Szentgotthárd
Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér
Templom neve:Magtártemplom
Felekezet:-
  
Ismeretanyag:A középkori eredetű, egykori templom, később magtár, jelenleg színházterem és művelődési ház.
www.szentgotthard.hu
  
Beküldve:2006-10-15 01:38

Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér
Templom neve:Magtártemplom
Felekezet:-
  
Ismeretanyag:A középkori eredetű, egykori templom, később magtár, jelenleg színházterem és művelődési ház.
www.szentgotthard.hu
  
Beküldve:2006-10-15 01:41

Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér
Templom neve:Magtártemplom és Cisztercita templom
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:Előtérben a Magtártemplom, mögötte a Cisztercita templom tornya.
www.szentgotthard.hu
  
Beküldve:2006-10-15 01:44

Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér
Templom neve:Cisztercita templom
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma és a kolostor 1748-64 között készült Franz Anton Pilgram bécsi építész irányításával. A kupolák freskóin id. és ifj. Dorfmeister István a szentgotthárdi csatát ábrázolta. Schrezenmayr Gáspár ciszterci barát 40 év alatt faragta ki a fekete intarziás tölgyfa padokat. A barokk épületegyüttest Matthias Grusner laikus szerzetes és a már erõsen korosodó id. Dorfmeister István freskókkal, Josef Schnitzler faszobrokkal díszítette. A kolostor keletrõl mutatja a legszebb arculatát. Az épület belsejében ezen az oldalon a könyvtár és az ebédlõ található, szintén Grusner falfestményeivel.
www.szentgotthard.hu
  
Beküldve:2006-10-15 01:50

Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér
Templom neve:Cisztercita templom
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:A kupolák freskóin id. és ifj. Dorfmeister István a szentgotthárdi csatát ábrázolta.
www.szentgotthard.hu
  
Beküldve:2006-10-15 01:53

Beküldte:Csabesz
E-mail:szcsx@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Mathiász A. u. 8.
Templom neve:Református templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:reformatus.fw.hu
  
Beküldve:2006-12-12 18:27

Beküldte:Csabesz
E-mail:szcsx@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:József A.u. 14/a
Templom neve:Evangélikus Templon
Felekezet:Szentgotthárdi Evangélikus Egyházközösség
  
Ismeretanyag:Épült 1912-ben
  
Beküldve:2006-12-27 18:38

Beküldte:Csabesz
E-mail:szcsx@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Hunyadi út
Templom neve:Temető Kápolna
Felekezet:.
  
Ismeretanyag:Épült 1734 előtt
A boldogságos szűz Szent Flórián és Szent Sebestyén vértanúk emlékére.
Újjáépült 1893-ban
Felújítva 2000-ben.
  
Beküldve:2006-12-27 19:04

Beküldte:Csabesz
E-mail:szcsx@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér
Templom neve:Cisztercita templom
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom éjszakai megvilágításban.
  
Beküldve:2007-01-01 22:37

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt ciszterci templom 1740-1769 között épült barokk stílusban, Franz Anton Pilgram tervei alapján.
  
Beküldve:2008-12-09 19:09

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-12-09 19:11

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-12-09 19:11

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-12-09 19:12

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-12-09 19:12

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-12-09 19:13

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A XVIII. századi rokokó berendezések közül nagyon szép az aranyozott szószék, a faragott orgona, valamint a pácolt tölgyből készült, fekete intarziás, faragott padok, amelyek Schrezenmayr Gáspár cisztercita fráter munkájának eredményei.
A sekrestyefolyosó falában középkori és reneszánsz sírkövek láthatók.
  
Beküldve:2008-12-09 19:14

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-12-09 19:14

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-12-09 19:15

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-12-09 19:15

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Az épületegyüttest (a templomot és a kolostort) az egykori vár területén emelték. Az eredeti tervek szerint a templomot két oldalról egy-egy kolostorszárny fogta volna közre, de csak a déli szárny készült el.
  
Beküldve:2008-12-09 19:16

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:ev.
  
Ismeretanyag:A templom 1913-ban épült.
  
Beküldve:2008-12-09 19:18

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:ev.
  
Ismeretanyag:A reformáció ezen a területen már a 16. század közepe táján elterjedt. 1541-ben a sárvári nyomdából jelent meg Sylvester János Újszövetsége, s a sárvári iskola is hírneves volt már. Ezekben az években indult a "csepregi akadémia" is, ahonnan Sopron, Zala, és Vas megye sok kiváló protestáns tanítót és lelkészt kapott.
  
Beküldve:2008-12-09 19:21

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:ev.
  
Ismeretanyag:A templomot 1969-ben és 1990-ben újították fel.

2003-ban teljes belső festést végeztek.
  
Beküldve:2008-12-09 19:24

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:ev.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-12-09 19:25

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:középkori templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:III. Béla király 1183-ban cisztercita apátságot alapított itt.

A középkori templom és rendház maradványaira 1677-ben kora barokk templom épült. Ezt később magtárnak használták.
  
Beküldve:2009-02-25 10:38

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:középkori templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A középkori templom nagyobb volt, mint utóda, így egyes falmaradványai a későbbi épület körül láthatóak.
  
Beküldve:2009-02-25 10:42

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:középkori templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-02-25 10:42

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:középkori templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért a színház egy kissé szűk.
  
Beküldve:2009-02-25 10:44

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:középkori templom romja
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-02-25 10:44

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Református templom
Felekezet:ref.
  
Ismeretanyag:Már az 1600-as évektől kezdve van nyoma kálvinista gyülekezet létezésének - saját templomuk azonban csak 2002-ben épült.
  
Beküldve:2009-02-25 10:46

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:-
Templom neve:Református templom
Felekezet:ref.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-02-25 10:47

Beküldte:Szily Csaba
E-mail:szcsx@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér
Templom neve:Nagyboldogasszony
Felekezet:katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2009-11-02 20:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll Kálmán tér 5.
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébánia Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.

III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2011-12-13 07:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, József A u 14/a
Templom neve:Evanglékus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:Nem találtam anyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2011-12-27 13:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, József A u 14/a
Templom neve:Evanglékus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:Nem találtam anyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2011-12-27 13:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:23

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:24

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:25

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:25

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:25

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:29

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 25
Templom neve:ciszterci rendház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.
http://www.vendegvaro.hu/volt-ciszterci-rendhaz
  
