Szentendre
Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Kálvária tér
Templom neve:Szerb kálvária, Katolikus kálvária
Felekezet:Szerb ortodox, római katolikus
  
Ismeretanyag:(Fotó: Civertan)
  
Beküldve:2005-07-20 19:21

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Bükkös part
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:Az evangélikus gyülekezeti ház helyén épített Evangélikus templomot 2004 augusztusában adták át. Tervezői Kocsis József Ybl-díjas építész-, valamint Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár, és Kutasi Attila. Szentélye keleti tájolású, főbejárata a belső udvarról nyílik. Legszebb nézetét a Bükkös-patak túloldaláról kapjuk, innen tárul fel teljes szépségében a belső udvar, a kétféle anyagból épített filigrán harangtorony, a templom romános egyszerűségű tömbje.
  
Beküldve:2005-07-20 22:56

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Bükkös part
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2005-07-20 22:58

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Kálvária tér
Templom neve:Szerb kálvária, Katolikus kálvária
Felekezet:Szerb ortodox, római katolikus
  
Ismeretanyag:Barokk alkotás a 18. századból.
  
Beküldve:2005-07-22 15:46

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Római-sánc köz
Templom neve:Szent Flórián Kápolna
Felekezet:Szerb ortodox
  
Ismeretanyag:A kicsiny oromfalas barokk kápolna 1739-ben épült, félköríves nyílása fölött szoborfülke látható. Apácarácsos ajtaja művészi munka.
  
Beküldve:2005-07-22 16:14

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Csabagyöngye utca
Templom neve:Római katolikus imaház
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2005-07-22 16:24

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Hunyadi utca
Templom neve:Zsidó imaház, Szántó emlékház
Felekezet:Zsidó
  
Ismeretanyag:Az imaházat 1998 májusában adták át.
  
Beküldve:2005-07-22 17:31

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Skanzen, Felső-Tisza-vidék tájegység
Templom neve:Mándi református templom
Felekezet:Református
  
Ismeretanyag:A Skanzenbe áttelepített templomot eredetileg 1585-ben emelték. 12 méter magas, 16x 7 méter alapterületű, talpas-vázas szerkezetű fatemplom. Kívül, belül fehérre meszelt. Meredek tetőszerkezetét fenyőzsindely fedi. Födéme kazettás mennyezetű.
  
Beküldve:2005-07-22 18:13

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Skanzen, Felföldi mezőváros
Templom neve:Mándoki görög katolikus templom
Felekezet:Görög katolikus
  
Ismeretanyag:A homlokzati tornyos, osztott hajójú, boronafalú templom hazánk legrégibb népi faépülete, 1670-ben készült.
  
Beküldve:2005-07-22 18:20

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Skanzen, Bakony, Balaton-Felvidék tájegység
Templom neve:Óbudavári templom
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1836-ban épített eredeti templom hiteles másolata. A kő falazatú, ollószáras-szelemenes tetőszerkezetű, cseréppel fedett templom egyhajós, kiugró homlokzati toronnyal, karzattal, a hajóhoz hozzáépült sekrestyével, orgonával.
  
Beküldve:2005-07-22 18:53

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Skanzen, Bakony, Balaton-Felvidék tájegység
Templom neve:Óbudavári templom
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:Az Óbudavári templom belső terének rekonstrukciója folyamatban van.
  
Beküldve:2005-07-22 18:55

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Skanzen, Kisalföld tájegység
Templom neve:Fogadalmi kápolna, Jánossomorja
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:Az áttelepített kápolna 1842-ben épült. Évente több alkalommal misét és egyéb szertartásokat tartanak benne.
  
Beküldve:2005-07-22 19:16

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Skanzen, Kisalföld tájegység
Templom neve:Fogadalmi kápolna, Jánossomorja
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:A belső tér fala vékony erezetű márványozással festett, virágos motívumokkal díszített. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja.
  
Beküldve:2005-07-22 19:20

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Rákóczi Ferenc utca
Templom neve:Baptista templom
Felekezet:Baptista
  
Ismeretanyag:A Baptista templomot 1988. augusztusában adták át. Tervezője Csereklye Győző építőmérnök.
  
Beküldve:2005-07-25 10:07

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentlászlói út
Templom neve:Szt. András templom, Izbégi templom
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:Az Izbégi templom 1738-ban épült, eredetileg a görögkeletieké volt. 1948-ban a római katolikus egyház birtokába került, ekkor a szentély irányában egy boltszakasszal, kereszthajóval és oratóriummal bővítették.
  
Beküldve:2005-07-25 10:41

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentlászlói út
Templom neve:Szt. András templom, Izbégi templom
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:Az Izbégi templom freskóit Jeges Ernő készítette az 1950-ees években.
  
