Vaszar
Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:40

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:41

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:42

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:43

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:45

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:46

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:47

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:48

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:49

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:50

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:52

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:53

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Szent György Templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A középkori fejlődés a 16. század első harmadáig tartott, amikor az 1529. évi török hadjárat falvak sokaságát pusztította el a Bakony északi peremvidékén. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Vaszart a törökök fölégették, lakói elmenekültek. 1567–1592 között török uralom alatt állt, 1593–1594-ben pedig, amikor a török Veszprém, majd Győr várát ostromolta, ismét pusztasággá változott. 1604-ben Pethe Márton, a győri püspökség adminisztrátora hat évi teljes adó- és robotmentességet ígért a Vaszaron letelepülő, ott házat építő kolonusoknak. E telepesek katolikusként érkeztek, néhány évtized alatt azonban reformátusokká lettek: 1615-ben és 1625-ben prédikátorukat említik az okiratok. 1629-ben azonban a templomot és a paplakot elfoglalták az evangélikusok, mígnem 1646-ban Dallos Miklós győri püspök visszavette az egyház javait. Ezt az erőszakos visszafoglalást az 1647. évi IV. tc. 17. §.-a érvénytelenítette és a templomot, az iskolát és a paplakot is az evangélikusoknak adatta vissza. Az evangélikus gyülekezet az 1680-as, 1690-es évek pusztító harcaiban fölmorzsolódott, s az 1702-ben újraalapított katolikus anyaegyház a 18. század első évtizedeiben egyvallásúvá, katolikussá tette a falut. Az 1697–1698-tól lassanként visszatelepülő vaszariak újjászervezik saját és községük életét: első dolguk, hogy paplakot építsenek, noha még csak egy világi kisegítő, ún. licenciátus (Horváth Mihály) vezeti a plébániát. 1700-ból fennmaradt a falu pecsétje, tehát a községi önkormányzat helyreállt, 1702-ben pedig Farkas János József személyében — hosszú kihagyás után — ismét plébánost kap Vaszar. Iskolamesteréről már 1710-ből tudunk, tehát a népiskolai elemi oktatás közel háromszáz éves múltra tekint vissza. A véres harcokban rombadőlt templomát 1721 körül építik újjá, s 1780-ban kibővítik a szűkösnek bizonyult szentegyházat.
http://www.vaszar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1&Itemid=2
2012. szeptember 23-án Barsi Balázs ferences szerzetes, a sümegi ferences kegytemplom és kolostor igazgatója ünnepélyesen megáldotta a templomot, majd szentmisét mutatott be.
„Nagy munka volt, és nagy felelősség is – nemcsak az egyházközség vezetőire, hanem a hívek egész közösségére nézve. Ez azt jelenti, hogy még inkább szívünkön kell viselnünk a helyi egyház sorsát, még több imádsággal, megértéssel és segítőkész szívvel kell a közösség ügyeihez hozzáállnunk, hiszen a templomot vaszari őseinktől örököltük, és nekünk is tovább kell adnunk utódainknak” – fogalmazott Mezei Zsolt, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke.
http://www.umvp.eu/node/566119
  
Beküldve:2014-03-02 11:54

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Kálvária
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre. A kálváriát Káldy Lajos győri építész építette.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
Kapcsolódó szokások: A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
csendhegyek.blogspot.com/2013/10/vaszar-kalvaria.html‎
A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
Irodalom: HUDI JÓZSEF-MEZEI ZSOLT: Vaszar község története. Vaszar, 2010. MEZEI ZSOLT: Vaszari históriák. Helytörténeti olvasókönyv. Vaszar, 1998.
  
Beküldve:2014-03-02 12:00

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Kálvária
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre. A kálváriát Káldy Lajos győri építész építette.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
Kapcsolódó szokások: A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
csendhegyek.blogspot.com/2013/10/vaszar-kalvaria.html‎
A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
Irodalom: HUDI JÓZSEF-MEZEI ZSOLT: Vaszar község története. Vaszar, 2010. MEZEI ZSOLT: Vaszari históriák. Helytörténeti olvasókönyv. Vaszar, 1998.
  