Beküldve:2011-12-28 08:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 7
Templom neve:Szent Gotthárd-templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Magtártemplom egyik kevéssé ismert nevén a Szent Gotthárd-templom. Szentgotthárdon állt ciszter templom, amely 1676 és 1677 között épült fel. Az 1980-as években színházat alakítottak ki megmaradt részéből, amit a 18. században magtárként hasznosítottak, innen származott a neve is. A szentgotthárdi ciszterci apátságot 1183-ban alapították Franciaországból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Hunyadi u
Templom neve:Temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Temetőkápolna Szentgotthárdon található ciszterci alapítású kegyhely. Építésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy már a heiligenkreuzi korszak előttről való. Az 1750-es években alakították ki kriptává, ahová a rendi tagokat temették el. A Szentgotthárd környékét ábrázoló 1734 körülről fennmaradt aquarell is bizonyítja azt, hogy mielőtt Heiligenkreuz megkapta volna a szentgotthárdi apátságot, már állt a kápolna, amit Szent Sebestyén és Szent Flórián tiszteletére emeltek. Az akkori kápolna toronynélküli volt Eberl Gotthárd apát egészítette ki a toronnyal és kriptával. A kápolna belsejében található aranyozott faoltár is valamikor a század közepéről való, aminek predelláját a purgatórium faragványa díszíti, fölötte emelkedik a Kálvária. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt János evangélista és Szűz Mária. Az oltár 1765 körül készült és Josef Schnitzer osztrák fafaragó műve, melyet eredetileg az apátság épületének kriptájába szántak. 1780-ban II. József bezáratta az apátsági kriptát ezután került az oltár a Temetőkápolnába, de 1756-tól már temetkeztek ide rendi tagok. Két jeltelen sírkamrában nyugszik Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter, akiknek jelentős szerepük volt az apátság feltámasztásában annak idején. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt, amit 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861 és 1926 közötti időből. 1895-ben adományok révén felújították, aminek terve 1893. július 15-én a német származású Lang József építőmester tervei alapján készült el és 1895. március 31-én hagyta jóvá a rend. A neogótikus stílusban újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Temet%C5%91k%C3%A1polna_%28Szentgotth%C3%A1rd%29
ágból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Hunyadi u
Templom neve:Temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Temetőkápolna Szentgotthárdon található ciszterci alapítású kegyhely. Építésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy már a heiligenkreuzi korszak előttről való. Az 1750-es években alakították ki kriptává, ahová a rendi tagokat temették el. A Szentgotthárd környékét ábrázoló 1734 körülről fennmaradt aquarell is bizonyítja azt, hogy mielőtt Heiligenkreuz megkapta volna a szentgotthárdi apátságot, már állt a kápolna, amit Szent Sebestyén és Szent Flórián tiszteletére emeltek. Az akkori kápolna toronynélküli volt Eberl Gotthárd apát egészítette ki a toronnyal és kriptával. A kápolna belsejében található aranyozott faoltár is valamikor a század közepéről való, aminek predelláját a purgatórium faragványa díszíti, fölötte emelkedik a Kálvária. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt János evangélista és Szűz Mária. Az oltár 1765 körül készült és Josef Schnitzer osztrák fafaragó műve, melyet eredetileg az apátság épületének kriptájába szántak. 1780-ban II. József bezáratta az apátsági kriptát ezután került az oltár a Temetőkápolnába, de 1756-tól már temetkeztek ide rendi tagok. Két jeltelen sírkamrában nyugszik Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter, akiknek jelentős szerepük volt az apátság feltámasztásában annak idején. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt, amit 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861 és 1926 közötti időből. 1895-ben adományok révén felújították, aminek terve 1893. július 15-én a német származású Lang József építőmester tervei alapján készült el és 1895. március 31-én hagyta jóvá a rend. A neogótikus stílusban újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Temet%C5%91k%C3%A1polna_%28Szentgotth%C3%A1rd%29
ágból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Hunyadi u
Templom neve:Temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Temetőkápolna Szentgotthárdon található ciszterci alapítású kegyhely. Építésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy már a heiligenkreuzi korszak előttről való. Az 1750-es években alakították ki kriptává, ahová a rendi tagokat temették el. A Szentgotthárd környékét ábrázoló 1734 körülről fennmaradt aquarell is bizonyítja azt, hogy mielőtt Heiligenkreuz megkapta volna a szentgotthárdi apátságot, már állt a kápolna, amit Szent Sebestyén és Szent Flórián tiszteletére emeltek. Az akkori kápolna toronynélküli volt Eberl Gotthárd apát egészítette ki a toronnyal és kriptával. A kápolna belsejében található aranyozott faoltár is valamikor a század közepéről való, aminek predelláját a purgatórium faragványa díszíti, fölötte emelkedik a Kálvária. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt János evangélista és Szűz Mária. Az oltár 1765 körül készült és Josef Schnitzer osztrák fafaragó műve, melyet eredetileg az apátság épületének kriptájába szántak. 1780-ban II. József bezáratta az apátsági kriptát ezután került az oltár a Temetőkápolnába, de 1756-tól már temetkeztek ide rendi tagok. Két jeltelen sírkamrában nyugszik Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter, akiknek jelentős szerepük volt az apátság feltámasztásában annak idején. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt, amit 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861 és 1926 közötti időből. 1895-ben adományok révén felújították, aminek terve 1893. július 15-én a német származású Lang József építőmester tervei alapján készült el és 1895. március 31-én hagyta jóvá a rend. A neogótikus stílusban újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Temet%C5%91k%C3%A1polna_%28Szentgotth%C3%A1rd%29
ágból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Hunyadi u
Templom neve:Temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Temetőkápolna Szentgotthárdon található ciszterci alapítású kegyhely. Építésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy már a heiligenkreuzi korszak előttről való. Az 1750-es években alakították ki kriptává, ahová a rendi tagokat temették el. A Szentgotthárd környékét ábrázoló 1734 körülről fennmaradt aquarell is bizonyítja azt, hogy mielőtt Heiligenkreuz megkapta volna a szentgotthárdi apátságot, már állt a kápolna, amit Szent Sebestyén és Szent Flórián tiszteletére emeltek. Az akkori kápolna toronynélküli volt Eberl Gotthárd apát egészítette ki a toronnyal és kriptával. A kápolna belsejében található aranyozott faoltár is valamikor a század közepéről való, aminek predelláját a purgatórium faragványa díszíti, fölötte emelkedik a Kálvária. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt János evangélista és Szűz Mária. Az oltár 1765 körül készült és Josef Schnitzer osztrák fafaragó műve, melyet eredetileg az apátság épületének kriptájába szántak. 1780-ban II. József bezáratta az apátsági kriptát ezután került az oltár a Temetőkápolnába, de 1756-tól már temetkeztek ide rendi tagok. Két jeltelen sírkamrában nyugszik Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter, akiknek jelentős szerepük volt az apátság feltámasztásában annak idején. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt, amit 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861 és 1926 közötti időből. 1895-ben adományok révén felújították, aminek terve 1893. július 15-én a német származású Lang József építőmester tervei alapján készült el és 1895. március 31-én hagyta jóvá a rend. A neogótikus stílusban újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Temet%C5%91k%C3%A1polna_%28Szentgotth%C3%A1rd%29
ágból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Hunyadi u