Beküldve:2005-07-25 10:43

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Skanzen, Bakony, Balaton-Felvidék tájegység
Templom neve:Óbudavári templom
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1836-ban épített eredeti templom hiteles másolata. A kő falazatú, ollószáras-szelemenes tetőszerkezetű, cseréppel fedett templom egyhajós, kiugró homlokzati toronnyal, karzattal, a hajóhoz hozzáépült sekrestyével, orgonával.
  
Beküldve:2005-08-10 19:55

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Fő tér
Templom neve:Blagovesztenszka templom
Felekezet:Ortodox
  
Ismeretanyag:A török elől menekülő görög kereskedők a 17. században fatemplomot építettek, majd 1752-ben épült fel a jelenlegi épület, Mayerhoffer András tervei alapján. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony, a templom a város egyik jelképe. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, patinás, kelet-nyugat tengelyű templom stílusában barokk és rokokó elemek keverednek. Alaprajzilag is íves főbejárata gazdagon díszített kőkapu, tölgyfa ajtószárnyakkal.
  
Beküldve:2005-08-10 20:01

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Fő tér
Templom neve:Blagovesztenszka templom
Felekezet:Ortodox
  
Ismeretanyag:A templom legnagyobb értéke az arányos, harmonikus belső tér. A hajót három-szakaszos, fiókos dongaboltozat, a kórust csehsüvegboltozat fedi. Rokokó ikonfalát Zsivkovics Mihály készítette.
  
Beküldve:2005-08-10 20:03

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Alkotmány utca
Templom neve:Görögkeleti püspöki székesegyház
Felekezet:Ortodox
  
Ismeretanyag:A székesegyházat, Belgrád templomnak is nevezik; a Belgrádból érkezettek leszármazottai építették 1756-64 között rokokó stílusban. Az egyhajós templombelső elrendezése a pravoszláv hagyományokat követi: a kórus alatt van a nők imádkozási helye, egy lépcsővel lejjebb, a hajóban a férfiaké, a szentélyt ikonosztáz választja el a hívektől. A templomkertben nyugszik Vujicsics Tihamér zeneszerző.
  
Beküldve:2005-08-10 20:14

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Alkotmány utca
Templom neve:Görögkeleti püspöki székesegyház
Felekezet:Ortodox
  
Ismeretanyag:Ikonosztázát aranyozott színezett hársfára Osztoics Vazul festette 1777-81 között.
  
Beküldve:2005-08-10 20:15

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Alkotmány utca
Templom neve:Görögkeleti püspöki székesegyház
Felekezet:Ortodox
  
Ismeretanyag:A képen látható jelenet boronavázas faház építését ábrázolja. A székesegyház ikonosztáza művészettörténeti és kultúrtörténeti szempontból egyaránt érdekes, a festményeken keresztül bepillanthatunk az akkori szentendreiek életébe.
  
Beküldve:2005-08-10 20:23

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Kossuth Lajos utca
Templom neve:Pozsarevacska templom
Felekezet:Ortodox
  
Ismeretanyag:A szerbiai Pozserevac környékéről érkezett menekültek Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomukat 1690-ben fából, 1759-ben kőből építették fel. Tornya 1794-ből való. Az ortodox egyház szabályai szerint - több szentendrei templomhoz hasonlóan - szentélye keletre néz.
  
Beküldve:2005-08-10 20:35

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Kossuth Lajos utca
Templom neve:Pozsarevacska templom
Felekezet:Ortodox
  
Ismeretanyag:Ma is látható ikonosztáza 1742-ben készült; átmenet az alacsony balkáni és a magas orosz-ukrán típusú szentélyrekesztők között. Képeit bánáti mesterek készítették.
  
Beküldve:2005-08-10 20:37

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Bogdányi utca
Templom neve:Preobrazsenszka templom
Felekezet:Ortodox
  
Ismeretanyag:A barokk templomot 1741-1746 között építették a Boszniából érkezett szerbek. A középtornyos épület falán az ország egyik legrégebbi napórája látható. Főbejárata felett ószláv nyelvű táblán olvasható, hogy a templomot az Úr színeváltozásának szentelték, és a szentendrei pravoszláv keresztények munkája és költsége árán építették fel. 1746-ban készült ikonosztáza az első szerb barokk képfal, felér a mennyezetig.
  
Beküldve:2005-08-10 20:43

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Rákóczi Ferenc utca
Templom neve:Opovacska templom
Felekezet:Ortodox
  
Ismeretanyag:Ezt az egyszerű formájú, középtornyos, barokk stílusú templomot a Szerbiai Opovácról menekültek építették 1746-ban (egy régi fatemplom helyén). Tornya 1777-ből való. A templom 1913-ban a református egyházé lett, ekkor ikonosztáza Hercegszántóra került.
  
