Szombathely
Beküldte:Benke Tibor
E-mail:benke.tibi@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Széchenyi
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Forrás: www.szombathely.hu
  
Beküldve:2006-08-12 10:10

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:benke.tibi@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Széchenyi
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Forrás: www.szombathely.hu
  
Beküldve:2006-08-12 10:11

Beküldte:Benke Tibor
E-mail:benke.tibi@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Széchenyi
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Forrás: www.szombathely.hu
  
Beküldve:2006-08-12 10:11

Beküldte:cherry
E-mail:cherry@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szily János
Templom neve:Sarlós Boldog Asszony Székesegyház
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-09-24 18:30

Beküldte:cherry
E-mail:cherry@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton
Templom neve:Szent Márton
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-09-24 18:36

Beküldte:cherry
E-mail:cherry@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-09-24 18:38

Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szily János
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-10-14 23:53

Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szily János
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-10-14 23:54

Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szily János
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-10-14 23:55

Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Brenner Tóbiás körút
Templom neve:Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2006-10-14 23:58

Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Körmendi út
Templom neve:evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:100 éves evangélikus templom régi képeslapon
  
Beküldve:2006-10-15 00:01

Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Fő tér
Templom neve:Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szent Ferenc rendi Szent Erzsébet templom régi képeslapon
  
Beküldve:2006-10-15 00:04

Beküldte:P.Tom
E-mail:planexkft@freemail.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Szalézi templom
Felekezet:R. Katolikus, Szalézi rend
  
Ismeretanyag:Védőszentje Kvirin püspök, aki Sziszeken, a Száva partján, a keresztények között működött a Római Birodalomban. Hitéért elfogták és a tartományi Fővárosba, Savariába szállították. Itt Amantius helytartó halálra ítélte és malomkővel a nyakán a Perint patakba dobták 309-ben. Ereklyéi vannak Rómában és itt a kereszthajóban.
Építtetője Ádám László szalézi igazgató és Koller József plebános. Tervezője Foerk (Förk) Ernő főisk. tanár, a szegedi Fog. Templom tervezője, majd halála után Brenner János építészmérnök folytatta
és irányította az építkezést.
  
Beküldve:2007-01-16 23:36

Beküldte:P.Tom
E-mail:planex@chello.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Savaria tér
Templom neve:Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A ferencesek Paduai Szent Antal tiszteletére szentelt XIV. században épült temploma a barokk átépítések után is õrzi a középkori templom alapvetõ elemeit. A város barokk székesegyházában az 1792-ben Dorffmaister István által festett, Szent István pannonhalmi alapítását megörökítő oltárkép is fontos emléke a hazai szerzetesség történetének. (www.kolostorut.hu)
  
Beküldve:2007-12-19 00:11

Beküldte:Páéter
E-mail:csany@gmx.net
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A hatalmas, ókeresztény bazilika stílusú templomot a Mikes János püspök által a városba hívott szaléziak építtették - javarészt adományokból -, és Szent Kvirin (Kerény) sziszeki püspököt választották védőszentül, aki városunkban Kr. u. 309-ben szenvedett vértanúhalált. A templomot 1938. jún. 4-én szentelte fel a szalézi Hlond Ágoston bíboros.
  
Beküldve:2010-12-01 23:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:51

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 07:59

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve.
Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. A Székesegyház méreteit tekintve az esztergomi és az egri után a harmadik legnagyobb templom, melynek befogadóképessége 5000 fő.
Az északi kereszthajóból nyílik a Madonna-kápolna, a templom egyetlen épségben megmaradt szent helye, melyet a háborús pusztítás elkerült. A Sixtusi Madonna carrarai márványból faragott másolatát 1928-ban, itt az oltárfülkében helyezték el, innét ered a kápolna neve. A madonna szobrot Raffaello Madonnájának mintájára, Romanelli (velencei) mester készítette.
Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni.
http://www.utazzitthon.hu/szombathely_szekesegyhaz.html
  
Beküldve:2011-12-16 08:15

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:31

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:31

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:31

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:31

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:32

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:33

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:34

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:35

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szent Márton u. 40.
Templom neve:Szent Márton templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A templom Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt, plébánia templomként funkcionált. Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. 1230 táján a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vízével keresztelte meg édesanyját Szent Márton. A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át. hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere Carlo della Torre, olasz építész volt.
Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674) lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje. 1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították.
http://www.katolikus.hu/szombathely/marton/marton-templom.html
  
Beküldve:2011-12-16 12:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-16 13:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-16 13:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-16 13:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-16 13:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-16 13:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-16 13:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-16 13:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Aréna utca 1
Templom neve:szombathelyi ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi ferences templom helyén már a római korban ókeresztény templom állt ezen helyen. A kolostor konyhája alól római kori csatorna került elő, mely a kolostor udvarán folytatódott. A szentély alól középkori körtemplom alapfalai kerültek elő. A maradványok valószínűleg a középkorban itt állt, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templom alapfalai. A kolostort 1360 körül Kálmán győri püspök ispotályból alakíttatta át és megalapította a ferences rendi konventet. Az újjáépített épületegyüttest 1634. augusztus 2-án Sennyei István püspök szentelte fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Ekkor készült el a régi főoltár, valamint a Szűz Mária és Szent Ferenc oltárok. 1723-ban a városban pusztító tűzvészben azonban a templom tornya leégett, a templom és a kolostor viszont megmenekült. 1730-ban a kolostorhoz új, déli szárnyat építettek. 1926-ban a Felvidékről ide helyezték át a Mariana rendtartomány hittudományi főiskoláját, mely egészen 1950-ig működött. 1927-ben az épületet jelentősen átalakították, 1936-ban pedig a keleti szárnyra építettek emeletet.
• A templom legfőbb kincse a város 1716-os égését ábrázoló oltárkép, mely a város legrégibb hiteles ábrázolása. Megfigyelhetők rajta a várost övező vaskos római eredetű városfalak és a vár, melyeket a 18. században lebontottak.
• A szentély falán egy valószínűleg Szent Erzsébetet ábrázoló 14. századi gótikus freskótöredék látható.
• A templomban fennmaradt egy kettős gótikus ülőfülke.
• A templom neogótikus szárnyas főoltárának képeit 1954-ben Molnár C. Pál festőművész készítette.
• Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben
• A Szent Flórián oltárkép Dorfmeister István műve.
• A templom sírboltjában nyugszik Hefele Menyhért (Melchior Hefele) a székesegyház és a püspöki palota építésze.
• A templom északi oldalán található a város legrégibb köztéri szobra az 1687-ben készült Madonna-szobor.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_ferences_templom_%C3%A9s_kolostor
  
Beküldve:2011-12-22 08:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Körmendi út 2
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-templom-8.html
  
Beküldve:2011-12-22 08:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Körmendi út 2
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-templom-8.html
  
Beküldve:2011-12-22 08:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Körmendi út 2
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-templom-8.html
  
Beküldve:2011-12-22 08:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Körmendi út 2
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-templom-8.html
  
Beküldve:2011-12-22 08:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Körmendi út 2
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-templom-8.html
  
Beküldve:2011-12-22 08:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Körmendi út 2
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-templom-8.html
  
Beküldve:2011-12-22 08:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Körmendi út 2
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-templom-8.html
  
Beküldve:2011-12-22 08:55

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Körmendi út 2
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-templom-8.html
  
Beküldve:2011-12-22 08:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Körmendi út 2
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Evangelikus-templom-8.html
  
Beküldve:2011-12-22 08:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Károlyi Gáspár tér 7
Templom neve:Református templom
Felekezet:református
  
Ismeretanyag:
1928 őszén a református gyülekezet telket igényelt a várostól. A város vezetése a Horthy Miklós téri pásztorházak telkét adományozta a gyülekezetnek, és elrendelte azok lebontását, amelynek határidejét 1932. május 1-el szabta meg. Hosszas tárgyalások után a város képviselőtestülete kimondta a végszót: és 1932-ben megkötötték az ajándékozási szerződést. Ebben benne foglaltatott, hogy a telket minél hamarabb be kell építeni, és a felépítendő épületnek illeszkednie kell a térhez, harmóniát kell alkotnia a Faludy Ferenc gimnáziummal (ma ez a Tanárképző Főiskola!). Először a parókia építését kezdték meg, amit 1934-ben át is adtak. Ezt követően kezdődött a templom építése amelyre toronnyal együtt kérték meg az engedélyt, bár már akkor is jelezte a gyülekezet, hogy anyagiak hiányában valószínűleg a torony építése elmarad. Többen nyújtottak be pályázatot amelyek közül végül is a "Curator" jeligével ellátott nyert.
ww.szombathelyref.hu
  
Beküldve:2011-12-22 09:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Annunciata nővérek Szombathelyi Rendháza és kápoln
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:
sajnos nem találtam hozzá ismertetőt.
  
Beküldve:2011-12-22 09:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:
A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.

  
Beküldve:2011-12-22 09:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:
A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.

  
Beküldve:2011-12-22 09:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Petőfi Sándor u. 37. ...
Templom neve:Evangélikus templom
Felekezet:evangélikus
  
Ismeretanyag:
A szombathelyi evangélikus templomot neoromán stílusban, 1896-ban építették Ludwig Schöne építész tervei alapján. Közel fél évszázadig a reformátusok és az evangélikusok közösen használták a templomot.

A XX. század végén, az akkor már közel száz éves templom felújítására létrejött Szombathelyi Evangélikus Templomért Alapítvány. A felújított templom felszentelése 1996. augusztus 25-én volt, az eredeti felszentelésnek, 1896. augusztus 25-ének pontosan 100. évfordulóján.

  
Beküldve:2011-12-22 09:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:19

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:20

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:21

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely. Cím: Batthyány tér.
Templom neve:Szombathelyi Zsinagóga
Felekezet:zsidó
  
Ismeretanyag:
Ludwig Schöne tervezte keleti és romantikus elemek felhasználásával az egykori zsidótemplomot, mely 1975 óta hangversenyteremként működik. Mellette a II. világháborúban elhurcolt zsidók emlékműve látható.

A hitközség vezetősége 1878-ban határozta el a zsinagóga megépítését. Megtervezésével a szász születésű, de Bécsben élő Ludwig Schőne neves építészt bízták meg, akinek alkotásain (pl. a lengyelországi Bielsko-Biala, - korábban Bieltz -, zsinagógája) a historizmus szellemisége tükröződik, de jelen munkájánál, különösen a templom tömege és burkolóanyagának megválasztásánál felfedezhető a Ludwig Förster budapesti Dohány utcai templomának alakja és ízlésvilága.

A szombathelyi akkortájt modernnek számító templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. A gömbsisakos tornyokkal, különböző színű téglaburkolatokkal díszített kései romantikus - mór stílusú épület a Dohány utcai templomnál azonban visszafogottabb és a díszítése is szerényebb. Külső mérete: 23.40 x 36,40 méter. A tornyot ékesítő sisakokhoz hasonló kisebb díszek találhatók a pillérek tetején, illetve az a tetőgerinc fölé magasodó építményen is, amely tetőtéri helyiséget rejt.

"A homlokzatokat nagyméretű, félköríves záródású, fülkés kialakítású ablakok, illetve rózsaablakok tagolják, a párkányokat romantikus tagozatú, félköríves motívum kíséri. A koronázó párkány pártázata a Dávid - csillag szimbólumát idézi. A főhomlokzat jobb és bal oldali kapui a női karzat lépcsőházaihoz vezetnek, a középső kapu hármas boltozatú előcsarnokra nyílik. A 16,15 x 19 méteres, neológ imaterem U alakú karzatát öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A téli imatermet a keleti falnál lévő tórafülke mögött alakították ki, önálló lépcsőházakkal."

A reprezentatív külsejű, orgonával is felszerelt, keleti világot idéző zsinagóga méretei egy dinamikusan növekvő közösség igényeiről tanúskodnak. S valóban így is volt: a 19. század végére már szűkösnek bizonyult az épület.

A minden tekintetben impozáns, új zsinagóga jelentősen hozzájárult a szombathelyi illetve velük együtt a Vas megyei zsidóság önérzetének emeléséhez és összetartásának megerősödéséhez.

A nem zsidó környezet felé való nyitottságot mi sem reprezentálja jobban, mint hogy szinte Magyarországon egyedülálló módon, a római katolikus püspök is jelen volt, "persze olyan püspök, mint az igazán fennkölt gondolkodású Szabó Imre, aki nagyobb téglaadománnyal járul hozzá a templom segélyezéséhez. "


Dr. Stier József, szombathelyi rabbi avatóbeszéde mellett, ünnepi szónoklattal tisztelte meg a közösséget Dr. Lőw Immánuel, szegedi rabbi is, amely a két, földrajzilag távol eső, de lélekben annál inkább hasonló szemléletű hitközség bensőséges testvéri kapcsolatát bizonyítja.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/szombathelyi-zsinagoga-szombathely-38688.html
  
Beküldve:2011-12-22 09:22

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Kálvária-kápolna Szent Kereszt felmagasztalására
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 13:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:01

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Karmelita utca 1
Templom neve:Szent Kereszt templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Szombathelyen a Szent Kereszt tiszteletére emelt kéttornyú templom Kálvária templom néven vált közismertté, a templomhoz vezető sétaút melletti stációkápolnák miatt.

A szombathelyi Kálvária templomról legkorábban, 1730-ban tettek írásos utalást, de a templomépületének építési ideje máig ismeretlen, az viszont ismert tény, hogy több ízben lett átépítve. A Kálvária dombján álló kis templom legutolsó átépítése 1903-ban volt.
A templom mellé a karmelita apácák rendházat és imateremet építtettek, majd ezt kibővítve 1992-ben létre jött a Katolikus Továbbképző Központ különálló épülete.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Kalvaria-templom-Szent-Kereszt-templom.html


  
Beküldve:2011-12-24 14:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:26

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:28

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:29

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:29

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:30

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:38

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:44

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szalézi tér
Templom neve:Szent Kvirin Plébánia - Szalézi templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A szombathelyi Szálézi tér római katolikus temploma a Szálézi rendhez tartozik, védőszentjéül a mártír életű Kvirin püspököt választották, aki a Római Birodalom idejénem a kereszténység érdekében tett munkássága lévén vált híressé. A püspököt a hitéért és a tanításai miatt elfogták és a Savariába hurcolták, ahol a helytartó a halálba küldte. Rómában is fellelhetünk Szent Kvirin emlékéhez kapcsolódó ereklyéket. A szálézi Szent Kvirin Plébániatemplomot Ádám László és Koller József plébános építették. A tervezője Foerk Ernő főiskolai építész tanár, akinek a nevéhez fűződik a szegedi Fogadalmi Templom tervezése is. Ő sajnos időközben elhunyt, így az építkezés befejezésébe és irányításába Brenner János építészmérnök kapcsolódott be.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Szent-Kvirin-Plebania-Szalezi-templom.html

A Szaléziak szombathelyi letelepítését sedeni Ambrózy Teréz bárónő kezdeményezte 1920-ban. 1928. június 26-án megkezdődött az építkezés Brenner János építészmérnök tervei alapján és irányításával. Az építési vállalkozó Kopfensteiner Manó volt. A munkálatok tizennégy hónapig tartottak. Az internátus elkészültével a város kötelezte magát arra, hogy tíz évig önköltségen vizet biztosít a szalézi tanoncotthonnak, és ingyen megépítteti a csatornát. Az intézet hivatalos neve – az egyházközség kérésére és Vass miniszter beleegyezésével – Római Katolikus Egyházközség Dr. Vass József Tanoncotthon. 1929. augusztus végén érkezett Szombathelyre Ádám László szalézi szerzetes, az intézet első igazgatója, valamint az első plébános, Koller József atya. 1930. január elején megalakult a Szent Kvirin Szalézi Plébánia. A szerzetesekre bízták Újperint és Sorokmajor híveinek lelki gondozását. 1929-35 között a szentmiséket – a későbbi színházteremben – a Szükség-templomban tartották. 1932-ben elkezdődött a templom építése, majd 1938-ban szentelték fel Szent Kvirin tiszteletére.
http://www.martinus.hu/hirek/1475/a-szalezi-szerzetesek-letelepedese-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-24 14:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szent Imre herceg utca 18
Templom neve:Kámoni római katolikus templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Krisztus Király-szobor és Wass Albert szobra Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A keresztelőkút és keresztkút Németh József ötvös 1967-ben felszentelt munkája. A templom az orgonáját 2001-ben ajándékba kapta a burgenlandi Doborjántól. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel. A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/kamoni-romai-katolikus-templom-szombathely-93594.html

A rendezvényen részt vett Wass Endre, Wass Albert egyik fia, valamint Bartha József holtmarosi lelkész, az erdélyi Wass Alapítvány elnöke. A szobor felállítását Kovács Jenő - a megyei közgyűlés jobboldali frakciójának tagja - magánszemélyként kezdeményezte. Somogyi Tamás szobrászművész alkotását közadakozásból finanszírozták.
http://franka-egom.ofm.hu/wass_albert_evfordulo/fotok_szobrok/fotok_szobrok.htm
  
Beküldve:2011-12-27 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szent Imre herceg utca 18
Templom neve:Kámoni római katolikus templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Krisztus Király-szobor és Wass Albert szobra Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A keresztelőkút és keresztkút Németh József ötvös 1967-ben felszentelt munkája. A templom az orgonáját 2001-ben ajándékba kapta a burgenlandi Doborjántól. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel. A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/kamoni-romai-katolikus-templom-szombathely-93594.html

A rendezvényen részt vett Wass Endre, Wass Albert egyik fia, valamint Bartha József holtmarosi lelkész, az erdélyi Wass Alapítvány elnöke. A szobor felállítását Kovács Jenő - a megyei közgyűlés jobboldali frakciójának tagja - magánszemélyként kezdeményezte. Somogyi Tamás szobrászművész alkotását közadakozásból finanszírozták.
http://franka-egom.ofm.hu/wass_albert_evfordulo/fotok_szobrok/fotok_szobrok.htm
  
Beküldve:2011-12-27 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szent Imre herceg utca 18
Templom neve:Kámoni római katolikus templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Krisztus Király-szobor és Wass Albert szobra Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A keresztelőkút és keresztkút Németh József ötvös 1967-ben felszentelt munkája. A templom az orgonáját 2001-ben ajándékba kapta a burgenlandi Doborjántól. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel. A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/kamoni-romai-katolikus-templom-szombathely-93594.html

A rendezvényen részt vett Wass Endre, Wass Albert egyik fia, valamint Bartha József holtmarosi lelkész, az erdélyi Wass Alapítvány elnöke. A szobor felállítását Kovács Jenő - a megyei közgyűlés jobboldali frakciójának tagja - magánszemélyként kezdeményezte. Somogyi Tamás szobrászművész alkotását közadakozásból finanszírozták.
http://franka-egom.ofm.hu/wass_albert_evfordulo/fotok_szobrok/fotok_szobrok.htm
  
Beküldve:2011-12-27 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szent Imre herceg utca 18
Templom neve:Kámoni római katolikus templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Krisztus Király-szobor és Wass Albert szobra Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A keresztelőkút és keresztkút Németh József ötvös 1967-ben felszentelt munkája. A templom az orgonáját 2001-ben ajándékba kapta a burgenlandi Doborjántól. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel. A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/kamoni-romai-katolikus-templom-szombathely-93594.html

A rendezvényen részt vett Wass Endre, Wass Albert egyik fia, valamint Bartha József holtmarosi lelkész, az erdélyi Wass Alapítvány elnöke. A szobor felállítását Kovács Jenő - a megyei közgyűlés jobboldali frakciójának tagja - magánszemélyként kezdeményezte. Somogyi Tamás szobrászművész alkotását közadakozásból finanszírozták.
http://franka-egom.ofm.hu/wass_albert_evfordulo/fotok_szobrok/fotok_szobrok.htm
  
Beküldve:2011-12-27 07:56

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szent Imre herceg utca 18
Templom neve:Kámoni római katolikus templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Krisztus Király-szobor és Wass Albert szobra Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A keresztelőkút és keresztkút Németh József ötvös 1967-ben felszentelt munkája. A templom az orgonáját 2001-ben ajándékba kapta a burgenlandi Doborjántól. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel. A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/kamoni-romai-katolikus-templom-szombathely-93594.html

A rendezvényen részt vett Wass Endre, Wass Albert egyik fia, valamint Bartha József holtmarosi lelkész, az erdélyi Wass Alapítvány elnöke. A szobor felállítását Kovács Jenő - a megyei közgyűlés jobboldali frakciójának tagja - magánszemélyként kezdeményezte. Somogyi Tamás szobrászművész alkotását közadakozásból finanszírozták.
http://franka-egom.ofm.hu/wass_albert_evfordulo/fotok_szobrok/fotok_szobrok.htm
  
Beküldve:2011-12-27 07:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szent Imre herceg utca 18
Templom neve:Kámoni római katolikus templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Krisztus Király-szobor és Wass Albert szobra Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A keresztelőkút és keresztkút Németh József ötvös 1967-ben felszentelt munkája. A templom az orgonáját 2001-ben ajándékba kapta a burgenlandi Doborjántól. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel. A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/kamoni-romai-katolikus-templom-szombathely-93594.html

A rendezvényen részt vett Wass Endre, Wass Albert egyik fia, valamint Bartha József holtmarosi lelkész, az erdélyi Wass Alapítvány elnöke. A szobor felállítását Kovács Jenő - a megyei közgyűlés jobboldali frakciójának tagja - magánszemélyként kezdeményezte. Somogyi Tamás szobrászművész alkotását közadakozásból finanszírozták.
http://franka-egom.ofm.hu/wass_albert_evfordulo/fotok_szobrok/fotok_szobrok.htm
  
Beküldve:2011-12-27 07:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szent Imre herceg utca 18
Templom neve:Kámoni római katolikus templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Krisztus Király-szobor és Wass Albert szobra Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A keresztelőkút és keresztkút Németh József ötvös 1967-ben felszentelt munkája. A templom az orgonáját 2001-ben ajándékba kapta a burgenlandi Doborjántól. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel. A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/kamoni-romai-katolikus-templom-szombathely-93594.html

A rendezvényen részt vett Wass Endre, Wass Albert egyik fia, valamint Bartha József holtmarosi lelkész, az erdélyi Wass Alapítvány elnöke. A szobor felállítását Kovács Jenő - a megyei közgyűlés jobboldali frakciójának tagja - magánszemélyként kezdeményezte. Somogyi Tamás szobrászművész alkotását közadakozásból finanszírozták.
http://franka-egom.ofm.hu/wass_albert_evfordulo/fotok_szobrok/fotok_szobrok.htm
  
Beküldve:2011-12-27 07:57

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szent Imre herceg utca 18
Templom neve:Kámoni római katolikus templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Krisztus Király-szobor és Wass Albert szobra Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A keresztelőkút és keresztkút Németh József ötvös 1967-ben felszentelt munkája. A templom az orgonáját 2001-ben ajándékba kapta a burgenlandi Doborjántól. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel. A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/kamoni-romai-katolikus-templom-szombathely-93594.html