Templom neve:Temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Temetőkápolna Szentgotthárdon található ciszterci alapítású kegyhely. Építésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy már a heiligenkreuzi korszak előttről való. Az 1750-es években alakították ki kriptává, ahová a rendi tagokat temették el. A Szentgotthárd környékét ábrázoló 1734 körülről fennmaradt aquarell is bizonyítja azt, hogy mielőtt Heiligenkreuz megkapta volna a szentgotthárdi apátságot, már állt a kápolna, amit Szent Sebestyén és Szent Flórián tiszteletére emeltek. Az akkori kápolna toronynélküli volt Eberl Gotthárd apát egészítette ki a toronnyal és kriptával. A kápolna belsejében található aranyozott faoltár is valamikor a század közepéről való, aminek predelláját a purgatórium faragványa díszíti, fölötte emelkedik a Kálvária. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt János evangélista és Szűz Mária. Az oltár 1765 körül készült és Josef Schnitzer osztrák fafaragó műve, melyet eredetileg az apátság épületének kriptájába szántak. 1780-ban II. József bezáratta az apátsági kriptát ezután került az oltár a Temetőkápolnába, de 1756-tól már temetkeztek ide rendi tagok. Két jeltelen sírkamrában nyugszik Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter, akiknek jelentős szerepük volt az apátság feltámasztásában annak idején. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt, amit 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861 és 1926 közötti időből. 1895-ben adományok révén felújították, aminek terve 1893. július 15-én a német származású Lang József építőmester tervei alapján készült el és 1895. március 31-én hagyta jóvá a rend. A neogótikus stílusban újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Temet%C5%91k%C3%A1polna_%28Szentgotth%C3%A1rd%29
ágból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Hunyadi u
Templom neve:Temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Temetőkápolna Szentgotthárdon található ciszterci alapítású kegyhely. Építésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy már a heiligenkreuzi korszak előttről való. Az 1750-es években alakították ki kriptává, ahová a rendi tagokat temették el. A Szentgotthárd környékét ábrázoló 1734 körülről fennmaradt aquarell is bizonyítja azt, hogy mielőtt Heiligenkreuz megkapta volna a szentgotthárdi apátságot, már állt a kápolna, amit Szent Sebestyén és Szent Flórián tiszteletére emeltek. Az akkori kápolna toronynélküli volt Eberl Gotthárd apát egészítette ki a toronnyal és kriptával. A kápolna belsejében található aranyozott faoltár is valamikor a század közepéről való, aminek predelláját a purgatórium faragványa díszíti, fölötte emelkedik a Kálvária. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt János evangélista és Szűz Mária. Az oltár 1765 körül készült és Josef Schnitzer osztrák fafaragó műve, melyet eredetileg az apátság épületének kriptájába szántak. 1780-ban II. József bezáratta az apátsági kriptát ezután került az oltár a Temetőkápolnába, de 1756-tól már temetkeztek ide rendi tagok. Két jeltelen sírkamrában nyugszik Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter, akiknek jelentős szerepük volt az apátság feltámasztásában annak idején. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt, amit 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861 és 1926 közötti időből. 1895-ben adományok révén felújították, aminek terve 1893. július 15-én a német származású Lang József építőmester tervei alapján készült el és 1895. március 31-én hagyta jóvá a rend. A neogótikus stílusban újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Temet%C5%91k%C3%A1polna_%28Szentgotth%C3%A1rd%29
ágból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Hunyadi u
Templom neve:Temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Temetőkápolna Szentgotthárdon található ciszterci alapítású kegyhely. Építésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy már a heiligenkreuzi korszak előttről való. Az 1750-es években alakították ki kriptává, ahová a rendi tagokat temették el. A Szentgotthárd környékét ábrázoló 1734 körülről fennmaradt aquarell is bizonyítja azt, hogy mielőtt Heiligenkreuz megkapta volna a szentgotthárdi apátságot, már állt a kápolna, amit Szent Sebestyén és Szent Flórián tiszteletére emeltek. Az akkori kápolna toronynélküli volt Eberl Gotthárd apát egészítette ki a toronnyal és kriptával. A kápolna belsejében található aranyozott faoltár is valamikor a század közepéről való, aminek predelláját a purgatórium faragványa díszíti, fölötte emelkedik a Kálvária. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt János evangélista és Szűz Mária. Az oltár 1765 körül készült és Josef Schnitzer osztrák fafaragó műve, melyet eredetileg az apátság épületének kriptájába szántak. 1780-ban II. József bezáratta az apátsági kriptát ezután került az oltár a Temetőkápolnába, de 1756-tól már temetkeztek ide rendi tagok. Két jeltelen sírkamrában nyugszik Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter, akiknek jelentős szerepük volt az apátság feltámasztásában annak idején. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt, amit 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861 és 1926 közötti időből. 1895-ben adományok révén felújították, aminek terve 1893. július 15-én a német származású Lang József építőmester tervei alapján készült el és 1895. március 31-én hagyta jóvá a rend. A neogótikus stílusban újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Temet%C5%91k%C3%A1polna_%28Szentgotth%C3%A1rd%29
ágból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Hunyadi u
Templom neve:Temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Temetőkápolna Szentgotthárdon található ciszterci alapítású kegyhely. Építésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy már a heiligenkreuzi korszak előttről való. Az 1750-es években alakították ki kriptává, ahová a rendi tagokat temették el. A Szentgotthárd környékét ábrázoló 1734 körülről fennmaradt aquarell is bizonyítja azt, hogy mielőtt Heiligenkreuz megkapta volna a szentgotthárdi apátságot, már állt a kápolna, amit Szent Sebestyén és Szent Flórián tiszteletére emeltek. Az akkori kápolna toronynélküli volt Eberl Gotthárd apát egészítette ki a toronnyal és kriptával. A kápolna belsejében található aranyozott faoltár is valamikor a század közepéről való, aminek predelláját a purgatórium faragványa díszíti, fölötte emelkedik a Kálvária. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt János evangélista és Szűz Mária. Az oltár 1765 körül készült és Josef Schnitzer osztrák fafaragó műve, melyet eredetileg az apátság épületének kriptájába szántak. 1780-ban II. József bezáratta az apátsági kriptát ezután került az oltár a Temetőkápolnába, de 1756-tól már temetkeztek ide rendi tagok. Két jeltelen sírkamrában nyugszik Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter, akiknek jelentős szerepük volt az apátság feltámasztásában annak idején. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt, amit 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861 és 1926 közötti időből. 1895-ben adományok révén felújították, aminek terve 1893. július 15-én a német származású Lang József építőmester tervei alapján készült el és 1895. március 31-én hagyta jóvá a rend. A neogótikus stílusban újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Temet%C5%91k%C3%A1polna_%28Szentgotth%C3%A1rd%29
ágból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Hunyadi u
Templom neve:Temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Temetőkápolna Szentgotthárdon található ciszterci alapítású kegyhely. Építésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy már a heiligenkreuzi korszak előttről való. Az 1750-es években alakították ki kriptává, ahová a rendi tagokat temették el. A Szentgotthárd környékét ábrázoló 1734 körülről fennmaradt aquarell is bizonyítja azt, hogy mielőtt Heiligenkreuz megkapta volna a szentgotthárdi apátságot, már állt a kápolna, amit Szent Sebestyén és Szent Flórián tiszteletére emeltek. Az akkori kápolna toronynélküli volt Eberl Gotthárd apát egészítette ki a toronnyal és kriptával. A kápolna belsejében található aranyozott faoltár is valamikor a század közepéről való, aminek predelláját a purgatórium faragványa díszíti, fölötte emelkedik a Kálvária. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt János evangélista és Szűz Mária. Az oltár 1765 körül készült és Josef Schnitzer osztrák fafaragó műve, melyet eredetileg az apátság épületének kriptájába szántak. 1780-ban II. József bezáratta az apátsági kriptát ezután került az oltár a Temetőkápolnába, de 1756-tól már temetkeztek ide rendi tagok. Két jeltelen sírkamrában nyugszik Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter, akiknek jelentős szerepük volt az apátság feltámasztásában annak idején. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt, amit 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861 és 1926 közötti időből. 1895-ben adományok révén felújították, aminek terve 1893. július 15-én a német származású Lang József építőmester tervei alapján készült el és 1895. március 31-én hagyta jóvá a rend. A neogótikus stílusban újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Temet%C5%91k%C3%A1polna_%28Szentgotth%C3%A1rd%29
ágból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Hunyadi u