Beküldve:2005-08-10 21:01

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Kucsera Ferenc utca
Templom neve:Csiprovacska templom
Felekezet:Ortodox
  
Ismeretanyag:A szeméremségi betelepülők városáról elnevezett templom (is) eredetileg fából készült 1708-ban, majd az 1750-es évektől 1791-ig épült meg mai formájában. Alaprajzi elrendezése és tornyának építési módja a megszokott hagyományokat követi (középtornyos, keletelt szentélyű), de kétoldalt olyan remekbe faragott copf vörösmárvány díszkapu ékesíti, amely magasan kiemelkedik a XVIII. század épületszobrászatának anyagából. (Fotó: Civertan)
  
Beküldve:2005-08-10 21:22

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Kucsera Ferenc utca
Templom neve:Csiprovacska templom
Felekezet:Ortodox
  
Ismeretanyag:Szentendre legnagyobb templomának értékes ikonosztázát a húszas években Macedóniába szállították, a templom 1944 óta a katolikus egyházé.
  
Beküldve:2005-08-10 21:29

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Várdomb
Templom neve:Katolikus templom
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:Helyén már a tatárjárást követő években román stílusú templom épült, de ezt az épületet 1294-ban lerombolták. A XIX. század elején a templomot újjáépítették, ebből az időből valók a kora gótikus ablakok, bár gótikus stílusjegyekkel még a XV. századi építkezések során is gazdagodott. A török hódoltság alatt az épület nagy károkat szenvedett, és csak 1710-ben állították helyre. Legutóbb 1957-ben renoválták. Belsejének érdekessége, hogy a szentély festett képein a bibliai jelenetek hátterében, Szentendre városképe figyelhető meg. A régi művésztelep alkotóinak képei 1938-ban készültek. (Fotó: Civertan)
  
Beküldve:2005-08-10 21:39

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Várdomb
Templom neve:Katolikus templom
Felekezet:Katolikus
  
Ismeretanyag:A templom belseje három boltozott hajóra oszlik. A torony, a kórus és a főhajó keresztboltozatos, a sekrestyét pedig dongaboltozat fedi. A főoltárkép Jézus keresztelését ábrázolja, a szószék rokokó díszítésű, helyi mesterek fából készült szobrai ékesítik. A templom belsejében állították ki a dalmátok múlt századi, zöld színű zászlaját, amelyet szentek képei és a szőlőművelésben használt eszközök díszítenek.
  
Beküldve:2005-08-10 21:42

Beküldte:Szentendre.lap.hu
E-mail:szentendre.lap.hu@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Skanzen, Felföldi mezőváros
Templom neve:Mándoki görög katolikus templom
Felekezet:Görög katolikus
  
Ismeretanyag:A Skanzenbe áttelepített, homlokzati tornyos, osztott hajójú, boronafalú templom hazánk legrégibb népi faépülete, 1670-ben készült.
  
Beküldve:2005-08-11 15:20

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Várdomb
Templom neve:Keresztelő Szt. János-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A szentendrei Várdomb tetején álló templom a város legrégebbi épülete.
A régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját.
1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták.
A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom.
A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel.
1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban.
Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt, és ekkor nyerte el a templom a mai formáját.
  
Beküldve:2009-03-18 09:41

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Várdomb
Templom neve:Keresztelő Szt. János-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-03-18 09:43

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Várdomb
Templom neve:Keresztelő Szt. János-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek, valamint az ablakok és kapuk kőkeretei.
  
Beküldve:2009-03-18 09:45

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Várdomb
Templom neve:Keresztelő Szt. János-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-03-18 09:46

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Várdomb
Templom neve:Keresztelő Szt. János-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-03-18 09:47

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Várdomb
Templom neve:Keresztelő Szt. János-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-03-18 09:47

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Várdomb
Templom neve:Keresztelő Szt. János-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-03-18 09:47

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Várdomb
Templom neve:Keresztelő Szt. János-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A 28,91 méter magas torony eredetileg díszes süvegét, amely 1818-ban ledőlt, a jelenlegi egyszerű, sátortetős fedéssel pótolták. A 18. századi eredetű óráját 1970-ben elektromos szerkezettel látták el.
(A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években.)
  
Beküldve:2009-03-18 09:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Templom tér
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legrégebbi épülete, első kőtemploma. Számos részletében még a XIII. századi építés, illetve XIV-XV. századi újjáépítés gótikus nyomait őrzi. A XVIII. században barokk stílusban átalakították.
Az átépítések nyomán keveredik, de harmonikus egységet alkot itt a román, a gótikus és barokk stílus. Oldalhomlokzatain középkori falfestménytöredékek láthatók, berendezése viszont teljesen barokk. Belsejének érdekessége, hogy a szentély festett képein a bibliai jelenetek háttere Szentendre városképe. A régi művésztelep alkotóinak képei 1938-ban készültek.
Szentendre belvárosának legmagasabb pontja a Templom tér. Tömör mellvéddel körülvett sétányáról megragadó látvány nyílik az oly sokszor megfestett szentendrei háztetőkre, a kis belső udvarokra, a belvárosra, a Dunára és a túloldali szigetre.
A Szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom vagy más néven Vártemplom római katolikus templom Pest megyében, Szentendrén.

Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták.

A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek.

Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/keresztelo-szent-janos-plebaniatemplom-szentendre-92326.html
  
Beküldve:2012-01-15 08:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Templom tér
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legrégebbi épülete, első kőtemploma. Számos részletében még a XIII. századi építés, illetve XIV-XV. századi újjáépítés gótikus nyomait őrzi. A XVIII. században barokk stílusban átalakították.
Az átépítések nyomán keveredik, de harmonikus egységet alkot itt a román, a gótikus és barokk stílus. Oldalhomlokzatain középkori falfestménytöredékek láthatók, berendezése viszont teljesen barokk. Belsejének érdekessége, hogy a szentély festett képein a bibliai jelenetek háttere Szentendre városképe. A régi művésztelep alkotóinak képei 1938-ban készültek.
Szentendre belvárosának legmagasabb pontja a Templom tér. Tömör mellvéddel körülvett sétányáról megragadó látvány nyílik az oly sokszor megfestett szentendrei háztetőkre, a kis belső udvarokra, a belvárosra, a Dunára és a túloldali szigetre.
A Szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom vagy más néven Vártemplom római katolikus templom Pest megyében, Szentendrén.

Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták.

A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek.

Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/keresztelo-szent-janos-plebaniatemplom-szentendre-92326.html
  
Beküldve:2012-01-15 08:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Templom tér
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legrégebbi épülete, első kőtemploma. Számos részletében még a XIII. századi építés, illetve XIV-XV. századi újjáépítés gótikus nyomait őrzi. A XVIII. században barokk stílusban átalakították.
Az átépítések nyomán keveredik, de harmonikus egységet alkot itt a román, a gótikus és barokk stílus. Oldalhomlokzatain középkori falfestménytöredékek láthatók, berendezése viszont teljesen barokk. Belsejének érdekessége, hogy a szentély festett képein a bibliai jelenetek háttere Szentendre városképe. A régi művésztelep alkotóinak képei 1938-ban készültek.
Szentendre belvárosának legmagasabb pontja a Templom tér. Tömör mellvéddel körülvett sétányáról megragadó látvány nyílik az oly sokszor megfestett szentendrei háztetőkre, a kis belső udvarokra, a belvárosra, a Dunára és a túloldali szigetre.
A Szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom vagy más néven Vártemplom római katolikus templom Pest megyében, Szentendrén.

Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták.

A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek.

Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/keresztelo-szent-janos-plebaniatemplom-szentendre-92326.html
  
Beküldve:2012-01-15 08:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Templom tér
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legrégebbi épülete, első kőtemploma. Számos részletében még a XIII. századi építés, illetve XIV-XV. századi újjáépítés gótikus nyomait őrzi. A XVIII. században barokk stílusban átalakították.
Az átépítések nyomán keveredik, de harmonikus egységet alkot itt a román, a gótikus és barokk stílus. Oldalhomlokzatain középkori falfestménytöredékek láthatók, berendezése viszont teljesen barokk. Belsejének érdekessége, hogy a szentély festett képein a bibliai jelenetek háttere Szentendre városképe. A régi művésztelep alkotóinak képei 1938-ban készültek.
Szentendre belvárosának legmagasabb pontja a Templom tér. Tömör mellvéddel körülvett sétányáról megragadó látvány nyílik az oly sokszor megfestett szentendrei háztetőkre, a kis belső udvarokra, a belvárosra, a Dunára és a túloldali szigetre.
A Szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom vagy más néven Vártemplom római katolikus templom Pest megyében, Szentendrén.

Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták.

A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek.

Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/keresztelo-szent-janos-plebaniatemplom-szentendre-92326.html
  
Beküldve:2012-01-15 08:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Templom tér
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legrégebbi épülete, első kőtemploma. Számos részletében még a XIII. századi építés, illetve XIV-XV. századi újjáépítés gótikus nyomait őrzi. A XVIII. században barokk stílusban átalakították.
Az átépítések nyomán keveredik, de harmonikus egységet alkot itt a román, a gótikus és barokk stílus. Oldalhomlokzatain középkori falfestménytöredékek láthatók, berendezése viszont teljesen barokk. Belsejének érdekessége, hogy a szentély festett képein a bibliai jelenetek háttere Szentendre városképe. A régi művésztelep alkotóinak képei 1938-ban készültek.
Szentendre belvárosának legmagasabb pontja a Templom tér. Tömör mellvéddel körülvett sétányáról megragadó látvány nyílik az oly sokszor megfestett szentendrei háztetőkre, a kis belső udvarokra, a belvárosra, a Dunára és a túloldali szigetre.
A Szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom vagy más néven Vártemplom római katolikus templom Pest megyében, Szentendrén.

Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták.

A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek.

Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/keresztelo-szent-janos-plebaniatemplom-szentendre-92326.html
  
Beküldve:2012-01-15 08:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Templom tér
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legrégebbi épülete, első kőtemploma. Számos részletében még a XIII. századi építés, illetve XIV-XV. századi újjáépítés gótikus nyomait őrzi. A XVIII. században barokk stílusban átalakították.
Az átépítések nyomán keveredik, de harmonikus egységet alkot itt a román, a gótikus és barokk stílus. Oldalhomlokzatain középkori falfestménytöredékek láthatók, berendezése viszont teljesen barokk. Belsejének érdekessége, hogy a szentély festett képein a bibliai jelenetek háttere Szentendre városképe. A régi művésztelep alkotóinak képei 1938-ban készültek.
Szentendre belvárosának legmagasabb pontja a Templom tér. Tömör mellvéddel körülvett sétányáról megragadó látvány nyílik az oly sokszor megfestett szentendrei háztetőkre, a kis belső udvarokra, a belvárosra, a Dunára és a túloldali szigetre.
A Szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom vagy más néven Vártemplom római katolikus templom Pest megyében, Szentendrén.

Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták.

A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek.

Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/keresztelo-szent-janos-plebaniatemplom-szentendre-92326.html
  
Beküldve:2012-01-15 08:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Templom tér
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legrégebbi épülete, első kőtemploma. Számos részletében még a XIII. századi építés, illetve XIV-XV. századi újjáépítés gótikus nyomait őrzi. A XVIII. században barokk stílusban átalakították.
Az átépítések nyomán keveredik, de harmonikus egységet alkot itt a román, a gótikus és barokk stílus. Oldalhomlokzatain középkori falfestménytöredékek láthatók, berendezése viszont teljesen barokk. Belsejének érdekessége, hogy a szentély festett képein a bibliai jelenetek háttere Szentendre városképe. A régi művésztelep alkotóinak képei 1938-ban készültek.
Szentendre belvárosának legmagasabb pontja a Templom tér. Tömör mellvéddel körülvett sétányáról megragadó látvány nyílik az oly sokszor megfestett szentendrei háztetőkre, a kis belső udvarokra, a belvárosra, a Dunára és a túloldali szigetre.
A Szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom vagy más néven Vártemplom római katolikus templom Pest megyében, Szentendrén.

Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták.

A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek.

Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/keresztelo-szent-janos-plebaniatemplom-szentendre-92326.html
  
Beküldve:2012-01-15 08:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Templom tér
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legrégebbi épülete, első kőtemploma. Számos részletében még a XIII. századi építés, illetve XIV-XV. századi újjáépítés gótikus nyomait őrzi. A XVIII. században barokk stílusban átalakították.
Az átépítések nyomán keveredik, de harmonikus egységet alkot itt a román, a gótikus és barokk stílus. Oldalhomlokzatain középkori falfestménytöredékek láthatók, berendezése viszont teljesen barokk. Belsejének érdekessége, hogy a szentély festett képein a bibliai jelenetek háttere Szentendre városképe. A régi művésztelep alkotóinak képei 1938-ban készültek.
Szentendre belvárosának legmagasabb pontja a Templom tér. Tömör mellvéddel körülvett sétányáról megragadó látvány nyílik az oly sokszor megfestett szentendrei háztetőkre, a kis belső udvarokra, a belvárosra, a Dunára és a túloldali szigetre.
A Szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom vagy más néven Vártemplom római katolikus templom Pest megyében, Szentendrén.

Szentendre már 1002-ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete. Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták.

A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710-ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban. Fehérre vakolták a falait és az ablakok körül vörös sávokat festettek.