Beküldve:2014-03-02 12:02

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Kálvária
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre. A kálváriát Káldy Lajos győri építész építette.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
Kapcsolódó szokások: A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
csendhegyek.blogspot.com/2013/10/vaszar-kalvaria.html‎
A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
Irodalom: HUDI JÓZSEF-MEZEI ZSOLT: Vaszar község története. Vaszar, 2010. MEZEI ZSOLT: Vaszari históriák. Helytörténeti olvasókönyv. Vaszar, 1998.
  
Beküldve:2014-03-02 12:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Kálvária
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre. A kálváriát Káldy Lajos győri építész építette.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
Kapcsolódó szokások: A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
csendhegyek.blogspot.com/2013/10/vaszar-kalvaria.html‎
A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
Irodalom: HUDI JÓZSEF-MEZEI ZSOLT: Vaszar község története. Vaszar, 2010. MEZEI ZSOLT: Vaszari históriák. Helytörténeti olvasókönyv. Vaszar, 1998.
  
Beküldve:2014-03-02 12:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Kálvária
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre. A kálváriát Káldy Lajos győri építész építette.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
Kapcsolódó szokások: A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
csendhegyek.blogspot.com/2013/10/vaszar-kalvaria.html‎
A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
Irodalom: HUDI JÓZSEF-MEZEI ZSOLT: Vaszar község története. Vaszar, 2010. MEZEI ZSOLT: Vaszari históriák. Helytörténeti olvasókönyv. Vaszar, 1998.
  
Beküldve:2014-03-02 12:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Kálvária
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre. A kálváriát Káldy Lajos győri építész építette.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
Kapcsolódó szokások: A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
csendhegyek.blogspot.com/2013/10/vaszar-kalvaria.html‎
A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
Irodalom: HUDI JÓZSEF-MEZEI ZSOLT: Vaszar község története. Vaszar, 2010. MEZEI ZSOLT: Vaszari históriák. Helytörténeti olvasókönyv. Vaszar, 1998.
  
Beküldve:2014-03-02 12:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Vaszar
Utca:Dózsa u
Templom neve:Kálvária
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre. A kálváriát Káldy Lajos győri építész építette.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
Kapcsolódó szokások: A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
csendhegyek.blogspot.com/2013/10/vaszar-kalvaria.html‎
A kálváriát Kolossváry Lajos és a község lakossága építtette 1906-1909-ig. Felújítására 1958-ban került sor, amikor Dr. Kenéz Ferenc plébános szervezte meg a felújítást. A jobboldali lator letört keresztjét az 1980-as évek elején állították helyre.
A kálvária stációinak gondozását egy-egy család vállalta fel, de a gondozásában 1950-ig részt vettek az iskolás gyerekek is. Húsvét előtt ma is kimeszelik és virággal díszítik az állomásokat. Korábban minden stáció előtt virágoskert volt.
A keresztúti ájtatosságok 1980-ig a stációk előtt történtek. Virágvasárnapon passió, nagypénteken Jeremiás siralmait (Krisztus virrasztása) énekelték el a kálvárián. Feltámadási körmenetet gyertyával a kora esti órákban tartották. A körmenet útvonalán az ablakokban gyertyát égettek. Úrnapkor a sátrak nem a templom körül voltak felállítva, hanem a kálvária feldíszített stációit járták körül. Csengettyűvel vonultak a ministránsok és az elsőáldozók szórták a virágot.
Irodalom: HUDI JÓZSEF-MEZEI ZSOLT: Vaszar község története. Vaszar, 2010. MEZEI ZSOLT: Vaszari históriák. Helytörténeti olvasókönyv. Vaszar, 1998.
  
Beküldve:2014-03-02 12:11

www.interword.hu
www.interword.hu