölgő tömjén és gyertyafény... Az arannyal dúsan díszített ikonosztáz előtt érdemes leülni egy kis időre, nehogy valami rejtett szépség elkerülje figyelmünket. A Szent Miklósnak ajánlott templomot 1778-ban emelték.
http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/szerb_templom/41474/

  
Beküldve:2012-02-09 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Lechner tér 9.
Templom neve:Szegedi Szent Rozália Görög Katolikus kápolna
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:A Szent Rozália-kápolna története
A kápolna akkoriban még a palánki Demeter templom mellett állt egy kis dombon, azonban ez a kis kápolna rendhagyómódon kétszer is át lett költöztetve. A szegedi árvíz során, a kis dombon álló kápolna megmenekült a víz pusztításától, de mivel az áradás után szükséges volt a várost feltölteni, a kápolna egyik oldala a feltöltés után nagyon be lett volna takarva, ezért 1882-ben újjáépítették a Gizella tér és a Templom tér találkozásánál. Az idők során 1924-ben felépült a Fogadalmi templom monumentális épülete, amely közvetlenül a kis kápolna mögé került, egy darabig még állhatott a palermói Szent Rozáliának szentelt templom, azonban 1928-ban ismét lebontották és a Dóm mellől a mai helyére a Lechner térre került.

A kápolna a szegedi görög katolikus híveknek 1922-ben lett plébániatemplomként átadva. Védőszentje palermói Szent Rozália, aki a legenda szerint a 12. században, Szicíliában élt, és 16 évesen Palermo közelében elvonult egy barlangba, azonban a pestisjárvány idejére a városba költözött és gondjaiba vette a betegeket.
A neobarokk stílusban épült kápolnát az átépítések során kibővítve építették újjá, a görög kereszthez hasonlatos alapját is így nyerte el.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Rozalia-kapolna.html

1739-ben épült fel a palánki Demeter templom mellett a kápolna, amelyet báró Falkenstein Béla csanádi püspök szentelt fel 1739. augusztus elsején.
Az újonnan épült kápolna az akkori városképben még monumentális Demeter templom közelében szerényen meghúzódva állt, ott, ahol a Segítő Boldogasszony utcája betorkollott a templom előtti térbe (körülbelül a mai Hősök kapuja helyén). Az 1700-as évek végén József császár rendeletére az ország többi kápolnájához hasonlóan bezárták, és csak 1805-ben nyitották meg újra. Búcsúja Sarlós Boldogasszonykor volt, amikor az összes városrészből és Tápéról is idesereglettek a hívek.

Az árvíz, a város újjáépítése – első költözés
Így érte a Templom teret az 1879. március 12-i nagy árvíz. Ezt a városrészt - mint legmagasabban fekvőt - a víz viszonylag megkímélte. A kis dombon álló Rozália kápolna szigetként emelkedett ki a teret borító sík víztükörből. Az árvíz után a tér feltöltését határozták el, így célszerűnek látszott az erősen megrongált, akkor már száznegyven éves épület lebontása, hiszen a Tisza Lajos körút feltöltése az egyik oldalát majdnem teljesen elfedte volna. A szegediek azonban, akik nagy érdeklődéssel és kegyelettel jártak a kis fogadalmi templomba, nem hagyták végleg elveszni. A Királyi Biztosság végül is a kápolna újjáépítése mellett döntött, nem messze az eredeti helyétől. A világ népeinek az árvíz során elpusztult város újjáépítésére eljuttatott összegéből 22.000 forintot szavaztak meg a Szt. Rozália kápolna áthelyezésére és a Kálvária felépítésére. Alapkövét 1881. november 20-án tették le, s a források 1882. augusztusában már kész épületről számolnak be. A rekonstrukció során eltértek az egyszerű eredeti formától és az épületet ki is bővítették. 1883-ban szentelték fel. Ekkorra már a Templom tér rendezése is elkészült, a vele szomszédosan kialakított Gizella tér találkozásánál (a mai Dóm tér árkádos főbejárata mellett) a kápolna kiválóan emelte mindkét tér szépségét.