Az utolsó jelentős átépítés 1742 és 1751 között történt és ekkor nyerte el a templom a mai formáját. A torony alatti támpilléren egyedülálló csillagászattörténeti jelentőségű napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években. 1870-ben és 1871-ben a belső padlózatot mélyítették ki, hogy a szentély egy lépcsővel magasabban legyen. Az épület 1957 óta műemlék (ekkor váltak láthatóvá a templom középkori részei), de teljes felújítására csak a 1990-es években került sor.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/keresztelo-szent-janos-plebaniatemplom-szentendre-92326.html
  
Beküldve:2012-01-15 08:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Templom tér
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Templom tér
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Templom tér
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Keresztelő Szent János templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Áprily Lajos tér 2
Templom neve:Ferences rendház és iskola
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:1950-ben váratlan fordulat érte a magyarországi Ferences Rendet. A június 12-ről 13-ára virradó éjszakán Siklós, Máriagyüd, Pécs, Mohács, Szeged kolostorait felriasztották a BM emberei és ponyvás teherautókon internáló táborokba szállították a szerzeteseket, aztán a többi kolostort is lefoglalták. Három férfi és egy női szerzetesrend maradhatott meg 70-re csökkentett létszámmal 2-2 gimnázium ellátására: a bencések, a piaristák, a ferencesek és a Miasszonyunk Szegedi Iskolanővérek. A Ferences Rend két magyarországi tartománya közül a kapisztránus provincia vezetői vállalták a feladatot, de ott álltak koldusként, mivel tanítással ebben a században nem foglalkoztak, nem volt iskolájuk. Megkapták az addig a másik ferences rendtartomány, a mariánusok által fenntartott esztergomi gimnáziumot és másiknak a szentendrei volt egyházközségi gimnáziumot, mely egy rozzant épületben, a volt csendőrlaktanyában működött.1950-ben a Rend dr. Nagy Konstantint bízta meg az igazgatói tetendők ellátásával. Pedagógiai végzettsége nem, de jogi végzettsége volt, ez és jó diplomáciai érzéke tették erre a posztra alkalmassá. A tanári kar - nem lévén ferences tanár - a különböző szerzetesrendekből állt össze.
1955-ben igazgatóváltásra került sor, P. Nagy Konstantin visszament lelkipásztori szolgálatba, helyére P. Sebestyén Szaniszló került, akinek 20 éves igazgatósága alatt megerősödött és fejlődésnek indult az intézet.
1954-ben beálltak a tanításba a fiatal ferences tanárok, akik 1950-től 1954-ig megszerezték a tanári diplomát: Töhötöm, Vid, Gilbert, Elek és Konrád atya. Majd évenként újra egy-egy tanár: György, Flórián, Ányos, Ferenc atya. 1956-ban Odiló atya sapka- és kitűzőjelvényt tervezett: kék mezőben Szent Ferenc tenyeréből a Nap felé szálló pacsirta. Máig is ez iskolánk jelvénye. 1958-ban Tamás Alajos ferences diákindulót komponált, melynek szövege:

"Ifjú szívünkből új nóta száll.
Friss, lombos ágon zeng száz madár.
Testvérünk minden: hegy, róna, völgy.
Bármerre járunk, szebb lesz a Föld.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!

Tombol és pusztít vak gyűlölet.
Nem kell ez nékünk, csak szeretet.
Szent Ferenc lelke tettre tüzel,
Szebb, jobb világot építni fel.
Célunk a béke, tettünk mindig a jó,
Isten kezében élni de jó!"

1963-ban Váradi Béla tartományfőnök meg tudta szerezni az ÁEH jóváhagyását egy tornaterem és két tanterem építésére. A tervező Dragonits Tamás azonban a két tanterem fölé még két tantermet tervezett és meg is építették, amit bírságolással megúsztak. A következő években a régi épület felújítása következett. A 70-es években átmenetileg csökkent, majd újra nőtt a jelentkező diákok száma. 1982-ben az igazgató P. Hegedüs Kolos az ÁEH-nál kitartóan kilincselve újabb építési engedélyt kapott. Ez alkalommal nagyszabású átépítés és bővítés következhetett, mely 1990-ig tartott, és melynek költségeit külföldi segélyekből fedezték. Sok mesterember és sok diák segített ebben a munkában az építés szervezését és ugyancsak sok fizikai munkát vállaló Ányos atyának.
Ányos atya fizikai, szellemi és szervező munkájának eredménye az iskola újjáépítése: Iskolánk címe 1987, azaz Áprily Lajos születésének századik évfordulója óta: Szentendre Áprily Lajos tér 2.
Dr. Soós János P. Ányos, aki sok éven át iskolánk gondnoka és magyar-történelem-technika szakos tanára volt, ötlete, szervező és kivitelező munkájának eredménye volt ez a névadás.
A költő leányának, Jékely Mártának, apjáról készült gipszportréja alapján önttették a bronzfejet, melyet az iskola külső falában kialakított fülkében helyeztek el.
AZ OLTÁRKÉP
Stigmatizáció (P. dr. Kákonyi Asztrik alkotása)
1223-ban a nagyböjti időt Ferenc Alverna hegyén töltötte. Arról a képről elmélkedett, amely már San Damianóban a lelkébe vésődött: a Megfeszítettről. Annyira eggyé vált vele, hogy Jézus sebei saját testén is megjelentek. Amit egész életén át szeme előtt tartott és saját személyében átérzett, az most előtört volna, mindenki számára láthatóvá vált volna, ha Ferenc nem fáradozott volna minden erejével, hogy titkát elrejtse. Csak kevesen tudták meg, köztük Leó testvér, aki emiatt nagy lelki válságba került. Kicsoda ő ennek a halhatatlan jelenségnek a színe előtt? Ferenc felismerte a testvér aggodalmát, adott neki egy képet, melyen megmagyarázta, hogy mindenki stigmatizált a maga módján, mindenki meg van jelölve a Tau jelével (görög betű, a kereszt jele), maga Leo testvér is. A KERESZTÚT Páljános Ervin szobrászművész alkotása. Dr. Soós Ányos ferences atya régóta dédelgetett álma, az új orgona építése 1993 októberében kezdődött, P. Hegedűs Kolos OFM, akkori tartományfőnök hozzájárulásával, a Rendtartomány és a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének anyagi támogatásával. Az orgona diszpozícióját Zászkaliczky Tamás, terveit Budavári Attila készítette.