Templom neve:Temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Temetőkápolna Szentgotthárdon található ciszterci alapítású kegyhely. Építésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy már a heiligenkreuzi korszak előttről való. Az 1750-es években alakították ki kriptává, ahová a rendi tagokat temették el. A Szentgotthárd környékét ábrázoló 1734 körülről fennmaradt aquarell is bizonyítja azt, hogy mielőtt Heiligenkreuz megkapta volna a szentgotthárdi apátságot, már állt a kápolna, amit Szent Sebestyén és Szent Flórián tiszteletére emeltek. Az akkori kápolna toronynélküli volt Eberl Gotthárd apát egészítette ki a toronnyal és kriptával. A kápolna belsejében található aranyozott faoltár is valamikor a század közepéről való, aminek predelláját a purgatórium faragványa díszíti, fölötte emelkedik a Kálvária. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt János evangélista és Szűz Mária. Az oltár 1765 körül készült és Josef Schnitzer osztrák fafaragó műve, melyet eredetileg az apátság épületének kriptájába szántak. 1780-ban II. József bezáratta az apátsági kriptát ezután került az oltár a Temetőkápolnába, de 1756-tól már temetkeztek ide rendi tagok. Két jeltelen sírkamrában nyugszik Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter, akiknek jelentős szerepük volt az apátság feltámasztásában annak idején. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt, amit 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861 és 1926 közötti időből. 1895-ben adományok révén felújították, aminek terve 1893. július 15-én a német származású Lang József építőmester tervei alapján készült el és 1895. március 31-én hagyta jóvá a rend. A neogótikus stílusban újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Temet%C5%91k%C3%A1polna_%28Szentgotth%C3%A1rd%29
ágból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Szentgotthárd, Hunyadi u
Templom neve:Temetőkápolna
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Temetőkápolna Szentgotthárdon található ciszterci alapítású kegyhely. Építésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy már a heiligenkreuzi korszak előttről való. Az 1750-es években alakították ki kriptává, ahová a rendi tagokat temették el. A Szentgotthárd környékét ábrázoló 1734 körülről fennmaradt aquarell is bizonyítja azt, hogy mielőtt Heiligenkreuz megkapta volna a szentgotthárdi apátságot, már állt a kápolna, amit Szent Sebestyén és Szent Flórián tiszteletére emeltek. Az akkori kápolna toronynélküli volt Eberl Gotthárd apát egészítette ki a toronnyal és kriptával. A kápolna belsejében található aranyozott faoltár is valamikor a század közepéről való, aminek predelláját a purgatórium faragványa díszíti, fölötte emelkedik a Kálvária. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt János evangélista és Szűz Mária. Az oltár 1765 körül készült és Josef Schnitzer osztrák fafaragó műve, melyet eredetileg az apátság épületének kriptájába szántak. 1780-ban II. József bezáratta az apátsági kriptát ezután került az oltár a Temetőkápolnába, de 1756-tól már temetkeztek ide rendi tagok. Két jeltelen sírkamrában nyugszik Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter, akiknek jelentős szerepük volt az apátság feltámasztásában annak idején. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt, amit 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861 és 1926 közötti időből. 1895-ben adományok révén felújították, aminek terve 1893. július 15-én a német származású Lang József építőmester tervei alapján készült el és 1895. március 31-én hagyta jóvá a rend. A neogótikus stílusban újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Temet%C5%91k%C3%A1polna_%28Szentgotth%C3%A1rd%29
ágból jövő szerzetesek. Monostoruk kőből készült, amelyet 1526 után Serédy Gáspár apát kezdett honvédelmi célokra átépíteni, számítva egy esetleges török támadásra. 1605-ben stájer-spanyol csapatok elfoglalták a monostort és támaszpontként akarták használni Bocskai István ellen. A hajdúk sikerei miatt az osztrák parancsnok Wolfgang von Tieffenbach kivonult a várból és felrobbantotta.
A környék még nem heverte ki a csapásokat, amikor 1664-ben a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek és a törökök összecsaptak. A vidéken a tatár lovasság is kegyetlen pusztítást végzett. Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére a háborús pusztítások után új templomot kezdtek építeni 1676-ban. Az érsek erre a célra tizenkétezer forintot ruházott. A templom homlokzati kialakítását nyomokban még őrzi, ami egy 1734-ből fennmaradt aquarellen szemlélhető meg. A templom homlokzatát két egymás fölötti párkány három szakaszra tagolta. Az alsó szakasz körkeretelés, amely ma is meg van és a szakasz középtengelyében helyezkedett el. A vízszintes záródású bejárati kapu szemöldökpárkánya felett egykor egy címereskő állt, amelyet ma a déli folyosó falában lehet látni. A lekerekített szürkemárvány domborművön latin nyelvű felirat olvasható, az alapító nevével: GEORGIUS SZÉCHÉNY ARCHIEPPUS CONSIS. Az egyes szavakból valószínűleg rövidítés miatt maradt ki néhány betű, ezért helyesen a szöveg Georgius Széchény Archiepiscopus Colocensis. lenne. A szöveg alatt főpapi jelvények, a felszentelés évszáma díszített barokk kartusban és a Széchényi-család. A felette lévő második szakasz közepét félköríves, vakolattal keretelt nagy ablak töltötte ki, ami világosan kivehető a nyugati homlokzaton, bár be van falazva. Ennek a szakasznak az oldalán vakolatos kiképzéssel jelzett pilaszterek helyezkedtek el. Helyük még kivehető, s a második párkány fölött különös jól észlelhető, hogy lezáró tag koronázta őket.
A harmadik szakasz keskenyebb volt és a padlástér oromfalát takarta, oldalán szintén találhatóak volt pilaszter, ami felett gúlához hasonló díszítmény állt., középen vakolatkeretes, félköríves záródású ablak. A háromszögű alakzatban óra állt, míg a nyeregtetőn huszártorony haranggal. A harangkötél leeresztésére szolgáló nyílás a színház mennyezeti boltozatán a karzat előtti első oszlopközben ma is meg van. A Magtártemplom Széchényi korában még karcsúbb hatást keltett és a tagoltsága is nagyobb volt. Ezt jól érzékelteti az akvarell is.
A templom alaprajzilag hajóra és szentélyre tagozódott, a stílus alapján olasz építőmester készíthette a tervet, akik akkoriban Magyarországon a várépítéseknél és egyházi építkezéseknél is igen nagy számban dolgoztak. Galavics Géza megfigyelése szerint a Magtártemplom homlokzata másutt is ismert típusokkal egyezik meg. Legnagyobb hasonlóságot a szombathelyi domonkosok templomának ajtaja feletti jellegzetes félköríves ablakkal mutatja, valamint a rohonci plébániatemplom, akinek mestere Carlo de la Torre volt. E kettő 1670-ben, illetve 1657-ben épült. Nem kizárható, hogy de la Torre dolgozott Szentgotthárdon is. A szentélyt és a hajót pilaszterek választják el egymástól. Hiányzik viszont a diadalív. A hajót 3-3 pilaszter osztja négy szakaszra. Az elsőben a karzat helyezkedik el, hármas félkörívű árkádokon nyugodva. A szentélyt egy pilaszterpár két részre osztja. A hajó 19,1 m hosszú, 9,6 m széles és 12,8 m magas, míg a szentély 8,5 m hosszú, 7,6 méter széles és 11,6 m magas. Az épület fiókos dongaboltozatos, a pillérközök félköríveket zárnak, a félköríves hevederek a pilasztereket kötik össze.
A 17. században a Magtártemplomnak három oltára volt. A főoltár Szent Gotthárd hildesheimi bencés püspök tiszteletére lett emelve, a két mellékoltár közül a jobb oldali a megfeszített Jézus, a bal oldali a Fájdalmas Anya tiszteletére áll. A Magtártemplom 1740-ig volt a rábakethelyi templom fiókegyháza. Annak a templomnak a részei voltak a vendvidéki települések (Felső- és Alsószölnök kivételével), amíg a heiligenkreuzi korszakban a falvakban is épültek templomok. 1740-től a templom önállóvá vált. Ekkor már Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek Robert Leeb vezetésével, akik egy másik templomot építettek ennek szomszédságában, a Nagyboldogasszony-templomot, ami ma is áll. II. József feloszlatta a ciszterci szerzetesrendeket, de a szentgotthárdit megkímélte. Az ő parancsára Marian Reutter prior, későbbi apát csináltatott magtárat a templomból 1787-ben. Ennek során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot lebontották, a tagolásokat leverték. Az oltárokat is elbontották, de egy Pietà-szobrot átmentettek a másik templomba és az északi mellékfolyosóban kialakított kápolnába helyezték, amely 1861-ig fennmaradt. Az 1980-as években színházzá alakították a Magtártemplomot, de műemlékvédelmi szempontok miatt nem lehetett teljes alakításokat végezni rajta, ezért például a színház némileg szűk, nincs zenekari árka és csak vendégelőadások vannak benne.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magt%C3%A1rtemplom
A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.
http://www.vendegvaro.hu/magtartemplom

