Zirc
Beküldte:Gilyén Péter
E-mail:gilyen.peter[kukac]t-systems.co.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Központ
Templom neve:Ciszterci Apátsági Templom
Felekezet:Római katolikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2004-09-10 00:36

Beküldte:rettegett
E-mail:ivan@bodogan.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:na
Templom neve:na
Felekezet:na
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2005-09-26 11:14

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A ciszterci apátság Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt barokk temploma 1732 és 1752 között épült, a két gazdagon díszített homlokzati tornyot azonban később emelték.
  
Beküldve:2008-10-28 09:03

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Az apátság több építkezés során kapta mai formáját, első szintje 1734-ig, a második száz évvel később készült el. A monostor építkezései 1927-ben fejeződtek be, akkor alakult ki belső nagy zárt udvara is.
  
Beküldve:2008-10-28 09:04

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:05

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:06

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A nyugati főkapu vezet az előcsarnokba, melynek homlokzatán három kisebb freskó látható. A freskók az építéssel egyidejűleg készültek, Wagenmeister József pesti festő alkotásai.
  
Beküldve:2008-10-28 09:06

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A főhomlokzat szobrai
  
Beküldve:2008-10-28 09:07

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A főhomlokzat szobrai
  
Beküldve:2008-10-28 09:07

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A főhomlokzat szobrai
  
Beküldve:2008-10-28 09:08

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:09

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:10

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A belső tér gazdag műalkotásokban.
A főoltár képét Maulbertsch festette 1754-ben, Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. Valószínűleg az ő alkotása a Szent Kereszt-oltáron lévő ovális alakú festmény is, melyen Mária Magdolna áll a kereszt tövében. Az oltárokat és a többi fafaragványt pápai mesterek készítették.
  
Beküldve:2008-10-28 09:11

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A belső tér gazdag műalkotásokban.
A főoltár képét Maulbertsch festette 1754-ben, Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. Valószínűleg az ő alkotása a Szent Kereszt-oltáron lévő ovális alakú festmény is, melyen Mária Magdolna áll a kereszt tövében. Az oltárokat és a többi fafaragványt pápai mesterek készítették.
  
Beküldve:2008-10-28 09:12

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:12

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:13

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:13

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:14

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A főoltár képét Maulbertsch festette 1754-ben, Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja.
  
Beküldve:2008-10-28 09:15

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A főoltár képét Maulbertsch festette 1754-ben, Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja.
  
Beküldve:2008-10-28 09:15

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:15

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A szószék alkotója ismeretlen; mellvédjén a három legfőbb keresztény ünnepet: Jézus születését, feltámadását és a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. 1752-ben készült a munka.
  
Beküldve:2008-10-28 09:16

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:17

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:17

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Nagyboldogasszony-templom
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Valószínűleg Maulbertsch alkotása a Szent Kereszt-oltáron lévő ovális alakú festmény is, melyen Mária Magdolna áll a kereszt tövében.
  
Beküldve:2008-10-28 09:19

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Középkori ciszterci monostor és templom romjai
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A település sorsa szorosan összekapcsolódik a cisztercita szerzetességgel. III. Béla király, akinek a felesége francia hercegnő volt, 1182-ben Clairvaux-ból hívta be a szerzeteseket, és ugyanolyan kiváltságokat biztosított nekik, mint amelyek őket Franciaországban megillették.
A francia szerzetesek templomot, monostort építettek e helyre, de munkájuk később elenyészett.
  
Beküldve:2008-10-28 09:20

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Középkori ciszterci monostor és templom romjai
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A török időben Zirc is elpusztult, s története a XVIII. század elején kezdődik újra, ismét a ciszterekkel, akik akkor Poroszországból érkeztek, Heinrichauból.
  
Beküldve:2008-10-28 09:22

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Középkori ciszterci monostor és templom romjai
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2008-10-28 09:23

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Középkori ciszterci monostor és templom romjai
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:Az apátság udvarán folyik a monostor feltárása és látogathatóvá tétele.
  
Beküldve:2008-10-28 09:24

Beküldte:FME - FGyJ
E-mail:-
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:-
Templom neve:Középkori ciszterci monostor és templom romjai
Felekezet:r. kat.
  
Ismeretanyag:A hajdani templom romja még feltáratlan (a nagy forgalmú út fölötte vezet el - remélhetően nem örökre).
Szent Imre herceg szobra a középkori templomrom épen megmaradt pillérkötegén áll 1749 óta.
A pillérköteget Szent Imre herceg szobrán kívül az 1751-ben elhelyezett négy kis barokk angyal díszíti.
  
Beküldve:2008-10-28 09:30

Beküldte:Marcsi
E-mail:palfimaria6@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Köztársaság ut
Templom neve:A ciszterci apátság Nagyboldogasszony -templom
Felekezet:R.Katulikus
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-01-16 13:46

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:17

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:19

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:20

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:23

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:26

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:27

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:28

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:30

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:31

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:33

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:34

Beküldte:photohaber48
E-mail:photohaber48@gmail.hu
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Rákóczi tér
Templom neve:Zirci apátság
Felekezet:római.katolikus.
  