A rendezvényen részt vett Wass Endre, Wass Albert egyik fia, valamint Bartha József holtmarosi lelkész, az erdélyi Wass Alapítvány elnöke. A szobor felállítását Kovács Jenő - a megyei közgyűlés jobboldali frakciójának tagja - magánszemélyként kezdeményezte. Somogyi Tamás szobrászművész alkotását közadakozásból finanszírozták.
http://franka-egom.ofm.hu/wass_albert_evfordulo/fotok_szobrok/fotok_szobrok.htm
  
Beküldve:2011-12-27 07:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Szent Imre herceg utca 18
Templom neve:Kámoni római katolikus templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Krisztus Király-szobor és Wass Albert szobra Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A keresztelőkút és keresztkút Németh József ötvös 1967-ben felszentelt munkája. A templom az orgonáját 2001-ben ajándékba kapta a burgenlandi Doborjántól. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel. A már Szombathelyhez tartozó Kámonon a Krisztus Király tiszteletére felszentelt templomot 1950-ben építették Kirchfeld Károly építőmester tervei alapján. A tornyát akkor azonban az egyházellenes politika miatt nem volt lehetőség felépíteni, így az jó pár évet késve csak 2003-ban készült el. Az 1965-ben Sugár Gyula szobrászművész által készült Krisztus Király-szobrot a főoltár fölé helyezték el. A templom kertjében áll Wass Albert mellszobra, amely Somogyi Tamás szobrászművész alkotása és a szombathelyi polgárok közadakozásából készítette. A szobrot 2006. június 22.-én avatták fel.
http://szombathely.utisugo.hu/latnivalok/kamoni-romai-katolikus-templom-szombathely-93594.html

A rendezvényen részt vett Wass Endre, Wass Albert egyik fia, valamint Bartha József holtmarosi lelkész, az erdélyi Wass Alapítvány elnöke. A szobor felállítását Kovács Jenő - a megyei közgyűlés jobboldali frakciójának tagja - magánszemélyként kezdeményezte. Somogyi Tamás szobrászművész alkotását közadakozásból finanszírozták.
http://franka-egom.ofm.hu/wass_albert_evfordulo/fotok_szobrok/fotok_szobrok.htm
  
Beküldve:2011-12-27 07:58

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 1
Templom neve:Iseum
Felekezet:egyiptomi
  
Ismeretanyag:Az elmúlt években eltűnt a szentélyrekonstrukció, a kiállítóhelyiség, hiányoznak a nagyméretű gránitoszlopok. De mi is történik valójában? Az Iseum újjáépül. Bár azt még nem tudni, hogy az új épület - amely egy új múzeum is lesz egyben, mennyire nyeri majd el a látogatók tetszését, annyi bizonyos, hogy teljesen átalakul a terület. a szombathelyi Iseumról, annak kutatásáról, külső megjelenéséről, fénykoráról és pusztulásáról. “...íme, itt vagyok én, a természet anyja, minden elemek úrasszonya, időtlen idők legősibb gyermeke, istenségek legnagyobbika, szellemek királynője, égi lakók legkülönbike, akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad ... igazi nevemen Isis királynőnek neveznek.” (Apuleius: Az aranyszamár, Révay József fordítása) A savariai Iseum létét Wessetzky Vilmos professzor vetette fel először 1954-ben, egy Szombathelyen tartott előadásában. Kijelentésének alátámasztására ekkor már számos adat állt a rendelkezésére, pl. az istennő nevével ellátott feliratos emlékek, a kultusz legrégebbi, már Bél Mátyástól ismert domborműve az ún. Anubisz-relief. Ez utóbbit Schönviesner István már 1791-ben, egyértelműen az Ízisz-kultuszhoz tartozó emlékként határozott meg. Természetesen nem lehetett figyelmen kívül hagyni az olyan lelőhely-megjelölés nélküli, de nyilvánvalóan együvé tartozó épülettagozatokat sem, mint pl. azok a nagyméretű gránitoszlop töredékek, amelyek ördögkövek néven még a helyi néphagyományba is bekerültek. Végezetül ide sorolhatóak azok a kisleletek, amelyek valamilyen úton-módon szintén kapcsolatba hozhatóak voltak egyiptomi eredetű kultuszokkal. Az előadás után alig egy évvel, egy építkezés során, napvilágra kerültek azok a hatalmas márványfaragványok, amelyek kétségtelenül eldöntötték a fenti hipotézis helyességét. Ezt követően 1955 szeptemberében indult meg az ásatás, amely során fokozatosan bontakozott ki Ízisz istennő savariai szentkerületének jelentős része, illetve kerültek elő azok a leletek, amelyek Pannonia ma ismert legfontosabb szakrális leletegyüttesét képezik. A feltárás lezárásaként az ásató Szentléleky Tihamér és Vákár Tibor majd pedig Hajnóczi Gyula építész tervei alapján 1962-ben elkészült egy olyan régészeti-építészeti rekonstrukció, amely alapján a következő évben megvalósult a részleges műemléki helyreállítás is. Az azóta eltelt évtizedek során a rekonstrukció és a visszaépített márványfaragványok állapota vészesen leromlott, illetve a szentély régészeti, építészeti és vallástörténeti értelmezésével kapcsolatban számos kérdés és kritika fogalmazódott meg, amelyek együttesen az Iseum kutatásának újabb korszakát indították el. A 2001-ben újraindított terepkutatás és az azt követő feldolgozó munka eredményeit az alábbiakban összegezhetjük: Ízisz savariai temploma a fallal körbevett római belvároson kívül, a római város sűrűn beépített déli külvárosában épült fel. A nagyjából kelet-nyugat tájolású, hatalmas, 42 x 70 méteres szentélyegyüttes közvetlenül a Borostyán út városba bevezető szakasza mellett feküdt. A szentély a város ma még feltáratlan foruma és a késő római helytartói palota mellett a római város legnagyobb épületegyüttesének számít. A templom épületegyüttese Pannoniában példátlan nagyságú, de méretei a római birodalom más császárkori Iseumaival és Serapeumaival összevetve is jelentősnek tűnnek. A szombathelyi építmény méretei nagyjából Sabratha (Libia) Ízisz templomával egyezőek és alig maradtak el a kultusz Róma városi, az egykori Campus Martiuson állt főtemplométól. “Innen kezdve legfőbb gondom volt naponta könyörögni Isis királynő isteni felségéhez, akit itt Campensis-nek neveznek, mert a Campus Martiuson emelkedik a temploma, amelyben mélységes hódolattal engesztelik” (Apuleius: Az aranyszamár) E jelentős épületegyüttes azonban nem egyszerre jött létre, hanem több, egymást követő építési periódus eredményeként alakult ki. A kutatás jelenlegi állása szerint a város legkorábbi épületei nem a később fallal körülvett belvárosból, hanem éppen a később megépült Iseum területéről származnak. Ez az első olvasatra furcsának tetsző tény abból az okból fakadhat, hogy amíg a tervszerű városépítés folyt, addig ezen a részen, mint “felvonulási területen” jóval korábban berendezkedtek a városlakók. A Borostyánkő út két oldalán elhelyezkedő építményeik és maga az út legkorábbi kiépítése Claudius-Nero kori időszakhoz köthetőek. A következő periódus részben már az istennő templomához is kapcsolódik, bár a sorozatos át- és egymásra építések miatt erről az időszakról kevés érdemi adattal rendelkezünk. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a későbbi templomegyüttes területén feltárt legkorábbi szentélyidőszak a Kr. u. 70-80 körüli évtizedekhez köthető, ugyanis ekkor már egy fából és vályogtéglából készült szentély azonosítható a területen. Ez az épület alapterületét tekintve természetesen jóval kisebb volt, mint a későbbi, a nagy Iseum. Ebben az időszakban a kereskedelmi-gazdasági szerepet betöltő Borostyánkő út melletti keleti területen - ott, ahol ma a későbbi templom előcsarnoka áll, ekkor még különféle műhelyek működtek és a szentély ezek mögött, kissé elrejtve, mint valamiféle “hátsólépcsőházi” kultusz működött. Ezt az Iseumot, valamikor a Kr.u. 2. század első harmadában - feltehetőleg Hadrianus idején, lebontják, maradványait elterítik. Az egykori épületet díszítő falfestményeket például a későbbi szentély mögötti területre hordták ki - innen kerülnek elő az ásatások során, közöttük azok a falfestménydarabok is, amely vagy magát az istennőt vagy egy papnőt ábrázolják, kezében a jellegzetes csörgőhangszerrel a sistrummal. A következő időszakban azután megszűnnek a műhelyek és megépül az a hatalmas szentély, amelyről azt gondoljuk, hogy már csak méretét és kivitelét tekintve is messze meghaladhatta Savaria gazdasági teljesítőképességét. Nyilvánvaló valamilyen központi támogatással, segítséggel kellett, hogy épüljön, erre utalhatnak például azt itt előkerült nagyméretű gránitoszlopok, amelyek eredetileg Kis-Ázsia területéről származnak és esetleg egy lebontott templom vagy porticus részei lehettek. Ezekből - legalábbis előkerülési helyük alapján, többet is kaphatott a város, mivel nemcsak az Iseumba, hanem más fontos helyekre, pl. a császárkultusz központ és a forum épületeihez is jutott belőlük. Ez a szentély ebben a formában a Kr. u. 3. század első évtizedéig áll, majd ismét egy nagyarányú átépítés következett, amely során az épület megkapta a márványból készült főhomlokzatot, a fantasztikus domborműegyüttessel. A számos periódus közül ezek a legfontosabb és leglátványosabb építészeti maradványok, melyek a Severus dinasztia alatti átépítéshez köthetők. Ekkor nyeri el az épületegyüttes a közismert, az utóbbi idők ásatásai során részletében pontosított alaprajzi rendszerét is. A szentkerület a Borostyán út felé nyitott porticuson át volt megközelíthető, ahonnan a hatalmas, haránt elhelyezkedésű előcsarnokba léphettek a hívek. Innen a ma is álló monumentális gránitoszlopok között juthattak az oszlopcsarnokokkal keretezett, mészkőlapokkal burkolt udvarra, amelynek fő helyén, egy magas pódiumon állt Ízisz istennő központi szentélye. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a 9,5 méter széles épület frontját nem négy, hanem hatoszlopos elrendezésű homlokzattal rekonstruálhatjuk. Ebben a szentélyben őrizték az istennő szobrát más kultusztárgyakkal egyetemben, ám ide csak a legbelsőbb misztériumba beavatottak - mindenekelőtt a papok, léphettek be. “Most minden avatatlant eltávolítottak, engem nyers lenvászon lepelbe öltöztetnek s a főpap kézenfogva bevezet a szentély legbelsejébe. Bizonyára izgatottan veted föl itt a kérdést, kíváncsi olvasóm, hogy ezután mi szó esett és mi történt. Elmondanám, de elmondanom nem szabad, megtudhatnád, de meghallanod nem szabad.” (Apuleius: Az aranyszamár.) A párkányokkal tagolt homlokzat frízének domborművei méretüket és kivitelüket tekintve Pannoniában egyedülállóak. A reliefek ugyanis nem a korszakra jellemző módon utólag felerősíthető táblákra készültek, hanem a homlokzat építőköveiként felhasznált 1-1,5 tonna súlyú márványkvádereket faragták meg. A reliefek nagyon jól tükrözik az Ízisz kultuszon belüli nagyon összetett istennőképet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ebben az időszakban Íziszben egyesült szinte az összes anyasági, termékenységi vagy szerelemistennő, ahogy ezt az első idézetben olvashattuk is. A szentélyhomlokzat rekonstrukciója szerint a bal oldali, erősen kopott és utólag átfaragott domborművön Ízisz-Hygieia, Serapis-Aesculapius és egy Anubis maszkot viselő, kezében pálmalevelet tartó pap képe ismerhető fel. “Közvetlenül mögöttük jöttek az istenek, akik ezúttal kegyeskedtek emberek lábai felvonulni. Ím, itt a szörnyű Anubis, lelkek túlvilágra kísérője: fönséges alakja félig fekete, félig aranyos, kutyafejét magasan fölveti, baljában tartja a szárnyas pálcát, jobbjában zöldellő pálmaágat lenget.” (Apuleius: Az aranyszamár) A másik nagyméretű dombormű nagyobbik részét egy kutya hátán ülő, kezében legfontosabb attribútumát a sistrumot tartó Ízisz képe tölti ki. A sistrum csörgő hangja amely– az ősi egyiptomi mitológia szerint, a Nílus áradását megindította. A kutya pedig az a Sótis, amely a Szíriusz csillaggal azonos a Nagykutya csillagképben. Egyrészt ez a csillag segítette az egyiptomiakat a tájékozódásban, másrészt megfigyelték, hogy amikor a nap ott kelt fel ahol a Szíriusz lenyugodott, akkor indult meg a bőséget hozó áradás. Ízisz személye és kultusza tehát erőteljesen kötődik a vízhez és ezért a víz - a megszentelt víz, fontos eleme volt a szertartásoknak, sőt ezzel történt az áldozat bemutatása is. “a főpap végigjárta köröskörül sorra az oltárokat, ünnepélyes szertartások közben végezte az istentiszteletet, szent edényben vizet hozott a szentélyből s ezzel áldozott.” (Apuleius: Az aranyszamár) A termékenységi funkciók mellett még egy olyan fontos elemmel is bővült az istennőkép, amely kapcsolatban állt az egyiptomi gabonával. Egyiptom volt Róma elsőszámú gabonaellátója és Ízisz nemcsak ennek a gabonának, hanem a szállításának, a tengeri hajózásnak és a kereskedelemnek is a védelmezője. Jellemző ábrázolása: Ízisz áll a hajó orrában és a ruhájába kapó szél segítségével jut el a gabona Rómába. Ehhez köthető az istennő legfontosabb római kultusza a március elején ünnepelt Navigium Isidis is. “Azt a napot, amely a mai éjszakából fog születni, ősrégi jámbor hagyomány nekem szentelte rég: ezen a napon elülnek már a téli viharok, lecsillapodnak a tenger tomboló hullámai, hajózható megint a végtelen víz, és ekkor papjaim új hajót ajánlanak fel nekem s áldozatul hozzák minden árujuk legjavát.” (Apuleius: Az aranyszamár) A frízen láthatjuk még a pajzsra és lándzsára támaszkodó Mars figuráját, míg a sarokkváder oldalfelületén Hercules alakját, akinek képmásában korábban Commodus arcvonásait vélte felfedezni a kutatás. Az egyiptomi és a római istenek ilyen jellegű együttes ábrázolása a korszakra általánosan jellemző befogadó vallásszemléletről, valamint a keleti kultuszok és az államvallás erős összefonódásáról tanúskodnak. Ezt jól mutatják az egykori építési felirat két oldalán álló, pálmaágat és győzelmi koszorút tartó Victoria alakok is. “Most egyikük, akit valamennyien titkárnak neveztek ... magas emelvényről könyvből s irásokból áldást imádkozott a nagyhatalmú császárra, a szenátusra, a lovagrendre, az egész római népre ... ” (Apuleius: Az aranyszamár.) A szentélyben tisztelt istenségek kultuszképei közül sajnos csak néhány apró töredék maradt az utókorra. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű Serapis kisméretű márvány kultusszobrának feje. A szobortöredék és a homlokzati fríz Serapis ábrázolása alapján felvethető, hogy a szentély – bár felirata szerint azt Ízisznek szentelték – esetleg más istenek – köztük Serapis – tiszteletének is központja volt. Másik fontos darab Amor és Psyché - töredékességében is megkapó szépségű - finoman faragott márványtorzója. Még 1972-ben egy különlegességnek számító, erősen töredékes márványfaragvány került elő, amely egy sast vagy sólymot ábrázol. Ha a töredék egy sólyomszobor töredéke, az a római császárkori Hórusz ábrázolások rendkívül ritka példánya lenne. Amennyiben a darabot sasként határozhatjuk meg, akkor feltehetően egy Jupitert ábrázoló emlék részeként értelmezhető. Ez utóbbi esetben ismét az alexandriai eredetű kultuszok és a római államvallás összefonódásával találkozhatunk. A tavalyi év során egy újabb fontos lelettel gazdagodott a kollekció: egy nagyjából egyharmad életnagyságú, mezítláb, földig érő ruhában ábrázolt (isten?)nő márványszobrának töredéke került napvilágra. A templomból vagy környékéről származó kisleletek között több kiemelkedő jelentőségű és minőségű darab is található: Basztet macskát ábrázoló töredékes bronz szobrocska, illetve egy márványból faragott fiatal fríg sapkás férfifej, melyet Attis, esetleg a bikaölő Mithras ábrázolásának vélhetünk. Az Iseum vallási sokszínűségének emlékei a szentélyben előkerült Ízisz, Jupiter-Hamon, valamint Sol és Luna ábrázolásos mécsesek. Eredetét tekintve szintén az egyiptomi kultúrkörből származtatható a városban előkerült íbisz alakú bronzmécses is. Az említettek mellett számos olyan lelet ismert a városból, ami ugyan nem az Iseum területéről vagy közvetlen közeléből származik, de vallástörténeti tartalmuk alapján azokat a helyi Ízisz tisztelet – tágabban értelmezve pedig az egyiptomi eredetű kultuszok – fontos savariai emlékeinek kell tartanunk. Ezek közül a Szfinxek tiszteletére emelt kisméretű oltárokat kell megemlítenünk, amelyeket kezdetektől fogva a szentéllyel, illetve az itt folyt kultusszal hozott összefüggésbe a kutatás. Izgalmas kérdések sorát veti fel a savariai Iseumnak az a topográfiai sajátossága, hogy közvetlen közelében további keleti istenségek tiszteletére emelt szentélyek álltak. Az Iseum délkeleti sarkával szemben, a Borostyán út túloldalán Jupiter Dolichenus szentélyét tárták fel. Az Ízisz szentély északi szomszédságában vagy – a Mainzban feltárt közös szentélyhez hasonlóan - magában a szentélyben Magna Mater-Kybelé kultuszhelye található meg. Az Iseummal szemben pedig, feltehetően egy további, szintén keleti eredetű szentéllyel számolhatunk. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy Carnuntumhoz és Poetoviohoz hasonlóan Savariában is egy kiterjedt szentélykörzet létezett. Ezt a felismerést fogalmazta meg már a múlt század 70-es éveinek elején Szentléleky Tihamér, amikor az Iseum előtt elhaladó Borostyán utat „Keleti szentélyek útja”-kén értelmezte. A Kr. u. 4. század első felében radikális változások érhették az Iseumot és az Ízisz hívők savariai közösségét. A kereszténység terjedésével az istennő tisztelőinek köre nyilván hamar megcsappant, és a kereszténnyé vált császárok sem igényelték tovább az Istennő támogatását. A híveit és magas rangú támogatóit vesztett szentélyt pedig már maguk a rómaiak bontották el szisztematikusan a 4. század derekán. A romokat elplanírozták, a használható építőanyagot a szomszédos nagyméretű gabonaraktár építéséhez használták fel, míg a márványfaragványok többségét felaprították és meszet égettek belőlük. Az egykori pogány szentély helyén pedig kiterjedt keresztény temető létesült. A feltárt épületmaradványok és az eddig napvilágra került mintegy félmillió régészeti tárgy alapján ma már biztosnak látszik, hogy mérete, építészeti kivitele, illetve a előkerült leletek alapján a savariai Iseumot a Duna vidéki Ízisz kultusz főtemplomának kell tartanunk. a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember. A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
Sosztarits Ottó szavai szerint a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott, mostanra már csak a garanciális javítások maradtak hátra. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember.