  
Beküldve:2011-12-28 08:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll K tér
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2014-01-05 08:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll K tér
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2014-01-05 08:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll K tér
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2014-01-05 08:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll K tér
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2014-01-05 08:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Széll K tér
Templom neve:Nagyboldogasszony Plébániatemplom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).

A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”

A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
  
Beküldve:2014-01-05 08:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Hunyadi u
Templom neve:Boldogságos Szűz, Szent Flórián és Szent Sebestyén
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentgotthárdot és környékét 1734 körül ábrázoló aquarellen jól látható egy észak felé tájolt kis kápolnán hajóján két, szentélyén egy ablakkal, torony nélkül, déli bejárata felett keresztel. Ez azonos a település régi temetőkápolnájával, amely a mai napig fennmaradt, s a Rába folyó bal partján, a kaszagyár szomszédágában kis ligetben áll. Az aquarell bizonyítja, hogy a kápolna a ciszterciek 1734. évi visszatérése előtti időből való.
A Boldogságos Szűz, Szent Flórián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére emelt kápolnához 1756-ban a szentgotthárdi születésű Eberl Gotthard ciszterci lelkipásztor és adminisztrátor tornyot és kriptát építtetett. Aranyozott díszítményű faoltára is a XVIII. sz. második feléből való. A predellát purgatóriumot ábrázoló faragvány díszíti, fölötte Kálvária emelkedik. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt Mária és János evangélista szobrát látjuk. Az oltár Josef Schnitzer műve, amely azonban valószínűleg eredetileg nem ide, hanem az apátsági templom kriptája számára készülhetett 1765 körül. Heimb ugyanis 1764-ben a kriptai oltárnak csak tervéről beszél - „...exstruendo ibidem altari adaptata” -, Schnitzer pedig 1766-ban dolgozott utoljára Szentgotthárdon, 1769-ben meghalt Heiligenkreuzban. Az apátsági templom kriptáját II. József rendelete alapján 1780-90 között zárták le. Ezután kerülhetett az oltár mai helyére, a temetőkápolnába.
E kápolnába temetkeztek 1756-től a rend elhunyt tagjai. A kripta jeltelen sírkamrái valamelyikében nyugszik a barokk apátság két művésze, Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt. Ezt 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861-1926 közötti időből.
A szentgotthárdi temetőkápolna „1895 őszén egészen újra épült a hívek és mások kegyes adakozásából.” A felújítás tervét 1893. július 15-én Lang József szentgotthárdi építőmester készítette el, s azt 1895. március 31-én hagyták jóvá az építési bizottság tagjai. A neogótikus stílusba újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
A temetőkápolna kora szempontjából a ciszterci újratelepítés évét „terminus ante quem”-nek fogadhatjuk el. Eredete visszanyúlik korábbi századokra. Ennek kérdését megnyugtató módon csak falkutatással lehetnek tisztázni.
http://www.szentgotthard.plebania.hu/plebania/temetokapolna.html
  