Az építők a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. tagjai:
Budavári Attila, Löffler Norbert, Budavári Csaba, Nagy Gábor, Fülöp Péter, Poór Balázs, Kulcsár Tamás, Végh Antal

Az új orgona emeli a liturgia fényét, segíti diákjaink zenei nevelését és lehetőséget ad koncertek rendezésére. Köszönet mindazoknak, akik elkészítéséhez hozzájárultak. A minden alkatrészében új orgona 16 regiszteres = 16 hangszín. A hangszíneket ezek párosításával - kombinációival állíthatjuk elő. Az orgonának 1190 db sípja van (1041db fémsíp 149 db fasíp), s nincs két egyforma közöttük.
A belső szerkezetben leginkább az időtálló tölgyfát alkalmaztuk, de a többi sokezer alkatrész is, mind nemes anyagból készült a műanyag kihagyásával. Így: - réz, - broz, - ólom, - bőr, - bőr, - vörösfenyő, - lucfenyő, - gyertyán, - ébenfa, - szilvafa.
A hangszer mechanikus szerkezetű. A szelepek mozgatása a billentyűzetről elvezetett 1 milliméter vékony fapálcikák segítségéval történik.
Az orgonán közel egy évet dolgoztunk átlag 10 fővel. Törekedtünk a hagyományos - 150 - 200 éve alkalmazott - szerkezetek készítésére. A belső, nem látszó alkatrészeket is kidíszítettük. Egy hangszer ne csak kívülről legyen szép jeligére.
A pécsi műhelyünkben szinte teljesen összeállítottunk az orgonát, de az elbontás és a 231 km-rel távolabb a kápolnában történő teljes összeszerelés és aprólékos állítgatások még két hónapot vettek igénybe." "A részek a helyükre kerültek, s megszületett az élmény: 1995. január 29-én beléphettünk az orgonaszó hallatán egy újdonság erejével ható harmóniába, időtlenségbe: Zászkaliczky Tamás (a tervező) orgonaművész játékát hallgatva.
A harmónia üzent:
Megerősítette hitünket: Emmanuel, Velünk az Isten. Megemlékezett rólunk. Dicsősége ezentúl gazdagabb módon nyilvánul majd meg istentiszteleteinkben.
Isten áldozatvállalásra késztette az orgonára adakozókat. Elsősorban az öregdiákokat. Köszönet érte!
Mire képes az egymás mellé került nemes anyagok együttese, az alkotó gondolat révén! Valami újféle teremtés? Fokozatosan beteljesülő megváltás? Kitáruló, feltáruló üdvösség? A "már" és a "még nem" kettőssége, feszültsége a nyitó hangverseny órájában feloldódni látszott...
Ha mi is lehetnénk orgonasípok..."
Az iskolában római kori szobotöredékek is találhatók.http://www.ferences-sze.sulinet.hu/
  
Beküldve:2012-01-15 09:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Főtér
Templom neve:Blagovestenszka templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendrei Blagovestenszka szerb ortodox templom Pest megyében, Szentendrén. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte.

A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült.

Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál - a püspöki székesegyház parókusa látja el. A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet.http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/blagovestenszka-templom-szentendre-92116.html
  
Beküldve:2012-01-15 09:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Bogdányi út 42.
Templom neve:Preobrazsenszka templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:Boszniából menekült szerb tímárok (tabakosok) építették fel a Szamár-hegy lábánál lévő templomukat 1741-46-ban. Helyén -1690-től- először fatemplom állt. Magas fák közt, zárt kőkerítés mögött, a hegy felé fordulva rejtőzködik a látogatók elől.