Ismeretanyag:
  
Beküldve:2010-02-03 11:36

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:04

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:05

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:06

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:07

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:08

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:09

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:10

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:11

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:12

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:13

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:14

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:15

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:15

Beküldte:Zoltanus
E-mail:fmolnarz@gmail.com
Megye:Veszprém
Település:Zirc
Utca:Zirc, Rákóczi tér 1.
Templom neve:Nagyboldogasszony Ciszterci apátsági templom
Felekezet:római katolikus
  
Ismeretanyag:Basilica Minor
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele.
A templom szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, mivel az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
Legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch-oltárkép, a Wagmaister-freskók és a koncertorgona. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.
A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. Így a sötét, nyomasztó helyből egy életvidám templom lett.
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik.
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte.(1982. aug. 21.)
Az épületben múzeum és műemlékkönyvtár található.
http://www.utazzitthon.hu/zirc_barokk_apatsagi_templom.html
Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja.
http://www.iranymagyarorszag.hu/zirci_ciszterci_apatsag/I050899/
A hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

A központi ablak felett címerkép található. Díszítése körkörösen indák, levelek. Jobbról, illetve balról két fáklya, mécses vagy urna határolja, mely mind a tűz, az újjászületést jelenítik meg. Központi körében egy korona látható, ismét levélmotívumokkal. A korona alatt egybeírt M és A betűk, alattuk R, I és A betűk alkotják Szűz Mária nevét. A címerképet körbeöleli két olajág, a béke szimbóluma, utalva Isten házának békéjére.
Az alsó címerkép

Az alsó címerkép a ciszterci rend címerét ábrázolja. A fő motívum a máltai kereszt, melynek szárain helyezkednek el a MORS, halál szó betűi. Mellette áll a daru, a hűség heraldikai madara. Speciális pózban ábrázolva követ tart a lábával, melynek jelentése, hogy ha véletlen elalszik, a kő kiejtésére felriadjon. Ez a tulajdonsága, a kitartó ragaszkodás és védelem alkotja a második körszimbólumot. A két egymás felé hajló képet két pásztorbot egészíti ki, középpontjában püspöki fejdísszel, utalva az apátsági rangra.

A belső is sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. A környező képek, pl.: Szűz Mária mennybemenetele, vagy a többi szentkép eredetileg a művészek által megalkotott, barokk hatásból eredően rendszerint fiatal arcú alakok voltak. Később újrafestették őket rossz állapotuk miatt, és szereplőit az itteni szerzetesekről mintázták meg. Mivel élő ember nem kaphat glóriát, a szentek fejéről eltüntették a mesterek. Egy újabb átfestés, mivel nem tudták, hogy az arcok régi itt élt szerzeteseké voltak, glóriát adott a szenteknek, s szőrösítette az arcukat, néhol az ősz szakállig. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.

1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zirci_ap%C3%A1ts%C3%A1g

A középkori zirci apátság
A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt.
Az alapító, III. Béla halála után fia, Imre király is támogatta az építkezést, és oltárt is alapított. Erről egy 1200 körül vésett kőtábla tanúskodik, melyet a romok között találtak, és a barokk apátsági templomban, a Szentháromság-oltárnál helyeztek el
A középkori apátság élete
A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A vatikáni levéltárban fennmaradt pápai regisztrumokból tudjuk, hogy a 13. században a ciszterci monostorok közül Zirc apátjai kapták a legtöbb pápai megbízást, hogy vitás egyházi ügyekben eljárjanak, továbbá a Ciszterci Rend generális káptalana is számos esetben felkérte őket más apátságok ügyeinek kivizsgálására. Ezekből az apátság nagy jelentőségére és tekintélyére következtethetünk.
Az apátság hanyatlása a középkor végén
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. Amikor a stájerországi Rein apátja 1356-ban jelentést írt I. Lajos királynak a magyar ciszterci apátságokról, csak három apátságban talált legalább 12 szerzetest. Zircen azonban nem járt.
1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
A mohácsi vész és az apátság pusztulása
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A középkori templom és apátság épületének sorsa
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
A középkori templom és apátság feltárása
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
http://www.ocist.hu/index.php?cid=12
A templom 1732 és 1752 között épült. Szabályosan keletelt , 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk, u.i. az eredeti hagymakupolás fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, melyek ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól.
A templom belsőépítészeti és képzőmuvészeti értékeinek (szoborcsoportok, freskók stb.) részletes megismeréséhez a TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK sorozatból a zirci barokk templomról szóló kiadvány ajánlható. Kiemelésre méltó e helyen is a főoltárkép (festmény), amely Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária menybevitele. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőmuvész alkotásai. A templom 1995-ben kezdődött restaurálása, az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után előhozta a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. gy a sötét, nyomasztó templomból egy életvidám templom lett. (Teljes befejezés várhatóan 2004. nyara.)
A szószék közelében az északi oldalfalba építve látható az a feliratos kő, amely Imre király (1196-1204) oltáralapításáról tanúskodik: In nomine Patris et Fili et Spiritus Sancti. Hoc altere fundatus est per Aimerici rege Ungarino . (= Az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. Ezt az oltárt Imre a magyarok királya alapította.)
Az apátsági templomot 1752 június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton Veszprémi Püspök. A barokk templomot Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében IV. Pál pápa basilica minor rangra emelte. (1982. aug. 21.)
http://www.zirc.hu/kultura-muemlekiertekek.html
  
Beküldve:2012-01-25 07:15

www.interword.hu
www.interword.hu