Beküldve:2014-01-05 09:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:Hunyadi u
Templom neve:Boldogságos Szűz, Szent Flórián és Szent Sebestyén
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A Szentgotthárdot és környékét 1734 körül ábrázoló aquarellen jól látható egy észak felé tájolt kis kápolnán hajóján két, szentélyén egy ablakkal, torony nélkül, déli bejárata felett keresztel. Ez azonos a település régi temetőkápolnájával, amely a mai napig fennmaradt, s a Rába folyó bal partján, a kaszagyár szomszédágában kis ligetben áll. Az aquarell bizonyítja, hogy a kápolna a ciszterciek 1734. évi visszatérése előtti időből való.
A Boldogságos Szűz, Szent Flórián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére emelt kápolnához 1756-ban a szentgotthárdi születésű Eberl Gotthard ciszterci lelkipásztor és adminisztrátor tornyot és kriptát építtetett. Aranyozott díszítményű faoltára is a XVIII. sz. második feléből való. A predellát purgatóriumot ábrázoló faragvány díszíti, fölötte Kálvária emelkedik. A feszület lábánál Mária Magdolna, két oldalt Mária és János evangélista szobrát látjuk. Az oltár Josef Schnitzer műve, amely azonban valószínűleg eredetileg nem ide, hanem az apátsági templom kriptája számára készülhetett 1765 körül. Heimb ugyanis 1764-ben a kriptai oltárnak csak tervéről beszél - „...exstruendo ibidem altari adaptata” -, Schnitzer pedig 1766-ban dolgozott utoljára Szentgotthárdon, 1769-ben meghalt Heiligenkreuzban. Az apátsági templom kriptáját II. József rendelete alapján 1780-90 között zárták le. Ezután kerülhetett az oltár mai helyére, a temetőkápolnába.
E kápolnába temetkeztek 1756-től a rend elhunyt tagjai. A kripta jeltelen sírkamrái valamelyikében nyugszik a barokk apátság két művésze, Mathias Gusner és Kaspar Schrezenmayer laikus fráter. A kripta eredeti lejárója a kápolna nyugati oldalán, a szentély felőli első két gyámpillér között volt. Ezt 1861 októberében kívülről elfalazták és feltöltötték. A kápolna külső falában egy 1806-ban elhunyt szentgotthárdi bíró és húsz ciszterci rendtag sírtáblái találhatók 1861-1926 közötti időből.
A szentgotthárdi temetőkápolna „1895 őszén egészen újra épült a hívek és mások kegyes adakozásából.” A felújítás tervét 1893. július 15-én Lang József szentgotthárdi építőmester készítette el, s azt 1895. március 31-én hagyták jóvá az építési bizottság tagjai. A neogótikus stílusba újjáépített kápolnát színes ablaküvegekkel, a hajó és szentély falát színes historizáló, ornamentális festéssel díszítették.
A temetőkápolna kora szempontjából a ciszterci újratelepítés évét „terminus ante quem”-nek fogadhatjuk el. Eredete visszanyúlik korábbi századokra. Ennek kérdését megnyugtató módon csak falkutatással lehetnek tisztázni.
http://www.szentgotthard.plebania.hu/plebania/temetokapolna.html
  
Beküldve:2014-01-05 09:24

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:József A u 1/A
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A Szentgotthárdi evangélikus gyülekezet az Ókörtvélyesi (ma Eltendorf ) gyülekezet szórványa volt.
1901: a hívek kérésére szórványból fiókegyházzá minősül. Elkezdődik egy önálló alap gyűjtése.
1908: A Szentgotthárdi Missziói Egyház megalapítása - özv. Lipováczi Desits Gyuláné adományának köszönhetően: Telek és ház vásárlása a jövendőbeli templom és lelkészlak céljára.
1909. Megérkezik a gyül. első lelkésze: Czipott Géza. Templomépítés terve és a munka kezdete.
1912: A templom elkészül.
1914: Tárgyalások a toronyóra beszerzéséről.
1914 - 1918: A háború miatt a toronyóra beépítése meghiúsult.(A mai napig csak a felfestett helye látható) A lélekszám ez idő tájt kb. 600 fő.
1916: A középnagyságú harang elvitele
1917: A nagyharang elvitele. Súlyos személyi és anyagi veszteségek.
1919 - 1922: Átmeneti időszak: a burgenlandi és jugoszlávi határon túli szórvány gyülekezetek elveszítése.
1922: A Rábafüzesi leánygyülekezet bekebelezése.
1925: A kibontakozás jelei: gyülekezeti vegyeskor alakul, gyülekezeti tanácsterem épül.
1926: Nő - és leányegyesület alakul.
1927: Iskolaépítés terve.
1928: Az iskola alapkőletétele, építkezés kezdete és még ez évben a munka befejezése.
1929: Czipott Géza Szombathelyre távozik, s egy rövid ideig Purt Károly s.lelkész látja el a gyülekezetet. Új lelkész: Scherer József meghívása.
1930: Az új középnagyságú harang megrendelése - hősök harangja
1937: Az új nagyharang elkészülése - béke harangja
1937 - 1940: A csendes szolgálat ideje
1941: Új lelkészlakás építési terve elkészül, de anyagi, és egyéb okok miatt az építkezés meghiúsul. A II. világháború ideje alatt Sokorai Miklós veszi gondjaiba és látja el a gyülekezetet. (Scherer József és családja külföldre menekül)
1945: A lelkész visszatérése után felújítási munkálatok kezdődnek: a lelkészlakás lakhatatlan, az iskola épülete megrongálódott.
1950: A rábafüzesi lakosság - melynek nagy része evangélikus kitelepítése.
A gyül.lélekszáma kb. 300 fő. A lassú hanyatlás időszaka következik.
1967: A templom külső majd belső tatarozása.
1973: Nyírő (Scherer) József nyugdíjba vonul.
Az Őriszentpéteri Ev. Egyházközség társul a szentgotthárdi Egyházközséggel, és lelkésze Molnár Jenő családjával együtt Szentgotthárdra költözik.
1974: A lelkészlakás külső és belső felújítása.
Társult ugyan két Egyházközség, ám a létszám mind az Őrségben, mind Szentgotthárdon folyamatosan csökken.
1987 - 1989: Templom és lelkészlakás állagmegóvása: külső, belső renoválások,
1990: Az iskolaépületet visszakapja a gyülekezet, így újabb felújítási munkálatok várnak a lelkészre és a hívekre.
1991: Rábafüzesi iskola épületét is visszakapja az Egyházközség - rendkívül rossz állapotban.
1992: Szentgotthárdi tanító - kántor lakás eladása. A templom teljes külső tatarozása, iskola külső felújítása és belső átalakítása: hittanterem kialakítása.
1993: Szalafői imaház külső, belső felújítása - katolikus testvéreink segítségével.
1997: Molnár Jenő megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjba vonul. Loós Zsuzsanna s. lelkész a gyülekezet új pásztora.
1998: Határozat a rábafüzesi épület eladásáról.
1999: Vizesblokk és nyári táborhely kialakítása a gyülekezeti házban (régi iskolaépületben ).
2000: Kollerné Loós Zsuzsanna lelkésszé választása és beiktatása.
2001: Új parókia építésének terve: támogatás kérése Önkormányzattól, Orsz. Egyháztól.
Orgona felújítása.
2003: Templom teljes belső festése.
2004: Parókiaépítésre a támogatásokat elnyerjük. Rábafüzesi épület eladása.
Lelkésznő Gyes.-en. A gyülekezet gondozását és a parókia építésével kapcsolatos teendőket Loós Csaba d. lelkész látja el. Az év végére elkészül az új épület.
2005: Lelkésznő "visszaáll" a szolgálatba. Az épületek rendben, "csak" folyamatos karbantartásuk szükséges. A gyülekezet építése az elsődleges, legfontosabb feladat.
http://szentgotthard.lutheran.hu/gyult.html
  