A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik. A szombathelyi Iseum felújítása és átépítése a régió kiemelt projektjeként mintegy 1,4 milliárd forint uniós támogatással valósult meg. A központi szentélyépület rekonstrukciója mellett megújult és kibővült az egykori fogadóépület, valamint hatalmas, majdnem ezer négyzetméteres múzeumi kiállítótér szolgálja majd a római múlt megismerését.
http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-28 09:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 1
Templom neve:Iseum
Felekezet:egyiptomi
  
Ismeretanyag:Az elmúlt években eltűnt a szentélyrekonstrukció, a kiállítóhelyiség, hiányoznak a nagyméretű gránitoszlopok. De mi is történik valójában? Az Iseum újjáépül. Bár azt még nem tudni, hogy az új épület - amely egy új múzeum is lesz egyben, mennyire nyeri majd el a látogatók tetszését, annyi bizonyos, hogy teljesen átalakul a terület. a szombathelyi Iseumról, annak kutatásáról, külső megjelenéséről, fénykoráról és pusztulásáról. “...íme, itt vagyok én, a természet anyja, minden elemek úrasszonya, időtlen idők legősibb gyermeke, istenségek legnagyobbika, szellemek királynője, égi lakók legkülönbike, akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad ... igazi nevemen Isis királynőnek neveznek.” (Apuleius: Az aranyszamár, Révay József fordítása) A savariai Iseum létét Wessetzky Vilmos professzor vetette fel először 1954-ben, egy Szombathelyen tartott előadásában. Kijelentésének alátámasztására ekkor már számos adat állt a rendelkezésére, pl. az istennő nevével ellátott feliratos emlékek, a kultusz legrégebbi, már Bél Mátyástól ismert domborműve az ún. Anubisz-relief. Ez utóbbit Schönviesner István már 1791-ben, egyértelműen az Ízisz-kultuszhoz tartozó emlékként határozott meg. Természetesen nem lehetett figyelmen kívül hagyni az olyan lelőhely-megjelölés nélküli, de nyilvánvalóan együvé tartozó épülettagozatokat sem, mint pl. azok a nagyméretű gránitoszlop töredékek, amelyek ördögkövek néven még a helyi néphagyományba is bekerültek. Végezetül ide sorolhatóak azok a kisleletek, amelyek valamilyen úton-módon szintén kapcsolatba hozhatóak voltak egyiptomi eredetű kultuszokkal. Az előadás után alig egy évvel, egy építkezés során, napvilágra kerültek azok a hatalmas márványfaragványok, amelyek kétségtelenül eldöntötték a fenti hipotézis helyességét. Ezt követően 1955 szeptemberében indult meg az ásatás, amely során fokozatosan bontakozott ki Ízisz istennő savariai szentkerületének jelentős része, illetve kerültek elő azok a leletek, amelyek Pannonia ma ismert legfontosabb szakrális leletegyüttesét képezik. A feltárás lezárásaként az ásató Szentléleky Tihamér és Vákár Tibor majd pedig Hajnóczi Gyula építész tervei alapján 1962-ben elkészült egy olyan régészeti-építészeti rekonstrukció, amely alapján a következő évben megvalósult a részleges műemléki helyreállítás is. Az azóta eltelt évtizedek során a rekonstrukció és a visszaépített márványfaragványok állapota vészesen leromlott, illetve a szentély régészeti, építészeti és vallástörténeti értelmezésével kapcsolatban számos kérdés és kritika fogalmazódott meg, amelyek együttesen az Iseum kutatásának újabb korszakát indították el. A 2001-ben újraindított terepkutatás és az azt követő feldolgozó munka eredményeit az alábbiakban összegezhetjük: Ízisz savariai temploma a fallal körbevett római belvároson kívül, a római város sűrűn beépített déli külvárosában épült fel. A nagyjából kelet-nyugat tájolású, hatalmas, 42 x 70 méteres szentélyegyüttes közvetlenül a Borostyán út városba bevezető szakasza mellett feküdt. A szentély a város ma még feltáratlan foruma és a késő római helytartói palota mellett a római város legnagyobb épületegyüttesének számít. A templom épületegyüttese Pannoniában példátlan nagyságú, de méretei a római birodalom más császárkori Iseumaival és Serapeumaival összevetve is jelentősnek tűnnek. A szombathelyi építmény méretei nagyjából Sabratha (Libia) Ízisz templomával egyezőek és alig maradtak el a kultusz Róma városi, az egykori Campus Martiuson állt főtemplométól. “Innen kezdve legfőbb gondom volt naponta könyörögni Isis királynő isteni felségéhez, akit itt Campensis-nek neveznek, mert a Campus Martiuson emelkedik a temploma, amelyben mélységes hódolattal engesztelik” (Apuleius: Az aranyszamár) E jelentős épületegyüttes azonban nem egyszerre jött létre, hanem több, egymást követő építési periódus eredményeként alakult ki. A kutatás jelenlegi állása szerint a város legkorábbi épületei nem a később fallal körülvett belvárosból, hanem éppen a később megépült Iseum területéről származnak. Ez az első olvasatra furcsának tetsző tény abból az okból fakadhat, hogy amíg a tervszerű városépítés folyt, addig ezen a részen, mint “felvonulási területen” jóval korábban berendezkedtek a városlakók. A Borostyánkő út két oldalán elhelyezkedő építményeik és maga az út legkorábbi kiépítése Claudius-Nero kori időszakhoz köthetőek. A következő periódus részben már az istennő templomához is kapcsolódik, bár a sorozatos át- és egymásra építések miatt erről az időszakról kevés érdemi adattal rendelkezünk. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a későbbi templomegyüttes területén feltárt legkorábbi szentélyidőszak a Kr. u. 70-80 körüli évtizedekhez köthető, ugyanis ekkor már egy fából és vályogtéglából készült szentély azonosítható a területen. Ez az épület alapterületét tekintve természetesen jóval kisebb volt, mint a későbbi, a nagy Iseum. Ebben az időszakban a kereskedelmi-gazdasági szerepet betöltő Borostyánkő út melletti keleti területen - ott, ahol ma a későbbi templom előcsarnoka áll, ekkor még különféle műhelyek működtek és a szentély ezek mögött, kissé elrejtve, mint valamiféle “hátsólépcsőházi” kultusz működött. Ezt az Iseumot, valamikor a Kr.u. 2. század első harmadában - feltehetőleg Hadrianus idején, lebontják, maradványait elterítik. Az egykori épületet díszítő falfestményeket például a későbbi szentély mögötti területre hordták ki - innen kerülnek elő az ásatások során, közöttük azok a falfestménydarabok is, amely vagy magát az istennőt vagy egy papnőt ábrázolják, kezében a jellegzetes csörgőhangszerrel a sistrummal. A következő időszakban azután megszűnnek a műhelyek és megépül az a hatalmas szentély, amelyről azt gondoljuk, hogy már csak méretét és kivitelét tekintve is messze meghaladhatta Savaria gazdasági teljesítőképességét. Nyilvánvaló valamilyen központi támogatással, segítséggel kellett, hogy épüljön, erre utalhatnak például azt itt előkerült nagyméretű gránitoszlopok, amelyek eredetileg Kis-Ázsia területéről származnak és esetleg egy lebontott templom vagy porticus részei lehettek. Ezekből - legalábbis előkerülési helyük alapján, többet is kaphatott a város, mivel nemcsak az Iseumba, hanem más fontos helyekre, pl. a császárkultusz központ és a forum épületeihez is jutott belőlük. Ez a szentély ebben a formában a Kr. u. 3. század első évtizedéig áll, majd ismét egy nagyarányú átépítés következett, amely során az épület megkapta a márványból készült főhomlokzatot, a fantasztikus domborműegyüttessel. A számos periódus közül ezek a legfontosabb és leglátványosabb építészeti maradványok, melyek a Severus dinasztia alatti átépítéshez köthetők. Ekkor nyeri el az épületegyüttes a közismert, az utóbbi idők ásatásai során részletében pontosított alaprajzi rendszerét is. A szentkerület a Borostyán út felé nyitott porticuson át volt megközelíthető, ahonnan a hatalmas, haránt elhelyezkedésű előcsarnokba léphettek a hívek. Innen a ma is álló monumentális gránitoszlopok között juthattak az oszlopcsarnokokkal keretezett, mészkőlapokkal burkolt udvarra, amelynek fő helyén, egy magas pódiumon állt Ízisz istennő központi szentélye. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a 9,5 méter széles épület frontját nem négy, hanem hatoszlopos elrendezésű homlokzattal rekonstruálhatjuk. Ebben a szentélyben őrizték az istennő szobrát más kultusztárgyakkal egyetemben, ám ide csak a legbelsőbb misztériumba beavatottak - mindenekelőtt a papok, léphettek be. “Most minden avatatlant eltávolítottak, engem nyers lenvászon lepelbe öltöztetnek s a főpap kézenfogva bevezet a szentély legbelsejébe. Bizonyára izgatottan veted föl itt a kérdést, kíváncsi olvasóm, hogy ezután mi szó esett és mi történt. Elmondanám, de elmondanom nem szabad, megtudhatnád, de meghallanod nem szabad.” (Apuleius: Az aranyszamár.) A párkányokkal tagolt homlokzat frízének domborművei méretüket és kivitelüket tekintve Pannoniában egyedülállóak. A reliefek ugyanis nem a korszakra jellemző módon utólag felerősíthető táblákra készültek, hanem a homlokzat építőköveiként felhasznált 1-1,5 tonna súlyú márványkvádereket faragták meg. A reliefek nagyon jól tükrözik az Ízisz kultuszon belüli nagyon összetett istennőképet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ebben az időszakban Íziszben egyesült szinte az összes anyasági, termékenységi vagy szerelemistennő, ahogy ezt az első idézetben olvashattuk is. A szentélyhomlokzat rekonstrukciója szerint a bal oldali, erősen kopott és utólag átfaragott domborművön Ízisz-Hygieia, Serapis-Aesculapius és egy Anubis maszkot viselő, kezében pálmalevelet tartó pap képe ismerhető fel. “Közvetlenül mögöttük jöttek az istenek, akik ezúttal kegyeskedtek emberek lábai felvonulni. Ím, itt a szörnyű Anubis, lelkek túlvilágra kísérője: fönséges alakja félig fekete, félig aranyos, kutyafejét magasan fölveti, baljában tartja a szárnyas pálcát, jobbjában zöldellő pálmaágat lenget.” (Apuleius: Az aranyszamár) A másik nagyméretű dombormű nagyobbik részét egy kutya hátán ülő, kezében legfontosabb attribútumát a sistrumot tartó Ízisz képe tölti ki. A sistrum csörgő hangja amely– az ősi egyiptomi mitológia szerint, a Nílus áradását megindította. A kutya pedig az a Sótis, amely a Szíriusz csillaggal azonos a Nagykutya csillagképben. Egyrészt ez a csillag segítette az egyiptomiakat a tájékozódásban, másrészt megfigyelték, hogy amikor a nap ott kelt fel ahol a Szíriusz lenyugodott, akkor indult meg a bőséget hozó áradás. Ízisz személye és kultusza tehát erőteljesen kötődik a vízhez és ezért a víz - a megszentelt víz, fontos eleme volt a szertartásoknak, sőt ezzel történt az áldozat bemutatása is. “a főpap végigjárta köröskörül sorra az oltárokat, ünnepélyes szertartások közben végezte az istentiszteletet, szent edényben vizet hozott a szentélyből s ezzel áldozott.” (Apuleius: Az aranyszamár) A termékenységi funkciók mellett még egy olyan fontos elemmel is bővült az istennőkép, amely kapcsolatban állt az egyiptomi gabonával. Egyiptom volt Róma elsőszámú gabonaellátója és Ízisz nemcsak ennek a gabonának, hanem a szállításának, a tengeri hajózásnak és a kereskedelemnek is a védelmezője. Jellemző ábrázolása: Ízisz áll a hajó orrában és a ruhájába kapó szél segítségével jut el a gabona Rómába. Ehhez köthető az istennő legfontosabb római kultusza a március elején ünnepelt Navigium Isidis is. “Azt a napot, amely a mai éjszakából fog születni, ősrégi jámbor hagyomány nekem szentelte rég: ezen a napon elülnek már a téli viharok, lecsillapodnak a tenger tomboló hullámai, hajózható megint a végtelen víz, és ekkor papjaim új hajót ajánlanak fel nekem s áldozatul hozzák minden árujuk legjavát.” (Apuleius: Az aranyszamár) A frízen láthatjuk még a pajzsra és lándzsára támaszkodó Mars figuráját, míg a sarokkváder oldalfelületén Hercules alakját, akinek képmásában korábban Commodus arcvonásait vélte felfedezni a kutatás. Az egyiptomi és a római istenek ilyen jellegű együttes ábrázolása a korszakra általánosan jellemző befogadó vallásszemléletről, valamint a keleti kultuszok és az államvallás erős összefonódásáról tanúskodnak. Ezt jól mutatják az egykori építési felirat két oldalán álló, pálmaágat és győzelmi koszorút tartó Victoria alakok is. “Most egyikük, akit valamennyien titkárnak neveztek ... magas emelvényről könyvből s irásokból áldást imádkozott a nagyhatalmú császárra, a szenátusra, a lovagrendre, az egész római népre ... ” (Apuleius: Az aranyszamár.) A szentélyben tisztelt istenségek kultuszképei közül sajnos csak néhány apró töredék maradt az utókorra. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű Serapis kisméretű márvány kultusszobrának feje. A szobortöredék és a homlokzati fríz Serapis ábrázolása alapján felvethető, hogy a szentély – bár felirata szerint azt Ízisznek szentelték – esetleg más istenek – köztük Serapis – tiszteletének is központja volt. Másik fontos darab Amor és Psyché - töredékességében is megkapó szépségű - finoman faragott márványtorzója. Még 1972-ben egy különlegességnek számító, erősen töredékes márványfaragvány került elő, amely egy sast vagy sólymot ábrázol. Ha a töredék egy sólyomszobor töredéke, az a római császárkori Hórusz ábrázolások rendkívül ritka példánya lenne. Amennyiben a darabot sasként határozhatjuk meg, akkor feltehetően egy Jupitert ábrázoló emlék részeként értelmezhető. Ez utóbbi esetben ismét az alexandriai eredetű kultuszok és a római államvallás összefonódásával találkozhatunk. A tavalyi év során egy újabb fontos lelettel gazdagodott a kollekció: egy nagyjából egyharmad életnagyságú, mezítláb, földig érő ruhában ábrázolt (isten?)nő márványszobrának töredéke került napvilágra. A templomból vagy környékéről származó kisleletek között több kiemelkedő jelentőségű és minőségű darab is található: Basztet macskát ábrázoló töredékes bronz szobrocska, illetve egy márványból faragott fiatal fríg sapkás férfifej, melyet Attis, esetleg a bikaölő Mithras ábrázolásának vélhetünk. Az Iseum vallási sokszínűségének emlékei a szentélyben előkerült Ízisz, Jupiter-Hamon, valamint Sol és Luna ábrázolásos mécsesek. Eredetét tekintve szintén az egyiptomi kultúrkörből származtatható a városban előkerült íbisz alakú bronzmécses is. Az említettek mellett számos olyan lelet ismert a városból, ami ugyan nem az Iseum területéről vagy közvetlen közeléből származik, de vallástörténeti tartalmuk alapján azokat a helyi Ízisz tisztelet – tágabban értelmezve pedig az egyiptomi eredetű kultuszok – fontos savariai emlékeinek kell tartanunk. Ezek közül a Szfinxek tiszteletére emelt kisméretű oltárokat kell megemlítenünk, amelyeket kezdetektől fogva a szentéllyel, illetve az itt folyt kultusszal hozott összefüggésbe a kutatás. Izgalmas kérdések sorát veti fel a savariai Iseumnak az a topográfiai sajátossága, hogy közvetlen közelében további keleti istenségek tiszteletére emelt szentélyek álltak. Az Iseum délkeleti sarkával szemben, a Borostyán út túloldalán Jupiter Dolichenus szentélyét tárták fel. Az Ízisz szentély északi szomszédságában vagy – a Mainzban feltárt közös szentélyhez hasonlóan - magában a szentélyben Magna Mater-Kybelé kultuszhelye található meg. Az Iseummal szemben pedig, feltehetően egy további, szintén keleti eredetű szentéllyel számolhatunk. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy Carnuntumhoz és Poetoviohoz hasonlóan Savariában is egy kiterjedt szentélykörzet létezett. Ezt a felismerést fogalmazta meg már a múlt század 70-es éveinek elején Szentléleky Tihamér, amikor az Iseum előtt elhaladó Borostyán utat „Keleti szentélyek útja”-kén értelmezte. A Kr. u. 4. század első felében radikális változások érhették az Iseumot és az Ízisz hívők savariai közösségét. A kereszténység terjedésével az istennő tisztelőinek köre nyilván hamar megcsappant, és a kereszténnyé vált császárok sem igényelték tovább az Istennő támogatását. A híveit és magas rangú támogatóit vesztett szentélyt pedig már maguk a rómaiak bontották el szisztematikusan a 4. század derekán. A romokat elplanírozták, a használható építőanyagot a szomszédos nagyméretű gabonaraktár építéséhez használták fel, míg a márványfaragványok többségét felaprították és meszet égettek belőlük. Az egykori pogány szentély helyén pedig kiterjedt keresztény temető létesült. A feltárt épületmaradványok és az eddig napvilágra került mintegy félmillió régészeti tárgy alapján ma már biztosnak látszik, hogy mérete, építészeti kivitele, illetve a előkerült leletek alapján a savariai Iseumot a Duna vidéki Ízisz kultusz főtemplomának kell tartanunk. a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember. A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
Sosztarits Ottó szavai szerint a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott, mostanra már csak a garanciális javítások maradtak hátra. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember.

A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik. A szombathelyi Iseum felújítása és átépítése a régió kiemelt projektjeként mintegy 1,4 milliárd forint uniós támogatással valósult meg. A központi szentélyépület rekonstrukciója mellett megújult és kibővült az egykori fogadóépület, valamint hatalmas, majdnem ezer négyzetméteres múzeumi kiállítótér szolgálja majd a római múlt megismerését.
http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-28 09:03

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 1
Templom neve:Iseum
Felekezet:egyiptomi
  