Az utcáról gyönyörű, kora klasszicista stílusú kerítéskapuja és a szentély külső oldalán, kőkeretes fülkében elhelyezett, megfeszített Krisztust ábrázoló freskó tűnik fel a leginkább. A templombelső az egyik legszebb magyar ikonosztázt és a hazai szerb művészet egyéb remekműveit rejti.

Nem látogatható, csak az évente, augusztus 19-én megrendezésre kerülő szerb búcsú idején tart nyitva.

  
Beküldve:2012-01-15 09:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Bogdányi út 42.
Templom neve:Preobrazsenszka templom
Felekezet:görög katolikus
  
Ismeretanyag:Boszniából menekült szerb tímárok (tabakosok) építették fel a Szamár-hegy lábánál lévő templomukat 1741-46-ban. Helyén -1690-től- először fatemplom állt. Magas fák közt, zárt kőkerítés mögött, a hegy felé fordulva rejtőzködik a látogatók elől.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/preobrazsenszka-templom-szentendre-55615.html
Az utcáról gyönyörű, kora klasszicista stílusú kerítéskapuja és a szentély külső oldalán, kőkeretes fülkében elhelyezett, megfeszített Krisztust ábrázoló freskó tűnik fel a leginkább. A templombelső az egyik legszebb magyar ikonosztázt és a hazai szerb művészet egyéb remekműveit rejti.

Nem látogatható, csak az évente, augusztus 19-én megrendezésre kerülő szerb búcsú idején tart nyitva.

  
Beküldve:2012-01-15 09:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Péter-Pál u.
Templom neve:Szent Péter és Pál-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legnagyobb temploma eredetileg görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta.

Helyén először fatemplom állt, majd 1750-től épült fel a kőtemplom. A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a katolikus egyház tulajdonába került.

A templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek; korábbi értékes felszerelését a hazatelepülők magukkal vitték.
Méretei impozánsak: 300 m2 alapterületű, kb. 1000 fő befogadóképességgel, tornya 33 méter magas.

Napjainkban is rendszeresen tartanak benne szentmisét.

Hétfő kivételével általában 10-16 óra között látogatható, pénteken csak délután.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-pal-templom-szentendre-55551.html

  
Beküldve:2012-01-15 09:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Péter-Pál u.
Templom neve:Szent Péter és Pál-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legnagyobb temploma eredetileg görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta.

Helyén először fatemplom állt, majd 1750-től épült fel a kőtemplom. A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a katolikus egyház tulajdonába került.

A templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek; korábbi értékes felszerelését a hazatelepülők magukkal vitték.
Méretei impozánsak: 300 m2 alapterületű, kb. 1000 fő befogadóképességgel, tornya 33 méter magas.

Napjainkban is rendszeresen tartanak benne szentmisét.

Hétfő kivételével általában 10-16 óra között látogatható, pénteken csak délután.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-pal-templom-szentendre-55551.html

  
Beküldve:2012-01-15 09:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Péter-Pál u.
Templom neve:Szent Péter és Pál-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legnagyobb temploma eredetileg görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta.

Helyén először fatemplom állt, majd 1750-től épült fel a kőtemplom. A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a katolikus egyház tulajdonába került.

A templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek; korábbi értékes felszerelését a hazatelepülők magukkal vitték.
Méretei impozánsak: 300 m2 alapterületű, kb. 1000 fő befogadóképességgel, tornya 33 méter magas.

Napjainkban is rendszeresen tartanak benne szentmisét.

Hétfő kivételével általában 10-16 óra között látogatható, pénteken csak délután.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-pal-templom-szentendre-55551.html

  
Beküldve:2012-01-15 09:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Pest
Település:Szentendre
Utca:Szentendre, Péter-Pál u.
Templom neve:Szent Péter és Pál-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentendre legnagyobb temploma eredetileg görögkeleti szerb templomként épült. Nevét a Ciprovacból érkezett menekültek után kapta.

Helyén először fatemplom állt, majd 1750-től épült fel a kőtemplom. A szerb lakosság folyamatos hazavándorlása után a XX. században a katolikus egyház tulajdonába került.

A templom berendezése egyszerű, a falak fehérek, freskói nincsenek; korábbi értékes felszerelését a hazatelepülők magukkal vitték.
Méretei impozánsak: 300 m2 alapterületű, kb. 1000 fő befogadóképességgel, tornya 33 méter magas.

Napjainkban is rendszeresen tartanak benne szentmisét.

Hétfő kivételével általában 10-16 óra között látogatható, pénteken csak délután.
http://szentendre-utikalauz.hu/latnivalok/szent-peter-es-pal-templom-szentendre-55551.html

  
Beküldve:2012-01-15 10:00

www.interword.hu
www.interword.hu