A kápolna a mai helyére költözik
Hiába volt megragadó szépségű a még középkori városalaprajzot őrző Templom tér és az azt záró barokk városkép, 1908-ban a régi tér és a Szt. Demeter templom lebontása mellett döntöttek, hogy helyet készítsenek a tervezett Fogadalmi templomnak.
A Szegeden élő görög szertartású katolikusok már 1914-ben mozgalmat indítottak egyházközségük megszervezésére. Erre 1921. december 26-án került sor. A kápolnát - Várhelyi József prelátus, belvárosi plébános közbenjárására - 1922-ben engedte át a város elöljárósága a görög katolikusok használatára. A Dóm téren álló kápolnában már voltak görög liturgiák.

A Fogadalmi templom 1924-ben készült el, s vele a tér átrendezése is szükségessé vált. 1927-ben gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter pályázatot írt ki a Fogadalmi templom körül egy bensőséges és ünnepélyes tér kialakítására, amellyel együtt "a tér elején levő kis kápolna szükség esetén lebontható".
Bár még nem volt fél évszázada hogy újjáépítették, 1928-ban ismételten lebontották a kápolnát.

Az épület darabjait megszámozták és a Lechner térre szállították át. Az átépítés, az eredeti anyag felhasználásával 1928. szeptember végén kezdődött, a rekonstrukciós munkákat Ligeti Béla irányította. A templom még az év decemberében elkészült és 1929. november 17-én szentelte fel fényes segédlettel Glattfelder Gyula Csanádi püspök. 1938-ban nyilvánították plébánia templommá.

A kápolnát előző állapotához viszonyítva ismét kibővítve építették fel az új helyén. Dombra épült, számítva a tér rendezésére és közművesítésére. Ekkor alakították ki a kereszthajót és a kapun belül elhelyezkedő, két oldalán félkör lezárású teret. Az átalakításokkal a templom jóval tágasabb lett. Alaprajza hasonlatos a görög kereszt alakjához.

Korabeli építészeti leírása szerint a neobarokk kápolna méreteihez képest díszes épület. Kapuboltozata, küszöbe vörös márványból, ornamentikája cserépből van. Függőlegesen toszkán lizénák tagolják, melyek külön-külön posztamensen helyezkednek el. Az ablakok és falfülkék félkörívesek, gazdagon keretezve. A főbejárat különösen díszes, felül íves szemöldökpárkánnyal. A torony alacsony, tömzsi. Az átmenetet íves oromfal képezi, két oldalt kőurnákkal. A toronytest négyszögletes, falsíkja a kápolnáéhoz hasonlóan vízszintesen fugázott. A sisak kupolája alacsony, íves, a laterna sokszögletes. A toronyablakok barokkosan záródnak, szemöldökpárkánnyal. Díszesek a bejárat ajtószárnyai és keretei.
Mai állapota már kissé módosult képet mutat. A felújítások során az ablakok és a falfülkék külső kereteinek alsó részét jóval egyszerűbben képezték ki, s az oromfal két oldalánál elhelyezett kőurnák sincsenek már meg.

A templomot 1997-ben kívülről és belülről felújították. http://www.miserend.hu/?templom=3748
  
Beküldve:2012-02-09 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Tisza Lajos krt. 35.
Templom neve:kakasos református templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:A Református templom 1884-ben épült Schulek Frigyes építész tervei alapján, amely az észak-német gótika stílusjegyeit viseli, és talán az építész egyik legszebb munkájának mondható. A Kálvin téri templom nem a méreteivel tűnik ki, hanem a gondosan tervezett arányaival és a szépen kialakított részleteivel.
A templom külsejét az teszi igazán érdekessé, hogy a három hajója egymáshoz képest 120 fokban kapcsolódik össze, és azok metszéspontjából emelkedik ki a hatszögű huszártornya. A furcsa szögek ellenére a torony szép harmóniában van a hajók tetőszerkezetével. Az építész a templom épülete mellé egy szép sudár jegenyefát is megálmodott, el is ültették a fát, amely oly hatalmasra nőt, hogy termete már a tornyon álló kakassal vetekedett. És akkor kivágták. Az a mendemonda járja, hogy mikor ezt Schulek Frigyes a városban tett látogatása során megtudta, megsiratta azt a gyönyörű fát.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Reformatus-templom-2.html

a Kálvin téri Református templom piros cseréptetős, barna téglás épülete. Nem nagyságával, inkább nemes arányaival, szépen megformált részleteivel hat a szemlélőre. Schulek Frigyes tervezte, s 1883-ban készült el.