Ismeretanyag:Az elmúlt években eltűnt a szentélyrekonstrukció, a kiállítóhelyiség, hiányoznak a nagyméretű gránitoszlopok. De mi is történik valójában? Az Iseum újjáépül. Bár azt még nem tudni, hogy az új épület - amely egy új múzeum is lesz egyben, mennyire nyeri majd el a látogatók tetszését, annyi bizonyos, hogy teljesen átalakul a terület. a szombathelyi Iseumról, annak kutatásáról, külső megjelenéséről, fénykoráról és pusztulásáról. “...íme, itt vagyok én, a természet anyja, minden elemek úrasszonya, időtlen idők legősibb gyermeke, istenségek legnagyobbika, szellemek királynője, égi lakók legkülönbike, akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad ... igazi nevemen Isis királynőnek neveznek.” (Apuleius: Az aranyszamár, Révay József fordítása) A savariai Iseum létét Wessetzky Vilmos professzor vetette fel először 1954-ben, egy Szombathelyen tartott előadásában. Kijelentésének alátámasztására ekkor már számos adat állt a rendelkezésére, pl. az istennő nevével ellátott feliratos emlékek, a kultusz legrégebbi, már Bél Mátyástól ismert domborműve az ún. Anubisz-relief. Ez utóbbit Schönviesner István már 1791-ben, egyértelműen az Ízisz-kultuszhoz tartozó emlékként határozott meg. Természetesen nem lehetett figyelmen kívül hagyni az olyan lelőhely-megjelölés nélküli, de nyilvánvalóan együvé tartozó épülettagozatokat sem, mint pl. azok a nagyméretű gránitoszlop töredékek, amelyek ördögkövek néven még a helyi néphagyományba is bekerültek. Végezetül ide sorolhatóak azok a kisleletek, amelyek valamilyen úton-módon szintén kapcsolatba hozhatóak voltak egyiptomi eredetű kultuszokkal. Az előadás után alig egy évvel, egy építkezés során, napvilágra kerültek azok a hatalmas márványfaragványok, amelyek kétségtelenül eldöntötték a fenti hipotézis helyességét. Ezt követően 1955 szeptemberében indult meg az ásatás, amely során fokozatosan bontakozott ki Ízisz istennő savariai szentkerületének jelentős része, illetve kerültek elő azok a leletek, amelyek Pannonia ma ismert legfontosabb szakrális leletegyüttesét képezik. A feltárás lezárásaként az ásató Szentléleky Tihamér és Vákár Tibor majd pedig Hajnóczi Gyula építész tervei alapján 1962-ben elkészült egy olyan régészeti-építészeti rekonstrukció, amely alapján a következő évben megvalósult a részleges műemléki helyreállítás is. Az azóta eltelt évtizedek során a rekonstrukció és a visszaépített márványfaragványok állapota vészesen leromlott, illetve a szentély régészeti, építészeti és vallástörténeti értelmezésével kapcsolatban számos kérdés és kritika fogalmazódott meg, amelyek együttesen az Iseum kutatásának újabb korszakát indították el. A 2001-ben újraindított terepkutatás és az azt követő feldolgozó munka eredményeit az alábbiakban összegezhetjük: Ízisz savariai temploma a fallal körbevett római belvároson kívül, a római város sűrűn beépített déli külvárosában épült fel. A nagyjából kelet-nyugat tájolású, hatalmas, 42 x 70 méteres szentélyegyüttes közvetlenül a Borostyán út városba bevezető szakasza mellett feküdt. A szentély a város ma még feltáratlan foruma és a késő római helytartói palota mellett a római város legnagyobb épületegyüttesének számít. A templom épületegyüttese Pannoniában példátlan nagyságú, de méretei a római birodalom más császárkori Iseumaival és Serapeumaival összevetve is jelentősnek tűnnek. A szombathelyi építmény méretei nagyjából Sabratha (Libia) Ízisz templomával egyezőek és alig maradtak el a kultusz Róma városi, az egykori Campus Martiuson állt főtemplométól. “Innen kezdve legfőbb gondom volt naponta könyörögni Isis királynő isteni felségéhez, akit itt Campensis-nek neveznek, mert a Campus Martiuson emelkedik a temploma, amelyben mélységes hódolattal engesztelik” (Apuleius: Az aranyszamár) E jelentős épületegyüttes azonban nem egyszerre jött létre, hanem több, egymást követő építési periódus eredményeként alakult ki. A kutatás jelenlegi állása szerint a város legkorábbi épületei nem a később fallal körülvett belvárosból, hanem éppen a később megépült Iseum területéről származnak. Ez az első olvasatra furcsának tetsző tény abból az okból fakadhat, hogy amíg a tervszerű városépítés folyt, addig ezen a részen, mint “felvonulási területen” jóval korábban berendezkedtek a városlakók. A Borostyánkő út két oldalán elhelyezkedő építményeik és maga az út legkorábbi kiépítése Claudius-Nero kori időszakhoz köthetőek. A következő periódus részben már az istennő templomához is kapcsolódik, bár a sorozatos át- és egymásra építések miatt erről az időszakról kevés érdemi adattal rendelkezünk. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a későbbi templomegyüttes területén feltárt legkorábbi szentélyidőszak a Kr. u. 70-80 körüli évtizedekhez köthető, ugyanis ekkor már egy fából és vályogtéglából készült szentély azonosítható a területen. Ez az épület alapterületét tekintve természetesen jóval kisebb volt, mint a későbbi, a nagy Iseum. Ebben az időszakban a kereskedelmi-gazdasági szerepet betöltő Borostyánkő út melletti keleti területen - ott, ahol ma a későbbi templom előcsarnoka áll, ekkor még különféle műhelyek működtek és a szentély ezek mögött, kissé elrejtve, mint valamiféle “hátsólépcsőházi” kultusz működött. Ezt az Iseumot, valamikor a Kr.u. 2. század első harmadában - feltehetőleg Hadrianus idején, lebontják, maradványait elterítik. Az egykori épületet díszítő falfestményeket például a későbbi szentély mögötti területre hordták ki - innen kerülnek elő az ásatások során, közöttük azok a falfestménydarabok is, amely vagy magát az istennőt vagy egy papnőt ábrázolják, kezében a jellegzetes csörgőhangszerrel a sistrummal. A következő időszakban azután megszűnnek a műhelyek és megépül az a hatalmas szentély, amelyről azt gondoljuk, hogy már csak méretét és kivitelét tekintve is messze meghaladhatta Savaria gazdasági teljesítőképességét. Nyilvánvaló valamilyen központi támogatással, segítséggel kellett, hogy épüljön, erre utalhatnak például azt itt előkerült nagyméretű gránitoszlopok, amelyek eredetileg Kis-Ázsia területéről származnak és esetleg egy lebontott templom vagy porticus részei lehettek. Ezekből - legalábbis előkerülési helyük alapján, többet is kaphatott a város, mivel nemcsak az Iseumba, hanem más fontos helyekre, pl. a császárkultusz központ és a forum épületeihez is jutott belőlük. Ez a szentély ebben a formában a Kr. u. 3. század első évtizedéig áll, majd ismét egy nagyarányú átépítés következett, amely során az épület megkapta a márványból készült főhomlokzatot, a fantasztikus domborműegyüttessel. A számos periódus közül ezek a legfontosabb és leglátványosabb építészeti maradványok, melyek a Severus dinasztia alatti átépítéshez köthetők. Ekkor nyeri el az épületegyüttes a közismert, az utóbbi idők ásatásai során részletében pontosított alaprajzi rendszerét is. A szentkerület a Borostyán út felé nyitott porticuson át volt megközelíthető, ahonnan a hatalmas, haránt elhelyezkedésű előcsarnokba léphettek a hívek. Innen a ma is álló monumentális gránitoszlopok között juthattak az oszlopcsarnokokkal keretezett, mészkőlapokkal burkolt udvarra, amelynek fő helyén, egy magas pódiumon állt Ízisz istennő központi szentélye. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a 9,5 méter széles épület frontját nem négy, hanem hatoszlopos elrendezésű homlokzattal rekonstruálhatjuk. Ebben a szentélyben őrizték az istennő szobrát más kultusztárgyakkal egyetemben, ám ide csak a legbelsőbb misztériumba beavatottak - mindenekelőtt a papok, léphettek be. “Most minden avatatlant eltávolítottak, engem nyers lenvászon lepelbe öltöztetnek s a főpap kézenfogva bevezet a szentély legbelsejébe. Bizonyára izgatottan veted föl itt a kérdést, kíváncsi olvasóm, hogy ezután mi szó esett és mi történt. Elmondanám, de elmondanom nem szabad, megtudhatnád, de meghallanod nem szabad.” (Apuleius: Az aranyszamár.) A párkányokkal tagolt homlokzat frízének domborművei méretüket és kivitelüket tekintve Pannoniában egyedülállóak. A reliefek ugyanis nem a korszakra jellemző módon utólag felerősíthető táblákra készültek, hanem a homlokzat építőköveiként felhasznált 1-1,5 tonna súlyú márványkvádereket faragták meg. A reliefek nagyon jól tükrözik az Ízisz kultuszon belüli nagyon összetett istennőképet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ebben az időszakban Íziszben egyesült szinte az összes anyasági, termékenységi vagy szerelemistennő, ahogy ezt az első idézetben olvashattuk is. A szentélyhomlokzat rekonstrukciója szerint a bal oldali, erősen kopott és utólag átfaragott domborművön Ízisz-Hygieia, Serapis-Aesculapius és egy Anubis maszkot viselő, kezében pálmalevelet tartó pap képe ismerhető fel. “Közvetlenül mögöttük jöttek az istenek, akik ezúttal kegyeskedtek emberek lábai felvonulni. Ím, itt a szörnyű Anubis, lelkek túlvilágra kísérője: fönséges alakja félig fekete, félig aranyos, kutyafejét magasan fölveti, baljában tartja a szárnyas pálcát, jobbjában zöldellő pálmaágat lenget.” (Apuleius: Az aranyszamár) A másik nagyméretű dombormű nagyobbik részét egy kutya hátán ülő, kezében legfontosabb attribútumát a sistrumot tartó Ízisz képe tölti ki. A sistrum csörgő hangja amely– az ősi egyiptomi mitológia szerint, a Nílus áradását megindította. A kutya pedig az a Sótis, amely a Szíriusz csillaggal azonos a Nagykutya csillagképben. Egyrészt ez a csillag segítette az egyiptomiakat a tájékozódásban, másrészt megfigyelték, hogy amikor a nap ott kelt fel ahol a Szíriusz lenyugodott, akkor indult meg a bőséget hozó áradás. Ízisz személye és kultusza tehát erőteljesen kötődik a vízhez és ezért a víz - a megszentelt víz, fontos eleme volt a szertartásoknak, sőt ezzel történt az áldozat bemutatása is. “a főpap végigjárta köröskörül sorra az oltárokat, ünnepélyes szertartások közben végezte az istentiszteletet, szent edényben vizet hozott a szentélyből s ezzel áldozott.” (Apuleius: Az aranyszamár) A termékenységi funkciók mellett még egy olyan fontos elemmel is bővült az istennőkép, amely kapcsolatban állt az egyiptomi gabonával. Egyiptom volt Róma elsőszámú gabonaellátója és Ízisz nemcsak ennek a gabonának, hanem a szállításának, a tengeri hajózásnak és a kereskedelemnek is a védelmezője. Jellemző ábrázolása: Ízisz áll a hajó orrában és a ruhájába kapó szél segítségével jut el a gabona Rómába. Ehhez köthető az istennő legfontosabb római kultusza a március elején ünnepelt Navigium Isidis is. “Azt a napot, amely a mai éjszakából fog születni, ősrégi jámbor hagyomány nekem szentelte rég: ezen a napon elülnek már a téli viharok, lecsillapodnak a tenger tomboló hullámai, hajózható megint a végtelen víz, és ekkor papjaim új hajót ajánlanak fel nekem s áldozatul hozzák minden árujuk legjavát.” (Apuleius: Az aranyszamár) A frízen láthatjuk még a pajzsra és lándzsára támaszkodó Mars figuráját, míg a sarokkváder oldalfelületén Hercules alakját, akinek képmásában korábban Commodus arcvonásait vélte felfedezni a kutatás. Az egyiptomi és a római istenek ilyen jellegű együttes ábrázolása a korszakra általánosan jellemző befogadó vallásszemléletről, valamint a keleti kultuszok és az államvallás erős összefonódásáról tanúskodnak. Ezt jól mutatják az egykori építési felirat két oldalán álló, pálmaágat és győzelmi koszorút tartó Victoria alakok is. “Most egyikük, akit valamennyien titkárnak neveztek ... magas emelvényről könyvből s irásokból áldást imádkozott a nagyhatalmú császárra, a szenátusra, a lovagrendre, az egész római népre ... ” (Apuleius: Az aranyszamár.) A szentélyben tisztelt istenségek kultuszképei közül sajnos csak néhány apró töredék maradt az utókorra. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű Serapis kisméretű márvány kultusszobrának feje. A szobortöredék és a homlokzati fríz Serapis ábrázolása alapján felvethető, hogy a szentély – bár felirata szerint azt Ízisznek szentelték – esetleg más istenek – köztük Serapis – tiszteletének is központja volt. Másik fontos darab Amor és Psyché - töredékességében is megkapó szépségű - finoman faragott márványtorzója. Még 1972-ben egy különlegességnek számító, erősen töredékes márványfaragvány került elő, amely egy sast vagy sólymot ábrázol. Ha a töredék egy sólyomszobor töredéke, az a római császárkori Hórusz ábrázolások rendkívül ritka példánya lenne. Amennyiben a darabot sasként határozhatjuk meg, akkor feltehetően egy Jupitert ábrázoló emlék részeként értelmezhető. Ez utóbbi esetben ismét az alexandriai eredetű kultuszok és a római államvallás összefonódásával találkozhatunk. A tavalyi év során egy újabb fontos lelettel gazdagodott a kollekció: egy nagyjából egyharmad életnagyságú, mezítláb, földig érő ruhában ábrázolt (isten?)nő márványszobrának töredéke került napvilágra. A templomból vagy környékéről származó kisleletek között több kiemelkedő jelentőségű és minőségű darab is található: Basztet macskát ábrázoló töredékes bronz szobrocska, illetve egy márványból faragott fiatal fríg sapkás férfifej, melyet Attis, esetleg a bikaölő Mithras ábrázolásának vélhetünk. Az Iseum vallási sokszínűségének emlékei a szentélyben előkerült Ízisz, Jupiter-Hamon, valamint Sol és Luna ábrázolásos mécsesek. Eredetét tekintve szintén az egyiptomi kultúrkörből származtatható a városban előkerült íbisz alakú bronzmécses is. Az említettek mellett számos olyan lelet ismert a városból, ami ugyan nem az Iseum területéről vagy közvetlen közeléből származik, de vallástörténeti tartalmuk alapján azokat a helyi Ízisz tisztelet – tágabban értelmezve pedig az egyiptomi eredetű kultuszok – fontos savariai emlékeinek kell tartanunk. Ezek közül a Szfinxek tiszteletére emelt kisméretű oltárokat kell megemlítenünk, amelyeket kezdetektől fogva a szentéllyel, illetve az itt folyt kultusszal hozott összefüggésbe a kutatás. Izgalmas kérdések sorát veti fel a savariai Iseumnak az a topográfiai sajátossága, hogy közvetlen közelében további keleti istenségek tiszteletére emelt szentélyek álltak. Az Iseum délkeleti sarkával szemben, a Borostyán út túloldalán Jupiter Dolichenus szentélyét tárták fel. Az Ízisz szentély északi szomszédságában vagy – a Mainzban feltárt közös szentélyhez hasonlóan - magában a szentélyben Magna Mater-Kybelé kultuszhelye található meg. Az Iseummal szemben pedig, feltehetően egy további, szintén keleti eredetű szentéllyel számolhatunk. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy Carnuntumhoz és Poetoviohoz hasonlóan Savariában is egy kiterjedt szentélykörzet létezett. Ezt a felismerést fogalmazta meg már a múlt század 70-es éveinek elején Szentléleky Tihamér, amikor az Iseum előtt elhaladó Borostyán utat „Keleti szentélyek útja”-kén értelmezte. A Kr. u. 4. század első felében radikális változások érhették az Iseumot és az Ízisz hívők savariai közösségét. A kereszténység terjedésével az istennő tisztelőinek köre nyilván hamar megcsappant, és a kereszténnyé vált császárok sem igényelték tovább az Istennő támogatását. A híveit és magas rangú támogatóit vesztett szentélyt pedig már maguk a rómaiak bontották el szisztematikusan a 4. század derekán. A romokat elplanírozták, a használható építőanyagot a szomszédos nagyméretű gabonaraktár építéséhez használták fel, míg a márványfaragványok többségét felaprították és meszet égettek belőlük. Az egykori pogány szentély helyén pedig kiterjedt keresztény temető létesült. A feltárt épületmaradványok és az eddig napvilágra került mintegy félmillió régészeti tárgy alapján ma már biztosnak látszik, hogy mérete, építészeti kivitele, illetve a előkerült leletek alapján a savariai Iseumot a Duna vidéki Ízisz kultusz főtemplomának kell tartanunk. a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember. A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
Sosztarits Ottó szavai szerint a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott, mostanra már csak a garanciális javítások maradtak hátra. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember.

A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik. A szombathelyi Iseum felújítása és átépítése a régió kiemelt projektjeként mintegy 1,4 milliárd forint uniós támogatással valósult meg. A központi szentélyépület rekonstrukciója mellett megújult és kibővült az egykori fogadóépület, valamint hatalmas, majdnem ezer négyzetméteres múzeumi kiállítótér szolgálja majd a római múlt megismerését.
http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-28 09:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 1
Templom neve:Iseum
Felekezet:egyiptomi
  
Ismeretanyag:Az elmúlt években eltűnt a szentélyrekonstrukció, a kiállítóhelyiség, hiányoznak a nagyméretű gránitoszlopok. De mi is történik valójában? Az Iseum újjáépül. Bár azt még nem tudni, hogy az új épület - amely egy új múzeum is lesz egyben, mennyire nyeri majd el a látogatók tetszését, annyi bizonyos, hogy teljesen átalakul a terület. a szombathelyi Iseumról, annak kutatásáról, külső megjelenéséről, fénykoráról és pusztulásáról. “...íme, itt vagyok én, a természet anyja, minden elemek úrasszonya, időtlen idők legősibb gyermeke, istenségek legnagyobbika, szellemek királynője, égi lakók legkülönbike, akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad ... igazi nevemen Isis királynőnek neveznek.” (Apuleius: Az aranyszamár, Révay József fordítása) A savariai Iseum létét Wessetzky Vilmos professzor vetette fel először 1954-ben, egy Szombathelyen tartott előadásában. Kijelentésének alátámasztására ekkor már számos adat állt a rendelkezésére, pl. az istennő nevével ellátott feliratos emlékek, a kultusz legrégebbi, már Bél Mátyástól ismert domborműve az ún. Anubisz-relief. Ez utóbbit Schönviesner István már 1791-ben, egyértelműen az Ízisz-kultuszhoz tartozó emlékként határozott meg. Természetesen nem lehetett figyelmen kívül hagyni az olyan lelőhely-megjelölés nélküli, de nyilvánvalóan együvé tartozó épülettagozatokat sem, mint pl. azok a nagyméretű gránitoszlop töredékek, amelyek ördögkövek néven még a helyi néphagyományba is bekerültek. Végezetül ide sorolhatóak azok a kisleletek, amelyek valamilyen úton-módon szintén kapcsolatba hozhatóak voltak egyiptomi eredetű kultuszokkal. Az előadás után alig egy évvel, egy építkezés során, napvilágra kerültek azok a hatalmas márványfaragványok, amelyek kétségtelenül eldöntötték a fenti hipotézis helyességét. Ezt követően 1955 szeptemberében indult meg az ásatás, amely során fokozatosan bontakozott ki Ízisz istennő savariai szentkerületének jelentős része, illetve kerültek elő azok a leletek, amelyek Pannonia ma ismert legfontosabb szakrális leletegyüttesét képezik. A feltárás lezárásaként az ásató Szentléleky Tihamér és Vákár Tibor majd pedig Hajnóczi Gyula építész tervei alapján 1962-ben elkészült egy olyan régészeti-építészeti rekonstrukció, amely alapján a következő évben megvalósult a részleges műemléki helyreállítás is. Az azóta eltelt évtizedek során a rekonstrukció és a visszaépített márványfaragványok állapota vészesen leromlott, illetve a szentély régészeti, építészeti és vallástörténeti értelmezésével kapcsolatban számos kérdés és kritika fogalmazódott meg, amelyek együttesen az Iseum kutatásának újabb korszakát indították el. A 2001-ben újraindított terepkutatás és az azt követő feldolgozó munka eredményeit az alábbiakban összegezhetjük: Ízisz savariai temploma a fallal körbevett római belvároson kívül, a római város sűrűn beépített déli külvárosában épült fel. A nagyjából kelet-nyugat tájolású, hatalmas, 42 x 70 méteres szentélyegyüttes közvetlenül a Borostyán út városba bevezető szakasza mellett feküdt. A szentély a város ma még feltáratlan foruma és a késő római helytartói palota mellett a római város legnagyobb épületegyüttesének számít. A templom épületegyüttese Pannoniában példátlan nagyságú, de méretei a római birodalom más császárkori Iseumaival és Serapeumaival összevetve is jelentősnek tűnnek. A szombathelyi építmény méretei nagyjából Sabratha (Libia) Ízisz templomával egyezőek és alig maradtak el a kultusz Róma városi, az egykori Campus Martiuson állt főtemplométól. “Innen kezdve legfőbb gondom volt naponta könyörögni Isis királynő isteni felségéhez, akit itt Campensis-nek neveznek, mert a Campus Martiuson emelkedik a temploma, amelyben mélységes hódolattal engesztelik” (Apuleius: Az aranyszamár) E jelentős épületegyüttes azonban nem egyszerre jött létre, hanem több, egymást követő építési periódus eredményeként alakult ki. A kutatás jelenlegi állása szerint a város legkorábbi épületei nem a később fallal körülvett belvárosból, hanem éppen a később megépült Iseum területéről származnak. Ez az első olvasatra furcsának tetsző tény abból az okból fakadhat, hogy amíg a tervszerű városépítés folyt, addig ezen a részen, mint “felvonulási területen” jóval korábban berendezkedtek a városlakók. A Borostyánkő út két oldalán elhelyezkedő építményeik és maga az út legkorábbi kiépítése Claudius-Nero kori időszakhoz köthetőek. A következő periódus részben már az istennő templomához is kapcsolódik, bár a sorozatos át- és egymásra építések miatt erről az időszakról kevés érdemi adattal rendelkezünk. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a későbbi templomegyüttes területén feltárt legkorábbi szentélyidőszak a Kr. u. 70-80 körüli évtizedekhez köthető, ugyanis ekkor már egy fából és vályogtéglából készült szentély azonosítható a területen. Ez az épület alapterületét tekintve természetesen jóval kisebb volt, mint a későbbi, a nagy Iseum. Ebben az időszakban a kereskedelmi-gazdasági szerepet betöltő Borostyánkő út melletti keleti területen - ott, ahol ma a későbbi templom előcsarnoka áll, ekkor még különféle műhelyek működtek és a szentély ezek mögött, kissé elrejtve, mint valamiféle “hátsólépcsőházi” kultusz működött. Ezt az Iseumot, valamikor a Kr.u. 2. század első harmadában - feltehetőleg Hadrianus idején, lebontják, maradványait elterítik. Az egykori épületet díszítő falfestményeket például a későbbi szentély mögötti területre hordták ki - innen kerülnek elő az ásatások során, közöttük azok a falfestménydarabok is, amely vagy magát az istennőt vagy egy papnőt ábrázolják, kezében a jellegzetes csörgőhangszerrel a sistrummal. A következő időszakban azután megszűnnek a műhelyek és megépül az a hatalmas szentély, amelyről azt gondoljuk, hogy már csak méretét és kivitelét tekintve is messze meghaladhatta Savaria gazdasági teljesítőképességét. Nyilvánvaló valamilyen központi támogatással, segítséggel kellett, hogy épüljön, erre utalhatnak például azt itt előkerült nagyméretű gránitoszlopok, amelyek eredetileg Kis-Ázsia területéről származnak és esetleg egy lebontott templom vagy porticus részei lehettek. Ezekből - legalábbis előkerülési helyük alapján, többet is kaphatott a város, mivel nemcsak az Iseumba, hanem más fontos helyekre, pl. a császárkultusz központ és a forum épületeihez is jutott belőlük. Ez a szentély ebben a formában a Kr. u. 3. század első évtizedéig áll, majd ismét egy nagyarányú átépítés következett, amely során az épület megkapta a márványból készült főhomlokzatot, a fantasztikus domborműegyüttessel. A számos periódus közül ezek a legfontosabb és leglátványosabb építészeti maradványok, melyek a Severus dinasztia alatti átépítéshez köthetők. Ekkor nyeri el az épületegyüttes a közismert, az utóbbi idők ásatásai során részletében pontosított alaprajzi rendszerét is. A szentkerület a Borostyán út felé nyitott porticuson át volt megközelíthető, ahonnan a hatalmas, haránt elhelyezkedésű előcsarnokba léphettek a hívek. Innen a ma is álló monumentális gránitoszlopok között juthattak az oszlopcsarnokokkal keretezett, mészkőlapokkal burkolt udvarra, amelynek fő helyén, egy magas pódiumon állt Ízisz istennő központi szentélye. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a 9,5 méter széles épület frontját nem négy, hanem hatoszlopos elrendezésű homlokzattal rekonstruálhatjuk. Ebben a szentélyben őrizték az istennő szobrát más kultusztárgyakkal egyetemben, ám ide csak a legbelsőbb misztériumba beavatottak - mindenekelőtt a papok, léphettek be. “Most minden avatatlant eltávolítottak, engem nyers lenvászon lepelbe öltöztetnek s a főpap kézenfogva bevezet a szentély legbelsejébe. Bizonyára izgatottan veted föl itt a kérdést, kíváncsi olvasóm, hogy ezután mi szó esett és mi történt. Elmondanám, de elmondanom nem szabad, megtudhatnád, de meghallanod nem szabad.” (Apuleius: Az aranyszamár.) A párkányokkal tagolt homlokzat frízének domborművei méretüket és kivitelüket tekintve Pannoniában egyedülállóak. A reliefek ugyanis nem a korszakra jellemző módon utólag felerősíthető táblákra készültek, hanem a homlokzat építőköveiként felhasznált 1-1,5 tonna súlyú márványkvádereket faragták meg. A reliefek nagyon jól tükrözik az Ízisz kultuszon belüli nagyon összetett istennőképet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ebben az időszakban Íziszben egyesült szinte az összes anyasági, termékenységi vagy szerelemistennő, ahogy ezt az első idézetben olvashattuk is. A szentélyhomlokzat rekonstrukciója szerint a bal oldali, erősen kopott és utólag átfaragott domborművön Ízisz-Hygieia, Serapis-Aesculapius és egy Anubis maszkot viselő, kezében pálmalevelet tartó pap képe ismerhető fel. “Közvetlenül mögöttük jöttek az istenek, akik ezúttal kegyeskedtek emberek lábai felvonulni. Ím, itt a szörnyű Anubis, lelkek túlvilágra kísérője: fönséges alakja félig fekete, félig aranyos, kutyafejét magasan fölveti, baljában tartja a szárnyas pálcát, jobbjában zöldellő pálmaágat lenget.” (Apuleius: Az aranyszamár) A másik nagyméretű dombormű nagyobbik részét egy kutya hátán ülő, kezében legfontosabb attribútumát a sistrumot tartó Ízisz képe tölti ki. A sistrum csörgő hangja amely– az ősi egyiptomi mitológia szerint, a Nílus áradását megindította. A kutya pedig az a Sótis, amely a Szíriusz csillaggal azonos a Nagykutya csillagképben. Egyrészt ez a csillag segítette az egyiptomiakat a tájékozódásban, másrészt megfigyelték, hogy amikor a nap ott kelt fel ahol a Szíriusz lenyugodott, akkor indult meg a bőséget hozó áradás. Ízisz személye és kultusza tehát erőteljesen kötődik a vízhez és ezért a víz - a megszentelt víz, fontos eleme volt a szertartásoknak, sőt ezzel történt az áldozat bemutatása is. “a főpap végigjárta köröskörül sorra az oltárokat, ünnepélyes szertartások közben végezte az istentiszteletet, szent edényben vizet hozott a szentélyből s ezzel áldozott.” (Apuleius: Az aranyszamár) A termékenységi funkciók mellett még egy olyan fontos elemmel is bővült az istennőkép, amely kapcsolatban állt az egyiptomi gabonával. Egyiptom volt Róma elsőszámú gabonaellátója és Ízisz nemcsak ennek a gabonának, hanem a szállításának, a tengeri hajózásnak és a kereskedelemnek is a védelmezője. Jellemző ábrázolása: Ízisz áll a hajó orrában és a ruhájába kapó szél segítségével jut el a gabona Rómába. Ehhez köthető az istennő legfontosabb római kultusza a március elején ünnepelt Navigium Isidis is. “Azt a napot, amely a mai éjszakából fog születni, ősrégi jámbor hagyomány nekem szentelte rég: ezen a napon elülnek már a téli viharok, lecsillapodnak a tenger tomboló hullámai, hajózható megint a végtelen víz, és ekkor papjaim új hajót ajánlanak fel nekem s áldozatul hozzák minden árujuk legjavát.” (Apuleius: Az aranyszamár) A frízen láthatjuk még a pajzsra és lándzsára támaszkodó Mars figuráját, míg a sarokkváder oldalfelületén Hercules alakját, akinek képmásában korábban Commodus arcvonásait vélte felfedezni a kutatás. Az egyiptomi és a római istenek ilyen jellegű együttes ábrázolása a korszakra általánosan jellemző befogadó vallásszemléletről, valamint a keleti kultuszok és az államvallás erős összefonódásáról tanúskodnak. Ezt jól mutatják az egykori építési felirat két oldalán álló, pálmaágat és győzelmi koszorút tartó Victoria alakok is. “Most egyikük, akit valamennyien titkárnak neveztek ... magas emelvényről könyvből s irásokból áldást imádkozott a nagyhatalmú császárra, a szenátusra, a lovagrendre, az egész római népre ... ” (Apuleius: Az aranyszamár.) A szentélyben tisztelt istenségek kultuszképei közül sajnos csak néhány apró töredék maradt az utókorra. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű Serapis kisméretű márvány kultusszobrának feje. A szobortöredék és a homlokzati fríz Serapis ábrázolása alapján felvethető, hogy a szentély – bár felirata szerint azt Ízisznek szentelték – esetleg más istenek – köztük Serapis – tiszteletének is központja volt. Másik fontos darab Amor és Psyché - töredékességében is megkapó szépségű - finoman faragott márványtorzója. Még 1972-ben egy különlegességnek számító, erősen töredékes márványfaragvány került elő, amely egy sast vagy sólymot ábrázol. Ha a töredék egy sólyomszobor töredéke, az a római császárkori Hórusz ábrázolások rendkívül ritka példánya lenne. Amennyiben a darabot sasként határozhatjuk meg, akkor feltehetően egy Jupitert ábrázoló emlék részeként értelmezhető. Ez utóbbi esetben ismét az alexandriai eredetű kultuszok és a római államvallás összefonódásával találkozhatunk. A tavalyi év során egy újabb fontos lelettel gazdagodott a kollekció: egy nagyjából egyharmad életnagyságú, mezítláb, földig érő ruhában ábrázolt (isten?)nő márványszobrának töredéke került napvilágra. A templomból vagy környékéről származó kisleletek között több kiemelkedő jelentőségű és minőségű darab is található: Basztet macskát ábrázoló töredékes bronz szobrocska, illetve egy márványból faragott fiatal fríg sapkás férfifej, melyet Attis, esetleg a bikaölő Mithras ábrázolásának vélhetünk. Az Iseum vallási sokszínűségének emlékei a szentélyben előkerült Ízisz, Jupiter-Hamon, valamint Sol és Luna ábrázolásos mécsesek. Eredetét tekintve szintén az egyiptomi kultúrkörből származtatható a városban előkerült íbisz alakú bronzmécses is. Az említettek mellett számos olyan lelet ismert a városból, ami ugyan nem az Iseum területéről vagy közvetlen közeléből származik, de vallástörténeti tartalmuk alapján azokat a helyi Ízisz tisztelet – tágabban értelmezve pedig az egyiptomi eredetű kultuszok – fontos savariai emlékeinek kell tartanunk. Ezek közül a Szfinxek tiszteletére emelt kisméretű oltárokat kell megemlítenünk, amelyeket kezdetektől fogva a szentéllyel, illetve az itt folyt kultusszal hozott összefüggésbe a kutatás. Izgalmas kérdések sorát veti fel a savariai Iseumnak az a topográfiai sajátossága, hogy közvetlen közelében további keleti istenségek tiszteletére emelt szentélyek álltak. Az Iseum délkeleti sarkával szemben, a Borostyán út túloldalán Jupiter Dolichenus szentélyét tárták fel. Az Ízisz szentély északi szomszédságában vagy – a Mainzban feltárt közös szentélyhez hasonlóan - magában a szentélyben Magna Mater-Kybelé kultuszhelye található meg. Az Iseummal szemben pedig, feltehetően egy további, szintén keleti eredetű szentéllyel számolhatunk. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy Carnuntumhoz és Poetoviohoz hasonlóan Savariában is egy kiterjedt szentélykörzet létezett. Ezt a felismerést fogalmazta meg már a múlt század 70-es éveinek elején Szentléleky Tihamér, amikor az Iseum előtt elhaladó Borostyán utat „Keleti szentélyek útja”-kén értelmezte. A Kr. u. 4. század első felében radikális változások érhették az Iseumot és az Ízisz hívők savariai közösségét. A kereszténység terjedésével az istennő tisztelőinek köre nyilván hamar megcsappant, és a kereszténnyé vált császárok sem igényelték tovább az Istennő támogatását. A híveit és magas rangú támogatóit vesztett szentélyt pedig már maguk a rómaiak bontották el szisztematikusan a 4. század derekán. A romokat elplanírozták, a használható építőanyagot a szomszédos nagyméretű gabonaraktár építéséhez használták fel, míg a márványfaragványok többségét felaprították és meszet égettek belőlük. Az egykori pogány szentély helyén pedig kiterjedt keresztény temető létesült. A feltárt épületmaradványok és az eddig napvilágra került mintegy félmillió régészeti tárgy alapján ma már biztosnak látszik, hogy mérete, építészeti kivitele, illetve a előkerült leletek alapján a savariai Iseumot a Duna vidéki Ízisz kultusz főtemplomának kell tartanunk. a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember. A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
Sosztarits Ottó szavai szerint a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott, mostanra már csak a garanciális javítások maradtak hátra. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember.