Beküldve:2014-01-05 09:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:József A u 1/A
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A Szentgotthárdi evangélikus gyülekezet az Ókörtvélyesi (ma Eltendorf ) gyülekezet szórványa volt.
1901: a hívek kérésére szórványból fiókegyházzá minősül. Elkezdődik egy önálló alap gyűjtése.
1908: A Szentgotthárdi Missziói Egyház megalapítása - özv. Lipováczi Desits Gyuláné adományának köszönhetően: Telek és ház vásárlása a jövendőbeli templom és lelkészlak céljára.
1909. Megérkezik a gyül. első lelkésze: Czipott Géza. Templomépítés terve és a munka kezdete.
1912: A templom elkészül.
1914: Tárgyalások a toronyóra beszerzéséről.
1914 - 1918: A háború miatt a toronyóra beépítése meghiúsult.(A mai napig csak a felfestett helye látható) A lélekszám ez idő tájt kb. 600 fő.
1916: A középnagyságú harang elvitele
1917: A nagyharang elvitele. Súlyos személyi és anyagi veszteségek.
1919 - 1922: Átmeneti időszak: a burgenlandi és jugoszlávi határon túli szórvány gyülekezetek elveszítése.
1922: A Rábafüzesi leánygyülekezet bekebelezése.
1925: A kibontakozás jelei: gyülekezeti vegyeskor alakul, gyülekezeti tanácsterem épül.
1926: Nő - és leányegyesület alakul.
1927: Iskolaépítés terve.
1928: Az iskola alapkőletétele, építkezés kezdete és még ez évben a munka befejezése.
1929: Czipott Géza Szombathelyre távozik, s egy rövid ideig Purt Károly s.lelkész látja el a gyülekezetet. Új lelkész: Scherer József meghívása.
1930: Az új középnagyságú harang megrendelése - hősök harangja
1937: Az új nagyharang elkészülése - béke harangja
1937 - 1940: A csendes szolgálat ideje
1941: Új lelkészlakás építési terve elkészül, de anyagi, és egyéb okok miatt az építkezés meghiúsul. A II. világháború ideje alatt Sokorai Miklós veszi gondjaiba és látja el a gyülekezetet. (Scherer József és családja külföldre menekül)
1945: A lelkész visszatérése után felújítási munkálatok kezdődnek: a lelkészlakás lakhatatlan, az iskola épülete megrongálódott.
1950: A rábafüzesi lakosság - melynek nagy része evangélikus kitelepítése.
A gyül.lélekszáma kb. 300 fő. A lassú hanyatlás időszaka következik.
1967: A templom külső majd belső tatarozása.
1973: Nyírő (Scherer) József nyugdíjba vonul.
Az Őriszentpéteri Ev. Egyházközség társul a szentgotthárdi Egyházközséggel, és lelkésze Molnár Jenő családjával együtt Szentgotthárdra költözik.
1974: A lelkészlakás külső és belső felújítása.
Társult ugyan két Egyházközség, ám a létszám mind az Őrségben, mind Szentgotthárdon folyamatosan csökken.
1987 - 1989: Templom és lelkészlakás állagmegóvása: külső, belső renoválások,
1990: Az iskolaépületet visszakapja a gyülekezet, így újabb felújítási munkálatok várnak a lelkészre és a hívekre.
1991: Rábafüzesi iskola épületét is visszakapja az Egyházközség - rendkívül rossz állapotban.
1992: Szentgotthárdi tanító - kántor lakás eladása. A templom teljes külső tatarozása, iskola külső felújítása és belső átalakítása: hittanterem kialakítása.
1993: Szalafői imaház külső, belső felújítása - katolikus testvéreink segítségével.
1997: Molnár Jenő megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjba vonul. Loós Zsuzsanna s. lelkész a gyülekezet új pásztora.
1998: Határozat a rábafüzesi épület eladásáról.
1999: Vizesblokk és nyári táborhely kialakítása a gyülekezeti házban (régi iskolaépületben ).
2000: Kollerné Loós Zsuzsanna lelkésszé választása és beiktatása.
2001: Új parókia építésének terve: támogatás kérése Önkormányzattól, Orsz. Egyháztól.
Orgona felújítása.
2003: Templom teljes belső festése.
2004: Parókiaépítésre a támogatásokat elnyerjük. Rábafüzesi épület eladása.
Lelkésznő Gyes.-en. A gyülekezet gondozását és a parókia építésével kapcsolatos teendőket Loós Csaba d. lelkész látja el. Az év végére elkészül az új épület.
2005: Lelkésznő "visszaáll" a szolgálatba. Az épületek rendben, "csak" folyamatos karbantartásuk szükséges. A gyülekezet építése az elsődleges, legfontosabb feladat.
http://szentgotthard.lutheran.hu/gyult.html
  
Beküldve:2014-01-05 09:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:József A u 1/A
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A Szentgotthárdi evangélikus gyülekezet az Ókörtvélyesi (ma Eltendorf ) gyülekezet szórványa volt.
1901: a hívek kérésére szórványból fiókegyházzá minősül. Elkezdődik egy önálló alap gyűjtése.
1908: A Szentgotthárdi Missziói Egyház megalapítása - özv. Lipováczi Desits Gyuláné adományának köszönhetően: Telek és ház vásárlása a jövendőbeli templom és lelkészlak céljára.
1909. Megérkezik a gyül. első lelkésze: Czipott Géza. Templomépítés terve és a munka kezdete.
1912: A templom elkészül.
1914: Tárgyalások a toronyóra beszerzéséről.
1914 - 1918: A háború miatt a toronyóra beépítése meghiúsult.(A mai napig csak a felfestett helye látható) A lélekszám ez idő tájt kb. 600 fő.
1916: A középnagyságú harang elvitele
1917: A nagyharang elvitele. Súlyos személyi és anyagi veszteségek.
1919 - 1922: Átmeneti időszak: a burgenlandi és jugoszlávi határon túli szórvány gyülekezetek elveszítése.
1922: A Rábafüzesi leánygyülekezet bekebelezése.
1925: A kibontakozás jelei: gyülekezeti vegyeskor alakul, gyülekezeti tanácsterem épül.
1926: Nő - és leányegyesület alakul.
1927: Iskolaépítés terve.
1928: Az iskola alapkőletétele, építkezés kezdete és még ez évben a munka befejezése.
1929: Czipott Géza Szombathelyre távozik, s egy rövid ideig Purt Károly s.lelkész látja el a gyülekezetet. Új lelkész: Scherer József meghívása.
1930: Az új középnagyságú harang megrendelése - hősök harangja
1937: Az új nagyharang elkészülése - béke harangja
1937 - 1940: A csendes szolgálat ideje
1941: Új lelkészlakás építési terve elkészül, de anyagi, és egyéb okok miatt az építkezés meghiúsul. A II. világháború ideje alatt Sokorai Miklós veszi gondjaiba és látja el a gyülekezetet. (Scherer József és családja külföldre menekül)
1945: A lelkész visszatérése után felújítási munkálatok kezdődnek: a lelkészlakás lakhatatlan, az iskola épülete megrongálódott.
1950: A rábafüzesi lakosság - melynek nagy része evangélikus kitelepítése.
A gyül.lélekszáma kb. 300 fő. A lassú hanyatlás időszaka következik.
1967: A templom külső majd belső tatarozása.
1973: Nyírő (Scherer) József nyugdíjba vonul.
Az Őriszentpéteri Ev. Egyházközség társul a szentgotthárdi Egyházközséggel, és lelkésze Molnár Jenő családjával együtt Szentgotthárdra költözik.
1974: A lelkészlakás külső és belső felújítása.
Társult ugyan két Egyházközség, ám a létszám mind az Őrségben, mind Szentgotthárdon folyamatosan csökken.
1987 - 1989: Templom és lelkészlakás állagmegóvása: külső, belső renoválások,
1990: Az iskolaépületet visszakapja a gyülekezet, így újabb felújítási munkálatok várnak a lelkészre és a hívekre.
1991: Rábafüzesi iskola épületét is visszakapja az Egyházközség - rendkívül rossz állapotban.
1992: Szentgotthárdi tanító - kántor lakás eladása. A templom teljes külső tatarozása, iskola külső felújítása és belső átalakítása: hittanterem kialakítása.
1993: Szalafői imaház külső, belső felújítása - katolikus testvéreink segítségével.
1997: Molnár Jenő megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjba vonul. Loós Zsuzsanna s. lelkész a gyülekezet új pásztora.
1998: Határozat a rábafüzesi épület eladásáról.
1999: Vizesblokk és nyári táborhely kialakítása a gyülekezeti házban (régi iskolaépületben ).
2000: Kollerné Loós Zsuzsanna lelkésszé választása és beiktatása.
2001: Új parókia építésének terve: támogatás kérése Önkormányzattól, Orsz. Egyháztól.
Orgona felújítása.
2003: Templom teljes belső festése.
2004: Parókiaépítésre a támogatásokat elnyerjük. Rábafüzesi épület eladása.
Lelkésznő Gyes.-en. A gyülekezet gondozását és a parókia építésével kapcsolatos teendőket Loós Csaba d. lelkész látja el. Az év végére elkészül az új épület.
2005: Lelkésznő "visszaáll" a szolgálatba. Az épületek rendben, "csak" folyamatos karbantartásuk szükséges. A gyülekezet építése az elsődleges, legfontosabb feladat.
http://szentgotthard.lutheran.hu/gyult.html
  