Az észak-német gótika hangulatát idéző templom tetején vörösréz szélkakas forog – emiatt hívják a szegediek az épületet kakasos templomnak. Sokáig a templom előtt volt a gyékénypiac, mögötte pedig a borpiac. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/kakasos_templom/41494/
  
Beküldve:2012-02-23 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Tisza Lajos krt. 35.
Templom neve:kakasos református templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:Református palota információk
Szegeden a Református templom szomszédságában láthatjuk a Református palotát, amely a szegedi belváros egyik legszebb épülete. A szecessziós stílusban megépült palota tervezője Magyar Ede építész, akit 1909-ben bízott meg a Református Egyház a körúton elterülő hatalmas ötszög alakú telket beépítésével.
Legszebb szecessziós stílusú palota Szegeden
A palota két hatalmas épülettömbje és az azt összekötő kis főbejárat feletti nagy terasz 1912-re fel is épült. Magyar Ede két ék alakban szétnyíló háromszintes épülettömböt tervezett, amelyeket egy egyszintes üzletsor kötött össze. A két épületben kapott helyet a parókia és a Református Elemi Iskola. A palota szecessziós homlokzata kellemes látvány a szemnek, főleg a szép, színes a napfényben tündöklő mozaikdíszítése, melyek aratást és vetést ábrázolnak. A bejárat feletti mellvéden kedves arcú, 3-3 gyermeket ábrázoló szobrocskák álldogálnak.
http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Reformatus-palota.html
  
Beküldve:2012-02-23 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Szeged, Mátyás király tér 26/a.
Templom neve:Alsóvárosi Havas Boldogasszony Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templomterem mérete elképesztő 63,5 méter hosszú, a belső berendezése a hazai barokk jellegzetes példája.
A templombelső terének leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a csavart oszlopaival. Az oltárt 1713-ban Gráf Antal készítette. A főoltár szobrai a Máriának behódoló szentek alakjai. A főoltár két oldalán 17-18. századi síremlékek láthatók. A templom mellékoltárai is ekkor keletkeztek. Ezek a Fekete Mária oltára, A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára, Szentkereszt oltára (Piéta), Fájdalmas Szűzanya oltára, Szent József oltár, Szent Anna oltár. A Szent Antal oltár és a Szent Ferenc oltár a főhajót a szentélytől elválasztó diadalív két oldalához támaszkodnak. A kapun belépve balról A tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet Hogger János 1747-ben készített. A Szent Kereszt és a szemközti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt oltárokat Aisenhut József készítette 1775-ben. A Fájdalmas Szűzanya oltár mellett áll a Kapisztrán Szent János szobor, mely a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.
A díszes, de mégis világos szerkezetű szószéket Gráf Antal faragta 1714-ben. A hajó két freskója Szűz Mária hét örömét és hét fájdalmát ábrázolja, amely Kontuly Béla alkotása. A Keresztút stációit 1746-ban készítették. Az oltárszobrokat jóval későbben, a hatvanas években Gráf Antal ferences fráter faragta. Ő tervezte és faragta fából a sekrestyésszekrényt is, amelynek ajtóira 1760-ban és 1763-ban Hogger János és Falusy Zsigmond festményeit illesztették.

Ez a templom hajdan elsősorban a prédikációknak, és értelmi meggyőzésnek kívánt a tágas méreteivel színtere lenni. A cisztercita eredetű építészetből a kolduló rendek alakították a templomra jellemző, egyszerű sajátosan magyar, puritánnak mutatkozó formavilágot.
A szegedi ferences templomnak csupán az egyik oldalán vannak ablakai, ez egyébként szokásos a gótikus templomok építészetében.
A templom szentélyének mennyezete csillagbordás, a hajóé, pedig hálóbordás, amely az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabb. Ez a bordázat csak díszként funkcionál, nem szolgálja a mennyezet merevítését. A hazai ferences templomokra jellemzően a torony a szentély mellett emelkedik fel, így zsolozsmázáskor egyszerűen és egyidejűleg lehet meghúzni a harangot. A templom tornyát már a középkorban elkezdték felépíteni, azonban csak a barokk időkre fejezték be, így a templomtorony 1783-ban a sisakja pedig 1827-ben készült el.
Ferences kolostor
A Havas Boldogasszony temploma mellé egy kolostor is csatlakozik, amelyről annyit tudni vélnek, hogy 1455-ben Kapisztrán János látogatásakor még nem állt, de 1459-ben már igen. A rendház a jelenlegi formáját a 18. században nyerte el. Az épület nyugati szárnyában vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem.
A kolostort az 1950-es években elvették az egyháztól és szociális otthon működött benne, ennek eredményeképpen eléggé lepusztult az állapota. A rendszerváltás után a Magyarországon újraalakult rend visszakapta a kolostor épületét, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
A szegedi ferences templom további nevezetességei
A ferences templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából kicserélték.
A templom főbejárata előtt áll Magyarország védőszentjének csodálatos barokk szobra, ez a Szűz Mária szobor, amely 1724-ből való és 2007-ben nagyon szépen felújították.