A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik. A szombathelyi Iseum felújítása és átépítése a régió kiemelt projektjeként mintegy 1,4 milliárd forint uniós támogatással valósult meg. A központi szentélyépület rekonstrukciója mellett megújult és kibővült az egykori fogadóépület, valamint hatalmas, majdnem ezer négyzetméteres múzeumi kiállítótér szolgálja majd a római múlt megismerését.
http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-28 09:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 1
Templom neve:Iseum
Felekezet:egyiptomi
  
Ismeretanyag:Az elmúlt években eltűnt a szentélyrekonstrukció, a kiállítóhelyiség, hiányoznak a nagyméretű gránitoszlopok. De mi is történik valójában? Az Iseum újjáépül. Bár azt még nem tudni, hogy az új épület - amely egy új múzeum is lesz egyben, mennyire nyeri majd el a látogatók tetszését, annyi bizonyos, hogy teljesen átalakul a terület. a szombathelyi Iseumról, annak kutatásáról, külső megjelenéséről, fénykoráról és pusztulásáról. “...íme, itt vagyok én, a természet anyja, minden elemek úrasszonya, időtlen idők legősibb gyermeke, istenségek legnagyobbika, szellemek királynője, égi lakók legkülönbike, akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad ... igazi nevemen Isis királynőnek neveznek.” (Apuleius: Az aranyszamár, Révay József fordítása) A savariai Iseum létét Wessetzky Vilmos professzor vetette fel először 1954-ben, egy Szombathelyen tartott előadásában. Kijelentésének alátámasztására ekkor már számos adat állt a rendelkezésére, pl. az istennő nevével ellátott feliratos emlékek, a kultusz legrégebbi, már Bél Mátyástól ismert domborműve az ún. Anubisz-relief. Ez utóbbit Schönviesner István már 1791-ben, egyértelműen az Ízisz-kultuszhoz tartozó emlékként határozott meg. Természetesen nem lehetett figyelmen kívül hagyni az olyan lelőhely-megjelölés nélküli, de nyilvánvalóan együvé tartozó épülettagozatokat sem, mint pl. azok a nagyméretű gránitoszlop töredékek, amelyek ördögkövek néven még a helyi néphagyományba is bekerültek. Végezetül ide sorolhatóak azok a kisleletek, amelyek valamilyen úton-módon szintén kapcsolatba hozhatóak voltak egyiptomi eredetű kultuszokkal. Az előadás után alig egy évvel, egy építkezés során, napvilágra kerültek azok a hatalmas márványfaragványok, amelyek kétségtelenül eldöntötték a fenti hipotézis helyességét. Ezt követően 1955 szeptemberében indult meg az ásatás, amely során fokozatosan bontakozott ki Ízisz istennő savariai szentkerületének jelentős része, illetve kerültek elő azok a leletek, amelyek Pannonia ma ismert legfontosabb szakrális leletegyüttesét képezik. A feltárás lezárásaként az ásató Szentléleky Tihamér és Vákár Tibor majd pedig Hajnóczi Gyula építész tervei alapján 1962-ben elkészült egy olyan régészeti-építészeti rekonstrukció, amely alapján a következő évben megvalósult a részleges műemléki helyreállítás is. Az azóta eltelt évtizedek során a rekonstrukció és a visszaépített márványfaragványok állapota vészesen leromlott, illetve a szentély régészeti, építészeti és vallástörténeti értelmezésével kapcsolatban számos kérdés és kritika fogalmazódott meg, amelyek együttesen az Iseum kutatásának újabb korszakát indították el. A 2001-ben újraindított terepkutatás és az azt követő feldolgozó munka eredményeit az alábbiakban összegezhetjük: Ízisz savariai temploma a fallal körbevett római belvároson kívül, a római város sűrűn beépített déli külvárosában épült fel. A nagyjából kelet-nyugat tájolású, hatalmas, 42 x 70 méteres szentélyegyüttes közvetlenül a Borostyán út városba bevezető szakasza mellett feküdt. A szentély a város ma még feltáratlan foruma és a késő római helytartói palota mellett a római város legnagyobb épületegyüttesének számít. A templom épületegyüttese Pannoniában példátlan nagyságú, de méretei a római birodalom más császárkori Iseumaival és Serapeumaival összevetve is jelentősnek tűnnek. A szombathelyi építmény méretei nagyjából Sabratha (Libia) Ízisz templomával egyezőek és alig maradtak el a kultusz Róma városi, az egykori Campus Martiuson állt főtemplométól. “Innen kezdve legfőbb gondom volt naponta könyörögni Isis királynő isteni felségéhez, akit itt Campensis-nek neveznek, mert a Campus Martiuson emelkedik a temploma, amelyben mélységes hódolattal engesztelik” (Apuleius: Az aranyszamár) E jelentős épületegyüttes azonban nem egyszerre jött létre, hanem több, egymást követő építési periódus eredményeként alakult ki. A kutatás jelenlegi állása szerint a város legkorábbi épületei nem a később fallal körülvett belvárosból, hanem éppen a később megépült Iseum területéről származnak. Ez az első olvasatra furcsának tetsző tény abból az okból fakadhat, hogy amíg a tervszerű városépítés folyt, addig ezen a részen, mint “felvonulási területen” jóval korábban berendezkedtek a városlakók. A Borostyánkő út két oldalán elhelyezkedő építményeik és maga az út legkorábbi kiépítése Claudius-Nero kori időszakhoz köthetőek. A következő periódus részben már az istennő templomához is kapcsolódik, bár a sorozatos át- és egymásra építések miatt erről az időszakról kevés érdemi adattal rendelkezünk. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a későbbi templomegyüttes területén feltárt legkorábbi szentélyidőszak a Kr. u. 70-80 körüli évtizedekhez köthető, ugyanis ekkor már egy fából és vályogtéglából készült szentély azonosítható a területen. Ez az épület alapterületét tekintve természetesen jóval kisebb volt, mint a későbbi, a nagy Iseum. Ebben az időszakban a kereskedelmi-gazdasági szerepet betöltő Borostyánkő út melletti keleti területen - ott, ahol ma a későbbi templom előcsarnoka áll, ekkor még különféle műhelyek működtek és a szentély ezek mögött, kissé elrejtve, mint valamiféle “hátsólépcsőházi” kultusz működött. Ezt az Iseumot, valamikor a Kr.u. 2. század első harmadában - feltehetőleg Hadrianus idején, lebontják, maradványait elterítik. Az egykori épületet díszítő falfestményeket például a későbbi szentély mögötti területre hordták ki - innen kerülnek elő az ásatások során, közöttük azok a falfestménydarabok is, amely vagy magát az istennőt vagy egy papnőt ábrázolják, kezében a jellegzetes csörgőhangszerrel a sistrummal. A következő időszakban azután megszűnnek a műhelyek és megépül az a hatalmas szentély, amelyről azt gondoljuk, hogy már csak méretét és kivitelét tekintve is messze meghaladhatta Savaria gazdasági teljesítőképességét. Nyilvánvaló valamilyen központi támogatással, segítséggel kellett, hogy épüljön, erre utalhatnak például azt itt előkerült nagyméretű gránitoszlopok, amelyek eredetileg Kis-Ázsia területéről származnak és esetleg egy lebontott templom vagy porticus részei lehettek. Ezekből - legalábbis előkerülési helyük alapján, többet is kaphatott a város, mivel nemcsak az Iseumba, hanem más fontos helyekre, pl. a császárkultusz központ és a forum épületeihez is jutott belőlük. Ez a szentély ebben a formában a Kr. u. 3. század első évtizedéig áll, majd ismét egy nagyarányú átépítés következett, amely során az épület megkapta a márványból készült főhomlokzatot, a fantasztikus domborműegyüttessel. A számos periódus közül ezek a legfontosabb és leglátványosabb építészeti maradványok, melyek a Severus dinasztia alatti átépítéshez köthetők. Ekkor nyeri el az épületegyüttes a közismert, az utóbbi idők ásatásai során részletében pontosított alaprajzi rendszerét is. A szentkerület a Borostyán út felé nyitott porticuson át volt megközelíthető, ahonnan a hatalmas, haránt elhelyezkedésű előcsarnokba léphettek a hívek. Innen a ma is álló monumentális gránitoszlopok között juthattak az oszlopcsarnokokkal keretezett, mészkőlapokkal burkolt udvarra, amelynek fő helyén, egy magas pódiumon állt Ízisz istennő központi szentélye. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a 9,5 méter széles épület frontját nem négy, hanem hatoszlopos elrendezésű homlokzattal rekonstruálhatjuk. Ebben a szentélyben őrizték az istennő szobrát más kultusztárgyakkal egyetemben, ám ide csak a legbelsőbb misztériumba beavatottak - mindenekelőtt a papok, léphettek be. “Most minden avatatlant eltávolítottak, engem nyers lenvászon lepelbe öltöztetnek s a főpap kézenfogva bevezet a szentély legbelsejébe. Bizonyára izgatottan veted föl itt a kérdést, kíváncsi olvasóm, hogy ezután mi szó esett és mi történt. Elmondanám, de elmondanom nem szabad, megtudhatnád, de meghallanod nem szabad.” (Apuleius: Az aranyszamár.) A párkányokkal tagolt homlokzat frízének domborművei méretüket és kivitelüket tekintve Pannoniában egyedülállóak. A reliefek ugyanis nem a korszakra jellemző módon utólag felerősíthető táblákra készültek, hanem a homlokzat építőköveiként felhasznált 1-1,5 tonna súlyú márványkvádereket faragták meg. A reliefek nagyon jól tükrözik az Ízisz kultuszon belüli nagyon összetett istennőképet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ebben az időszakban Íziszben egyesült szinte az összes anyasági, termékenységi vagy szerelemistennő, ahogy ezt az első idézetben olvashattuk is. A szentélyhomlokzat rekonstrukciója szerint a bal oldali, erősen kopott és utólag átfaragott domborművön Ízisz-Hygieia, Serapis-Aesculapius és egy Anubis maszkot viselő, kezében pálmalevelet tartó pap képe ismerhető fel. “Közvetlenül mögöttük jöttek az istenek, akik ezúttal kegyeskedtek emberek lábai felvonulni. Ím, itt a szörnyű Anubis, lelkek túlvilágra kísérője: fönséges alakja félig fekete, félig aranyos, kutyafejét magasan fölveti, baljában tartja a szárnyas pálcát, jobbjában zöldellő pálmaágat lenget.” (Apuleius: Az aranyszamár) A másik nagyméretű dombormű nagyobbik részét egy kutya hátán ülő, kezében legfontosabb attribútumát a sistrumot tartó Ízisz képe tölti ki. A sistrum csörgő hangja amely– az ősi egyiptomi mitológia szerint, a Nílus áradását megindította. A kutya pedig az a Sótis, amely a Szíriusz csillaggal azonos a Nagykutya csillagképben. Egyrészt ez a csillag segítette az egyiptomiakat a tájékozódásban, másrészt megfigyelték, hogy amikor a nap ott kelt fel ahol a Szíriusz lenyugodott, akkor indult meg a bőséget hozó áradás. Ízisz személye és kultusza tehát erőteljesen kötődik a vízhez és ezért a víz - a megszentelt víz, fontos eleme volt a szertartásoknak, sőt ezzel történt az áldozat bemutatása is. “a főpap végigjárta köröskörül sorra az oltárokat, ünnepélyes szertartások közben végezte az istentiszteletet, szent edényben vizet hozott a szentélyből s ezzel áldozott.” (Apuleius: Az aranyszamár) A termékenységi funkciók mellett még egy olyan fontos elemmel is bővült az istennőkép, amely kapcsolatban állt az egyiptomi gabonával. Egyiptom volt Róma elsőszámú gabonaellátója és Ízisz nemcsak ennek a gabonának, hanem a szállításának, a tengeri hajózásnak és a kereskedelemnek is a védelmezője. Jellemző ábrázolása: Ízisz áll a hajó orrában és a ruhájába kapó szél segítségével jut el a gabona Rómába. Ehhez köthető az istennő legfontosabb római kultusza a március elején ünnepelt Navigium Isidis is. “Azt a napot, amely a mai éjszakából fog születni, ősrégi jámbor hagyomány nekem szentelte rég: ezen a napon elülnek már a téli viharok, lecsillapodnak a tenger tomboló hullámai, hajózható megint a végtelen víz, és ekkor papjaim új hajót ajánlanak fel nekem s áldozatul hozzák minden árujuk legjavát.” (Apuleius: Az aranyszamár) A frízen láthatjuk még a pajzsra és lándzsára támaszkodó Mars figuráját, míg a sarokkváder oldalfelületén Hercules alakját, akinek képmásában korábban Commodus arcvonásait vélte felfedezni a kutatás. Az egyiptomi és a római istenek ilyen jellegű együttes ábrázolása a korszakra általánosan jellemző befogadó vallásszemléletről, valamint a keleti kultuszok és az államvallás erős összefonódásáról tanúskodnak. Ezt jól mutatják az egykori építési felirat két oldalán álló, pálmaágat és győzelmi koszorút tartó Victoria alakok is. “Most egyikük, akit valamennyien titkárnak neveztek ... magas emelvényről könyvből s irásokból áldást imádkozott a nagyhatalmú császárra, a szenátusra, a lovagrendre, az egész római népre ... ” (Apuleius: Az aranyszamár.) A szentélyben tisztelt istenségek kultuszképei közül sajnos csak néhány apró töredék maradt az utókorra. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű Serapis kisméretű márvány kultusszobrának feje. A szobortöredék és a homlokzati fríz Serapis ábrázolása alapján felvethető, hogy a szentély – bár felirata szerint azt Ízisznek szentelték – esetleg más istenek – köztük Serapis – tiszteletének is központja volt. Másik fontos darab Amor és Psyché - töredékességében is megkapó szépségű - finoman faragott márványtorzója. Még 1972-ben egy különlegességnek számító, erősen töredékes márványfaragvány került elő, amely egy sast vagy sólymot ábrázol. Ha a töredék egy sólyomszobor töredéke, az a római császárkori Hórusz ábrázolások rendkívül ritka példánya lenne. Amennyiben a darabot sasként határozhatjuk meg, akkor feltehetően egy Jupitert ábrázoló emlék részeként értelmezhető. Ez utóbbi esetben ismét az alexandriai eredetű kultuszok és a római államvallás összefonódásával találkozhatunk. A tavalyi év során egy újabb fontos lelettel gazdagodott a kollekció: egy nagyjából egyharmad életnagyságú, mezítláb, földig érő ruhában ábrázolt (isten?)nő márványszobrának töredéke került napvilágra. A templomból vagy környékéről származó kisleletek között több kiemelkedő jelentőségű és minőségű darab is található: Basztet macskát ábrázoló töredékes bronz szobrocska, illetve egy márványból faragott fiatal fríg sapkás férfifej, melyet Attis, esetleg a bikaölő Mithras ábrázolásának vélhetünk. Az Iseum vallási sokszínűségének emlékei a szentélyben előkerült Ízisz, Jupiter-Hamon, valamint Sol és Luna ábrázolásos mécsesek. Eredetét tekintve szintén az egyiptomi kultúrkörből származtatható a városban előkerült íbisz alakú bronzmécses is. Az említettek mellett számos olyan lelet ismert a városból, ami ugyan nem az Iseum területéről vagy közvetlen közeléből származik, de vallástörténeti tartalmuk alapján azokat a helyi Ízisz tisztelet – tágabban értelmezve pedig az egyiptomi eredetű kultuszok – fontos savariai emlékeinek kell tartanunk. Ezek közül a Szfinxek tiszteletére emelt kisméretű oltárokat kell megemlítenünk, amelyeket kezdetektől fogva a szentéllyel, illetve az itt folyt kultusszal hozott összefüggésbe a kutatás. Izgalmas kérdések sorát veti fel a savariai Iseumnak az a topográfiai sajátossága, hogy közvetlen közelében további keleti istenségek tiszteletére emelt szentélyek álltak. Az Iseum délkeleti sarkával szemben, a Borostyán út túloldalán Jupiter Dolichenus szentélyét tárták fel. Az Ízisz szentély északi szomszédságában vagy – a Mainzban feltárt közös szentélyhez hasonlóan - magában a szentélyben Magna Mater-Kybelé kultuszhelye található meg. Az Iseummal szemben pedig, feltehetően egy további, szintén keleti eredetű szentéllyel számolhatunk. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy Carnuntumhoz és Poetoviohoz hasonlóan Savariában is egy kiterjedt szentélykörzet létezett. Ezt a felismerést fogalmazta meg már a múlt század 70-es éveinek elején Szentléleky Tihamér, amikor az Iseum előtt elhaladó Borostyán utat „Keleti szentélyek útja”-kén értelmezte. A Kr. u. 4. század első felében radikális változások érhették az Iseumot és az Ízisz hívők savariai közösségét. A kereszténység terjedésével az istennő tisztelőinek köre nyilván hamar megcsappant, és a kereszténnyé vált császárok sem igényelték tovább az Istennő támogatását. A híveit és magas rangú támogatóit vesztett szentélyt pedig már maguk a rómaiak bontották el szisztematikusan a 4. század derekán. A romokat elplanírozták, a használható építőanyagot a szomszédos nagyméretű gabonaraktár építéséhez használták fel, míg a márványfaragványok többségét felaprították és meszet égettek belőlük. Az egykori pogány szentély helyén pedig kiterjedt keresztény temető létesült. A feltárt épületmaradványok és az eddig napvilágra került mintegy félmillió régészeti tárgy alapján ma már biztosnak látszik, hogy mérete, építészeti kivitele, illetve a előkerült leletek alapján a savariai Iseumot a Duna vidéki Ízisz kultusz főtemplomának kell tartanunk. a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember. A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
Sosztarits Ottó szavai szerint a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott, mostanra már csak a garanciális javítások maradtak hátra. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember.