Beküldve:2014-01-05 09:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szentgotthárd
Utca:József A u 1/A
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A Szentgotthárdi evangélikus gyülekezet az Ókörtvélyesi (ma Eltendorf ) gyülekezet szórványa volt.
1901: a hívek kérésére szórványból fiókegyházzá minősül. Elkezdődik egy önálló alap gyűjtése.
1908: A Szentgotthárdi Missziói Egyház megalapítása - özv. Lipováczi Desits Gyuláné adományának köszönhetően: Telek és ház vásárlása a jövendőbeli templom és lelkészlak céljára.
1909. Megérkezik a gyül. első lelkésze: Czipott Géza. Templomépítés terve és a munka kezdete.
1912: A templom elkészül.
1914: Tárgyalások a toronyóra beszerzéséről.
1914 - 1918: A háború miatt a toronyóra beépítése meghiúsult.(A mai napig csak a felfestett helye látható) A lélekszám ez idő tájt kb. 600 fő.
1916: A középnagyságú harang elvitele
1917: A nagyharang elvitele. Súlyos személyi és anyagi veszteségek.
1919 - 1922: Átmeneti időszak: a burgenlandi és jugoszlávi határon túli szórvány gyülekezetek elveszítése.
1922: A Rábafüzesi leánygyülekezet bekebelezése.
1925: A kibontakozás jelei: gyülekezeti vegyeskor alakul, gyülekezeti tanácsterem épül.
1926: Nő - és leányegyesület alakul.
1927: Iskolaépítés terve.
1928: Az iskola alapkőletétele, építkezés kezdete és még ez évben a munka befejezése.
1929: Czipott Géza Szombathelyre távozik, s egy rövid ideig Purt Károly s.lelkész látja el a gyülekezetet. Új lelkész: Scherer József meghívása.
1930: Az új középnagyságú harang megrendelése - hősök harangja
1937: Az új nagyharang elkészülése - béke harangja
1937 - 1940: A csendes szolgálat ideje
1941: Új lelkészlakás építési terve elkészül, de anyagi, és egyéb okok miatt az építkezés meghiúsul. A II. világháború ideje alatt Sokorai Miklós veszi gondjaiba és látja el a gyülekezetet. (Scherer József és családja külföldre menekül)
1945: A lelkész visszatérése után felújítási munkálatok kezdődnek: a lelkészlakás lakhatatlan, az iskola épülete megrongálódott.
1950: A rábafüzesi lakosság - melynek nagy része evangélikus kitelepítése.
A gyül.lélekszáma kb. 300 fő. A lassú hanyatlás időszaka következik.
1967: A templom külső majd belső tatarozása.
1973: Nyírő (Scherer) József nyugdíjba vonul.
Az Őriszentpéteri Ev. Egyházközség társul a szentgotthárdi Egyházközséggel, és lelkésze Molnár Jenő családjával együtt Szentgotthárdra költözik.
1974: A lelkészlakás külső és belső felújítása.
Társult ugyan két Egyházközség, ám a létszám mind az Őrségben, mind Szentgotthárdon folyamatosan csökken.
1987 - 1989: Templom és lelkészlakás állagmegóvása: külső, belső renoválások,
1990: Az iskolaépületet visszakapja a gyülekezet, így újabb felújítási munkálatok várnak a lelkészre és a hívekre.
1991: Rábafüzesi iskola épületét is visszakapja az Egyházközség - rendkívül rossz állapotban.
1992: Szentgotthárdi tanító - kántor lakás eladása. A templom teljes külső tatarozása, iskola külső felújítása és belső átalakítása: hittanterem kialakítása.
1993: Szalafői imaház külső, belső felújítása - katolikus testvéreink segítségével.
1997: Molnár Jenő megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjba vonul. Loós Zsuzsanna s. lelkész a gyülekezet új pásztora.
1998: Határozat a rábafüzesi épület eladásáról.
1999: Vizesblokk és nyári táborhely kialakítása a gyülekezeti házban (régi iskolaépületben ).
2000: Kollerné Loós Zsuzsanna lelkésszé választása és beiktatása.
2001: Új parókia építésének terve: támogatás kérése Önkormányzattól, Orsz. Egyháztól.
Orgona felújítása.
2003: Templom teljes belső festése.
2004: Parókiaépítésre a támogatásokat elnyerjük. Rábafüzesi épület eladása.
Lelkésznő Gyes.-en. A gyülekezet gondozását és a parókia építésével kapcsolatos teendőket Loós Csaba d. lelkész látja el. Az év végére elkészül az új épület.
2005: Lelkésznő "visszaáll" a szolgálatba. Az épületek rendben, "csak" folyamatos karbantartásuk szükséges. A gyülekezet építése az elsődleges, legfontosabb feladat.
http://szentgotthard.lutheran.hu/gyult.html
  
Beküldve:2014-01-05 09:47

www.interword.hu
www.interword.hu