A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető.

http://szeged.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Romai-Katolikus-Ferences-Templom.html
a késő gótikus templom inkább a méretek arányaival, művészi egyszerűségével, világos elrendezésével hat. A ferenceseknek (akiknek már volt templomuk s kolostoruk is a szegedi várban) a XV. század végén bővítették ki az alsóvárosi Szent Péter-templomot, amelynek falait még a johanniták emelték. Ennek alapjaira épült a gótika jellegzetesen magyar változatát megjelenítő ferences templom. Az átépítés befejezésének évszáma (1503) a tér felőli fal párkánya alól kinéző kis kőfej alatt fedezhető föl (magasan a Mátyás-dombormű fölött). Fölszentelésekor kapott neve (Havas Boldogasszony) a híres római Santa Maria Maggiore bazilikára utal, ezzel is hangsúlyozták Róma eszméjét, az egyház egyetemességét.
Egy középkori legenda szerint egy gazdag, s igen jámbor római házaspár elhatározta, hogy templomot épít Szűz Mária tiszteletére. Nem sokkal később egy forró, nyári éjszakán mindkettejük álmában megjelent Mária, s azt mondta, hogy a templomot oda építsék majd, ahová hó esik... Liberius pápa ugyanazon az éjjel hasonló álmot látott.

A hó pedig augusztus 5-én az Esquilinus hegyre hullott, s ide építettették föl a Santa Maria Maggiore bazilikát.

Innen ered az alsóvárosi templom „Havas" (vagy népiesen: „Havi") Boldogasszony elnevezése, s ezért augusztus 5-e a búcsú napja. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/alsovarosi_ferences_templom/41521/
A főbejárat mellett a rendház simul a templom oldalához. A kolostor falán barokk napóra árnyéka fordul körbe.

A templomba lépve a bal oldali oltárnál a tisztítóhelyen szenvedőkért imádkozhatunk. Jobbról Fekete Mária híres kegyképe tekint ránk. A festmény a lengyelországi Czestochowa Mária-képének ihletésére készült http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/fekete_maria/41522/
A fehérfalú, egyhajós csarnoktemplomot támpillérek erősítik, ablakkeretei szinte dísztelenek. Barokk tornyát, hazai franciskánus szokás szerint, a szentély mellé építették: így zsolozsmázás közben könnyebben tudtak harangozni. A torony 1772-ben készült el, de sisakját csak 1827-ben tették föl. A templom oldalánál, a fűben áll Szent Ferenc bronzszobra – lábánál egy farkas figyel a szerzetes szavára (Kiss István munkája).

S ha már az oldalkapunál járunk: Mátyás király bautzeni domborművének másolatát csupán a XX. század harmincas éveinek történelmi romantikája hevületében helyezték ide. A templomot ugyanis tévesen Mátyás-templomként is emlegették, sőt sokan így hívják ma is.

S hogy az igazi Mátyás-templom se maradjon ki a sorból: a szegedi dombormű ikertestvérét a budai vár Mátyás-templomának falán is megtaláljuk. De máig sem bizonyított, hogy Mátyás királynak bármi köze lett volna a templom fölépítéséhez. http://www.delmagyar.hu/szegedi_setak/matyas-dombormu/41523/

  
Beküldve:2012-02-23 07:53

Beküldte:jolanda48
E-mail:jolanda48@gmail.com
Megye:Csongrád
Település:Szeged
Utca:Honvéd tér
Templom neve:Honvéd téri Református Egyházközség temploma
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:A Szeged-Honvéd téri Református Egyházközség temploma 1941-1944 között épült, Borsos József debreceni építész tevei szerint. Tíz, bibliai jeleneteket ábrázoló ablakát Gáborjáni Szabó Kálmán tervezte.
  
Beküldve:2016-07-01 10:37

www.interword.hu
www.interword.hu