A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik. A szombathelyi Iseum felújítása és átépítése a régió kiemelt projektjeként mintegy 1,4 milliárd forint uniós támogatással valósult meg. A központi szentélyépület rekonstrukciója mellett megújult és kibővült az egykori fogadóépület, valamint hatalmas, majdnem ezer négyzetméteres múzeumi kiállítótér szolgálja majd a római múlt megismerését.
http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-28 09:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 1
Templom neve:Iseum
Felekezet:egyiptomi
  
Ismeretanyag:Az elmúlt években eltűnt a szentélyrekonstrukció, a kiállítóhelyiség, hiányoznak a nagyméretű gránitoszlopok. De mi is történik valójában? Az Iseum újjáépül. Bár azt még nem tudni, hogy az új épület - amely egy új múzeum is lesz egyben, mennyire nyeri majd el a látogatók tetszését, annyi bizonyos, hogy teljesen átalakul a terület. a szombathelyi Iseumról, annak kutatásáról, külső megjelenéséről, fénykoráról és pusztulásáról. “...íme, itt vagyok én, a természet anyja, minden elemek úrasszonya, időtlen idők legősibb gyermeke, istenségek legnagyobbika, szellemek királynője, égi lakók legkülönbike, akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad ... igazi nevemen Isis királynőnek neveznek.” (Apuleius: Az aranyszamár, Révay József fordítása) A savariai Iseum létét Wessetzky Vilmos professzor vetette fel először 1954-ben, egy Szombathelyen tartott előadásában. Kijelentésének alátámasztására ekkor már számos adat állt a rendelkezésére, pl. az istennő nevével ellátott feliratos emlékek, a kultusz legrégebbi, már Bél Mátyástól ismert domborműve az ún. Anubisz-relief. Ez utóbbit Schönviesner István már 1791-ben, egyértelműen az Ízisz-kultuszhoz tartozó emlékként határozott meg. Természetesen nem lehetett figyelmen kívül hagyni az olyan lelőhely-megjelölés nélküli, de nyilvánvalóan együvé tartozó épülettagozatokat sem, mint pl. azok a nagyméretű gránitoszlop töredékek, amelyek ördögkövek néven még a helyi néphagyományba is bekerültek. Végezetül ide sorolhatóak azok a kisleletek, amelyek valamilyen úton-módon szintén kapcsolatba hozhatóak voltak egyiptomi eredetű kultuszokkal. Az előadás után alig egy évvel, egy építkezés során, napvilágra kerültek azok a hatalmas márványfaragványok, amelyek kétségtelenül eldöntötték a fenti hipotézis helyességét. Ezt követően 1955 szeptemberében indult meg az ásatás, amely során fokozatosan bontakozott ki Ízisz istennő savariai szentkerületének jelentős része, illetve kerültek elő azok a leletek, amelyek Pannonia ma ismert legfontosabb szakrális leletegyüttesét képezik. A feltárás lezárásaként az ásató Szentléleky Tihamér és Vákár Tibor majd pedig Hajnóczi Gyula építész tervei alapján 1962-ben elkészült egy olyan régészeti-építészeti rekonstrukció, amely alapján a következő évben megvalósult a részleges műemléki helyreállítás is. Az azóta eltelt évtizedek során a rekonstrukció és a visszaépített márványfaragványok állapota vészesen leromlott, illetve a szentély régészeti, építészeti és vallástörténeti értelmezésével kapcsolatban számos kérdés és kritika fogalmazódott meg, amelyek együttesen az Iseum kutatásának újabb korszakát indították el. A 2001-ben újraindított terepkutatás és az azt követő feldolgozó munka eredményeit az alábbiakban összegezhetjük: Ízisz savariai temploma a fallal körbevett római belvároson kívül, a római város sűrűn beépített déli külvárosában épült fel. A nagyjából kelet-nyugat tájolású, hatalmas, 42 x 70 méteres szentélyegyüttes közvetlenül a Borostyán út városba bevezető szakasza mellett feküdt. A szentély a város ma még feltáratlan foruma és a késő római helytartói palota mellett a római város legnagyobb épületegyüttesének számít. A templom épületegyüttese Pannoniában példátlan nagyságú, de méretei a római birodalom más császárkori Iseumaival és Serapeumaival összevetve is jelentősnek tűnnek. A szombathelyi építmény méretei nagyjából Sabratha (Libia) Ízisz templomával egyezőek és alig maradtak el a kultusz Róma városi, az egykori Campus Martiuson állt főtemplométól. “Innen kezdve legfőbb gondom volt naponta könyörögni Isis királynő isteni felségéhez, akit itt Campensis-nek neveznek, mert a Campus Martiuson emelkedik a temploma, amelyben mélységes hódolattal engesztelik” (Apuleius: Az aranyszamár) E jelentős épületegyüttes azonban nem egyszerre jött létre, hanem több, egymást követő építési periódus eredményeként alakult ki. A kutatás jelenlegi állása szerint a város legkorábbi épületei nem a később fallal körülvett belvárosból, hanem éppen a később megépült Iseum területéről származnak. Ez az első olvasatra furcsának tetsző tény abból az okból fakadhat, hogy amíg a tervszerű városépítés folyt, addig ezen a részen, mint “felvonulási területen” jóval korábban berendezkedtek a városlakók. A Borostyánkő út két oldalán elhelyezkedő építményeik és maga az út legkorábbi kiépítése Claudius-Nero kori időszakhoz köthetőek. A következő periódus részben már az istennő templomához is kapcsolódik, bár a sorozatos át- és egymásra építések miatt erről az időszakról kevés érdemi adattal rendelkezünk. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a későbbi templomegyüttes területén feltárt legkorábbi szentélyidőszak a Kr. u. 70-80 körüli évtizedekhez köthető, ugyanis ekkor már egy fából és vályogtéglából készült szentély azonosítható a területen. Ez az épület alapterületét tekintve természetesen jóval kisebb volt, mint a későbbi, a nagy Iseum. Ebben az időszakban a kereskedelmi-gazdasági szerepet betöltő Borostyánkő út melletti keleti területen - ott, ahol ma a későbbi templom előcsarnoka áll, ekkor még különféle műhelyek működtek és a szentély ezek mögött, kissé elrejtve, mint valamiféle “hátsólépcsőházi” kultusz működött. Ezt az Iseumot, valamikor a Kr.u. 2. század első harmadában - feltehetőleg Hadrianus idején, lebontják, maradványait elterítik. Az egykori épületet díszítő falfestményeket például a későbbi szentély mögötti területre hordták ki - innen kerülnek elő az ásatások során, közöttük azok a falfestménydarabok is, amely vagy magát az istennőt vagy egy papnőt ábrázolják, kezében a jellegzetes csörgőhangszerrel a sistrummal. A következő időszakban azután megszűnnek a műhelyek és megépül az a hatalmas szentély, amelyről azt gondoljuk, hogy már csak méretét és kivitelét tekintve is messze meghaladhatta Savaria gazdasági teljesítőképességét. Nyilvánvaló valamilyen központi támogatással, segítséggel kellett, hogy épüljön, erre utalhatnak például azt itt előkerült nagyméretű gránitoszlopok, amelyek eredetileg Kis-Ázsia területéről származnak és esetleg egy lebontott templom vagy porticus részei lehettek. Ezekből - legalábbis előkerülési helyük alapján, többet is kaphatott a város, mivel nemcsak az Iseumba, hanem más fontos helyekre, pl. a császárkultusz központ és a forum épületeihez is jutott belőlük. Ez a szentély ebben a formában a Kr. u. 3. század első évtizedéig áll, majd ismét egy nagyarányú átépítés következett, amely során az épület megkapta a márványból készült főhomlokzatot, a fantasztikus domborműegyüttessel. A számos periódus közül ezek a legfontosabb és leglátványosabb építészeti maradványok, melyek a Severus dinasztia alatti átépítéshez köthetők. Ekkor nyeri el az épületegyüttes a közismert, az utóbbi idők ásatásai során részletében pontosított alaprajzi rendszerét is. A szentkerület a Borostyán út felé nyitott porticuson át volt megközelíthető, ahonnan a hatalmas, haránt elhelyezkedésű előcsarnokba léphettek a hívek. Innen a ma is álló monumentális gránitoszlopok között juthattak az oszlopcsarnokokkal keretezett, mészkőlapokkal burkolt udvarra, amelynek fő helyén, egy magas pódiumon állt Ízisz istennő központi szentélye. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a 9,5 méter széles épület frontját nem négy, hanem hatoszlopos elrendezésű homlokzattal rekonstruálhatjuk. Ebben a szentélyben őrizték az istennő szobrát más kultusztárgyakkal egyetemben, ám ide csak a legbelsőbb misztériumba beavatottak - mindenekelőtt a papok, léphettek be. “Most minden avatatlant eltávolítottak, engem nyers lenvászon lepelbe öltöztetnek s a főpap kézenfogva bevezet a szentély legbelsejébe. Bizonyára izgatottan veted föl itt a kérdést, kíváncsi olvasóm, hogy ezután mi szó esett és mi történt. Elmondanám, de elmondanom nem szabad, megtudhatnád, de meghallanod nem szabad.” (Apuleius: Az aranyszamár.) A párkányokkal tagolt homlokzat frízének domborművei méretüket és kivitelüket tekintve Pannoniában egyedülállóak. A reliefek ugyanis nem a korszakra jellemző módon utólag felerősíthető táblákra készültek, hanem a homlokzat építőköveiként felhasznált 1-1,5 tonna súlyú márványkvádereket faragták meg. A reliefek nagyon jól tükrözik az Ízisz kultuszon belüli nagyon összetett istennőképet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ebben az időszakban Íziszben egyesült szinte az összes anyasági, termékenységi vagy szerelemistennő, ahogy ezt az első idézetben olvashattuk is. A szentélyhomlokzat rekonstrukciója szerint a bal oldali, erősen kopott és utólag átfaragott domborművön Ízisz-Hygieia, Serapis-Aesculapius és egy Anubis maszkot viselő, kezében pálmalevelet tartó pap képe ismerhető fel. “Közvetlenül mögöttük jöttek az istenek, akik ezúttal kegyeskedtek emberek lábai felvonulni. Ím, itt a szörnyű Anubis, lelkek túlvilágra kísérője: fönséges alakja félig fekete, félig aranyos, kutyafejét magasan fölveti, baljában tartja a szárnyas pálcát, jobbjában zöldellő pálmaágat lenget.” (Apuleius: Az aranyszamár) A másik nagyméretű dombormű nagyobbik részét egy kutya hátán ülő, kezében legfontosabb attribútumát a sistrumot tartó Ízisz képe tölti ki. A sistrum csörgő hangja amely– az ősi egyiptomi mitológia szerint, a Nílus áradását megindította. A kutya pedig az a Sótis, amely a Szíriusz csillaggal azonos a Nagykutya csillagképben. Egyrészt ez a csillag segítette az egyiptomiakat a tájékozódásban, másrészt megfigyelték, hogy amikor a nap ott kelt fel ahol a Szíriusz lenyugodott, akkor indult meg a bőséget hozó áradás. Ízisz személye és kultusza tehát erőteljesen kötődik a vízhez és ezért a víz - a megszentelt víz, fontos eleme volt a szertartásoknak, sőt ezzel történt az áldozat bemutatása is. “a főpap végigjárta köröskörül sorra az oltárokat, ünnepélyes szertartások közben végezte az istentiszteletet, szent edényben vizet hozott a szentélyből s ezzel áldozott.” (Apuleius: Az aranyszamár) A termékenységi funkciók mellett még egy olyan fontos elemmel is bővült az istennőkép, amely kapcsolatban állt az egyiptomi gabonával. Egyiptom volt Róma elsőszámú gabonaellátója és Ízisz nemcsak ennek a gabonának, hanem a szállításának, a tengeri hajózásnak és a kereskedelemnek is a védelmezője. Jellemző ábrázolása: Ízisz áll a hajó orrában és a ruhájába kapó szél segítségével jut el a gabona Rómába. Ehhez köthető az istennő legfontosabb római kultusza a március elején ünnepelt Navigium Isidis is. “Azt a napot, amely a mai éjszakából fog születni, ősrégi jámbor hagyomány nekem szentelte rég: ezen a napon elülnek már a téli viharok, lecsillapodnak a tenger tomboló hullámai, hajózható megint a végtelen víz, és ekkor papjaim új hajót ajánlanak fel nekem s áldozatul hozzák minden árujuk legjavát.” (Apuleius: Az aranyszamár) A frízen láthatjuk még a pajzsra és lándzsára támaszkodó Mars figuráját, míg a sarokkváder oldalfelületén Hercules alakját, akinek képmásában korábban Commodus arcvonásait vélte felfedezni a kutatás. Az egyiptomi és a római istenek ilyen jellegű együttes ábrázolása a korszakra általánosan jellemző befogadó vallásszemléletről, valamint a keleti kultuszok és az államvallás erős összefonódásáról tanúskodnak. Ezt jól mutatják az egykori építési felirat két oldalán álló, pálmaágat és győzelmi koszorút tartó Victoria alakok is. “Most egyikük, akit valamennyien titkárnak neveztek ... magas emelvényről könyvből s irásokból áldást imádkozott a nagyhatalmú császárra, a szenátusra, a lovagrendre, az egész római népre ... ” (Apuleius: Az aranyszamár.) A szentélyben tisztelt istenségek kultuszképei közül sajnos csak néhány apró töredék maradt az utókorra. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű Serapis kisméretű márvány kultusszobrának feje. A szobortöredék és a homlokzati fríz Serapis ábrázolása alapján felvethető, hogy a szentély – bár felirata szerint azt Ízisznek szentelték – esetleg más istenek – köztük Serapis – tiszteletének is központja volt. Másik fontos darab Amor és Psyché - töredékességében is megkapó szépségű - finoman faragott márványtorzója. Még 1972-ben egy különlegességnek számító, erősen töredékes márványfaragvány került elő, amely egy sast vagy sólymot ábrázol. Ha a töredék egy sólyomszobor töredéke, az a római császárkori Hórusz ábrázolások rendkívül ritka példánya lenne. Amennyiben a darabot sasként határozhatjuk meg, akkor feltehetően egy Jupitert ábrázoló emlék részeként értelmezhető. Ez utóbbi esetben ismét az alexandriai eredetű kultuszok és a római államvallás összefonódásával találkozhatunk. A tavalyi év során egy újabb fontos lelettel gazdagodott a kollekció: egy nagyjából egyharmad életnagyságú, mezítláb, földig érő ruhában ábrázolt (isten?)nő márványszobrának töredéke került napvilágra. A templomból vagy környékéről származó kisleletek között több kiemelkedő jelentőségű és minőségű darab is található: Basztet macskát ábrázoló töredékes bronz szobrocska, illetve egy márványból faragott fiatal fríg sapkás férfifej, melyet Attis, esetleg a bikaölő Mithras ábrázolásának vélhetünk. Az Iseum vallási sokszínűségének emlékei a szentélyben előkerült Ízisz, Jupiter-Hamon, valamint Sol és Luna ábrázolásos mécsesek. Eredetét tekintve szintén az egyiptomi kultúrkörből származtatható a városban előkerült íbisz alakú bronzmécses is. Az említettek mellett számos olyan lelet ismert a városból, ami ugyan nem az Iseum területéről vagy közvetlen közeléből származik, de vallástörténeti tartalmuk alapján azokat a helyi Ízisz tisztelet – tágabban értelmezve pedig az egyiptomi eredetű kultuszok – fontos savariai emlékeinek kell tartanunk. Ezek közül a Szfinxek tiszteletére emelt kisméretű oltárokat kell megemlítenünk, amelyeket kezdetektől fogva a szentéllyel, illetve az itt folyt kultusszal hozott összefüggésbe a kutatás. Izgalmas kérdések sorát veti fel a savariai Iseumnak az a topográfiai sajátossága, hogy közvetlen közelében további keleti istenségek tiszteletére emelt szentélyek álltak. Az Iseum délkeleti sarkával szemben, a Borostyán út túloldalán Jupiter Dolichenus szentélyét tárták fel. Az Ízisz szentély északi szomszédságában vagy – a Mainzban feltárt közös szentélyhez hasonlóan - magában a szentélyben Magna Mater-Kybelé kultuszhelye található meg. Az Iseummal szemben pedig, feltehetően egy további, szintén keleti eredetű szentéllyel számolhatunk. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy Carnuntumhoz és Poetoviohoz hasonlóan Savariában is egy kiterjedt szentélykörzet létezett. Ezt a felismerést fogalmazta meg már a múlt század 70-es éveinek elején Szentléleky Tihamér, amikor az Iseum előtt elhaladó Borostyán utat „Keleti szentélyek útja”-kén értelmezte. A Kr. u. 4. század első felében radikális változások érhették az Iseumot és az Ízisz hívők savariai közösségét. A kereszténység terjedésével az istennő tisztelőinek köre nyilván hamar megcsappant, és a kereszténnyé vált császárok sem igényelték tovább az Istennő támogatását. A híveit és magas rangú támogatóit vesztett szentélyt pedig már maguk a rómaiak bontották el szisztematikusan a 4. század derekán. A romokat elplanírozták, a használható építőanyagot a szomszédos nagyméretű gabonaraktár építéséhez használták fel, míg a márványfaragványok többségét felaprították és meszet égettek belőlük. Az egykori pogány szentély helyén pedig kiterjedt keresztény temető létesült. A feltárt épületmaradványok és az eddig napvilágra került mintegy félmillió régészeti tárgy alapján ma már biztosnak látszik, hogy mérete, építészeti kivitele, illetve a előkerült leletek alapján a savariai Iseumot a Duna vidéki Ízisz kultusz főtemplomának kell tartanunk. a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember. A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
Sosztarits Ottó szavai szerint a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott, mostanra már csak a garanciális javítások maradtak hátra. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember.

A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik. A szombathelyi Iseum felújítása és átépítése a régió kiemelt projektjeként mintegy 1,4 milliárd forint uniós támogatással valósult meg. A központi szentélyépület rekonstrukciója mellett megújult és kibővült az egykori fogadóépület, valamint hatalmas, majdnem ezer négyzetméteres múzeumi kiállítótér szolgálja majd a római múlt megismerését.
http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-28 09:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 1
Templom neve:Iseum
Felekezet:egyiptomi
  
Ismeretanyag:Az elmúlt években eltűnt a szentélyrekonstrukció, a kiállítóhelyiség, hiányoznak a nagyméretű gránitoszlopok. De mi is történik valójában? Az Iseum újjáépül. Bár azt még nem tudni, hogy az új épület - amely egy új múzeum is lesz egyben, mennyire nyeri majd el a látogatók tetszését, annyi bizonyos, hogy teljesen átalakul a terület. a szombathelyi Iseumról, annak kutatásáról, külső megjelenéséről, fénykoráról és pusztulásáról. “...íme, itt vagyok én, a természet anyja, minden elemek úrasszonya, időtlen idők legősibb gyermeke, istenségek legnagyobbika, szellemek királynője, égi lakók legkülönbike, akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad ... igazi nevemen Isis királynőnek neveznek.” (Apuleius: Az aranyszamár, Révay József fordítása) A savariai Iseum létét Wessetzky Vilmos professzor vetette fel először 1954-ben, egy Szombathelyen tartott előadásában. Kijelentésének alátámasztására ekkor már számos adat állt a rendelkezésére, pl. az istennő nevével ellátott feliratos emlékek, a kultusz legrégebbi, már Bél Mátyástól ismert domborműve az ún. Anubisz-relief. Ez utóbbit Schönviesner István már 1791-ben, egyértelműen az Ízisz-kultuszhoz tartozó emlékként határozott meg. Természetesen nem lehetett figyelmen kívül hagyni az olyan lelőhely-megjelölés nélküli, de nyilvánvalóan együvé tartozó épülettagozatokat sem, mint pl. azok a nagyméretű gránitoszlop töredékek, amelyek ördögkövek néven még a helyi néphagyományba is bekerültek. Végezetül ide sorolhatóak azok a kisleletek, amelyek valamilyen úton-módon szintén kapcsolatba hozhatóak voltak egyiptomi eredetű kultuszokkal. Az előadás után alig egy évvel, egy építkezés során, napvilágra kerültek azok a hatalmas márványfaragványok, amelyek kétségtelenül eldöntötték a fenti hipotézis helyességét. Ezt követően 1955 szeptemberében indult meg az ásatás, amely során fokozatosan bontakozott ki Ízisz istennő savariai szentkerületének jelentős része, illetve kerültek elő azok a leletek, amelyek Pannonia ma ismert legfontosabb szakrális leletegyüttesét képezik. A feltárás lezárásaként az ásató Szentléleky Tihamér és Vákár Tibor majd pedig Hajnóczi Gyula építész tervei alapján 1962-ben elkészült egy olyan régészeti-építészeti rekonstrukció, amely alapján a következő évben megvalósult a részleges műemléki helyreállítás is. Az azóta eltelt évtizedek során a rekonstrukció és a visszaépített márványfaragványok állapota vészesen leromlott, illetve a szentély régészeti, építészeti és vallástörténeti értelmezésével kapcsolatban számos kérdés és kritika fogalmazódott meg, amelyek együttesen az Iseum kutatásának újabb korszakát indították el. A 2001-ben újraindított terepkutatás és az azt követő feldolgozó munka eredményeit az alábbiakban összegezhetjük: Ízisz savariai temploma a fallal körbevett római belvároson kívül, a római város sűrűn beépített déli külvárosában épült fel. A nagyjából kelet-nyugat tájolású, hatalmas, 42 x 70 méteres szentélyegyüttes közvetlenül a Borostyán út városba bevezető szakasza mellett feküdt. A szentély a város ma még feltáratlan foruma és a késő római helytartói palota mellett a római város legnagyobb épületegyüttesének számít. A templom épületegyüttese Pannoniában példátlan nagyságú, de méretei a római birodalom más császárkori Iseumaival és Serapeumaival összevetve is jelentősnek tűnnek. A szombathelyi építmény méretei nagyjából Sabratha (Libia) Ízisz templomával egyezőek és alig maradtak el a kultusz Róma városi, az egykori Campus Martiuson állt főtemplométól. “Innen kezdve legfőbb gondom volt naponta könyörögni Isis királynő isteni felségéhez, akit itt Campensis-nek neveznek, mert a Campus Martiuson emelkedik a temploma, amelyben mélységes hódolattal engesztelik” (Apuleius: Az aranyszamár) E jelentős épületegyüttes azonban nem egyszerre jött létre, hanem több, egymást követő építési periódus eredményeként alakult ki. A kutatás jelenlegi állása szerint a város legkorábbi épületei nem a később fallal körülvett belvárosból, hanem éppen a később megépült Iseum területéről származnak. Ez az első olvasatra furcsának tetsző tény abból az okból fakadhat, hogy amíg a tervszerű városépítés folyt, addig ezen a részen, mint “felvonulási területen” jóval korábban berendezkedtek a városlakók. A Borostyánkő út két oldalán elhelyezkedő építményeik és maga az út legkorábbi kiépítése Claudius-Nero kori időszakhoz köthetőek. A következő periódus részben már az istennő templomához is kapcsolódik, bár a sorozatos át- és egymásra építések miatt erről az időszakról kevés érdemi adattal rendelkezünk. Az azonban biztosnak tűnik, hogy a későbbi templomegyüttes területén feltárt legkorábbi szentélyidőszak a Kr. u. 70-80 körüli évtizedekhez köthető, ugyanis ekkor már egy fából és vályogtéglából készült szentély azonosítható a területen. Ez az épület alapterületét tekintve természetesen jóval kisebb volt, mint a későbbi, a nagy Iseum. Ebben az időszakban a kereskedelmi-gazdasági szerepet betöltő Borostyánkő út melletti keleti területen - ott, ahol ma a későbbi templom előcsarnoka áll, ekkor még különféle műhelyek működtek és a szentély ezek mögött, kissé elrejtve, mint valamiféle “hátsólépcsőházi” kultusz működött. Ezt az Iseumot, valamikor a Kr.u. 2. század első harmadában - feltehetőleg Hadrianus idején, lebontják, maradványait elterítik. Az egykori épületet díszítő falfestményeket például a későbbi szentély mögötti területre hordták ki - innen kerülnek elő az ásatások során, közöttük azok a falfestménydarabok is, amely vagy magát az istennőt vagy egy papnőt ábrázolják, kezében a jellegzetes csörgőhangszerrel a sistrummal. A következő időszakban azután megszűnnek a műhelyek és megépül az a hatalmas szentély, amelyről azt gondoljuk, hogy már csak méretét és kivitelét tekintve is messze meghaladhatta Savaria gazdasági teljesítőképességét. Nyilvánvaló valamilyen központi támogatással, segítséggel kellett, hogy épüljön, erre utalhatnak például azt itt előkerült nagyméretű gránitoszlopok, amelyek eredetileg Kis-Ázsia területéről származnak és esetleg egy lebontott templom vagy porticus részei lehettek. Ezekből - legalábbis előkerülési helyük alapján, többet is kaphatott a város, mivel nemcsak az Iseumba, hanem más fontos helyekre, pl. a császárkultusz központ és a forum épületeihez is jutott belőlük. Ez a szentély ebben a formában a Kr. u. 3. század első évtizedéig áll, majd ismét egy nagyarányú átépítés következett, amely során az épület megkapta a márványból készült főhomlokzatot, a fantasztikus domborműegyüttessel. A számos periódus közül ezek a legfontosabb és leglátványosabb építészeti maradványok, melyek a Severus dinasztia alatti átépítéshez köthetők. Ekkor nyeri el az épületegyüttes a közismert, az utóbbi idők ásatásai során részletében pontosított alaprajzi rendszerét is. A szentkerület a Borostyán út felé nyitott porticuson át volt megközelíthető, ahonnan a hatalmas, haránt elhelyezkedésű előcsarnokba léphettek a hívek. Innen a ma is álló monumentális gránitoszlopok között juthattak az oszlopcsarnokokkal keretezett, mészkőlapokkal burkolt udvarra, amelynek fő helyén, egy magas pódiumon állt Ízisz istennő központi szentélye. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a 9,5 méter széles épület frontját nem négy, hanem hatoszlopos elrendezésű homlokzattal rekonstruálhatjuk. Ebben a szentélyben őrizték az istennő szobrát más kultusztárgyakkal egyetemben, ám ide csak a legbelsőbb misztériumba beavatottak - mindenekelőtt a papok, léphettek be. “Most minden avatatlant eltávolítottak, engem nyers lenvászon lepelbe öltöztetnek s a főpap kézenfogva bevezet a szentély legbelsejébe. Bizonyára izgatottan veted föl itt a kérdést, kíváncsi olvasóm, hogy ezután mi szó esett és mi történt. Elmondanám, de elmondanom nem szabad, megtudhatnád, de meghallanod nem szabad.” (Apuleius: Az aranyszamár.) A párkányokkal tagolt homlokzat frízének domborművei méretüket és kivitelüket tekintve Pannoniában egyedülállóak. A reliefek ugyanis nem a korszakra jellemző módon utólag felerősíthető táblákra készültek, hanem a homlokzat építőköveiként felhasznált 1-1,5 tonna súlyú márványkvádereket faragták meg. A reliefek nagyon jól tükrözik az Ízisz kultuszon belüli nagyon összetett istennőképet. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ebben az időszakban Íziszben egyesült szinte az összes anyasági, termékenységi vagy szerelemistennő, ahogy ezt az első idézetben olvashattuk is. A szentélyhomlokzat rekonstrukciója szerint a bal oldali, erősen kopott és utólag átfaragott domborművön Ízisz-Hygieia, Serapis-Aesculapius és egy Anubis maszkot viselő, kezében pálmalevelet tartó pap képe ismerhető fel. “Közvetlenül mögöttük jöttek az istenek, akik ezúttal kegyeskedtek emberek lábai felvonulni. Ím, itt a szörnyű Anubis, lelkek túlvilágra kísérője: fönséges alakja félig fekete, félig aranyos, kutyafejét magasan fölveti, baljában tartja a szárnyas pálcát, jobbjában zöldellő pálmaágat lenget.” (Apuleius: Az aranyszamár) A másik nagyméretű dombormű nagyobbik részét egy kutya hátán ülő, kezében legfontosabb attribútumát a sistrumot tartó Ízisz képe tölti ki. A sistrum csörgő hangja amely– az ősi egyiptomi mitológia szerint, a Nílus áradását megindította. A kutya pedig az a Sótis, amely a Szíriusz csillaggal azonos a Nagykutya csillagképben. Egyrészt ez a csillag segítette az egyiptomiakat a tájékozódásban, másrészt megfigyelték, hogy amikor a nap ott kelt fel ahol a Szíriusz lenyugodott, akkor indult meg a bőséget hozó áradás. Ízisz személye és kultusza tehát erőteljesen kötődik a vízhez és ezért a víz - a megszentelt víz, fontos eleme volt a szertartásoknak, sőt ezzel történt az áldozat bemutatása is. “a főpap végigjárta köröskörül sorra az oltárokat, ünnepélyes szertartások közben végezte az istentiszteletet, szent edényben vizet hozott a szentélyből s ezzel áldozott.” (Apuleius: Az aranyszamár) A termékenységi funkciók mellett még egy olyan fontos elemmel is bővült az istennőkép, amely kapcsolatban állt az egyiptomi gabonával. Egyiptom volt Róma elsőszámú gabonaellátója és Ízisz nemcsak ennek a gabonának, hanem a szállításának, a tengeri hajózásnak és a kereskedelemnek is a védelmezője. Jellemző ábrázolása: Ízisz áll a hajó orrában és a ruhájába kapó szél segítségével jut el a gabona Rómába. Ehhez köthető az istennő legfontosabb római kultusza a március elején ünnepelt Navigium Isidis is. “Azt a napot, amely a mai éjszakából fog születni, ősrégi jámbor hagyomány nekem szentelte rég: ezen a napon elülnek már a téli viharok, lecsillapodnak a tenger tomboló hullámai, hajózható megint a végtelen víz, és ekkor papjaim új hajót ajánlanak fel nekem s áldozatul hozzák minden árujuk legjavát.” (Apuleius: Az aranyszamár) A frízen láthatjuk még a pajzsra és lándzsára támaszkodó Mars figuráját, míg a sarokkváder oldalfelületén Hercules alakját, akinek képmásában korábban Commodus arcvonásait vélte felfedezni a kutatás. Az egyiptomi és a római istenek ilyen jellegű együttes ábrázolása a korszakra általánosan jellemző befogadó vallásszemléletről, valamint a keleti kultuszok és az államvallás erős összefonódásáról tanúskodnak. Ezt jól mutatják az egykori építési felirat két oldalán álló, pálmaágat és győzelmi koszorút tartó Victoria alakok is. “Most egyikük, akit valamennyien titkárnak neveztek ... magas emelvényről könyvből s irásokból áldást imádkozott a nagyhatalmú császárra, a szenátusra, a lovagrendre, az egész római népre ... ” (Apuleius: Az aranyszamár.) A szentélyben tisztelt istenségek kultuszképei közül sajnos csak néhány apró töredék maradt az utókorra. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű Serapis kisméretű márvány kultusszobrának feje. A szobortöredék és a homlokzati fríz Serapis ábrázolása alapján felvethető, hogy a szentély – bár felirata szerint azt Ízisznek szentelték – esetleg más istenek – köztük Serapis – tiszteletének is központja volt. Másik fontos darab Amor és Psyché - töredékességében is megkapó szépségű - finoman faragott márványtorzója. Még 1972-ben egy különlegességnek számító, erősen töredékes márványfaragvány került elő, amely egy sast vagy sólymot ábrázol. Ha a töredék egy sólyomszobor töredéke, az a római császárkori Hórusz ábrázolások rendkívül ritka példánya lenne. Amennyiben a darabot sasként határozhatjuk meg, akkor feltehetően egy Jupitert ábrázoló emlék részeként értelmezhető. Ez utóbbi esetben ismét az alexandriai eredetű kultuszok és a római államvallás összefonódásával találkozhatunk. A tavalyi év során egy újabb fontos lelettel gazdagodott a kollekció: egy nagyjából egyharmad életnagyságú, mezítláb, földig érő ruhában ábrázolt (isten?)nő márványszobrának töredéke került napvilágra. A templomból vagy környékéről származó kisleletek között több kiemelkedő jelentőségű és minőségű darab is található: Basztet macskát ábrázoló töredékes bronz szobrocska, illetve egy márványból faragott fiatal fríg sapkás férfifej, melyet Attis, esetleg a bikaölő Mithras ábrázolásának vélhetünk. Az Iseum vallási sokszínűségének emlékei a szentélyben előkerült Ízisz, Jupiter-Hamon, valamint Sol és Luna ábrázolásos mécsesek. Eredetét tekintve szintén az egyiptomi kultúrkörből származtatható a városban előkerült íbisz alakú bronzmécses is. Az említettek mellett számos olyan lelet ismert a városból, ami ugyan nem az Iseum területéről vagy közvetlen közeléből származik, de vallástörténeti tartalmuk alapján azokat a helyi Ízisz tisztelet – tágabban értelmezve pedig az egyiptomi eredetű kultuszok – fontos savariai emlékeinek kell tartanunk. Ezek közül a Szfinxek tiszteletére emelt kisméretű oltárokat kell megemlítenünk, amelyeket kezdetektől fogva a szentéllyel, illetve az itt folyt kultusszal hozott összefüggésbe a kutatás. Izgalmas kérdések sorát veti fel a savariai Iseumnak az a topográfiai sajátossága, hogy közvetlen közelében további keleti istenségek tiszteletére emelt szentélyek álltak. Az Iseum délkeleti sarkával szemben, a Borostyán út túloldalán Jupiter Dolichenus szentélyét tárták fel. Az Ízisz szentély északi szomszédságában vagy – a Mainzban feltárt közös szentélyhez hasonlóan - magában a szentélyben Magna Mater-Kybelé kultuszhelye található meg. Az Iseummal szemben pedig, feltehetően egy további, szintén keleti eredetű szentéllyel számolhatunk. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy Carnuntumhoz és Poetoviohoz hasonlóan Savariában is egy kiterjedt szentélykörzet létezett. Ezt a felismerést fogalmazta meg már a múlt század 70-es éveinek elején Szentléleky Tihamér, amikor az Iseum előtt elhaladó Borostyán utat „Keleti szentélyek útja”-kén értelmezte. A Kr. u. 4. század első felében radikális változások érhették az Iseumot és az Ízisz hívők savariai közösségét. A kereszténység terjedésével az istennő tisztelőinek köre nyilván hamar megcsappant, és a kereszténnyé vált császárok sem igényelték tovább az Istennő támogatását. A híveit és magas rangú támogatóit vesztett szentélyt pedig már maguk a rómaiak bontották el szisztematikusan a 4. század derekán. A romokat elplanírozták, a használható építőanyagot a szomszédos nagyméretű gabonaraktár építéséhez használták fel, míg a márványfaragványok többségét felaprították és meszet égettek belőlük. Az egykori pogány szentély helyén pedig kiterjedt keresztény temető létesült. A feltárt épületmaradványok és az eddig napvilágra került mintegy félmillió régészeti tárgy alapján ma már biztosnak látszik, hogy mérete, építészeti kivitele, illetve a előkerült leletek alapján a savariai Iseumot a Duna vidéki Ízisz kultusz főtemplomának kell tartanunk. a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember. A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
Sosztarits Ottó szavai szerint a szombathelyi szentély a római korban a Duna vidék Ízisz-kultuszának központja volt. Felidézte, hogy a régészeti kutatás 2001-ben kezdődött el, majd csaknem egy évtizedes előkészület előzte meg az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház megnyitását. Az építkezés 2008 őszétől 2010 végéig tartott, mostanra már csak a garanciális javítások maradtak hátra. A szombathelyi Iseum a Római Birodalom azon kevés szentélyeinek egyike, amely napjainkban komplex építészeti rekonstrukcióként jelenik meg - hangsúlyozta a régész. Az egykori szentély udvarát három oldalról keretező oszlopcsarnokot a rekonstrukció során zárt kiállítótérré alakították át. A márványból épült, III. századi állapotot tükröző szentélyben a látogató nemcsak romokat vagy az alaprajzot látja, hanem egy funkcionális épületet is. "Aki belép a szentélybe, el tudja képzelni - látja, érzi - hogy milyen lehetett egy antik templom" - fogalmazott a szakember.

A tervezett állandó kiállításban interaktív módon, a 21. századi technika felhasználásával mutatják majd be a szentélyből előkerült több százezer régészeti lelet legjavát. A helyi anyagok, valamint a Pannónia területéről előkerült egyiptomi eredetű kultuszemlékek segítségével nem csak az Ízisz-kultusz, de reményeik szerint a római vallástörténet egésze is bemutathatóvá válik. A szombathelyi Iseum felújítása és átépítése a régió kiemelt projektjeként mintegy 1,4 milliárd forint uniós támogatással valósult meg. A központi szentélyépület rekonstrukciója mellett megújult és kibővült az egykori fogadóépület, valamint hatalmas, majdnem ezer négyzetméteres múzeumi kiállítótér szolgálja majd a római múlt megismerését.
http://www.alon.hu/megnyit-felujitott-iseum-szombathelyen
  
Beküldve:2011-12-28 09:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fuzymz@mav.hu
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely-Herény Béke tér 9
Templom neve:Szent György templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Sajnos nem találtam hozzá forrásanyagot. Zoltanus
  
Beküldve:2012-01-11 12:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely Aréna u
Templom neve:Szent Erzsébet Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:a korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-01-21 21:17

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely Aréna u
Templom neve:Szent Erzsébet Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:a korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-01-21 21:31

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely Aréna u
Templom neve:Szent Erzsébet Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:a korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-01-21 21:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely Aréna u
Templom neve:Szent Erzsébet Ferences templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:a korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-01-21 21:39

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely Szent Márton tér
Templom neve:Szent Márton Domonkos templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:a korábban feltett anyagnál
  
Beküldve:2012-01-21 21:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Berzsenyi tér 3
Templom neve:Püspöki palota
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena.
A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is.
Ezekben a ritkán látható részekben, pontosan az első emeleti nagyteremben és a könyvtárteremben szintén nagyon értékes XVIII. századi freskók, a neves Maulbertsch alkotásai láthatók.
A város 1777-ben lett püspöki székhely, és első püspökének, Szily Jánosnak a tevékenysége nyomán gyorsan, 1778-1783 között el is készült a pöspöki palota. Ő hívta Szombathelyre Hefele Menyhértet, a Bécsben dolgozó tiroli származású híres építészt is.
http://www.vendegvaro.hu/puspoki-palota-szombathely
A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783-ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban.
Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.
A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.
A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Puspoki-Palota-1.html
A Püspöki Palotát Hefele Menyhért tervei alapján, Szily János építtette 1779-1783 között (bár a homlokzati felirat szerint 1781-ben), késő barokk stílusban. 1945-ben a palotát is bombatalálat éri, majd a székesegyházzal együtt építik újjá.
Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena. A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is. A palota többi helyisége általában nem látogatható. (Esetenként csoportok részére a Püspöki Hivatal lehetővé teszi az épület zárt részének felkeresését.)
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=P%C3%BCsp%C3%B6ki_Palota_%28Szombathely%29

Kápolnaszentelés a Püspöki Palotában
2012. január 15-én délután került sor az új kápolna ünnepélyes felszentelésére. A kápolna a Püspöki Palota déli szárnyának első emeletén található. Tóth Tamás festőművész készítette képek: az oltár felett található kép a keresztre feszített Jézust ábrázolja, a bal oldali festmény a gyermek Szűz Máriát a templomban, a jobb oldali pedig Mária és Erzsébet találkozását. A figyelmes szemlélő számára a festményeknek fő mondanivalójukon túl van még egy érdekessége – a központi jelenetek hátterében Szombathely nevezetességeit, többek között a Székesegyházat fedezheti fel a szemlélő. A festőművész ezzel igyekezett kicsit helyivé, egyedivé tenni a kápolna festményeit.
Az oltár előtti padlórészt intarzia díszíti, ezen Szent Márton, egyházmegyénk védőszentje látható.
http://www.martinus.hu/hirek/3150/kapolnaszenteles-a-puspoki-palotaban
  
Beküldve:2012-02-03 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Berzsenyi tér 3
Templom neve:Püspöki palota
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena.
A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is.
Ezekben a ritkán látható részekben, pontosan az első emeleti nagyteremben és a könyvtárteremben szintén nagyon értékes XVIII. századi freskók, a neves Maulbertsch alkotásai láthatók.
A város 1777-ben lett püspöki székhely, és első püspökének, Szily Jánosnak a tevékenysége nyomán gyorsan, 1778-1783 között el is készült a pöspöki palota. Ő hívta Szombathelyre Hefele Menyhértet, a Bécsben dolgozó tiroli származású híres építészt is.
http://www.vendegvaro.hu/puspoki-palota-szombathely
A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783-ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban.
Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.
A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.
A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Puspoki-Palota-1.html
A Püspöki Palotát Hefele Menyhért tervei alapján, Szily János építtette 1779-1783 között (bár a homlokzati felirat szerint 1781-ben), késő barokk stílusban. 1945-ben a palotát is bombatalálat éri, majd a székesegyházzal együtt építik újjá.
Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena. A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is. A palota többi helyisége általában nem látogatható. (Esetenként csoportok részére a Püspöki Hivatal lehetővé teszi az épület zárt részének felkeresését.)
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=P%C3%BCsp%C3%B6ki_Palota_%28Szombathely%29

Kápolnaszentelés a Püspöki Palotában
2012. január 15-én délután került sor az új kápolna ünnepélyes felszentelésére. A kápolna a Püspöki Palota déli szárnyának első emeletén található. Tóth Tamás festőművész készítette képek: az oltár felett található kép a keresztre feszített Jézust ábrázolja, a bal oldali festmény a gyermek Szűz Máriát a templomban, a jobb oldali pedig Mária és Erzsébet találkozását. A figyelmes szemlélő számára a festményeknek fő mondanivalójukon túl van még egy érdekessége – a központi jelenetek hátterében Szombathely nevezetességeit, többek között a Székesegyházat fedezheti fel a szemlélő. A festőművész ezzel igyekezett kicsit helyivé, egyedivé tenni a kápolna festményeit.
Az oltár előtti padlórészt intarzia díszíti, ezen Szent Márton, egyházmegyénk védőszentje látható.
http://www.martinus.hu/hirek/3150/kapolnaszenteles-a-puspoki-palotaban
  
Beküldve:2012-02-03 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Berzsenyi tér 3
Templom neve:Püspöki palota
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena.
A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is.
Ezekben a ritkán látható részekben, pontosan az első emeleti nagyteremben és a könyvtárteremben szintén nagyon értékes XVIII. századi freskók, a neves Maulbertsch alkotásai láthatók.
A város 1777-ben lett püspöki székhely, és első püspökének, Szily Jánosnak a tevékenysége nyomán gyorsan, 1778-1783 között el is készült a pöspöki palota. Ő hívta Szombathelyre Hefele Menyhértet, a Bécsben dolgozó tiroli származású híres építészt is.
http://www.vendegvaro.hu/puspoki-palota-szombathely
A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783-ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban.
Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.
A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.
A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Puspoki-Palota-1.html
A Püspöki Palotát Hefele Menyhért tervei alapján, Szily János építtette 1779-1783 között (bár a homlokzati felirat szerint 1781-ben), késő barokk stílusban. 1945-ben a palotát is bombatalálat éri, majd a székesegyházzal együtt építik újjá.
Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena. A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is. A palota többi helyisége általában nem látogatható. (Esetenként csoportok részére a Püspöki Hivatal lehetővé teszi az épület zárt részének felkeresését.)
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=P%C3%BCsp%C3%B6ki_Palota_%28Szombathely%29

Kápolnaszentelés a Püspöki Palotában
2012. január 15-én délután került sor az új kápolna ünnepélyes felszentelésére. A kápolna a Püspöki Palota déli szárnyának első emeletén található. Tóth Tamás festőművész készítette képek: az oltár felett található kép a keresztre feszített Jézust ábrázolja, a bal oldali festmény a gyermek Szűz Máriát a templomban, a jobb oldali pedig Mária és Erzsébet találkozását. A figyelmes szemlélő számára a festményeknek fő mondanivalójukon túl van még egy érdekessége – a központi jelenetek hátterében Szombathely nevezetességeit, többek között a Székesegyházat fedezheti fel a szemlélő. A festőművész ezzel igyekezett kicsit helyivé, egyedivé tenni a kápolna festményeit.
Az oltár előtti padlórészt intarzia díszíti, ezen Szent Márton, egyházmegyénk védőszentje látható.
http://www.martinus.hu/hirek/3150/kapolnaszenteles-a-puspoki-palotaban
  
Beküldve:2012-02-03 07:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Berzsenyi tér 3
Templom neve:Püspöki palota
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena.
A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is.
Ezekben a ritkán látható részekben, pontosan az első emeleti nagyteremben és a könyvtárteremben szintén nagyon értékes XVIII. századi freskók, a neves Maulbertsch alkotásai láthatók.
A város 1777-ben lett püspöki székhely, és első püspökének, Szily Jánosnak a tevékenysége nyomán gyorsan, 1778-1783 között el is készült a pöspöki palota. Ő hívta Szombathelyre Hefele Menyhértet, a Bécsben dolgozó tiroli származású híres építészt is.
http://www.vendegvaro.hu/puspoki-palota-szombathely
A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783-ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban.
Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.
A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.
A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Puspoki-Palota-1.html
A Püspöki Palotát Hefele Menyhért tervei alapján, Szily János építtette 1779-1783 között (bár a homlokzati felirat szerint 1781-ben), késő barokk stílusban. 1945-ben a palotát is bombatalálat éri, majd a székesegyházzal együtt építik újjá.
Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena. A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is. A palota többi helyisége általában nem látogatható. (Esetenként csoportok részére a Püspöki Hivatal lehetővé teszi az épület zárt részének felkeresését.)
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=P%C3%BCsp%C3%B6ki_Palota_%28Szombathely%29

Kápolnaszentelés a Püspöki Palotában
2012. január 15-én délután került sor az új kápolna ünnepélyes felszentelésére. A kápolna a Püspöki Palota déli szárnyának első emeletén található. Tóth Tamás festőművész készítette képek: az oltár felett található kép a keresztre feszített Jézust ábrázolja, a bal oldali festmény a gyermek Szűz Máriát a templomban, a jobb oldali pedig Mária és Erzsébet találkozását. A figyelmes szemlélő számára a festményeknek fő mondanivalójukon túl van még egy érdekessége – a központi jelenetek hátterében Szombathely nevezetességeit, többek között a Székesegyházat fedezheti fel a szemlélő. A festőművész ezzel igyekezett kicsit helyivé, egyedivé tenni a kápolna festményeit.
Az oltár előtti padlórészt intarzia díszíti, ezen Szent Márton, egyházmegyénk védőszentje látható.
http://www.martinus.hu/hirek/3150/kapolnaszenteles-a-puspoki-palotaban
  
Beküldve:2012-02-03 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Berzsenyi tér 3
Templom neve:Püspöki palota
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena.
A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is.
Ezekben a ritkán látható részekben, pontosan az első emeleti nagyteremben és a könyvtárteremben szintén nagyon értékes XVIII. századi freskók, a neves Maulbertsch alkotásai láthatók.
A város 1777-ben lett püspöki székhely, és első püspökének, Szily Jánosnak a tevékenysége nyomán gyorsan, 1778-1783 között el is készült a pöspöki palota. Ő hívta Szombathelyre Hefele Menyhértet, a Bécsben dolgozó tiroli származású híres építészt is.
http://www.vendegvaro.hu/puspoki-palota-szombathely
A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783-ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban.
Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.
A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.
A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Puspoki-Palota-1.html
A Püspöki Palotát Hefele Menyhért tervei alapján, Szily János építtette 1779-1783 között (bár a homlokzati felirat szerint 1781-ben), késő barokk stílusban. 1945-ben a palotát is bombatalálat éri, majd a székesegyházzal együtt építik újjá.
Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena. A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is. A palota többi helyisége általában nem látogatható. (Esetenként csoportok részére a Püspöki Hivatal lehetővé teszi az épület zárt részének felkeresését.)
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=P%C3%BCsp%C3%B6ki_Palota_%28Szombathely%29

Kápolnaszentelés a Püspöki Palotában
2012. január 15-én délután került sor az új kápolna ünnepélyes felszentelésére. A kápolna a Püspöki Palota déli szárnyának első emeletén található. Tóth Tamás festőművész készítette képek: az oltár felett található kép a keresztre feszített Jézust ábrázolja, a bal oldali festmény a gyermek Szűz Máriát a templomban, a jobb oldali pedig Mária és Erzsébet találkozását. A figyelmes szemlélő számára a festményeknek fő mondanivalójukon túl van még egy érdekessége – a központi jelenetek hátterében Szombathely nevezetességeit, többek között a Székesegyházat fedezheti fel a szemlélő. A festőművész ezzel igyekezett kicsit helyivé, egyedivé tenni a kápolna festményeit.
Az oltár előtti padlórészt intarzia díszíti, ezen Szent Márton, egyházmegyénk védőszentje látható.
http://www.martinus.hu/hirek/3150/kapolnaszenteles-a-puspoki-palotaban
  
Beküldve:2012-02-03 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Berzsenyi tér 3
Templom neve:Püspöki palota
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena.
A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is.
Ezekben a ritkán látható részekben, pontosan az első emeleti nagyteremben és a könyvtárteremben szintén nagyon értékes XVIII. századi freskók, a neves Maulbertsch alkotásai láthatók.
A város 1777-ben lett püspöki székhely, és első püspökének, Szily Jánosnak a tevékenysége nyomán gyorsan, 1778-1783 között el is készült a pöspöki palota. Ő hívta Szombathelyre Hefele Menyhértet, a Bécsben dolgozó tiroli származású híres építészt is.
http://www.vendegvaro.hu/puspoki-palota-szombathely
A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783-ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban.
Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.
A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.
A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Puspoki-Palota-1.html
A Püspöki Palotát Hefele Menyhért tervei alapján, Szily János építtette 1779-1783 között (bár a homlokzati felirat szerint 1781-ben), késő barokk stílusban. 1945-ben a palotát is bombatalálat éri, majd a székesegyházzal együtt építik újjá.
Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena. A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is. A palota többi helyisége általában nem látogatható. (Esetenként csoportok részére a Püspöki Hivatal lehetővé teszi az épület zárt részének felkeresését.)
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=P%C3%BCsp%C3%B6ki_Palota_%28Szombathely%29

Kápolnaszentelés a Püspöki Palotában
2012. január 15-én délután került sor az új kápolna ünnepélyes felszentelésére. A kápolna a Püspöki Palota déli szárnyának első emeletén található. Tóth Tamás festőművész készítette képek: az oltár felett található kép a keresztre feszített Jézust ábrázolja, a bal oldali festmény a gyermek Szűz Máriát a templomban, a jobb oldali pedig Mária és Erzsébet találkozását. A figyelmes szemlélő számára a festményeknek fő mondanivalójukon túl van még egy érdekessége – a központi jelenetek hátterében Szombathely nevezetességeit, többek között a Székesegyházat fedezheti fel a szemlélő. A festőművész ezzel igyekezett kicsit helyivé, egyedivé tenni a kápolna festményeit.
Az oltár előtti padlórészt intarzia díszíti, ezen Szent Márton, egyházmegyénk védőszentje látható.
http://www.martinus.hu/hirek/3150/kapolnaszenteles-a-puspoki-palotaban
  
Beküldve:2012-02-03 07:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Berzsenyi tér 3
Templom neve:Püspöki palota
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena.
A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is.
Ezekben a ritkán látható részekben, pontosan az első emeleti nagyteremben és a könyvtárteremben szintén nagyon értékes XVIII. századi freskók, a neves Maulbertsch alkotásai láthatók.
A város 1777-ben lett püspöki székhely, és első püspökének, Szily Jánosnak a tevékenysége nyomán gyorsan, 1778-1783 között el is készült a pöspöki palota. Ő hívta Szombathelyre Hefele Menyhértet, a Bécsben dolgozó tiroli származású híres építészt is.
http://www.vendegvaro.hu/puspoki-palota-szombathely
A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783-ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban.
Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.
A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.
A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Puspoki-Palota-1.html
A Püspöki Palotát Hefele Menyhért tervei alapján, Szily János építtette 1779-1783 között (bár a homlokzati felirat szerint 1781-ben), késő barokk stílusban. 1945-ben a palotát is bombatalálat éri, majd a székesegyházzal együtt építik újjá.
Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena. A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is. A palota többi helyisége általában nem látogatható. (Esetenként csoportok részére a Püspöki Hivatal lehetővé teszi az épület zárt részének felkeresését.)
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=P%C3%BCsp%C3%B6ki_Palota_%28Szombathely%29

Kápolnaszentelés a Püspöki Palotában
2012. január 15-én délután került sor az új kápolna ünnepélyes felszentelésére. A kápolna a Püspöki Palota déli szárnyának első emeletén található. Tóth Tamás festőművész készítette képek: az oltár felett található kép a keresztre feszített Jézust ábrázolja, a bal oldali festmény a gyermek Szűz Máriát a templomban, a jobb oldali pedig Mária és Erzsébet találkozását. A figyelmes szemlélő számára a festményeknek fő mondanivalójukon túl van még egy érdekessége – a központi jelenetek hátterében Szombathely nevezetességeit, többek között a Székesegyházat fedezheti fel a szemlélő. A festőművész ezzel igyekezett kicsit helyivé, egyedivé tenni a kápolna festményeit.
Az oltár előtti padlórészt intarzia díszíti, ezen Szent Márton, egyházmegyénk védőszentje látható.
http://www.martinus.hu/hirek/3150/kapolnaszenteles-a-puspoki-palotaban
  
Beküldve:2012-02-03 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Berzsenyi tér 3
Templom neve:Püspöki palota
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena.
A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is.
Ezekben a ritkán látható részekben, pontosan az első emeleti nagyteremben és a könyvtárteremben szintén nagyon értékes XVIII. századi freskók, a neves Maulbertsch alkotásai láthatók.
A város 1777-ben lett püspöki székhely, és első püspökének, Szily Jánosnak a tevékenysége nyomán gyorsan, 1778-1783 között el is készült a pöspöki palota. Ő hívta Szombathelyre Hefele Menyhértet, a Bécsben dolgozó tiroli származású híres építészt is.
http://www.vendegvaro.hu/puspoki-palota-szombathely
A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783-ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban.
Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.
A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.
A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Puspoki-Palota-1.html
A Püspöki Palotát Hefele Menyhért tervei alapján, Szily János építtette 1779-1783 között (bár a homlokzati felirat szerint 1781-ben), késő barokk stílusban. 1945-ben a palotát is bombatalálat éri, majd a székesegyházzal együtt építik újjá.
Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena. A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is. A palota többi helyisége általában nem látogatható. (Esetenként csoportok részére a Püspöki Hivatal lehetővé teszi az épület zárt részének felkeresését.)
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=P%C3%BCsp%C3%B6ki_Palota_%28Szombathely%29

Kápolnaszentelés a Püspöki Palotában
2012. január 15-én délután került sor az új kápolna ünnepélyes felszentelésére. A kápolna a Püspöki Palota déli szárnyának első emeletén található. Tóth Tamás festőművész készítette képek: az oltár felett található kép a keresztre feszített Jézust ábrázolja, a bal oldali festmény a gyermek Szűz Máriát a templomban, a jobb oldali pedig Mária és Erzsébet találkozását. A figyelmes szemlélő számára a festményeknek fő mondanivalójukon túl van még egy érdekessége – a központi jelenetek hátterében Szombathely nevezetességeit, többek között a Székesegyházat fedezheti fel a szemlélő. A festőművész ezzel igyekezett kicsit helyivé, egyedivé tenni a kápolna festményeit.
Az oltár előtti padlórészt intarzia díszíti, ezen Szent Márton, egyházmegyénk védőszentje látható.
http://www.martinus.hu/hirek/3150/kapolnaszenteles-a-puspoki-palotaban
  
Beküldve:2012-02-03 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Szombathely, Berzsenyi tér 3
Templom neve:Püspöki palota
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena.
A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is.
Ezekben a ritkán látható részekben, pontosan az első emeleti nagyteremben és a könyvtárteremben szintén nagyon értékes XVIII. századi freskók, a neves Maulbertsch alkotásai láthatók.
A város 1777-ben lett püspöki székhely, és első püspökének, Szily Jánosnak a tevékenysége nyomán gyorsan, 1778-1783 között el is készült a pöspöki palota. Ő hívta Szombathelyre Hefele Menyhértet, a Bécsben dolgozó tiroli származású híres építészt is.
http://www.vendegvaro.hu/puspoki-palota-szombathely
A szombathelyi Püspöki Palota épületét 1783-ban Hefele Menyhért osztrák építész tervezte késő barokk stílusban.
Az épület látogatható részében látogatható az Egyháztörténeti Múzeum valamint a földszinten a Sala Terrena, amely falfestményeit Dorffmeister István festette. Dorffmeister István freskói az ő korában ismert antik római világot mutatja be.
A Sala Terrena az ország első olyan múzeuma, ahol a római korból fennmaradt feliratos kövek kiállítása látható. A földszinti boltozott kocsibejáróból díszes lépcső vezet a palota legpompásabb termébe, amely falfestményeit és mennyezetfreskóit Anton Maulbertsch festette.
A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.
http://szombathely.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Puspoki-Palota-1.html
A Püspöki Palotát Hefele Menyhért tervei alapján, Szily János építtette 1779-1783 között (bár a homlokzati felirat szerint 1781-ben), késő barokk stílusban. 1945-ben a palotát is bombatalálat éri, majd a székesegyházzal együtt építik újjá.
Az 1783-ban elkészült késő barokk épületet Hefele Menyhért tervezte. A nyilvános részben van az egyháztörténeti múzeum, és ennek része a Dorffmeister István által kifestett Sala Terrena. A Sala Terrena (a földszinti terem volt az első hazai régészeti múzeum) festője, Dorffmeister István az antik római világot örökítette meg a falakon. A képek előterében hitelesen és pontosan ábrázolja az építkezés során előkerült római feliratos kőtöredékeket is. A palota többi helyisége általában nem látogatható. (Esetenként csoportok részére a Püspöki Hivatal lehetővé teszi az épület zárt részének felkeresését.)
http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=P%C3%BCsp%C3%B6ki_Palota_%28Szombathely%29

Kápolnaszentelés a Püspöki Palotában
2012. január 15-én délután került sor az új kápolna ünnepélyes felszentelésére. A kápolna a Püspöki Palota déli szárnyának első emeletén található. Tóth Tamás festőművész készítette képek: az oltár felett található kép a keresztre feszített Jézust ábrázolja, a bal oldali festmény a gyermek Szűz Máriát a templomban, a jobb oldali pedig Mária és Erzsébet találkozását. A figyelmes szemlélő számára a festményeknek fő mondanivalójukon túl van még egy érdekessége – a központi jelenetek hátterében Szombathely nevezetességeit, többek között a Székesegyházat fedezheti fel a szemlélő. A festőművész ezzel igyekezett kicsit helyivé, egyedivé tenni a kápolna festményeit.
Az oltár előtti padlórészt intarzia díszíti, ezen Szent Márton, egyházmegyénk védőszentje látható.
http://www.martinus.hu/hirek/3150/kapolnaszenteles-a-puspoki-palotaban
  
Beküldve:2012-02-03 07:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Püspöki Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A székesegyház stílusa klasszicizáló barokk, alaprajza latin keresztet formáz. Hosszúsága 78,70 m, a kereszthajó szélessége 38 m, a hosszanti hajó szélessége 24 m. Belső magassága 28 m, külső magassága a tornyokkal együtt 62,5m. Befogadóképessége 5000 ember. A két torony által közrefogott homlokzat erőteljes tagolásával szemben az oldalfalakat és az apszist egyszerű lizénák tagolják. A homlokzat alsó részét négy, hatalmas toszkán, felső részét négy ion oszlop tagolja. A felső részt háromszögű oromfal koronázza. Az oromfal jobb oldalán Szent Péter a kulcsokkal, bal oldalán Szent Pál a karddal, csúcsán pedig ülő nő alak két gyermekkel a hitnek, a reménynek és a szeretetnek megtestesítői. A szobrok Prokop munkái és 1796-ban kerültek az oromzatra.
A homlokzat alatt három, félköríves kapu, felettük a kórus nagy ablakai. Az emeleti részen a két középső oszlopközben nagy méretű ablak, míg a jobb és bal oldali fülkékben Mózes és Keresztelő Szent János szentmargitbányai mészkőből faragott szobrai állnak, szintén Prokop alkotásai. A gerendamezőben római szokás szerint a következő felirat áll: IOAN SZILY PRIMUS EPPUS SABAR. MDCCXCVII. (Szily János Szombathely első püspöke, 1797)
A homlokzat két oldalán karcsú tornyok szöknek a magasba, az oszlopoknak megfelelően itt is két-két toszkán, feljebb két-két ión oszlop, a második emeletem két-két hornyolt pillér tartja a párkányokat. A toronysisakok mai formájukat 1870 és 1871 között nyerték el, amikor megerősítették és megmagasították őket. A toronysisakokat négy-négy faragott váza övezi. A sisakok rézlemezeit az első világháborúban hadicélokra elvitték és bádoglemezzel pótolták őket. A székesegyházba belépve azonnal feltűnnek a hatalmas méretek. Amíg a templombelső restaurálása nem kezdődött el, a csupaszon vakolt falak ezt még jobban kihangsúlyozták. A legtöbb látogató azt mondta – túl egyszerű. Igen, de ez a templom 1945 előtt nem így nézett ki. A belső rész megújítása legnagyobb részben Konkoly István püspök nevéhez fűződik, aki hivatalba lépése után nagy lendülettel látott hozzá a munkához. Ennek köszönhetően ma már a székesegyház belseje – a mennyezetfreskók kivételével – újra régi fényében ragyog.
A főhajó két oldalán 3-3 félkörös záródású oldalkápolna nyílik, az oltárok felett negyed köríves ablakokkal. Az oltárokat magas talapzaton álló korintoszi oszlopok fogják közre, melyek díszes koszorúpárkényt tartanak.A koporsó alakú oltárok felett szürkés márványkerettel övezett, az egész falmezőt kitöltő oltárképek.
Az északi oldalon az első kápolna oltárképe eredetileg Nepomuki Szent Jánost ábrázolta, Spreng festette 1808-ban. A kép a háborúban elpusztult. Alatta üvegkoporsóban Szent Placidus vértanú ereklyéi. A szent teteme korábban a római Pontianus-katakombában feküdt, 1793-ban Herzan bíboros tulajdona lett, aki püspöksége idején a székesegyháznak ajándékozta. Az északi második kápolnában eredetileg Szent István király oltárképe állt, Dorfmeister festette 1792-ben. A bal oldali falon gróf Mikes János püspök édesanyjának síremléke látható, maga a püspök is a kápolna alatti sírboltban nyugszik. A harmadik kápolna oltárképe Szent János megkereszteli Jézust Dorfmeister festménye. A déli első kápolna oltárképe Spreng festménye Szent Sebestyén vértanúságát ábrázolja. A második kápolna, Jézus átadja a mennyország kulcsait Szent Péternek, Maulbertsch festménye szintén megsemmisült. A harmadik kápolna oltárképe a Szent családot ábrázolta, a háború áldozata lett. A kápolnák oldalfalain egykor az oltárképekhez illő bibliai ábrázolások voltak láthatók, ezek sincsenek már meg. A hajóban egykor tölgyfából készített padok sorakoztak, melyek elpusztultak, ma párnázott székek helyettesítik őket.
A kereszthajók oltárképei Sabaria két nagy szentjét Szent Mártont és Szent Quirinust ábrázolják. A déli oldalon Maulbertsch 1792-ben festett Szent Quirinus sabariai vértanúságát ábrázoló oltárképe. Az ókorban az ő tiszteletére volt szentelve a város bazilikája, ahol a szent teste is nyugodott. Mellette balra a keresztkút és az egyik eredeti állapotban megmaradt díszes gyóntatószék Spreng Bűnbánó Magdolnát ábrázoló festményével. A sekrestye felett Prokop reliefje Szily János püspököt ábrázolja. A gazdagon díszített márvány szószéket Hefele tervei alapján Rupelmayer készítette 1807-ben, a tetején a hitet jelképező nőalak Prokop munkája.
Az északi kereszthajóban Maulbertsch 1791-ben festett Szent Márton oltárképe. Alatta Szent Márton ereklyetartója. A hermában a szent ereklyéje, melyet Tours városa adományozott a szülővárosnak 1913-ban. A herma alapzata Tóth István szobrászművész alkotása. A hajóból három márványlépcső vezet a félkör alakú szentélybe, melyet eredetileg márványkorlát választott el a kereszthajótól. A főoltár feletti glóriát Hefele tervei szerint Prokop készítette, közepén háromszögben Isten neve, körülötte a kiáradó fénysugarakban felhők közt angyalok lebegnek. A főoltár építménye salzburgi márványból készült Rupelmayer alkotása, oltárképén eredetileg Maulbertsch Visitatio című festménye volt látható, ez azonban a bombatámadásban elpusztult. Helyette… A főoltár két oldalán két-két aranyozott fejű korintoszi márványoszlop. Mellettük jobb- és baloldalt Prokop művei, Zakariás az angyallal, illetve Szent József nagyméretű fehér alabástromgipsz szobrai. A szentély déli oldalán állt egykor a püspöki trónus aranyhímzésű mennyezettel. Ez az átépítés során átkerült az északi oldalra. Vele szemben Pietro Bertini da Cortona alkotásának másolata Szent Pál megkeresztelése, Herzan bíboros ajándéka. A sötét diófából készült kanonoki stallumokat Bitterle műasztalos készítette 1807-ben, a hátfalakat lezáró medalionokban Prokop aranyozott fa domborművei láthatól.
Az északi kereszthajóból nyílik a székesegyház legépebben megmaradt része a Madonna-kápolna. Oltárán Raffaello Sixtusi Madonnájának carrarai márványból faragott másolata áll. Maga az oltár 1928-ban készült Hefele fennmaradt tervei alapján. Mennyezetén Winterhalder egyetlen megmaradt freskója az Utolsó ítéletet ábrázolja. A déli kereszthajóból nyílik a sekrestye, melynek belső része a képtalani, külső része a plébániai sekrestye. A káptalani sekrestye oltárképén Guido Reni Szent Mihály arkangyalt ábrázoló képének másolata, Herzan bíboros ajándéka eredetileg a Madonna kápolnát diszítette. A sekrestye felett van elhelyezve a vasvár-szombathelyi székeskáptalan levéltára, melynek legrégibb okmányai a 12. századból valók. A székesegyház alatti sírboltban Szombathely püspökei és kanonokai nyugszanak. http://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_sz%C3%A9kesegyh%C3%A1z
  
Beküldve:2014-01-25 11:37

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Vas
Település:Szombathely
Utca:Templom tér
Templom neve:Sarlós Boldogasszony Püspöki Székesegyház
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A székesegyház stílusa klasszicizáló barokk, alaprajza latin keresztet formáz. Hosszúsága 78,70 m, a kereszthajó szélessége 38 m, a hosszanti hajó szélessége 24 m. Belső magassága 28 m, külső magassága a tornyokkal együtt 62,5m. Befogadóképessége 5000 ember. A két torony által közrefogott homlokzat erőteljes tagolásával szemben az oldalfalakat és az apszist egyszerű lizénák tagolják. A homlokzat alsó részét négy, hatalmas toszkán, felső részét négy ion oszlop tagolja. A felső részt háromszögű oromfal koronázza. Az oromfal jobb oldalán Szent Péter a kulcsokkal, bal oldalán Szent Pál a karddal, csúcsán pedig ülő nő alak két gyermekkel a hitnek, a reménynek és a szeretetnek megtestesítői. A szobrok Prokop munkái és 1796-ban kerültek az oromzatra.
A homlokzat alatt három, félköríves kapu, felettük a kórus nagy ablakai. Az emeleti részen a két középső oszlopközben nagy méretű ablak, míg a jobb és bal oldali fülkékben Mózes és Keresztelő Szent János szentmargitbányai mészkőből faragott szobrai állnak, szintén Prokop alkotásai. A gerendamezőben római szokás szerint a következő felirat áll: IOAN SZILY PRIMUS EPPUS SABAR. MDCCXCVII. (Szily János Szombathely első püspöke, 1797)
A homlokzat két oldalán karcsú tornyok szöknek a magasba, az oszlopoknak megfelelően itt is két-két toszkán, feljebb két-két ión